Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. október 16., csütörtök t i ! 1 1 16. Leraktuk a szocializmus alapjait Az MSZMP VII. kongresszusa, amely 1959. november 30-tól december 5- ig tanácskozott, miután elemezte az ellenforradalom leverése óta eltelt időszak - tapasztalatait, célként tűzte ki, hogy a következő években befejeződjön a szocializmus alapjainak lerakása Magyarországon. Ezt szolgálta az 1956-ot követő átmeneti hároméves terv (1958—1960) sikeres teljesítése. A nemzeti jövedelem az előirányzott 13 százalékkal szemben 20 százalékkal, az ipari termelésé a 22 százalék helyett 40 százalékkal nőtt, a mező- gazdasági termelés 11 százalékkal', az árutermelés és -felvásárlás 15 százalékkal növekedett. A második ötéves terv (1961—1965) már 36 százalékos nemzeti jövedelem, 48—50 százalékos ipari termelés, 22—23 százalékos mezőgazdasági termelésnövekedést irányzott elő. E viszonylag — más szocialista országok terveihez képest — szolid mennyiségi növekedések a minőségi tényezők fejlettebb színvonalával párosultak; a gazdaságosság követelményei, mindenekelőtt a munkatermelékenység fokozásának előirányzatai kerültek előtérbe. Az új ötéves terv második évének végén, 1962. november 20—24-én tanácskozott az MSZMP VIII. kongresszusa, amelyet történelmi határkőként tartanak számon az ország és a párt történetében is. A VII. kongresszuson kitűzött alapvető célt elértük, a szocialista forradalom győzött a társadalmi-gazdasági életben. „A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett” — állapította meg a kongresszus határozata. . _ E z a változás így tükröződött a számokban: 1957- ben az összes keresők 55 százaléka volt munkás és alkalmazott. 1962-re részarányuk 65 százalékra növekedett. 1957-ben a keresők 6 százaléka volt szövetkezeti tag és segítő családtag, 1962-re részarányuk 30 százalék lett, vagyis a kongresszus idején már a dolgozók 95 százaléka szocialista állami vállalatokban és intézményekben, illetve szövetkezetekben dolgozott. Ekkoriban, hat évvel az ellenforradalom után, már kevés szó esett az 1956-os év eseményeiről, hiszen ez végleg lezárt periódusa volt a párt és az ország életének. De azokban a kérdésekben, amelyeket a tanácskozás számba vett, az elemzésekben és a feladatok kijelölésének módjában ott munkáltak, hatottak a harcban szerzett tapasztalatok. Mindenki érezte és értette, miért hangsúlyozta kongresszusi zárszavában, a tanácskozás hangulatának és fő törekvésének hangot adva Kádár János: „Kifejezésre jutott az a bizonyosság, az a mély meggyőződés, hogy politikánkban semmiféle lényegbevágó változás nem lehet. E politika fő jellemvonása, hogy a marxista—leninista elveken nyugszik, torzítás nélküli kommunista politika. E politika lényegét és fő irányát meg kell őrizni.” És a továbbiakban még egyszer visszatérve e gondolathoz, a kongresszus részvevőinek egyetértő tapsától kísérve kijelentette a párt első titkára: „Pártunk politikai irányvonalával nemcsak a kongresszus küldöttei, hanem egész' párttagságunk, nemcsak a magyar munkásosztály, hanem az egész dolgozó nép legszélesebb tömegei egyetértenek, helyeslik és támogatják azt. És ami szintén nagyon jó: már nem is foglalkoztatja őket a gondolat, hogy ez a politika valamilyen irányban változhat. Az .a kötelességünk, hogy a népnek ezt a bizonyosságát még jobban megerősítsük. A mi marxista—leninista politikánkban nem lesznek cikcakkok, sem kitérők, rém törések. Az a feladatunk, hogy ezt a helyes politikát szilárdítsuk, fejlesszük, és következetesen alkálmazzuk az élet minden területén.” Sok méltatást és elismerést kapott a kongresszuson a szövetségi politika, mint amely jelentős mértékben hozzájárult az eredményekhez. Az új helyzetben, amikor már a szocializmus alapjain a teljes felépítés feladatai kerültek napirendre, a szövetségi politika is fejlettebb szakaszába került: a szocialista nemzeti egység fejlesztése, erősítése lett a cél. A társadalom valamennyi osztályát és rétegét kellett a közös munkára, az együttműködésre ösztönözni. A párt hangsúlyozta, hogy a szocialista nemzeti egység politikája sem jelenti azt, hogy Magyarországon az osztályharc befejeződött. Szó sincs arrólj hogy a párt az osztályharc éleződésére törekedne; ellenkezőleg: az országnak, a népnek, a pártnak mindig az az előnyös, ha az osztályharc hevessége csökken, formái kevésbé élesek. De persze, különösen az imperialista környezetben, nem lehet kizárni azt sem, hogy^rövi- debb-hosszabb ideig bizonyos osztályellentétek vagy rétegek érdekösszeütközései élesebb formákat öltenek. Még e kedvezőtlenebb lehetőség esetére is a szövetségi politika sikerei, a szocialista nemzeti egység politikájának fokozatos erősödése kedvezőbb pozíciókat teremtett a párt,-a mynkás- osztály, a haladó erők számára. A politikai harc döntő sikerei után, még az eddiginél is inkább, a gazdaság került a figyelem középpontjába, és a gazdasági munka általános fejlesztése vált a társadalomépítésben kulcskérdéssé. A kongresz- szus ugyan még inkább csak irányvétel szempontjából, keresve a megoldások módját, érintette azokat a kérdéseket, amelyeket a következő évékben már mélyebben elemeztek. A kiindulópont a kongresz- szusi határozat értelmében az volt, hogy: „A munka' termelékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes felépítésért hazánkban folyik.” Látható, hogy ugyan szó volt a termelés mennyiségi emeléséről is, de az első helyen a minőségi tényezőket: a munka termelékenységének növelését, és a gazdaságosságot említette a határozat. A továbbiakban ezeknek a teendőknek részletezésében az ipar ágazati arányainak javítása,.a sza-. kosítás és a kooperáció, a gazdaságtalan, elavult termékek helyett korszerű, gazdaságos, a hazai és a nemzetközi igényeknek egyaránt megfelelő áruk előállítása volt az elérendő cél. Még azt is kimondta ez az állásfoglalás, hogy a gazdasági munkában az eredményeket a legfejlettebb országok színvonalával kell mérni. Ugyancsak a majdani gazdasági reformmal összecsengő volt az a megállapítás is, hogy az anyagi érdekeltség következetes megvalósítása nagy lendítő ereje a szocialista gazdaságfejlesztésnek. A gazdasági irányítás módjának megváltoztatására utalt a határozatnak az a követelése, hogy kapjon nagyobb teret az alkotó kezdeményezés, a döntések legyenek megalapozottak, előrelátók, épüljenek gondos számvetésre. A kongresszuson szó esett már arról is, hogy növelni kell a termelés irányításáért közvetlenül felelős vezetők hatáskörét, önállóságát és felelősségét — az aprólékos főhatósági irányítás korlátozása révén is. A gazdasági mechanizmus változtatására irányuló elképzelésekkel párhuzamosan, azok logikus kiegészítéseképpen sok szó ésett a kongresszuson a szocialista rendszer demokratizmusának szélesítéséről. „Szocialista államunk továbbfejlesztésének, az egyetemes, népi állam kialakulásának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása1' — állapította meg a határozat. Minden szinten növelni kívánták azokat a hatásköröket, amelyekben az állami vezető szervek, illetve a helyi államirányí- tási szervek a lakosságot közvetlenül bevonhatják a döntésekbe, a közügyek intézésébe. Kemény fellépést követelt a határozat a szocialista demokrácia fejlődését akadályozó, a lakosság öntevékenységét korlátozó bürokratikus gyakorlat és szellem ellen. E tekintetben is kedvező jelenségként értékelte, hogy önigazgató funkcióval mind több feladat kerül állami szervek hatásköréből a társadalmi szervek és a tömegszervezetek hatáskörébe. A párt VIII. kongresszusa tehát számos területen és kérdésben gazdagította és segítette elő a szocializmus megújulásának programját és gyakorlatát. (Következik: Az új mechanizmus) Nemes János 1st tartott a Miskolc városi párt-vb Az elmúlt években ... .emelkedett a kommunisták, i dolgozók politikai, szakmai nűveltsége, közgazdasági tá- ékozottsága és érdeklődése lazánk, a szocialista közös- : ég és a világban végbeme- '■ \ő változások iránt. ... a : ejlődés új kérdéseiből ter- : nészetszerűen következő I deológiai válaszigény, az deológiai munka színvonala ' ,em növekszik megfelelően.” Egyebek mellett ez olvasható a Miskolc Városi Pártbizottság propaganda és művelődési osztálya jelentésében, amelyet tegnap vitatott meg a megyeszékhely párt-végre- hajtóbizotlsága. Az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka tapasztalatairól és az ideológiai munka fejlesztésének feladatairól készített összegzés sorra veszi a létező szocializmus, a szocialista demokrácia, a társadalmi tuA martinkemence végnapja Munkásgyűlés Diósgyőrben Táblát avattak a martinacélgyártás emlékére (jobb oldali kép). Az LKM és az egyetem vezetői együttműködési megállapodást kötöttek (bal oldali kép). (Folytatás az 1. oldalról) Csodálatos látvány volt a fortyogó, szikrázó acél, amely az utolsó diósgyőri Siemens —Martin-kemence utolsó csapolásakor a kokillákba ömlött. Csodálatos és felejthetetlen. A Lenin Kohászati Művekben megszűnt a martinacélgyártás, megszűnt a martinászszakma. Kiss Lajos, az acélmű gyárrészleg vezetője az utolsó csapolást követően beszédében ezeket mondotta: — A 107 esztendő alatt, míg üzemeltek a martinkemencék, összesen 28 millió tonna acélt adtak az országnak; 1977-ben először az acélgyártás történetében 1 millió tonnát csapoltunk. A több, mint 100 éves technológia azonban időközben elavult, s 1982 után, amikor Hazánkba érkezeti az (Folytatás az 1. oldalról) üzembe helyeztük a kombinált acélművet, a martinkemencéket folyamatosan állítottuk le. Ma az utolsó is beszüntette termelését. Gyuricsku István acélgyártó főolvasztár arról beszélt, hogy nem könnyű a martintól megválni, de tudja, hogy ez az élet törvénye. Az utolsó csapolás és a Siemens—Martin acélgyártás megszűnése emlékére 'emléktáblát avattak az acélmű csarnokában. A diósgyőri, kohászati események ezt követően ia Vasas Művelődési és Oktatási Központban munkásgyűléssel folytatódtak. Sipos István, az LKM innovációs főmérnöke értékelte a most zárult innovációs negyedévet, majd Tolnay Lajos műszaki igazgató minősítette a nívó-, ilIstván, az MTA főtitkára kötetve alkotói díjakra benyújtott pályázatokat. A díjakat Drótos László vezérigazgató adta át, aki ezután beszédet mondott. Ismertette azokat a követelményeket, célkitűzéseket, amelyek megoldása a gyár kollektívájára vár. Az Állami Tervbizottság idei határozata alapján rendeződött a kohászat sorsa, az LKM pedig az Ipari Minisztériummal kötött megállapodást a „hogyan tovább” feladatainak megoldására. Ami biztos: igen keményen kell dolgozniuk a diósgyőri kohászoknak, ha sikeres évet, esztendőket akarnak maguk mögött hagyni. Márpedig nagyon csak éheznek a sikerre a kohászok ... A beszédet követő felszólalók között volt a kombinált acélmű Ifjúsági szocialista brigádjának vezetője, aki felhívással fordult a gyár dolgozói felé, hogy tegyenek többletvállalásokat a VII. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítésére, majd konkrétan megfogalmazta, hogy brigádja mit tesz ennek érdekében. ség az előrelépésre. A miniszterelnökök kifejezték készségüket ezek konkrét megvizsgálására. A nemzetközi helyzet főbb kérdéseinek áttekintése során Lázár György és Mir Hoszein Muszavi kölcsönösen kiemelték országaik érdekeltségét a világbéke megőrzésében, a fegyverkezési hajsza megszüntetésében, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásában, a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásában. Muszavi kormányfő részletesen szólt az Iráni Iszlám Köztársaság antiimperialista, el nem kötelezett külpolitikájáról, különös tekintettel a Perzsa-öböl és a Közel-Kelet térségeinek problémáira. Kifejtette országa álláspontját az iráni—iraki háborús konfliktusról. Sürgette minden tömegpusztító eszköz mielőbbi teljes betiltását. Világpolitikai kérdésekről szólva Lázár György hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben valamelyest csökkent a nemzetközi feszültség, noha annak elemei változatlanul hatnak. Rámutatott a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai rugalmas békekezdeményezéseinek jelentőségére. Kiemelte a reykja- víki szovjet—amerikai csúcs- találkozó fontosságát. A találkozó az Egyesült Államok tényleges megegyezési szándéka esetén áttörést eredményezhetett volna a leszerelés különböző területein. A tárgyalások után Mir Hoszein Muszavi a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott. A vendéget Láng dat más szféráinak fontosabb kérdéseit. Számot ad a tudatformáló munka elmúlt időszakban elért eredményeiről és javaslatot tesz az elkövetkezendő időszak tennivalóira. A miskolci párt-vb elfogadta a pártszervek, -szervezetek idei költségvetését és az új pártoktatási év elméleti konferenciáinak témáit. szöntötte, majd tájékoztatást adott az intézmény tevékenységéről, tudományos életünkben betöltött szerepéről. Este Lázár György díszvacsorát adott az iráni miniszter- elnök tiszteletére, melyen po- hárköszönlők hangzottak el. Kérte, hogy a vállalásokban kapjon hangsúlyt a munka- és technológiai fegyelem erőteljes javítása, a vállalkozó- és szervezőkészség erősítése. I. S. Kádár János interjúja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán interjút adott az amerikai NBC televíziós társaságnak. Találkozó a püspöki hivatalban Miskolcon, a Tiszáninneni Református Egyház püspöki hivatalában, tegnap, Kovács László, Miskolc tanácselnöke tartott tájékoztató előadást a város VII. ötéves tervéről. Komolya Gizellát, a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságának titkárát és a megjelent vendégeket Kürti László püspök ' köszöntötte. A tájékoztatón közel hatvan, különböző felekezetekhez tartozó lelkész vett részt. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT tanfolyamot szervez Felvételi követelmény: + 8 általános iskolai végzettség, + alkalmassági vizsga, + 20. életév betöltése, + büntetlen előélet, + bejelentett miskolci lakás Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Felsőzsolca, Mályi, Nyékládháza községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. Sikeres vizsga után a kereseti lehetőség: 4500-5500 Ft/hó Jelentkezni lehet a vállalat villamosforgalmi üzemvezetőjénél. Miskolc, Szondi Gy. u. 1. 101 /B autóbusz-végállomás
