Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-31 / 257. szám
1986. október 31., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Csökkent a kokszfelhasználás az ÓKÜ-ben Á BVK vásári sikerei KGST-kooperációk alapanyagokra Két szomszédvár együttműködése Szövetkezeti kereskedűház A magyar gazdaságban eddig egyedülálló vállalkozás jött létre: 95 ipari szövetkezet, 20 állami vállalat és 3 pénzintézet 630 millió forintos induló tőkével Trade-Coop néven szövetkezeti kereskedőházat alapított. A Trade-Coop alaptőkéjéhez az OKISZ 150 millió forinttal járult hozzá, ezenkívül vállalta, hogy minden egyes szövetkezet, illetve szövetkezeti vállalat tőkehozzájárulását saját forrásából, vissza nem fizetendő •formában megduplázza. Az ipari szövetkezetek méretei, piaci ismeretei gyakran nem teszik lehetővé, hogy termékeiket külföldön gyorsan és gazdaságosan értékesítsék. Máskor —, bár az ipari szövetkezet által gyártott termékre nagy igény lenne a külpiacokon — a szövetkezetnek nincs elegendő kapacitása. A mostani új vállalkozás célja éppen a termelés és a piaci munka eddigieknél jobb ösz- szehangolása. Ennek érdekében a Trade-Coop vállalkozik arra, hogy — piaci információi alapján — beszerzi a termeléshez szükséges anyagokat, biztosítja a gyártáshoz szükséges gépeket, segítséget nyújt a piacon keresett termékek ki- fejlesztéséhez. Mivel az árukat döntően nem bizományba veszi át, hanem azokat felvásárolja, tulajdonképpen a szövetkezetektől átvállalja azt a kockázatot, amelyet azok kis méretük miatt nem tudnak elviselni. Már a cím megdöbbentő és meghökkentő: lehetnek-e Magyarországon az utóbbi évtizedek fejlődésének ismeretében gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségek? A válasz egyértelmű: vannak. Hogy milyen mértékű ez a gazdasági és társadalmi elmaradottság, hosszú ideig csak feltételezések alapján volt ismert. Pár évvel ezelőtt azonban az Országgyűlés felismerve azt a tényt, hogy konkrét segítség csak a konkrét tények ismeretében lehetséges, programot dolgozott ki a „lépés- hátrány" mértékének felmérésére, s az elmaradás felszámolására. Mielőtt a programról szólnánk, szólnunk kell a felmérés eredményéről. Az Országos Tervhivatal által készített anyag hét megye 23 térségében 573 települést sorolt a gazdaságilag elmaradott területek közé. A behatárolt térségek az ország területének tíz, népességének négy százalékát képviselik. Árulkodó a térkép. A gazdaságilag elmaradott térségek túlnyomó része határmenti településekből adódik. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár megye, Vas, Zala, Baranya határmenti területei jelzik a megjelölt térséget. Mit jelent a gazdasági-társadalmi elmaradottság? Ha a kiváltó okokat vizsgáljuk tárgyszerűen, már akkor is megdöbbentő a felsorolás: a kedvezőtlen mezőgazdasági adottság, a foglalkoztatási lehetőségek hiánya, a magas ingázási és elvándorlási arány, a népesség elöregedése, az alacsony jövedelmi színvonal, az aprófalvas településszerkezet, a közlekedési peremhelyzet, a szakemberek hiánya, és a fejletlen infrastruktúra az, ami együtt és egymásból következve, megteremti a gazdasági-társadalmi elmaradottságot. Lehet-e változtatni Sokszor a kényszerszülte megoldások vezetnek gyors eredményre. A nehézségekkel küszködő Ózdi Kohászati Üzemek minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy javítsa gazdasági mutatóit. A szükség és persze az ésszerűség vitte rá a vállalatot, hogy a lehetőségekhez . mérten csökkentse kokszfelhasználását. Az ennek érdekében végzett munka eredményhez vezetett. A nagyolvasztómű gyáregységnél az elmúlt időszakban több fontos • korszerűsítést hajtottak végre a fajlagos kokszfelhasználás csökkentése érdekében. A közelmúltban helyezték üzembe azt a berendezést, amely 950-ről 1100 fokra növeli a kohók fúvószél-hő- mérsékletét. A beruházás költségeit —, amelynek révén léghevítőket, kéményeket építettek és új gáztisztítót szereltek fel —, közel 600 millió forintot, energiaracionalizálási kölcsönből fedezték. Lehetővé tette a felhasznált koksz mennyiségének csökkentését a salakfeldolgozó mű üzembe heCsütörtökön megkezdte a folyamatos, üzemszerű termelést a Hajdúsági Agráripari Egyesülés folyékony műtrágyát előállító nádudvari üzeme. A több mint 300 millió forintos beruházással létrehozott üzem 18 hónap alatt készült el. Évente több, ezeken? Ügy tűnik, lehet. Természetesen, ehhez elsősorban pénzre van szükség. A közeljövőben e térségek fejlesztésében a szűkös lehetőségek ellenére is milliárdos nagyságrendű összeggel kíván segíteni a kormányzat. A pénz, bár alapfeltétel, mégis egymagában kevés. Sok minden egyéb is, de legfőképp a regionális vezetés, s ezzel együtt az adott települések lakosságának akarata is szükséges a fejlődéshez, a továbblépéshez. Könnyen mondhatja bárki: telepítsenek üzemeket, nem fogok elvándorolni, javítsátok meg a földet, s gazdaságosabb lesz a termelőszövetkezet, legyen mindenhol bölcsőde, óvoda, s nem vándorolnak el a fiatalok. Csak hát, a dolgok nem ilyen egyszerűek. Hiszen az ügynek egyenrangú feltételei a külső fejlesztés és a belső szándék. Mielőtt továbblépnénk, hangsúlyoznunk kell valamit: ezek az elmaradott térségek rendelkeznek egy átlagos színvonalú alapellátással, s. ez az átlagos színvonal ma Magyarországon nem keveset jelent. Nem az olasz „gazdag észak — szegély dél” példájáról van hát szó. Egy elért színvonalról kell magasabb színvonalra lépni, behozni azt a hátrányt, amit a korábbi évtizedek beruházáspolitikája, településfejlesztési politikája nem szándékosan, de mégis előidézett. Általánosságban, összefoglalóan beszéltünk eddig Magyarország gazdaságilag elmaradott térségeiről, de tudnunk kell, hogy még az ország gazdasági „térszerkezetéből” kiragadott kis térségek között is vannak településhálózati, gazdasági, foglalkoztatottsági és alapellátási különbségek. Nyilvánvaló, hogy ez a tény meghatározza a segítség nagyságának, szükségességének rangsorát is. Vagyis el kell dönteni. lyezése, a különböző segéd- berendezések korszerűsítése, valamint a felhasznált elegy és koksz egyre pontosabb mérlegelése. Jelentősen mérséklik majd az üzemzavarok számát azok az új típusú, szovjet gyártmányú fúvóformák, amelyeket a kohóknál alkalmaznak. Mindezek mellett természetesen döntő jelentősége van a gazdaságos nyersvas- gyártásnál az ott dolgozók jó szakmai felkészültségének és a munka szervezettségének. Az együttes hatások révén októberben jelentősen csökkent a felhasznált koksz mennyisége. Amíg egy évvel ezelőtt 1 tonna nyersvas előállításához 692 kilogramm koksz kellett, addig ez év októberében 596 kiló koksz hozzáadásával gyártottak 1 tonna nyersvasat. Ennek azért van most jer lentősége, mert ha minden tonna nyersvas élőállításóhoz 1 kilóval kevesebb kokszot használnak, akkor ez — figyelembe véve a gyár évi 700 ezer tonnás ny er s va s te r me 1 és é t — egy év alatt 3,4 millió forint megtakarítást jelent. mint 160 ezer torma oldatot állít elő, s ez együttesen mintegy 150 ezer hektár föld műtrágyázására elegendő. Tervezik, hogy az új üzem nemcsak HAGE-taggazdasá- gainak, hanem más érdeklődőknek is szállít majd folyékony műtrágyát. hogy a hosszú távú fejlesztési program anyagi fedezetéből majd mely térségek, milyen mértékben részesülnek. A felmérések szerint a legnagyobb segítségre Szabolcs- Szatmár és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében von szükség, hiszen e megyékben találhatók a gazdaságilag legelmaradottabb térségek. Korábban szándékosan régiókról és nem megyékről szóltunk. Igen, hiszen e gazdaságilag elmaradott térségek több esetben is megyehatárokon átnyúló, csaknem összefüggő egységet képeznek. Egyértelmű tehát, hogy együttes fejlesztésük több megyének is közös érdeke lehet. A fentiekből is kitűnik, hogy differenciálni kell a rendelkezésre álló összegek felosztásánál, oda kell a magasabb összeget adni, ahol azt a leghatékonyabban tudják felhasználni, vagyis, ahol gyorsabban és több síkon tudják az elmaradást felszámolni. S ehhez szükséges a pénzen kívül az a bizonyos szándék is. Ahol olyan településfejlesztési stratégiát tudnak kidolgozni, amely például nemcsak a foglalkoztatottságot javítja, de biztosítja a további fejlődés lehetőségét is, ott nő a falvakban a megmaradási szándék, s e megmaradási szándék már a települések megfiatalodását, gazdasági erejének növekedését, jövőjét jelenti. A gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségek fejlesztése úgy vált nemzeti érdekké, hogy abban egybeolvad az e térségekben élők, a régiók, s az ország érdeke. A program megvalósítása nem egynapos, nem rövid távú feladat. De megvalósítása — akár csak lépésről lépésre is — kötelező. B. A. Budapesten, az őszi nemzetközi vásáron, a Borsodi Vegyi Kombinát egyik terméke, az íves műanyag redőny nagydíjat kapott. A vállalat számára azonban más fontos tartalma is volt a fogyasztói szakvásárnak, hiszen a kereskedők ott több sikeres üzletet is kötöttek. Elsősorban a poli- uretán kémia egyik alapanyagának az MDI-nek szerződéskötései voltak fontosak, hiszen ennek a szállítási szerződései biztosítják, hogy továbbra is zöld utat kapott a beruházás, és ez azt jelenti, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére a vegyiparnak ez a jelentős ágazata a VII. ötéves tervben is tovább fejlődik. — A vásárra rövid és hosszú távú célokat tűztünk ki — mondja Kovács F. László kereskedelmi igazgató. — A rövid távú cél az volt, hogy a jelenlegi műanyag termékeink sikerrel szerepeljenek, a hosszú távú cél pedig az, hogy KGST- kooperációva'l megteremtsük a poliuretángyártás hazai javításának feltételeit. Nos, a vásár az elvárásunknak megfelelően mindkét tervünket beváltotta, az elsőt az elnyert nagydíj, a másodikat pedig a megkötött szerződések fémjelezték. — A szakemberek előtt ismeretes, hogy a poliure- tán gyártásában nagy lehetőségek vannak, és ezek Magyarországon még koránt sincsenek kihasználva. Ennek az az oka, hogy e műanyagféleség gyártásához a kiinduló anyagokat importból, elsősorban dollárelszámolású piacról kell beszerezni. Pénzszűkében ez rendkívül megnehezíti a továbbfejlődést, hiszen a feldolgozó vállalatok, elsősorban az ÉMV, csak korlátozott mennyiségben juthatnak alapanyaghoz. — Mi néhány esztendeje a fejlesztési elképzeléseink közé bevettük ezt a területet is, azzal az igénnyel, hogy a BVK a hazai gyártás gazdája legyen. Megkezdtük az egyik legfontosabb alapanyag az MDI (az egyik izocianát-féleség) gyártására egy évente 25 ezer tonna gyártókapacitású üzem létrehozásának előkészületeit. Ismerni kell, hogy a poliuretánhabok gyártásához háromféle alapanyagot használnak, a keményhabok készítéséhez az MDI-t, a lágyhabok gyártására a TDI-t (ez a másik izocianát-féleség) és a po- liolt. Jelenleg mindhármat importból szerzi be az ország. A mostani KGST-koope- rációnak az a célja — folytatta a kereskedelmi igazgató —, hogy baráti országokkal közösen oldjuk meg az alapanyagok gyártásának kérdését, ez egyben garancia lesz arra is, hogy termékcserével hosszabb távra biztosíthatjuk a gyártáshoz szükséges alapanyagokat. A vásáron elsőként Csehszlovákiával kötöttünk egy szerződést, amelynek értelmében mi a csehszlovák fél számára a mi termékünket, ők pedig anilint szállítanak. A 2000-ig szóló szerződés értelmében — amit a vegyipari miniszterhelyettesek láttak el kézjegyükkel, és várhatóan még ebben az évben kormányszinten írnak alá — a baráti ország szállítja majd a BVK számára a gyártásához szükséges anilint, míg a BVK késztermékkel fizet, illetve kisebb mennyiségben egy fontos vegyipari alapanyagot, benzolt is szállít a csehszlovák félnek. Ennek a szerződésnek úgymond a kiegészítője az “a megállapodás, amit ugyancsak a vásáron a BVK és a Dunai Kőolajipari Vállalat vezetői írtak alá. E szállítási szerződés alapján látják el a BVK „partnerét” benzollal, mivel ilyen terméket Kazincbarcikán nem gyártanak. A szerződés másik ága is igen fontos és az a Miskolci Ipari Vásárig „nyúlik vissza”. Ekkor jött létre ugyanis a két szomszédvár, a BVK és az ÉMV között az a szerződés, amely szerint a kazincbarcikai gyár mindhárom alapanyagból hosz- szabb távon ellátja majd a sajóbábonyi gyárat. Ennek az elképzelésnek a realizálására a jugoszláv Soda So Vegyipari Vállalattal kötötték meg most Budapesten a 2000-ig szóló kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködést. E megállapodás értelmében a jugoszláv cég vállalkozik arra, hogy a mindenkori magyar igényeket a .lágyhab gyártásához " szükséges alapanyagokból kielégíti, ellentételként pedig a BVK-tól MDI-t vásárol. A megállapodás jelentőségét az adja, hogy Magyar- országon így elég az egyik alapanyagféleség gyártókapacitását, Jugoszláviában pedig a másik alapanyagféleség gyártórendszerét kifejleszteni és ezek a gyárak a nagyságuknál fogva több ország igényeit is kielégítik. Mint a kereskedelmi igazgató mondja, jó példája ez a három szocialista ország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Magyarország együttműködésének. hiszen így egyik országban sincs szükség arra, hogy valamennyi alapanyag gyártásához szükséges technológiai berendezést kiépítsék. Ugyancsak előkészítés alatt van az a szerződés is, amely KGST-kooperációban oldja meg a harmadik poli- uretán alapanyag, a poliol szállítását is. Ezzel lényegében Magyarország mindhárom alapanyaghoz hozzájuthat és nem lesz akadálya a poliuretánkémia jelentős továbbfejlődésének. Magyarázatként még annyit érdemes hozzáfűzni, hogy jelenleg a gyártott poliuretánhab legnagyobb hányadát a bútor- és a textilipar használja fel, de számos más célra, egyebek között szigetelésre is felhasználható. A megkötött szerződésekről még annyit — mondja a kereskedelmi igazgató, hogy a BVK-ban felépülő üzem termékéből mintegy 12 ezer tonnára máris hosszú távú vevőkört jelentenek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szerződések alapján a Magyar Nemzeti Bank képviselői. még a vásáron aláírták az MDI-üzem építéséhez szükséges hitelszerződést, tehát zöld utat kapott az üzem építése. A vásár további eredményeiről szólva a kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a nagydíjas termék gyártását a jövőben tovább növelik. Eddig mintegy 6—7 millió folyómétert készítettek belőle. A gyár ’ számára ugyancsak fontos a PVC-ab- lak további sorsa is. Most új helyzet állt elő, hiszen a fából készült ablakok a végrehajtott korszerűsítések során megdrágultak, így most árban utolérte a műanyag ablakokat. Ha javulnak a hitelfeltételek, és növekszik majd a fizetőképes kereslet, akkor igen erős verseny alakulhat ki a műanyag ablakok és a másféle ablakok piacán. Mi erre felkészültünk. országos hálózatot hoztunk létre a gyártására és bízunk abban, hogv a kiváló minőségű műanyag ablakokat is egyszer méltóképpen elismeri majd a piac. Hajdú Gábor Ili
