Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-13 / 241. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1986. október 13., hétfő Az egyre szélesedő kül- kapcsolatok ma már min­den területen megkövetelik az idegennyelv-tudást. A jogszabályi rendelkezések­ben e tekintetben nincs is hiba, biztosítják egyrészt az idegennyelv-tudás megszer­zését, másrészt a megtanult nyelv hasznosítását. Az ide- gennyelv-tanulás támogatá­sában, annak politikai, gaz­dasági értékű felhasználásá­ban az egyre nagyobb önál­lósággal rendelkező vállala­toknak jelentős szerepük van. Ma már a vezetők több­sége megérti az idők szavát, s tudja, hogy az idegen- nyelv-tanulást elő kell segí­teni. Amelyik vezető ennek vállalati előnyét nem ismeri fel, súlyos hibát követ el. Az állami rendelkezések ellenére is akadozik az ide- gennyelv-tanulás támogatá­sa, de még inkább a meg­szerzett idegennyelv-ismere! figyelembevétele. A kollek­tív szerződések csak imitt- amott írják elő, hogy vala­mely csekély összegben ho­gyan és milyen feltételek mellett támogatják az ide- gennyelv-tanulást. Túlzás, sőt törvénysértő is, hogy sokszor néhány ezer forint tandíj fejében éveket írnak elő a munkaviszony fenn­tartására, mert különben sú­lyos anyagi és erkölcsi hát­rányokat helyeznek kilátás­ba. Sokszor teszik ezt akkor is, ha tudják, már a szerző­dés megkötésekor, hogy dol­gozójukat nincs lehetőségük olyan munkakörbe helyezni, amelyben a megtanult nyelv nélkülözhetetlen vagy ép­penséggel hasznos. Pedig a vállalatok egyre szélesedő piaci megjelenése megköve­teli a vezetők, a szakembe­rek egy vagy több idegen- nyelv-ismeretét. Ma még sok területen nem kielégítő a piacismeret, a külső kapcso­lat, bátortalanok a kezde­ményezések, s még sokszor a vállalat támogatásával megszerzett idegennyelv-is- meretet sem tudják kama­toztatni. Mi hát a teendő? Bátrabb kapcsolatteremtés, több kez­deményezés, mind több in­formáció szerzése különböző forrásokból, külföldi folyó­iratokból, újságokból. Ak­kor majd tágabb horizont­ban ismerhetjük meg a vi­lágpiacnak minden oldalát. Ezáltal több irányban von­hatók le helyesebb követ­keztetések és gazdagabb ta­pasztalatokkal indulhatunk versenyre. Ez éppúgy érvé­nyes gazdasági helyzetünk­re, mint társadalmi, kultu­rális életünkre. M. J. Emlékezés Lajos Árpádra Szinte hihetetlen, hogy egy buta közlekedési baleset elvitte őt körünkből. Pályá­ja kezdetén Győrffy István — a magyar néprajztudo­mány egyik legnagyobb alakja — mellett volt egye­temi gyakornok, majd Mis­kolcon dolgozott tanárként. A néprajztudomány fiatal korától vonzotta, s ifjúkori vándoréletének tapasztalata­it összegyűjtve, már 1940- ben megírta A magyar nép játékai című könyvét. 1952- től nyugdíjba vonulásáig (1973-ig) a Herman Ottó Mú­zeum munkatársa volt. S ez a kapcsolat tulajdonkép­pen haláláig megmaradt. Lajos Árpád nem tarto­zott a visszahúzódó embe­rek közé. Tevékenységében — ahogy életrajzírói írják — teljesen összefonódott a kutatói és a népművelői munka. Számos jelentős publikációja mellett (la­punkban is rendszeresen megjelentek írásai) számta­lan ismeretterjesztő előadást tartott, szervezte és segítet­te a honismereti körök mun­káját, az önkéntes gyűjtők tevékenységét és a TIT Bor­sod Megyei Szervezete nép­rajzi szakosztályának mun­káját. Szeretettel bábásko­dott a pávakörök, a tánc­házak születésénél. Munká­jában azoknak a kultúrja- vaknak az átmentését, to­vábbéltetését tartotta na­gyon fontosnak, amelyek napjainkban is közösséget formálnak. A gyermekjátékok újra­élesztésén kívül hihetetlen energiát fordított a borsodi népdalkincs gyűjtésére is. Legjelentősebb munkája az 1965-ben megjelent Borsodi fonó, a megye népköltésze­tének valóságos adattára. A kórusmozgalom és a kutatók számára ma is nagyon fon­tos alapmunka. A húsz éve halott — de szellemiségében most is köz­tünk levő — Lajos Árpádra emlékeznek ma a múzeumi hónap kapcsán. A dédesta- polcsányi temetőben délelőtt fél 11-kor dr. Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke mond megemlékezést. Délután fél 3-kor emlékülést tartanak Miskolcon, a Her­man Ottó Múzeumban, ame­lyet összekapcsolnak a TIT néprajzi választmánya ple­náris ülésével. Az ülésen dr. Üjvári Zoltán egyetemi tanár Lajos Árpád folklo­risztikai kutatásairól, dr. Kris- ton Vizi József múzeumigaz­gató pedig a népi gyermek- játékok kutatójáról tart elő­adást. Lajos Árpád életútját Környeyné dr. Gál Edit ta­nulmánya vázolja fel. Az emlékülésen a miskolci 18-as Számú Általános Iskola ne­gyedikesei adnak műsort, Lajos Árpád gyűjtéséből. Próbák és utazási készületek Dézsi Szabó Gábor és Várkonyi Szilvia a Mária föhadáagy pró­báján. Az elmúlt hétvégi na- # pokon sem volt szünet a Miskolci Nemzeti Színházban. Nemcsak az elő­adások jelentették a folya­matos munkát, hanem a pró­bák és az utazási előkészü­letek is. Ma, október 13-án, a szín­ház társulata Kassára uta­zik, hogy a már hagyomá­nyos együttműködés kereté­ben a Kassai Állami Szín­házban mutassa be miskolci évadnyitó darabját, Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drámáját. Ezt a vendégjáté­kot még az év folyamán to­vábbi műsorcsere követi. A miskolci együttes Kassán felkeresi a Komarnói Ma­gyar Területi Színház kassai Thália Színpadát is, ahol (Fotó: Jármay) ugyancsak együttműködést célzó megbeszéléseket foly­tatnak. Egyelőre rendezők és színészek cseréjéről lenne szó. A társulat ugyan csak ma utazik, de a díszletekefT" egyebeket szállító kamion és a műszaki gárda már vasár­nap útra kelt Miskolcról. Szombaton és vasárnap teljes erővel folytak a pró­bák. Orosz György rendező irányításával Huszka Jenő Mária főhadnagy című ope­rettjét próbálták mindkét napon. Ugyancsak feszített ütemben folynak a színház együttese arezzói vendégjá­tékának próbái Csiszár Imre irányításával. Mint már ír­tuk, Déry Tibor korai mű­vét, a Kék kerékpárost mu­tatják be. Ezt is próbálták a hét végén. Egy találkozó a Tigáziál A költő dolga-e, az iro­dalomszervezőé, hogy hallas­sa hangját-egy képzőművé­szeti szakközépiskola életre hívásáért? Kötelessége-e az e tájon, a szűkebb hazában élő írástudónak, hogy di­rekten hirdesse és „propa­gálja” ennek a megyének, Borsod-Abaúj-Zemplénnek a létét? Így is születtek kérdések a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat miskolci központjában, amikor- Ka­lász Lászlóval, Papp Lajossal és Serfőző' Simonnal talál­koztak az érdeklődők. Az előhozott kérdések azt kí­vánják érzékeltetni, hogy mi minden témája lehet egy beszélgetésnek; egy gondo­latcserének, amikor írók és ­Japán-magyar rokonság? Aligha lehet bő negyed­óra alatt (csütörtökön, Kos­suth 21.39—22) egy tudomá­nyos hipotézist felvázolni. De föl lehet hívni a figyel­met, meg lehet lódítani a fantáziát. Különösen, ha a mikrofon előtt megszólaló interjúalany maga is olyan romantikus sorsú, mint Ka­zár Lajos, a hamburgi egye­tem professzora. Rövidre fogva az élettörténetét: a dunántúli ifjú Ausztráliába (Canberrába) kerül a hábo­rú után, s itt tanul meg ja­pánul, kínaiul, kezd -általá­nos nyelvészettel foglalkoz­ni. Ez már önmagában is érdekes, de Kazár Lajos nemcsak a ma beszélt ja­pán nyelvet tanulta meg, hanem azt az ójapánt is, amelyet ma már a táVoli szigetországban is csak ke­vesen értenek, tudnak ol­vasni. Miért nem? Aligha találnánk ki a választ: a japánokat a második világ­háború elvesztése óta nem érdekli a távoli múltjuk. Pontosabban fogalmazva be­érik azzal a ködös eredet­mondával, miszerint a csá­szár és a nemesség vala­honnan az égből származik, s az őslakókkal keveredve népesítették be a szigeteket. Holott — tudtuk meg Kazár Lajostól — négy-ötezer év­vel ezelőtt a mai „Japán­árok” (a tenger egyik leg­mélyebb pontja) hajdan át­lábalható belső tó volt. A hajdani őslakók tehát a kon­tinensről gázoltak át a szi­getre. A szárazföldi eredet­re utal a genetikai (vér) vizsgálat is, amelyet egy ja­pán tudós végzett el — az Urálig. Kazár Lajos viszont nem kevesebbet állít (nem első­ként!), mint azt, hogy a magyar és a japán nyelv közt (távoli) rokonság van. Mintegy kétszáz szótő (ige), fogalom azonos, illetve az ómagyar és az ójapán nyelv­ben kimutathatók az azonos­ságok. Márpedig, ha az így van, akkor módosul a tan­könyveinkből ismert finn­ugor rokonság. Anélkül, hogy magunkra vonnánk a nyelvészek haragját, el kell mondani, hogy ez a nyelvi- etnikai rokonság vita a kez­detektől dúl, fel-fellángol, de el még nem dőlt. Ebben a tudományban éppen az a csodálatos, hogy egyre újabb adatok és szempontok buk­kannak fel, s ha megcáfolni nem is, de árnyalni, módo­sítani tudják az eladdig megdönthetetlen tételeket. Ha a japán nyelvnek kap­csolata van az uráli, indo­európai nyelvcsaládokkal is — márpedig Kazár Lajos ezt állítja —, akkor érint­kezhetett távoli ősünk nyel­vével is. Mégis jó nyomon indult volna Körösi Csorna Sándor? Egyre több az iz­galmas rejtély, s noha osz­lik a homály, lesz még mun­kája a következő tudósnem­zedékeknek is ... horpácsi olvasók összejönnek. Termé­szetesen nem a költő, az iro­dalmi lapot csináló ember dolga, hogy érveljen a hi­vataloknál oktatási intéz­mény ügyében. S nem le­hetséges az sem, hogy alko­tásait —, mint borítékba zárt üzenetet — így „adja fel”: Borsod-Abaúj-Zemp­lónből... Hogy a Tigáznál létrejött találkozás során mégis megérintődtek ezek a gondolatok, az abból fakad, hogy az olvasó nem csupán a könyvekbe foglalt alkotá­sokat reméli, hanem a min­dennapok sűrűjében is szá­mít a szellemi jelenlétre. Szellemi jelenlét — ez volt ennek a találkozásnak a vezető gondolata. Á jelen­levő költők a Napjaink cí­mű irodalmi és művelődési lap készítői is, nem marad­hattak el tehát a .kérdések: elegendő teret kapnak-e az észak-magyarországi alkotók a megjelenésre, megszólalás­ra?, megfelelően „szólal­nak-e” meg a megyei prob­lémák a .lap hasábjain?, ér- zékelhető-e a megyében szellemi közöny, s ha igen mit tehetnek ellene a köl­tők. az irodalmi lap készí­tői?... A Tigáznál szervezett pár­beszéd nem szorítkozott csak a gondolatok elbeszélésére; a kérdezz-felelek játékszabá­lyainak kielégítésére. Felel­tek a művek maguk. Kér­deztek. S a jelenlevők, akik figyeltek, jól figyeltek Ka­lász László, Papp Lajos és Serfőző Simon elhangzott verseire, nem mentek és nem mehettek haza az „itt is vol­tunk, ezt is letudtuk” nyu­galmával. A versek, éppen a versek maguk adták meg ennek az együttlíétnek azt a hasznot: felhangzásukkal nem lezárták az idő határai­val körülkerített találkozást; hanem nyitottak. Egy test­közeli együttlétből a szellemi találkozások lehetőségeibe. (t. n. j.) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai kulturális programok. — 8.20: Mit üzen a Rádió? — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: A hét költője. — 9.40: A Gyermekrá­dió műsora. — 10.05: Nyitni­kék. — 10.35: Nóták. — 11.00: Régi mulatságok. — 11.20: Pödör Béla vezényel. — 11.34: Gösta Berling. IX/4. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: A Falurádió műsora. — 13.00: Magyar elő­adóművészek albuma. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Nép­dalok. — 14.41: A vén Panna tükre. Gelléri Andor Endre no­vellája. — 14.55: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Veszélyben. — 15.30: Kóruspódium. — 16.05: Já- ték-teremtő. — 16.40: Illik? — Nem illik? — 17.00: Gazdasági magazin. — 17.30: Táncház Pes­ten VI/2. — 18.00: Vivaldi: e- moll szonáta. — 18.12: JReklám. — 18.25: Könyvújdonsffgok. — 18.28: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Rádióka­baré. — 20.25: Reklámkoktél. — 20.30: Baritonáriák. — 20.51: Visszaadni az emberek hitét. . . Dokumentumműsor. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Barangolás régi hanglemezek kö­zött. — 22.54: Zenekari muzsi­ka. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Verbunkosok, népdalok. — 8.50: Délelőtti tor­na. — 9.05: Napközben. — 12.10: Andor Éva operettdalokat éne­kel. — 12.25: Kis magyar nép­rajz. — 12.30: Déki Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.08: Újdonságaink­ból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Zeneközeiben. — 19.30: Sportvilág. — 20.00: Show, ami show. Változatok a szórakozás­ra. — 23.20: Egy férfi és egy nő — könnyűzenében. — 0.15: Éjfél után. 3. MŰSOR: 9.05: A kiállítóter­mek programjából. — 9.08: Bel­lini: Az alvajáró. Opera. — 11.29: Szimfonikus zene. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Rész­letek Jevtusenko Fuku című poémájából. — 13.40: önarcké­pek a zenében. — 14.08: Magyar zeneszerzők. — 14.46: Rimszkij- Korszakov: Seherezádé. Szvit. — 15.30: Részletek Rodgers zenés játékából. — 16.00: A Kölni Mu- sica Antiqua Együttes felvé­teleiből. — 16.30: A Bananara- ma együttes felvételeiből. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: A hét zeneműve. — 18.00: Zsebrá­diószínház. — 18.18: Nikola Gju- zelev operaáriákat énekel. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: Újraolvasva. — 19.35: Kamara­muzsika. — 20.13: Szabó Lő­rinc: A huszonhatodik év. Lí­rai rekviem 120 szonettben. — 21.04: Új lemezeinkből. — 22.39: Bemutatjuk a Pat Metheny — Ornette Coleman együttes ,,Song X” című új dzsesszlemezét. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet 35-510. Szerkesz­tő: Horváth Kálmán (közben: -El szeretném mondani. Paulo- vits Ágoston jegyzete — Vála­szolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása) — 18.00: Észak-magyarországi krónika (A Miskolci Vízművek. Fürdők és Csatornázási Vállalat a Garadna-forrás ivóvíz-haszno­sításának vizsgálatáról és terve­zéséről tárgyal) Sport. — 18.25 —18.30: Szemle az Észak-Ma- gyarország, a Déli Hírlap, a He­ves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. televízió SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 16.15: Hírek. — 16.20: Iskola tv. — 16.40: A dön­tő erő. Riportműsor. — 17.00: Iránytű. Katonák műsora. — 17.50: Bizalmas levelek. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Telesport. — 18.35: A rendőrség nyomoz. — 18.40: A XVII. pártkongresszus határozataiból. 1. rész. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv­híradó. — 20.00: Ballada a taka­rékbetétkönyvről. Tv-játék. — 21.10: Időszerű téma. 21.35: Üjhold. Feliratos szovjet film. — 22.55: Hírek. mozi BÉKE: Break II., színes ame­rikai zenés, kiemelt, III. hely­ár! Kezdés: nlO, 112, f3, f5, f7 és f9 órakor. KOSSUTH: Fék­telenül, mb. színes szovjet drá­ma, 14 év! Kezdés: f4 órakor. Break II., színes amerikai zenés, kiemelt, III. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS: Break, színes amerikai zenés, III. helyár! Kezdés: f4 és f8 óra­kor. — FILMMÚZEUM I ELŐ­ADÁS: A kaméliás hölgy, ame­rikai. Kezdés: f6 órakor. — TÁNCSICS VIDEOMOZI: Bruce Lee — a legenda, színes, fel­iratos, hongkongi—amerikai do­kumentumfilm. Kezdés: 9, 11, f3, f5 és f7 órakor. — TÁN­CSICS KAMARA: A smaragd ro­mánca, mb. színes amerikai ka­landfilm, kiemelt, III. helyár, 14 év! Kezdés: f5 és f7 órakor. K — SZIKRA: Tűzvonalban, mb. színes amerikai, 14 év, II. hely­ár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FAKLYA: Zsaroló zsaruk, mb. színes francia krimi, III. hely­ár, 14 év! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — FAKLYA KAMARA: öld meg a Sogunt! Mb. színes japán, 16 év. III. helyár! Kez­dés: f5 órakor. — FAKLYA VIDEOMOZI: A nagyfönök, szí­nes, feliratos, hongkongi kung- fu kalandfilm. Kezdés: f3 és f7 órakor. — PETŐFI: A Saolin templom szent köntöse, színes kínai—hongkongi kalandfilm, ki­emelt, III. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — KRÚDY: Gycr- mekrablás a Palánk utcában, színes magyar ifjúsági film. Kezdés: f7 órakor. — TAPOL­CA: Szerzetesek géppisztollyal olasz kalandfilm, II. helyár! Kezdés: ,ff> órakor. — ady mű­velődési UAZ: Egy bolond százat csinál, magyar. Kezdés: 5 és 7 órakor. — TOKAJ DIS­CO MOZI: Forróvérű kísértet, mb. színes olasz vígjáték. Kez­dés: f7 órakor. — EGYETEM: A csapat, mb. színes szovjet háborús kalandfilm. Kezdés: 5 és 7 órakor. — HÁMOR: Só- lyomlady, mb. színes amerikai, III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — SZIRMA: Kémek a lokálban, mb. színes francia, 16 év, III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — PERECES: Sólyomlady, mb. szí­nes amerikai kalandfilm, III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA: Macskafogó, színes magyar rajz-játékfilm, r Ti. helyári Kezdés: 4 órakor. Keserű igazság, magyar. Kez­dés: 6 órakor. A piszkos ügy, mb. színes amerikai, 14 év II. helyár! Kezdés: 8 órakor. LENINVAROS: Az ember, aki túl sokat tudott, mb. színes amerikai krimi, III. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. Szere­lem és galambok, mb. színes szovjet. Kezdés: 3 órakor. — MEZŐKÖVESD: Maradok hűt­len híve, mb. színes amerikai vígjáték. III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁTORALJA­ÚJHELY : A Nagy Generáció, színes magyar, 14 év! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — ÖZD, BÉKE: Szexmisszió, mb. színes lengyel, 14 év, II. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK: Idő van, színes magyar, 16 év! Kezdés: hn4 órakor. — FILM- MÜZEUMI ELŐAD AS: Lila ákác magyar film (1934). Kezdés: 6 és n9 órakor. — SZERENCS: Újra Donaldék! Színes amerikai rajzfilm, II. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — EDELÉNY: Ivan- hoe, mb. színes szovjet, ifjúsá­gi. Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Képvadászok, színes magyar, 14 év! Kezdés: 6 órakor. SZMT OKTATÁSI KÖZPONT. TAPOL­CA: A kung-fu lány, színes, feliratos hongkongi kung-fu ka­landfilm. Kezdés: 7 órakor. színház 13. hétfő: A Liszt Ferenc Kamara- zenekar hangversenye Téli bérlet (fél 8) Dolgozókat alkalmaznak A Miskolci Mezőgép Vállalat felvételt hirdet: .szerszámköszö­rűs, esztergályos, szerszámlaka- tos, mintakészítő asztalos, ál­talános asztalos munkakörök betöltésére. Jelentkezni szemé­lyesen a munkaügyi öá. osztá­lyon lehet. Miskolc, Besenyői út 10. szám. Szirmai telephelyre, széntüze­lésű kazánhoz nyugdíjas fűtőt, valamint kapust; BVK-telep- helyre, külső szerelési munkák­ra villanyszerelőket felveszünk. Miskolc, Csabai kapu 17. Tele­fon: 66-006, 64-613. A December 4. Drótművek egyetemi vagy főiskolai vég­zettséggel és többéves gyakor­lattal rendelkező számítástech­nikai programtervezőt keres. Fi­zetés a kollektív szerződés sze­rint. Jelentkezni lehet személye­sen, vagy írásban a vállalat személyzeti főosztályán. Cím: December 4. Drótművek 3501 Miskolc, Besenyői u. 18. Tele­fon: 8R-424. A Diósgyőri Kisszövetkezet felvesz lakatos, hegesztő, kőmű­ves, csőszerelő és bádogos szak­munkásokat. Jelentkezni lehet mindennap 14—16 óra között, Miskolc, Szervezet u. 67. sz. alatt, Temesvári József elnök- helyettesnél. Sajópctri Egyetértés Mgtsz fel­vételre keres mezőgazdasági gyakorlattal rendelkező üzem­gazdászt, 2 fő asztalost, illetve betanított asztalost, jó kereseti lehetőséggel. Jelentkezés a tsz elnökénél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom