Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-07 / 236. szám
r2 O' É SZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. október 7., kedd ] ]■ i j s 1 i i i i i i i t ] i i i1 j 3 [ l I I I I ( i I t i [ í I 1 t [ I t I ] 1 8. A decemberi határozat — ezek kisebb-nagyobb mértékben a népi hatalom Az ellenforradalom alapjaiban rázta meg a pártot is. 1956. december 1-én az MSZMP-nek 1980 szervezete és 37 812 tagja volt. Január közepén a párttagság létszáma már meghaladta a 125 000 főt, majd a belépések és átigazolások után a június végén tartott országos értekezletig befejeződött az MSZMP újjászervezése. Ekkor a párttagság száma 345 733, ami a volt MDP-tagság mintegy 40 százalékát tette ki, s 12 985 pártalapszervezet működött. A többség, az MSZMP tagjainak 85 százaléka tagja volt az MDP- nek is, de nem lebecsülhető számban — több, mint 50 ezren! — az ellenforradalom hatására, a párt megtisztulása, eszmei megújulása láttán, a legnehezebb időkben, mondhatnánk szinte demonstrálva a szocializmus aktív támogatását döntöttek úgy, hogy a kommunisták soraiba lépnek. Egyébként az MSZMP vezetése már a kezdet kezdetén nyomatékosan figyelmeztette tagjait: „Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP-tagokkal, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állanak, és egyelőre nem kívánnak a párt tagjai lenni." A párt újjászületésének alapvető feltétele volt, hogy felszámolják az eszmei zűrzavart. Ebben történelmi jelentőségű tett volt a Központi Bizottság 1956. december 2-i, 3-i, 5-i ülése, és az ott elfogadott határozat. Ez a marxista—leninista elemzés szabatosan kifejtette az ellenforradalom kiváltó okait, a fő mozgató erőket, és a jellemző sajátosságokat; olyan tisztánlátást sugárzott, olyan előrelátással fogalmazta meg a tanulságokat, hogy fő vonásaiban mindmáig érvényes meghatározója az MSZMP tevékenységének. Az ellenforradalomnak — mert amint a határozat leszögezi, az volt, nem pedig „forradalom” vagy „nemzeti forradalom”, még ha demokratikus tömeg- mozgalomból nőtt is ki, amelyben jobbító szándékkal vettek részt a háttérben meghúzódok, ellenforradalmi céljait nem ismerő, becsületes dolgozók és a jó hazafiak — négy alapvető oka volt. Az első helyen a Rákosi—Gerő-klikk tevékenységének züllesztő, bénító hatását foglalja össze tömören a határozat. És amit a régi vezetőség súlyos hibáiról, sőt bűneiről megsemmisítő ítéletként mond, az ellenkezőjére fordítva program, ténykedési mód és stílus a megújuló párt ség elvének, megsértésével, kompromittálták a parasztság szemében. Gépiesen másolták a szovjet példát, helytelenül értelmezve a magyar—szovjet barátságot, a nemzeti érdekeket háttérbe szorították, a haladó hagyományokat és a nemzeti értékeket lebecsülték, és ezzel a nemzeti és hazafias érzéseket sértették. A kommunista párttól idegen módszerek szakadáshoz vezettek a párt és a dolgozó tömegek között. Mindezt tetézte, hogy e vezető klikk még az SZKP XX. kongresszusának tapasztalatai alapján sem ismerte be súlyos hibáit, bűneit, mivel hatalmi állásaihoz görcsösen ragaszkodott. Mikor pedig már úgyszólván az egész párttagság szem- befordult velük, a kritikát frakciózásnak minősítették, és továbbra is akadályozták a hibák pártszerű és demokratikus kijavítását. A második helyen Nagy Imre és csoportjának a jogos kritikai pozícióból, különösen 1956 tavaszától revizionista elhajlásba torkolló, majd a reakciós elemek rendszerellenes törekvéseinek is utat nyitó tevékenységét jelölte meg okként a decemberi határozat. Megjegyzendő, hogy a Nagy Imre-csoport ténykedését a későbbiek folyamán. nyilvánvalóan új ismeretek birtokában, ennél szigorúbban ítélte meg a párt- és államvezetés; nem csupán a pártellenzék jobbszárnyának, hanem a néphatalom elárulóinak minősítették, és ennek megfelelően bíróilag is felelősségre vonták őket; Nagy Imrét és még három társát 1958 júniusában halálos ítélettel sújtották. A harmadik tényező: a horthysta, kapitalista—földesúri elemek, akik itthon illegálisan szervezkedve a Nyugatra menekült elvbarátaiktól támogatva a tömegek elkeseredését, a szocializmus híveinek bénultságát kihasználva, hatalmuk restaurálására, az 1945. előtti állapotokhoz való visszatérésre törekedtek, bármilyen áron. Végül döntő szerepe volt a magyarországi eseményekben a nemzetközi imperializmusnak, amely minden lehető módon igyekezett beavatkozni, uszított és szervezkedett a népi rend ellen, nagymértékben a nyugati rádiók és adóállomások útján. Céljuk az volt, hogy a tömegeket a népi demokratikus rendszer, a Népköztársaság ellen fordítsák, és az ellen- forradalom nyeregbe segítésével hajlottak még arra is, hogy új háborús tűzfészket nyissanak Európa szívében. számára. Az MDP régi vezetősége 1948. végétől, tehát a fordulat éve után letért a marxizmus—leni- nizmus elvi alapjairól, szektás, dogmatikus politikát folytatott, parancsolgató módszereket honosított meg. Akadályozta a , demokratizmust, súlyosan megsértette a törvényességet. A gazdasági élet irányításában a legnagyobb hiba az volt, hogy az ország adottságait — például az iparágazatok feszített, gyors ütemű fejlesztésekor — figyelmen kívül hagyta, a termelőszövetkezeti mozgalmad főleg az önkéntesMár a decemberi határozat nyilvánosságra hozása után, de azóta is, visz- szatérően, egyesek azt feszegetik, hogy nincs-e valamiféle „fontossági rangsorolás” a négy ok között. Hangsúlyozni kell, hogy az ellenforradalmat előidéző négy tényező együtt, egymással összefonódva hatott, így az egvik sem törölhető ki az összképből. De persze az tagadhatatlan, hogy sem a külső, sem a belső ellenség, sőt még az úgynevezett revizionista ellenzéki tevékenység sem vezethetett volna ellenforradalmi lázadáshoz egy évtizedes fennállása alatt mindig működtek — ha nem lett volna meg a táptalaj a felkeléshez, amelyet a Rákosi—G§rő-klikk antimarxista politikája, a torzulások és a bűnök teremtették meg. Ebbe ágyazódtak be, nőttek ki az ellenzékiek, és ezen a helyen indult rohamra az ellenség. Az 1956. decemberi határozatban a párt tevékenységének elméleti és politikai alapjairól, és a szervezeti és vezetési módszereiről szóló passzusok meggyőzőek. Az MSZMP „visszavonhatatlanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt, ugyanakkor ápolja és továbbfejleszti mindazokat a nagy értékeket, amelyek megvoltak mindvégig a magyar kommunista mozgalom 38 éves történelmi harcában. Élesen elítéli az MDP vezetésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leni- nizmus eltorzítását.” Ez a dialektikus — elhatároló, de egyben a forradalmi folyamatosságot is vállaló — állásfoglalás kiegészült azzal, hogy hangsúlyozta: az elméletet és gyakorlatot a magyar viszonyoknak, a jelen követelményeinek megfelelően kell alkalmazni, fellépett a másolás ellen, és ki merte mondani, hogy „a szocializmus építésének sajátos, magyar útján akar haladni”. A szervezeti és vezetési rendszabályok alapelve az, hogy az országot vezető párt nem uralkodó, hanem a nép szolgálatát tartja szép hivatásának. Tisztaság, puritanizmus, példamutató áldozatkészség a munkában — ezt követeli a párt minden tagjától. A demokratikus centralizmusnak — éppen a múlt tapasztalatai alapján — nagy hangsúllyal a demokratikus vonásait emelte ki, felhíva minden szervezetet és tagot, hogy bátran lépjen fel a szektás, antidemokratikus vezetési módszerek felújításának minden kísérlete ellen. Fontos figyelmeztetés, hogy nem lehet a párt tagja, aki szembe került az internacionalizmussal és nacionalista álláspontot, képvisel. A határozat V. fejezetében az aktuális teendők mellett perspektivikus kérdések is megfogalmazódtak. így az a javaslat is, hogy az állami szervek, a legjobb gazdasági szakemberek bevonásával dolgozzák ki az új helyzetnek megfelelő gazdasági politikát. Irányelvként újra figyelmeztetett a hazai gazdasági adottságok figyelembevételére, az egyéni kezdeményezés, a szaktudás, és minden területen az anyagi ösztönzés érvényesítésére. A tervezés fontossága nem csökkent — állapította meg —, de nem részletes utasítás, hanem a legfontosabb nép- gazdasági és fejlesztési arányok megállapítása a feladat. A gazdaságpolitika elsődleges szempontja a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése. A decemberi határozat kétfrontos szellemével nagy hozzájárulás volt a gazdasági, társadalmi, politikai konszolidálódáshoz. (Következik: A konszolidálódás folyamata) Nemes János Magyar rezei távirata az NDK nemzeti ünnepe aikalmáliói ERICH HONECKER ELVTÁRSNAK, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének, WILLI STOPH ELVTÁRSNAK, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Berlin Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság népének nemzeti ünnepük, köztársaságuk megalakulásának 37. évfordulója alkalmából. Magyarország dolgozó népe ismeri és nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket az első német munkás-paraszt állam a szocialista építőmunka terén megalakulása óta elért. Meggyőződésünk, hogy a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusán elfogadott határozatok valóra váltása hozzájárul a szocialista társadalom sikeres építéséhez. Örömünkre szolgál, hogy pártjaink, államaink és népeink széles körű baráti kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján az együttműködés minden területén fejlődnek, összefogásunk és szövetségünk gyümölcsöző. Nemzeti ünnepükön szívből kívánjuk önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság baráti népének, hogy érjen el újabb kiemelkedő sikereket hazájuk felvirágoztatásában, a béke és a haladás ügyének szolgálatában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának , elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ” A Nemzetközi Békeév jegyét)! A magyar békemozgalom a Nemzetközi Békeév jegyében szervezi meg az ENSZ által meghirdetett Leszerelési Hét programját október 24. és 31. között. A mozgalom elsődleges feladatának tartja, hogy ezt az alkalmat is felhasználja a Varsói Szerződés leszerelési javaslatainak széles körű megismertetésére, s arra, hogy a napi aktualitásoknak megfelelően érzékeltesse azokat az erőfeszítéseket, amelyek e politika gyakorlati megvalósítását szolgálják. Az Országos Béketanács változatlanul küzd az atomfegyvermentes világ megteremtéséért, ennek elérésében fontos lépésnek minősíti a Szovjetuniónak az atomrobbantási kísérletek moratóriumára vonatkozó kezdeményezését. Az OBT rendezvényein e politika kedvező hatását méltatják, s szólnak a következetes leszerelési törekvésekről. A mozgalom a leszerelési hét programjával is tudatosítani szeretné az atomháború elkerülhetőségének eszméjét. Mint az Országos Béketanácsnál elmondták, a legutóbbi időszak eseményei — köztük a stockholmi értekezlet eredményessége, valamint a bécsi utóértekezlet, s a reykjavíki munkatalálkozó előkészítése — azt mutatják, hogy a párbeszéd folytatása a jövő útja, s a konfrontáció erői háttérbe szoríthatók. A magyar békemozgalom nemzetközi kapcsolataiban törekszik a párbeszéd erősítésére, politikai munkájában a kölcsönösen előnyös együttműködést helyezi előtérbe. A leszerelési héten eszmecserét kezdeményeznek az ENSZ munkájáról, érzékeltetni kívánják, hogy a világ- szervezetbe tömörült államok miképpen törekszenek a szervezet tevékenységének erősítésére. Ennek kapcsán szólnak a leszerelésről és más globális kérdésekről is. A leszerelési héten az OBT Leszerelési Bizottsága kibővített ülésen foglalkozik az időszerű biztonságpolitikai és leszerelési kérdésekkel. Több településen megemlékeznek az ENSZ megalakulásáról, találkozót tartanak a volt ENSZ-tisztség- viselők. Nemzetközi békemozgalmi kérdésekkel foglalkozik az Üjságírók Békeklubja, s sajtótájékoztatót tartanak a Magyar Nők Országos Tanácsában a nők békemozgalmainak hollandiai találkozóján közzétett világfelhívásához való csatlakozásról. Az Országos Béketanács a leszerelési hét alkalmából kiadványt jelentet meg, amely többek között a stockholmi értekezletről tartalmaz elemzést. ★ A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 37. évfordulója alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Horst Sinder- mannt, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája elnökét. Az évforduKoszorúzási ünnepséget tartottak hétfőn Aradon. Szűts Pál bukaresti magyar nagykövet, Vékás Domokos kolozsvári magyar főkonzul és Aradi Sándor alezredes, katonai és légügyi attasé hétfőn a Maros-parti városban megkoszorúzta a tizenhárom vértanú kivégzésének színhelyén álló emlékoszlopot. A szomszédos Békés megye lakossága nevében koszorút helyezett el a szabadságharc mártírjainak emlékoszlopán a Békés megyeiek küldöttsége, amelyet Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának titkára vezetett. Előzőleg megkoszorúzta az ló alkalmából táviratban köszöntötte NDK-beli partnerszervezeteit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt. emlékművet Gheorghe Burdán, az Aradi Városi Néptanács első elnökhelyettese és Marian Dinulescu elnök- helyettes. A hűvös, napos időben több ezer aradi és környékbeli lakos gyűlt össze az aradi vár falaihoz közel eső emlékműnél. Sok magyarországi turista is ide látogatott. A tizenhárom vértanú kivégzésének 125. évfordulójára, 1974-ben felújított emlékműnél virágokat helyeztek el. Az emlékoszlopon tizenhárom tábornok neve olvasható, akik közül tizenegynek a földi maradványai is itt nyugszanak. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. A WTagállamai Küliigyminiszteri Bizottságának ülése A Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának soron következő ülését október második felében Bukarestben tartják. Koszorúzás Aradon terítési bemutatója és vására 1986. október 6-tól 11-ig A BÚTORKER ÁRUHÁZBAN ÉS AZ AMFORA SZAKÜZLETBEN Miskolc, Besenyői u. OTTHONÁNAK KULCSA BÚTORKER ÉS AMFORA VÁLASZTÉKA ________________J
