Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. október 2., csütörtök 4. A huszadik kongresszus és az MDP Az MDP Központi Veze­tőségének 1955 márciusi és áprilisi ülése újabb for­dulatot hozott a politikai irányvonalban, és ez lénye­gében visszatérési kísérlet volt az 1953 június előtti politikához. A jobboldali, vagy annak kikiáltott jelen­ségek és intézkedések el­leni harc lett a pártveze­tőségnek legfőbb gondja. S hogy ez mit jelentett, azt jól tükrözte az 1956. évre kidolgozott rendkívül feszí­tett terv, amely a nehézipar fejlesztését írta elő. A be­ruházásokat az előző évhez képest mintegy 10 száza­lékkal növelték, ennek 40 százaléka a nehézipart il­lette, míg a mezőgazdaság részesedése a maga 18 szá­zalékával jelentősen csök­kent az előző évhez viszo­nyítva. A személyi fogyasz­tás növekedését erőteljesen visszafogták, bérjavítást nem irányoztak elő. A pro­pagandában és az ideoló­giai jellegű megnyilvánulá­sokban ismét azt hangoz­tatták, hogy a szocializmus előrehaladása szükségszerű­en az osztályharc éleződé­sét váltja ki. A párt el­méleti folyóiratának, a Tár­sadalmi Szemlének májusi száma, vezércikkében eh­hez még hozzátette: „A kizsákmányoló osztályok és maradványaik fokozott el­lenállást fejtenek ki, és ez az ellenállás érezteti hatá­sát a pártban is.” Vesze­delmesen emlékeztet ez a megfogalmazás arra az ér­velésre, amely a pártba be­hatoló ellenségre hivatkoz­va, alapul szolgált a kon­cepciós perekhez. Rákosi a szektás fordulat végrehajtásában a nemzet­közi helyzetnek 1954 vé­gén és 1955 első hónapjai­ban valóban tapasztalható éleződésére is hivatkozott, és spekulált. Tavaszra azonban, a szovjet vezetés békeoffenzívája nyomán, más irányú tendenciák kezdtek felülkerekedni (mi­közben persze, az imperi­alistáknak ellenkező irányú hidegháborús lépései és tö­rekvései is jelen voltak). Magyar szempontból külö­nösen két esemény volt nagy jelentőségű. 1955 má­jusában a négy nagyhata­lom Bécsben tető alá hoz­ta az államszerződést, amelynek nyomán Ausztria az örök semlegesség státu­sába került. 1955. június 2- án, Belgrádban aláírták a szovjet—jugoszláv nyilat­kozatot, amely kiküszöbölte a két ország kapcsolatai­nak akadályait, mindenek­előtt azzal, hogy önkritiku­san felülvizsgálták, és mint hamisat, visszavonták az úgynevezett Tájékoztató Irodának, a jugoszláv pár­tot és vezetőit nemcsak el­marasztaló, de rágalmazó, 1949. évi határozatát. Mint­hogy annak idején ez a határozat nagymértékben a Rajk-per koholt vádjaira épült, Rákosit és csoport­ját a legközvetlenebbül érintette a jugoszláv kér­désnek a testvérpártok. mindenekelőtt az SZKP ál­tal, önkritikus módon va­ló rendezése. 1956. február 14—25-én ülésezett az SZKP XX., történelmi jelentőségű kongresszusa, amely nem­csak a Szovjetunió életére, hanem a világpolitikára és az egész nemzetközi kom­munista mozgalom irány­vonalára kiható új követ­keztetésekre jutott. Míg ko­rábban elméletünk a világ­háború kirobbanását elke­rülhetetlennek tekintette, megállapították, hogy az erőviszonyok megváltozá­sával, a harmadik világhá­ború megakadályozásának megvan a lehetősége. Elve­tette azt a sztálini tételt, hogy a szocialista építés előrehaladása szükségszerű­en az osztályharc éleződé­sével jár. Megerősítette vi­szont azt a lenini tételt, hogy az egyes országok és nemzetek különböző uta­kon juthatnak el a szoci­alizmushoz, a hatalmat az országok egy részében a munkásosztály polgárhábo­rú elkerülésével is kivív­hatja. Hangsúlyozta az át­menetben és a szocialista építés folyamán az egyes országok, nemzetek sajá­tosságainak jelentőségét, vagyis óvott a szovjet gya­korlat mechanikus másolá­sától. Tendenciaként és a szocialista országokban is alkalmazható gyakorlatként értékelhetők a gazdasági in­tézkedések, különösen ami a mezőgazdaság fejleszté­sét, az anyagi érdekeltség elvének fokozott érvényesí­tését, a lakossági szükség­letek kielégítését illette. Ál­talában a XX. kongresz- szus bátor kérdésfeltevései­vel, elemzésével, a dogma­tikus gondolkodás és gya­korlat elleni fellépéssel, a szocializmus eszméi és gya­korlata megújulásával biz­tatott. E tekintetben kor­szakalkotó jelentőségű, hogy feltárta a személyi kultusz okozta hibákat, a Sztálin vezetése idején el­követett törvénysértéseket, és intézkedéseket fogana­tosított a pártélet lenini normái helyreállítására, a kollektív vezetés lenini el­vének érvényesítésére. A kommunista pártokat a történelmi tapasztalatok elemzésére, ideológiai meg­alapozásuk átgondolására, és politikai irányvonaluk felülvizsgálatára biztatta a kongresszus. A magyar pár­tot felkészületlenül és vá­ratlanul érte a kongresz- szus, hiszen egy évvel ez­előtt, szektás megfontolá­sok alapján, éppen azzal ellenkező szellemű fordu­latot hajtott végre. Rákosi Mátyás, aki a magyar kül­döttséget a moszkvai ta­nácskozáson vezette, ezért igyekezett a XX. kongresz- szus jelentőségét kisebbíte­ni. Az első politikai bizott­sági ülésen, ahol a kong­resszusról beszámolt, az ő szájából különösen hami­san hangzó „mi nem má­solhatjuk a Szovjetuniót” érveléssel igyekezett az MDP-t a tanulságok levo­násától visszatartani. A Központi Vezetőségnek 1956. március 12—13-i ülé­sén, amelynek napirendje a XX. kongresszusból adó­dó magyar teendők megha­tározása volt', odáig ment, hogy kijelentette: „A kong­resszus határozatai és egész munkája azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, annak Központi Ve­zetősége helyes úton jár, jól látja a feladatokat és helyesen szabja meg e fel­adatok megoldására a rendszabályokat. Minden részében helyesnek és iránymutatónak bizonyul­tak a Központi Vezetőség múlt év márciusi határo­zatai.” Bár a plénum felszólalói szinte kivétel nélkül vitat­ták ezt a megállapítást, és a politikai irányvonalnak a XX. kongresszus szellemé­ben való felülvizsgálatát szorgalmazták, végül elfo­gadták a semmitmondó ha­tározatot, és újra megtá­mogatták Rákosit és politi­kai vonalát. Nem így a párttagság, és a közvélemény politizáló része. A kongresszus olyan élénkülést, politikai akti­vitást váltott ki, amilyen­re sok-sok éve nem volt példa Magyarországon. Ezekben kifejezésre juttat­ták a pártvezetéssel szem­beni elégedetlenséget, és egyre több helyen Rákosi Mátyás alkalmasságát a ve­zetésre is kétségbe vonták. S különösen nagy erővel követelték nemcsak a reha­bilitáció befejezését, hanem feszegetni kezdték azt is, hogy kik, és miért rendez­ték meg a koncepciós pe­reket. Nagy Imre és csoportja kihasználta azt, hogy Rá- kosiék nem vonták le a megfelelő tanulságokat, és ennek nyomán is a párt­ban eszmei-politikai elbi­zonytalanodás bontakozott ki. önmagukat kiáltották ki a XX. kongresszus esz­méi letéteményesének, és a magyar viszonyokra al­kalmazandó szocializmus megvalósítását tűzték zász­lajukra. A dolog természe­ténél fogva nem egy kér­désben közös platformra kerültek, a hibákat egészen más célzattal ostorozó kü­lönböző reakciós, burzsoá - restaurációs körökkel. Ezek természetesen, előszeretet­tel húzódtak meg a „jobb­oldali”, „nemzeti” kommu­nistáknak a „szektás”, „dog­matikus”, „sztálinista” kom­munisták elleni harca ár­nyékában. Rákosi kezdte elveszteni a talajt a lába alól, és kapkodott. Egyrészt egyre hatástalanabb adminisztra­tív intézkedésekkel próbál­kozott a jobboldallal szem­ben, másrészt rákénysze­rült, hogy egy májusi nagy­budapesti nagyaktíván elis­merje felelősségét a súlyos törvénytelenségekért. De ezzel már elkésett, helyzete tarthatatlanná vált. A párt és az ország válsá­ga sürgősen változást kö­vetelt. (Következik: Kétjrontos harccal a válság leküzdésé­ért.) Nemes János Alessandro Nata elutazott Budapestről Kádár Jánosnak, a Ma- 'yar Szocialista Munkáspárt őtitkárának meghívására, izeptember 29.—október 1. j között látogatást tett hazánk­éi >an Alessandro Natta, az Jlasz Kommunista Párt fő- itkára. Kíséretében volt An- onio Rubbi, az OKP veze­tőségének tagja, a KB nem­zetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a Közpon­ti Bizottság tagja. Kádár János és Alessandro Natta, az internacionalista összefogás és barátság je­gyében megbeszéléseket foly­tatott. Az OKP főtitkára ta­lálkozott és tárgyalt Óvári Miklóssal, a Politikai Bizott­ság tagjával, a Központi Bi­zottság titkárával, valamint Szűrös Mátyással, a KB tit­kárával. Az OKP főtitkára és kísé­rete, szerdán kora délután elutazott Budapestről. Delegáció Heubrandenburgból Az NDK-beli Neubranden­burg megyéből hétfőn közle­kedési delegáció érkezett Bor­sodba, A testvérmegye kül­döttségét Johanus Hoffman, a neubrandenburgi megyei tanács elnökhelyettese veze­ti. A delegáció tagjai: Arno Giese, a neubrandenburgi Autójavító Vállalat igazgató­ja és Dietrich Sobczinski, a neubrandenburgi Autóközle­kedési Kombinát igazgatója. A vendégeket megérkezésük után fogadta Majoros László, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese. Itt- tartózkodása alatt a küldött­ség felkereste a Miskolci Közlekedési Vállalatot, az ÉPFU 3. számú Miskolci Üzemegységét, a Borsodi Autójavító Vállalatot és a Magyar Autóklub miskolci szervezetét. Október 1-én, szerda dél­előtt német barátaink a Bor­sod Volán leninvárosi üzem­egységével ismerkedtek. Ezt követően a Borsod Volán miskolci központjába láto­gattak, ahol Juhász György igazgató tájékoztatója utána megye tehergépjármű-forgal­mának helyzetét és a vál­lalatnál meghonosított szá­mítógépes irányítást tanul­mányozták. Délután a Mis­kolci Autójavító Kisválla­latnál tettek látogatást, ahol a lakossági személygépkocsi- javítás helyzetéről kaptak tá­jékoztatást. Lapunk munkatársának kérdésére Johanus Hoffman, a delegáció vezetője elmond­ta: a neubrandenburgi me­gyei tanács azzal bízta meg a megyénkbe érkezett közle­kedési szakembereket, hogy tanulmányozzák a közleke­dés állami irányításának módszereit, szerezzenek is­mereteket a közlekedés-ter­vezésről, nem utolsósorban gyűjtsenek tapasztalatokat a gépjármű-karbantartásról, különös tekintettel a lakosság részére nyújtott szolgáltatás­ra. Feladata még a delegá­ciónak, hogy minél több hasznosítható tapasztalatra tegyen szert az áruszállítás területén, főként annak meg­szervezésében. A neubrandenburgi vendé­geinknek teljesül az a kíván­sága is. hogy az Ikarus má­tyásföldi üzemét meglátogat­hassák. Ezt a programot azért kérték, hogy tájékozódja­nak, milyen lehetősége van annak, hogy Neubranden­burgban trolibuszok beállítá­sával oldják meg a megye- székhely közlekedésével kap­csolatos tanácsi terveket. Ed­dig ugyanis csupán autóbu­szok álltak a személyszállí­tás rendelkezésére, 1990-ig azonban szeretnék, ha a kör­nyezetkímélés érdekében tro­libuszokat is tudnának vásá­rolni Magyarországról. Az Ikarusban teendő üzemláto­gatásra pénteken kerül sor. Ma, csütörtökön a neu­brandenburgi delegációt fo­gadja Ladányi József, a me­gyei tanács elnöke. • L. L. A 24. órában vagyunk... (Folytatás az 1. oldalról) egyik tanulsága szerint, nem­csak az tekinthető alkoho­listának, aki dülöngél, s visszataszító jeleneteket ren­dez a munkahelyén vagy a családjában. Az ital másféle módon is szedi áldozatait, s gyakran csak a tragédia fi­gyelmezteti például a mun­kahelyi közösségeket, hogy többet kellett volna törődni­ük kollégájukkal. A legnagyobb érdeklődés dr. Túrós Andrásnak, a me­gyei rendőr-főkapitányság vezetőjének előadása iránt nyilvánult meg a tegnapi tanácskozáson. A főkapitány egyebek között kijelentette, hogy véleménye szerint tár­sadalmunk, a lakosság több­sége is végre, sajnos, csak a 24. órában felismerte, hogy az alkoholizmus elleni küz­delemben elérkezett az idő a konkrét cselekvésre. Me­gyénkben a rendőrség kez­deményezésére, 125 italmérő helyet be akarnak záratni. Ezzel a szigorú intézkedés­sel is javítani lehet terüle­tünk közbiztonságát, s csök­kenteni az italfogyasztás mértékét. — Nem véletlen — mon­dotta Túrós András —, hogy a megyei pártbizottság tá­mogatja elképzeléseinket. Úgy érezzük, hogy az alko­holizmus elleni küzdelem év­tizedek óta csak a „bizott- ságosdi”-ban jelentkezik, lé­nyegében eredmény nélkül. Mi, rendőrök, akik felelős­séggel tartozunk a közrend, közbiztonság alakulásáért, nem nézhetjük tétlenül az alkoholizmus terjedését. Az Országos Takarékpénztár szerdán Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek 1986. III. negyedévi sorsolását. Mindazok az 1986. szeptember 29-ig váltott és a sorsolás nap­ján forgalomban volt nyere­ménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három szám­jegye (számvégződése) meg­egyezik a felsorolt számokkal, az 1986. III. negyedévi átlagbe­tétjüknek a számok mellett fel­tüntetett százalékát nyerték. Számvégződés Nyeremény­százalék 103 50 137 100 141 25 150 50 162 25 180 25 242 250 247 25 250 25 286 50 287 25 359 100 434 25 435 50 494 25 522 25 639 25 853 25 967 50 997 25 Ezt követően dr. Szabó István megyei főorvos, az alkoholizmus és az egészség­ügy kölcsönös egymásra hatá­sáról beszélt, majd a tanács­kozás hozzászólásokkal feje­ződött be. U. J. Gyorslista Nyeremény) egy zék az 1986. szeptember 30-án megtartott szeptember havi lottó-jutalom­sorsolásról, valamint a „10 fo­rintért plusz 10 lehetőség" jel­mondattal meghirdetett akció keretében a szeptemberi juta­lomsorsoláson nyertes lottószel­vények között kisorsolt plusz 10 darab 30 000 forintos vásárlási utalvány rendkívüli sorsolásáról. Figyelem! A plusz 10 darab 30 000 forintos vásárlási utal­ványt az 1 746 853, 3 318 565, 9 662 715, 77 053 960, 79 685 759, 80 013 199, 80 033 664, 80 140 082. 80 221 942, 80 100 629 számú lottó- szelvények tulajdonosai nyerték. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (2 000 fo­rint) B Volkswagen Golf JX tip. sze­mélygépkocsira szóló utalvány C Zastava 55 GTL tip. szeánély- gépkocsira szóló utalvány D Philips színes tv computerrel (115 ooo forint) E Polski FIAT 126 tip. személy- gépkocsira szóló utalvány F Toshiba V66 tip. videómagnó (70 000 forint) G Sony mini Hi-Fi-torony (47 000 forint) H Sharp GF—800 Z(D) tip. rá­diómagnó (39 000 forint) I Sharp GF—800 HD tip. rádió­magnó (35 000 forint) J Szines tv I. (35 000 forint) K Luxusüdülés Dubrovnikban (63 200 forint) L Panasonic videómagnó (54 900 forint) M Hang-fény utalvány (50 000 forint) N Szines tv II. (44 300 forint) O Ojévi koncert Bécsben (43 224 forint) P Otthon lakberendezési utal­vány (30 000 forint) Q Iparcikkutalvány (25 000 fo­rint) R ötnapos prágai utazás (21800 forint) S Háromnapos bécsi utazás (20 000 forint) T Szerencseutalvány (40 000 fo­rint) U Vásárlási utalvány (10 000 fo­rint) V Vásárlási utalvány (9 000 fo­rint) W Vásárlási utalvány (7 000 fo­rint) X Vásárlási utalvány (5 000 fo­rint) Y Vásárlási utalvány (4 000 fo­rint) Z Vásárlási utalvány (3 000 fo­rint) A nyertes szelvényeket 1986. október 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) beküldeni. 5 401 902 Z 5 569 715 X 3 888 969 Y 78 130 419 V 78 457 859 V 5 405 995 T 5 573 808 w 5 893 062 z 78 134 512 Y 78 470 138 Y 5 410 088 Z 5 577 901 w 5 897 155 z 78 159 070 T 78 474 231 Z 5 414 181 z 5 581 994 w 5 901 248 Z 78 163 163 W 78 478 324 Q 5 418 274 z 5 586 087 Y 5 917 620 Z 78 179 535 X 78 494 696 z 5 422 367 z 5 590 180 V 5 921 713 V 78 183 628 z 78 498 789 z 5 430 553 T 5 594 273 s 5 925 806 z 78 187 721 u 78 502 882 Y 5 434 646 V 5 598 366 w 5 933 992 z 78 191 814 u 78 527 440 w 5 438 739 z 5 602 459 z 5 942 178 z 78 195 907 u 78 535 626 X 5 442 832 V 5 606 552 z 5 946 271 z 78 200 000 u 78 539 719 L 5 446 925 z 5 614 738 V 5 950 364 z 78 204 093 u 78 543 812 R 5 451 018 V 5 618 831 s 5 954 457 z 78 212 279 z 78 547 905 M 5 455 111 L 5 627 017 Y 5 958 550 z 78 224 558 z 78 551 998 V 5 467 390 M 5 631 110 X 8 987 370 w 78 245 023 V 78 560 184 W 5 475 576 U 5 635 203 Z 8 995 556 w 78 253 209 V 78 597 021 X 5 487 855 V 5 639 296 Z 9 003 742 X 78 261 395 X 83 242 576 T 5 491 948 Vi 5 643 389 u 9 007 835 Y 78 265 488 X 83 246 669 Y 5 496 041 o 5 651 575 z 9 011 928 T 78 273 674 X 83 254 855 V 5 500 134 p 5 655 668 z 9 016 021 z 78 298 232 z 83 263 041 Y 5 504 227 w 5 717 063 z 78 011 722 T 78 318 697 w 5 508 320 X 5 757 993 z 78 019 908 R 78 347 348 V 83 275 320 U 5 512 413 w 5 762 086 w 78 024 001 X 78 351 441 V 83 279 413 Z 5 528 785 w 5 774 365 T 78 032 187 X 78 355 534 z 83 295 785 Y 5 532 878 Y 5 790 737 V 78 056 745 T 78 404 650 K 5 541 064 z 5 794 030 w 78 060 838 X 78 412 836 V 83 308 064 Z 5 549 250 z 5 798 923 w 78 081 303 z 78 425 115 M 83 324 436 Y 5 553 343 z 5 811 202 T 78 089 489 u 78 429 208 V 83 328 529 W 5 557 436 Q 5 839 853 X 78 097 675 Y 78 433 301 w 5 561 529 w 5 848 039 X 78 109 954 U 78 445 580 o 83 344 901 z 5 565 622 Q 5 876 690 V 78 118 140 W 78 453 766 p 83 369 459 z A nyereményösszeget a betét­könyvet kiállító takarékpénztá­ri fiók, takarékszövetkezet vagy postahivatal október 17-töl fizeti kt. Tájékoztatjuk a t. Utazóközönséget, hogy 1986. október 1-től ÚJ AUTÓBUSZJÁRATOT KÖZLEKEDTETÜNK Kazincbarcika—Szilvásvárad— Eger—Gyöngyös—Budapest útvonalon 5.50 6.00 6.55 7.45 8.50 10.05 Kazincbarcika, BVK aut. áll. Kazincbarcika, aut. áll. Szilvásvárad, aut. áll. . . Eger, aut. áll......................... Gyöngyös, aut. áll. . . . Bp., Népstadion aut. áll. . 21.35 21.25 20.30 19.50 18.40 17.20 A járatok naponta közlekednek, > bővebb felvilágosítást a Volán autóbusz-állomásokon adunk Jó utazást kíván a BORSOD VOLÁN MISKOLC

Next

/
Oldalképek
Tartalom