Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

A Tampere városrész bejárata. Az ünnepségen több százan vettek reszt. Dr. Kovács László és Seppo Suuripää a városrész névadó ün­nepségén. Szombaton a lillafüredi Palotaszállóban a résztvevő körök munkabeszámolóival folytatódott a Magyar—Finn Baráti Körök II. Országos Találkozója. Az elmúlt két esztendőben nemcsak igen sok rendezvényt tartottak, de — amint arra utaltak is a felszólalók —, sikerült új ta­gokat is megnyerniük, ami különösen örvendetes, ha fi­atalokról van szó. Általában a baráti körök munkájában dominál a finn kultúrával való megismerkedés igénye, havonta megtartott összejö­veteleiket felhasználják arra, hogy alaposabb ismereteket szerezzenek a finn építészet­ről, a művészetekről, a tu­domány eredményeiről. Az országos találkozón egyéb­ként számot is adtak arról a baráti körök tagjai, hogy jól ismerik északi testvérnépün­ket, járatosak, nemcsak föld­rajzilag, az ezer tó országá­ban. A találkozó második napján egyébként ott voltak a budapesti finn nagykövet­ség munkatársai, a tamperei Finn—Magyar Baráti Társa­ság küldöttei, s a Miskolc Városi Tanács V. B. meghí­vására hozzánk érkezett Tampere város küldöttsége is. Részt vett a finn vacso­raesten Arton Masala, Finn­ország budapesti és Hargita Árpád, Magyarország helsin­ki nagykövete is. Vasárnap délelőtt az ava- si lakótelepre vezetett a ta­lálkozó vendégeinek útja. A lakótelep keleti, kertváros- jellegű része ugyanis Mis­kolc Város Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának szep­tember 4-i határozata sze­rint ezentúl az északi test­vérváros, Tampere nevét vi­seli majd. A nagyon szépen kialakí­tott — sziklákkal, fenyőkkel díszített parkocskában fából faragott emlékoszlop hirdeti (s hozzá illő park-bútorzat, zászlótartórudak) a két város és lakóinak kötődését. A vá­rosrész névadó ünnepségén egyébként részt vettek a vá­ros párt-, állami és társa­dalmi szervezeteinek képvi­selői, köztük Dudla József, a Miskolc Városi Pártbizott­ság első titkára, a budapesti finn nagykövetség munkatár­sai, Tampere küldöttsége, va­lamint Heikki Koski, a Finn —Magyar Baráti Társaság országos elnök?. A Zrínyi Gimnázium ének­karának műsora és Kulcsár Imre színművész szavalata vezette be az ünnepséget, amelyen dr. Kovács László. Miskolc v^íros tanácselnöke szólt arról, hogy az elmúlt napokban a város adott ott­hont a Magyar—Finn Baráti Körök II. Országos Találko­zójának. v — A rendezvény méltó befejezése, a találkozót em­lékezetessé tevő programja a mostani városrészavató — mondotta többek között. — Korábbi elképzelésünk válik valóra, amikor Miskolcon __ V ologda testvérváros után — Tampere városrész ava- - tására kerül sor. Dr. Kovács László szólt arról, hogy az 1963-ban kö­tött testvérvárosi kapcsola­tot mindkét városban igen komolyan ápolják. — Az eltelt 23 év alatt sok találkozás, sok közös él­mény,- elsősorban kulturális (Folytatás a 2. oldalon) Az MTESZ XIV. Szombaton Budapesten, az MSZMP XIII. Kerületi Bi­zottságának székházában rendezték meg a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének XIV. küldöttközgyűlését. A 170 ezer műszaki, agrár-, ter­mészettudományi és gazda­sági szakember kénviseleté­ben 500 küldött tanácsko­zott. A közgyűlésen részt vett Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Fa­luvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. Ott volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kor­mány több tagja, valamint, a társadalmi és tömegszer­vezetek számos vezető kép­viselője. Fock Jenőnek, az MTESZ elnökének megnyitója és a munkabizottságok megvá­lasztása után Tóth János, az MTESZ főtitkára fűzött szó­beli kiegészítést az Országos Elnökség beszámolójához. — Ügy véljük, hogy a tu­dományos-technikai forrada­lom legújabb szakasza ki­lép a szűkén vett műszaki­gazdasági keretekből, hatást gyakorol ,a társadalompoliti­kára, az új társadalmi struk­túrák kialakítására. A meg­Hajrá nélkül nem megy? Az esztendő utolsó negyedének napjait éljük, az esz­tendő utolsó negyedének napjai fogynak és koptatnak mindnyájunkat. A nagy gyürkőzés időszaka ez, hiszen a gyenge rajt feledtethető egy jó véghajrával. Az előz­mények ismeretében pedig finiselnünk kell ezen az országnyi méretű versenypályán. Ügy tűnik, hogy az év végi elszámoláskor kevesebb lesz a kalapban annál, mint amennyit vártunk. A té­nyeket ismerjük, a panaszokat nem soroljuk. A világgazdasági játszma állása egyelőre nem nekünk kedvez, noha a részsikerek önbizalomra adhatnak okot. A győri Rába személygépkocsiban „dolgozik”, a DI- GÉP jó évzárásnak néz elébe, a borsodi vegyipari üzemek a „húzó ágazat” reprezentásai lettek... Csak­hogy az összkép még mindig sötétebb a reméltnél. Az év első nyolc hónapjának gazdasági adatai egyelőre arra utalnak, hogy 1986 nem kerül be a rekordok könyvébe ... Október közepe van. Csodák nincsenek, de az év vége előtt szükség van az oly sokszor teme­tett, szapult év végi hajrára. Nincs mese: rá kell ver­ni a vasra. Kevés a sansz, hogy újmódi rafinériák­kal, ilyen rövid idő alatt, csatát lehet nyerni. Nagyobb eséllyel kecsegtet az ósdi arzenál leghatékonyabb fegy­verének újbóli kiásása: erőn felül kell vállalni, ru­gaszkodni. Más megoldás itt és most nincs, ha nyerni akarunk. (brackó) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉSZJW-IUGXIUIOISZte AZ MSZMP BORSOD-ÁBAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 247. szám Ára: 1,80 Ft Hétfő, 1986. október 20. A mezőgazdasági szövetkezetek küldötteinek tanácskozása lőtt erőfeszítést a újulás műszaki-gazdasági, valamint társadalompolitikai oldala egymással eleven köl­csönhatásban van. A mi vi­szonyaink között például a rendszeresen megújuló tár­sadalmi közmegegyezés, a folyamatosan tökéletesített gazdaságirányítás felgyorsít­hatja, a megegyezés hiánya, ’ vagy a gazdaságirányítás gyengesége pedig fékezheti a kedvező folyamatokat. A megújulás parancsa elől az MTESZ sem térhet ki. Ellen­kezőleg: a maga területén és eszközrendszerével gzt a megújulást a műszaki-gaz­dasági életben, valamint a társadalompolitikában is szolgálni kívánja — mondot­ta Tóth János. A főtitkári beszámolót, majd az ellenőrző bizottság és az alapszabály-szerkesztő bizottság jelentését vita kö­vette. A vitában felszólalt Pál Lénárd is. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP XIII. kongresz- szusa a társadalmi és gaz­dasági fejlődés fontos felté­teleként jelölte meg a mű­szaki fejlesztés és a tudo­mányos kutatás eredményes­ségének fokozását, az ehhez szükséges politikai, társadal­mi, gazdasági feltételrend- • szer javítását. A gazdaság dinamizálásá­nak, a hatékonyság javításá­nak egyik meghatározó té­nyezőjévé vált a műszaki (Folytatás a 2. oldalon) lésre adott ki. Ehhez szóbeli kiegészítést Szaniszló Sándor, a szövetség elnöke fűzött. Elmondta: a megye mező- gazdasága az elmúlt öt év alatt ellentmondásosan fejlő­dött. Ebben az időszakban a termelési érték jelentősen nőtt, s megteremtődött a legnagyobb n.vereség, ám a legnagyobb veszteség is. A gazdasági önállóság megőr­zése érdekében, a nyereség növeléséért, valamint a szi­gorodó szabályozók kompen­zálására a mezőgazdasági üzemekben erőteljes mellék­üzemági fejlesztés bontako­zott ki. Ezek a fejlesztések sajnos gyakran nem illesz­kedtek harmonikusan a szö­vetkezetek meglevő adottsá­gaihoz, belső egyensúlyzava­rok jelentkeztek. Tovább ne­hezítette a helyzetet az el­vonások fokozódása, így a szövetkezetek eladósodtak. Mostanra nem ritka az olyan közös gazdaság, amelyben a különféle hitelek mértéke meghaladja a közös vagyon ötszörösét is. Az elmúlt két esztendőre jellemző, hogy három termelőszövetkezet is a felszámolás sorsára jutott. Abban, hogy végül csak egy szövetkezet tűnt el végérvé­nyesen a megye gazdálkodá­sának térképéről, szerepe volt az időnek, a felszámolás tanulságainak, valamint a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa segitőkészségé- nek éppúgy, mint az elgyen­gült termelőszövetkezetek példás helytállásának, össze­fogásának. — Mint megoldást, a fel­számolást nem tudjuk elfo­gadni —: hangoztatta beszé­dében a szövetség elnöke. (Folytatás a, 2. oldalon) Kongresszusra készülnek a mezőgazdasági szövetkezetek. Ez alkalomból a megye kö­zös mezőgazdasági nagyüze­mei szombaton Miskolcon, a pártbizottság székházában tartották küldöttközgyűlésü­ket, Szabó Ferenc, korel­nök, erdőbényei szakszövet­kezeti elnök nyitószavai után Nagy László, levezetöelnök, a krasznokvajdai termelőszö­vetkezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Szabó Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját. a TOT elnökét, Fejti Györgyöt, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Papócsi Lászlót, a MÉM miniszterhelyettesét, s Faragó Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét. Megyénk . mezőgazdasági szövetkezetei a IV. kongresz- szus óta eltelt öt év alatt is az MSZMP agrár- és szövet­kezetpolitikájának szellemé­ben, a XII. és XIII. párt- kongresszus határozatai alap­ján dolgoztak a VI. ötéves terv megyei célkitűzéseinek megvalósításáért, tagjaik és dolgozóik boldogulásáért. A megye mezőgazdasági szövetkezetei — a nagymér­tékű differenciálódás mel­lett — gazdasági fejlődésük­ben megtorpantak, társadal­mi fejlődésük lelassult. Egy részüknek a léte is veszély­ben van, leterheltségük je­lentős. A kedvezőtlen hatá­sok ellenére teljesítették a VI. ötéves terv megyei cél­kitűzéseit — olvasható a szövetkezetek és a szövetség munkájáról az írásos jelen­tésben, melyet a szövetség elnöksége a küldöttközgyű­Felülről lefelé A mezőgazdasági szövetkezetek megyei küldöttközgyűlésén a vi­tában s^ót kért Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke is. Hozzászólásában az együttgondolko­dás fontosságát (is) kihangsúlyozta. Gémek a Csanyikban... Az egykori miskolci Kryptongyár helyén a Chinoin Gyógyszergyár ampullatöltö üzemet épít világbanki hitelkonstrukció keretében. Az üzemnek igen rövid idő alatt el kell készülnie, a kivitelezők gyors épí­tési technológiát választottak. (Cikkünk a 3. oldalon.) ■n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom