Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-03 / 233. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉSZAKHUUnUOIISZjiG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 233. sióm Ára: 1,80 Ft Péntek, 1986. október 3. Szovjet vélemény Reykjavik lehetőségeiről Túlzás nélkül állítható, hogy a vezető politikusok kijelentéseiben és a világ sajtójának kommentárjaiban az első számú témává vált az SZKP KB főtitkárának és az Egyesült Államok elnökének októberi reykjavíki munkatalálkozójáról szóló hír — állapítja meg a „közbülső csúccsal’’ foglalkozó csütörtöki kommentárjában a Pravda. A találkozónak különösen nagy jelentősége van a jelenlegi bonyolult és ellentmondásos helyzetben, amikor nyilvánvalóan mutatkoznak kedvező folyamatok, amelyek bizonyítják, hogy politikai akarat megléte esetén messzire mutató és kölcsönösen elfogadható megállapodásokra lehet jutni. Másfelől ugyanakkor, a legfontosabb irányokban, mindenekelőtt a kor központi kérdésének, a mindenki számára szavatolt biztonság problémájának megoldásában semmiféle előrehaladás nem észlelhető — emlékeztet a Pravda. Moszkvában az a vélemény alakult ki, eljött az a kritikus pillanat, amikor minden korábbinál erősebb lökésre van szükség ahhoz, hogy elmozduljanak a holtpontról a nukleáris és űr- íegyverzetekről folyó, veszélyes mértékben elhúzódó tárgyalások. A küszöbönálló soron kívüli találkozó munkatalálkozó lesz, szűkkörű részvétellel. Lehetőséget nyújt majd a helyzet értékelésére, azoknak az utasításoknak az egyeztetésére, amelyek alapján a két ország diplomatái elő tudják készíteni a Mihail Gorbacsov egyesült államokbeli látogatása során meghozandó fontos döntéseket — írja a Pravda. A lap a továbbiakban hangot ad annak a véleményének, hogy van lehetőség az előrehaladásra, s ennek jelei is mutatkoznak. Különféle megoldási változatok körvonalazódtak a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök kérdésében, sőt, a hadászati és a kozmikus fegyverekkel kapcsolatban is. Mint New York-i sajtóértekezletén Sevardnadze külügyminiszter kijelentette, a Szovjetuniónak mindegyik kérdésben vannak kompromisszumos javaslatai. Merényletkísérlet Gandhi ellen Tengernyi tengeri Amerre a szem ellát, mindenhol kukorica. A dombon innen és tulnyi táblákban három kombájn halad. Eleinte még egymás mellett, méltóságteljesen. Majd maggal telik meg az egyik és megáll. A traktor vontatta pótkocsi platójára tengernyi tengerit ürít. Aztán lassan megtelik a másik, harmadik is és megbomlik a követési rend ... Megyénkben a vége felé közeledik a kukorica betakarítása. Az idei aszály okán a termésátlagokkal a mezőgazdasági üzemek nem elégedettek. (Fojtán felv.) Ülést tartott a megyei tanács Miskolcon a Horváth Lajos utcában épülő, a régi há zak fölé magasodó posta epülete a belváros több pontjáról látható. , Fojtán L. felvétele Merényletet kíséreltek meg csütörtökön reggel Űj-Delhi- ben Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök és Zail Szingh államfő ellen. A merénylet- kísérletet követően rendkívüli állapotot rendeltek el az indiai fővárosban. A hírügynökségek szemtanúkra hivatkozó beszámolója szerint égy katonai egyenruhát viselő férfi három, más jelentések szerint öt lövést adott le egy vallási szertartás résztvevőire, akik között jelen volt Radzsiv Gandhi miniszterelnök, Zail Szingh államfő, valamint a kormány több más tagja is. A lövedékek célt tévesztettek, s egyik vezető politikus sem sérült meg. A biztonsági erők azonnal elfogták a merénylőt, aki a miniszterelnöktől néhány méterre álló két személyt megsebesített. A hatóságok feltételezése szerint a merényletkísérletnek másik résztvevője is volt, ő azonban elmenekült. Felkutatását megkezdték.- Az elfogott merénylő nem szakállas, vagyis nem viseli a szikh szélsőségeseket megkülönböztető „jelzést”. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a jelenlegi kormányfő édesanyját és elődjét, Indira Gandhit csaknem két esztendővel ezelőtt, 1984. október 31-én ölték meg szikh szélsőségesek. flz idősek bölcs nyugalma Ha hétfő, akkor mindig kitalálnak valamit. Talán azért, mert nincs semmi a televízióban, talán azért, mert így szokták meg... Az MSZMP miskolci I/3-as területi alap- szervezete hétfőnként általában programot kínál tagjainak, tagságának. A kívülálló mondaná, hogy az öregek alapszervezete ez a szervezet, pedig csak arról van szó, hogy az idősebbek társasága igen tevékeny életet él. Nem pótcselekvés ez. Az összekötő városrészben lakó miskolci nyugdíjasok a tevékeny évek után sem szeretnének tétlenek lenni. Lépést akarnak tartani a világgal, a korral, szólnak és beleszólnak napjaink dolgaiba... Igaz, a lépcsőt már nem kettesével veszik, s nem neveznek kocogóversenyre. De azért még helyén a szívük, s gyengülő szemmel is biztosan választják szét a jót és a rosszat. A legutóbbi összejövetelen ideológiai és várospolitikai kérdésekről esett szó. A mintegy félszáz hallgató előtt Kovács József, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának titkára tartott vitaindító előadást. Az egyébként roppant , tájékozott nyugdíjasok (van idő újságot olvasni, rádiót hallgatni, televíziót nézni) eszmét cseréltek a gazdálkodás időszerű kérdéseiről, a miskolci belváros generális rehabilitációjáról, a sokféleképpen megítélhető közrendről és közbiztonságról, valamint a településfejlesztési hozzájárulásról ... Vélemények, gyakran egymásnak ellentmondó vélemények hangzottak el. A Magyar Közlönyben törvényerejű rendelettel nem szentesített észrevételek mégsem számítanak pusztába kiáltott szavaknak. Az előadó, a szónok mondta, még a kezdet kezdetén: én nemcsak hozni akarok ide, hanem szeretnek innen vinni 's valamit, mert az idősek bölcs nyugalmát a felgyorsult időben élő fiatalabbak sem nélkülözhetik. (brackó) Az ellátás javul, egészségünk viszont romlik. Baj van megyénk egészségügyi helyzetével. Az igények és az ellátás között ellentmondás tapasztalható. A fenti mondatokat lehetne még szaporítani a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács tegnap megtartott üléséről, melyen első napirendi pontként „a betegségek megelőzésének gazdasági, társadalmi és egészség- ügyi feladatairól” hangzott el jelentés. Valóban hangzott, mivel e témáról írásos anyag — a legfontosabb tennivalók jelzését összesítő határozati javaslaton kívül — ez idáig nem készült. Nem csupán a mi megyénkben nem készült, hanem másutt sem. ámbár illetékes szakemberek, egészségünkért tenni képes szervek, intézmények felelősei már régóta szeretnének konkrét lépéseket. A mi megyénk, a tegnapi tanácsüléssel gyakorlatilag az országban elsőként, megtette a soron következő lépést. A témáról Porkoláb Albert, a megyei tanács elnök- helyettese tartott előadást. Vázolta megyénk lakóinak általános egészségügyi állapotát, kórképét, melynek súlyos mivoltával nap mint nap szembe kerülünk, de így együtt hallva, néhány döbbenetes adatot — különösen a később felszólalók által elmondottakkal — valóban nyugtalanító jelenségként foghatunk fel. Mindenekelőtt szükséges utalnunk rá, hogy megyénk egészségügyi ellátása- az utóbbi években is javult, a körzetek minőségi fejlődése érezhető, mondani is fölösleges, hogy az egészségügyben dolgozók túlnyomó többsége becsülettel, lelkiismeretesen végzi munkáját. Ennek ellenére mégsem állunk ott, ahol kívánatos lenne. Például szakorvosi ellátottságunk az országos átlag alatt van, megyénkben az állások egy- harmada ma is betöltetlen, a rendelők zsúfoltak, a lakók — illetve a betegek — elég nagy része elégedetlen. A rendelők zsúfoltsága, a hosszas időtöltés miatt az elégedetlenség jogos, de sok esetben nem. Például: többen kérik táppénzre vételüket, mint indokolt lenne, ugyanez a helyzet a rokkantsági nyugdíjkérelemmel és a segélyezésekkel. Ezek tekintetében túlságosan megnövekedett a követelők száma. Szintén jogos ellenben az elégedetlenség ama jelenséggel kapcsolatban, melyről — sajnos, természetesen — ugyancsak szó esett az előadásban: a hálapénz. Az egészségügy bizonyos szakterületein elszaporodott a szép nevű hálapénz, mely elsősorban a kisfizetésű dolgozókat érinti hátrányosan, de feszültséget okoz az orvosok között is. Nyilvánvaló, hogy a hálapénz, a borravaló jelenségének köze van a bizonyos területeken kialakuló hiányhoz is. Néhány elgondolkodtató adat. Megyénkben 69,5 év a várható életkor. Tavaly a halálozási arány 13,3 százalék volt, feltűnően emelkedik a 40—45 év közötti férfiak halálozási aránya. Ezek a mutatók Európa legrosz- szabb mutatói közé tartoznak. A halálozások több, Belvárosi építkezés Sarlós-Genscher találkozó Sarlós Istvánt, az Ország- gyűlés elnökét és az általa vezetett parlamenti delegációt, csütörtökön fogadta Hans- Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere. A bonni külügyminisztériumban megtartott megbeszélés során a felek pozitívan értékelték a két ország kapcsolatait. Sarlós István tájékoztatta a külügyminisztert a Magyar Népköztársaság időszerű bel- és külpolitikai kérdéseiről. Genscher kifejezte azt a meggyőződését, hogy az NSZK és Magyarország kapcsolataik bővítésével szintén hozzájárulnak a kelet—nyugati viszony fejlesztéséhez, a párbeszéd elmélyítéséhez. Hangot adott annak a véleményének, hogy a két nagyhatalomnak a világbéke megőrzésében betöltött elsődleges szerepe mellett a kis és közepes országokra is jelentős feladat hárul a béke megőrzésében és a leszerelés előmozdításában. A Sarlós István vezette küldöttség csütörtökön folytatta megbeszéléseit a szövetségi gyűlésben (Bundestag). Találkozott Ulrich Fi- scherrel, a Zöldek pártjának képviselőjével. mint 80 százalékának oka: szív- és érrendszeri betegség. daganat, baleset és más erőszakos halál. A táppénzesek aránya Komárom és Nógrád mellett nálunk a legrosszabb. Az okokat hosszan lehetne taglalni. Az ismertek szóba kerültek a tegnapi előadásban is. Például: a felnőtt lakosságnak több, mint a fele elhízott. A dohányzás 10 év alatt 25 százalékkal emelkedett, ellentétben más országokkal. ahol jelentősen csökkent. Nálunk egy ember — a csecsemőket is beleszámítva, ami pedig ugye képtelenség —, évente 11,7 liter tiszta szeszt fogyaszt el. Tavaly, csupán egy év alatt a szeszfogyasztás megduplázódott. Jellemző a mozgáshiány, valamint a környezet- szennyezés. Nyilvánvaló, hogy ezeken kívül sok minden más ok is közrejátszik egészségünk romlásában, de a tegnapi tanácsülésnek célja éppen az okok részletes feltárásának előmozdítása, és a lehetséges intézkedések foganatosítása a javulás érdekében. Ami természetesen, hosszadalmas folyamat. Ugyancsak az előadásban hangzott el, hogy ha holnap megyénk minden lakója megjavulna, valamennyien jók lennénk, betartanánk az egészségügyi szabályokat, akkor is beletelne úgy tíz évbe, amíg az eredmény látszódna. A témával kapcsolatosan elsőként dr. Velkey László orvosprofesszor, országgyűlési képviselő szólalt fel. A gazdálkodás, a termelés — tulajdonképpen az életszínvonal — és az egészség egységéről beszélt. Elmondotta egyebek között, hogy a koraszülések aránya a mi megyénkben tavaly 12 százalék, volt — magasabb az országos átlagnál —, más országokban átlag 5—6 százalék (!) ez az arány. De bizonyos területeinken a 14 százalékot, sőt ennél jóval magasabbat is eléri. Elsősorban a cigánylakosság körében tapasztalható ez a jelenség, de ugyanígy azok körében is, akik munka nélküli életet élnek. Ugyanakkor a csecsemőhalandóság kisebb az országos átlagnál. Sok tehát az ellentmondás, a drámai feszültség e vonatkozásban. Súlyos és növekvő gondokra hívta fel a figyelmet dr. Kraszkó Pál (Folytatás a 2. oldalon) mmmsammrmmmmmm iSSMMWMHMMH
