Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLII. évfolyam, 242. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1986. október 14. AZ MSZMP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A diagnosztikai műhelyben Ipari formák Karnyújtásnyira volt ff f Sajtótájékoztatók a találkozó után A reykjavíki csúcs visszhangja Hazánkba érkézén az NSZK elnöke Hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Richard von Weizsäcker. A képen: az NSZK szövetségi elnöke és Losonczi Pál a Kossuth téri ünnepélyes fogadtatáson. Losonczi Pálnak, az Elnö­ki Tanács elnökének meghí­vására hétfőn hivatalos lá­togatásra Magyarországra ér­kezett dr. Richard von Weiz­säcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnö­ke. Ütjára elkísérte felesége, Marianne von Weizsäcker is. Az elnökkel érkezett többek között Klaus Blech államtit­kár, az Elnöki Hivatal veze­tője, Rudi Walther, a Szövet­ségi Gyűlés költségvetési bi­zottságának elnöke és Kari Deres képviselő. Az NSZK államfőjének különgépe délelőtt 11 órakor landolt Ferihegyen, A ma­gas rangú vendég fogadtatá­sára a magyar és az NSZK zászlókkal, vaiamint magyar és német nyelvű üdvözlő fel­iratokkal díszített repülőté­ren megjelent Losonczi Pál és felesége, Kovács László külügyminiszter-helyettes, s ott volt Horváth István, a Magyar Népköztársaság bon­ni, illetőleg Ernst-Friedrich Jung, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követé. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek és vendég­látóik gépkocsikba szálltak és a Kossuth Lajos térre in­dultak. A diszmotorosok kíséreté­ben a Kossuth Lajos térre érkező dr. Richard von Weiz­säcker ünnepélyes fogadtatá­sára a magyar és NSZK zászlókkal díszített Parla­ment előtt megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Pé­ter János, az Országgyűlés alelnöke, Katona Imre, az (Folytatás a 2. oldalon) ' Nagy jelentőségű, azonnali és közvetlen hatású, törté­nelmi megállapodások meg­kötésének lehetőségét tette semmissé az Egyesült Álla­mok kormányzata azzal, hogy nem mondott le a hadászati védelmi kezdeményezésnek nevezett űrfegyverkezési programjának a laboratóriu­mi kísérleteken túlmenő folytatásáról — derült ki Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának reyk­javíki sajótértekezletén el­mondott szavaiból. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió egymás­sal összefüggő nagy jelentő­ségű javaslatokat tett, ame­lyek keretében hajlandó lett volna minden korábbinál na­gyobb méretű engedmények megtételére. Ezek közül többnek a kérdésében már meg is született a konkrét megállapodás a reykjavíki találkozó során, az űrfegy­verkezés kérdésében mutat­kozó nézetkülönbség azonban újra elzárta a megnyílt uta­kat. Hosszas tárgyalások után a nukleáris hadászati fegyve­rek kérdésében sikerült pél­dául megállapodni abban, hogy a hadászati fegyver- rendszerek mindhárom ösz- szetevőjét, tehát a szárazföl­di telepítésű, földrészközi ballisztikus rakétákat, a ten­geralattjáró fedélzeti ballisz­tikus rakétákat és a hadá­szati bombázó repülőgépek számát egyaránt 50 százalék­kal csökkentik. Mint Mihail Gorbacsov rámutatott, ez szovjet részről jelentős en­gedmény lett volna, hiszen a csökkentés jelentős részben érintette volna az amerikai felet leginkább nyugtalanító Törvény a családért Aktívaértekezlet az SZMT-ben Családpolitikánk időszerű kérdéseiről rendezett aktíva­értekezletet tegnap Miskol­con a Szakszervezetek Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsa, az SZMT-székház- ban. A vendégeket, valamint a párt-, állami és társadal­mi szervek képviselőit Ko- vács Kálmánná, az SZMT nőbizottságának elnöke üd­vözölte, majd röviden szólt arról, milyen teendőket vál­lalt és vállalhat magára a jövőben a szakszervezeti mozgalom a családi harmó­nia megőrzése, illetve visz- szaszerzése, presztízse érde­kében. Ezután dr. Czerván Már­tonná. a SZOT tagja és nő­bizottságának elnöke, a Ru­haipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára tartott előadást a családok szerepé­ről. feladatáról. Elmondta, milyen okokra vezethető vissza hazánkban a válások szaporodó száma, az egyre nagyobb méreteket öltő ita­lozás, amelynek következmé­nyei kihatnak a családokra is. Külön hangsúlyozta azt a szovjet nehézrakétákat is. Ráadásul a Géniben született megállapodástól eltérően a felek nem tekintettek volna hadászati fegyvernek minden egymás területét elérni ké­pes eszközt. A közepes hatótávolságú eszközök kérdésében a meg­állapodás lényege az lett vol­na, hogy Európában szovjet és amerikai részről felszá­molnak minden közepes ha­tótávolságú rakétát, az 1000 kilométernél kisebb hatótá­volságú rakéták számát a jelenlegi szinten befagyasz­tanák és haladéktalanul tár­gyalások kezdődnének ezek további sorsáról. Egyidejű­leg Ázsiában csak 100 rob­banótöltet maradna rend­szerben a szovjet közepes hatótávolságú hordozóeszkö­zökön, s ugyanannyi robba­nótöltettel rendelkezhetne az Egyesült Államok is ha­sonló eszközein, saját terüle­tén. Egyidejűleg teljesen le­vették volna a napirendről a brit és francia nukleáris erők kérdését, amellyel kap­csolatban Genfben még az volt a szovjet kikötés, hogy ezek az eszközök a jövendő megállapodásig nem korsze­rűsíthetek. Gorbacsov elmondta, hogy miután e kérdésekben már létrejött a megállapodás, ja­vasolta Ronald Reagannek, hogy erősítsék meg a raké­taelhárító rendszerek korlá­tozásáról kötött, lejárati idő nélküli szovjet—amerikai megállapodást: mindkét fél vállalja, hogy tíz éven be­lül nem mondja fel a szer­ződést és szigorúan betartja (Folytatás a 2. oldalon) felelősséget, amelyet feleség­nek és férjnek egyaránt vál­lalnia kell gyermekeik, csa­ládjuk összetartása, közös életük érdekében. Végezetül azokról a teendőkről szólt, amelyek ma a családnak, mint intézménynek a meg­erősítését, javát szolgálják. Az utóbbi másfél-két év­ben, valóban a figyelem kö­zéppontjába került a család. Van már családpolitikánk, mely bizonysága annak, a tár. sadalom napjainkban egyre többet vár el és többet is ad a családoknak. Ezt igazolja a legutóbbi pártkongresszus dokumentumában olvasható mondat, miszerint: „társa­dalmunk harmonikus fejlesz­tése szükségessé teszi, hogy államunk és társadalmunk jobban támogassa a család intézményét”. Ennek szelle­mében kezdődött meg csak­nem két esztendővel ezelőtt a családjogi törvény módosí­tásának előkészítő munkála­ta is. Egyebek közt erről be­szélt Fazekas Sándorná, a Magyar Nők Országos Taná­csának tagja, aki ismertette egyúttal a jelenlevőkkel az Miskolcon, a Magyar Autóklub Győri kapui műszaki állo­másán a személyautók különféle karbantartási munkálatai mellett a motorok diagnosztikai mérését is elvégzik. Az Elkon 300-as, magyar gyártmányú diagnosztikai műszerrel Csatári Tibor dolgozik. Fojtán László felvétele Az iliajósol Nemzetközi Szövetségénél II. kongresszusa Budapesten Hétfőn Budapesten a kor­mány vendégházában meg­kezdte munkáját az Űrhajó­sok Nemzetközi Szövetségé­nek II. kongresszusa. Az öt­napos tanácskozást — amely­re 10 ország 28 űrhajósa ér­kezett — Farkas Bertalan ezredes, a Magyar Népköz- társaság űrhajósa nyitotta meg. A házigazda, a Magyar Tudományos Akadémia In- terkozmosz Tanácsa nevében köszöntötte az űrhajósokat és a világűr kutatásának ered­ményeit felhasználó szakér­tőket. Elmondotta: a tudo­mányos kutatóprogramok az űrkutatásban részt vevő or­szágok gazdasági tevékenysé­gének mindinkább alkotó ele­mévé válnak. Farkas Bertalan megemlé­kezett azokról az űrhajósok­ról, akik tragikus körülmé­nyek között életüket vesz­előkészületek eddigi tapasz­talatait. E témával kapcsola­tosan megkérték a MNOT javaslatát is, amelynek elfo­gadásáról október 23-án szü­letik döntés az Országgyűlés ülésén. Amint az elhangzot­takból kitűnt, nem kis fele­lősség hárult mindazokra, akik véleményükkel, elgon­dolásaikkal azon igyekeztek, hogy a törvényben foglaltak még eredményesebben szol­gálják a családok együttélé­sét, a családok funkcióját. Hiszen dönteni kell arról, mit értsünk a házastársak egyenlő jogai és kötelességei alatt, milyen kitételei és új formái legyenek a házassági bontópereknek, milyen törvé­nyekkel lehet biztosítani még jobban a gyermekek érde­keit. Az aktívaértekezlet elő­adásai után hozzászólások következtek. A találkozó a Debreceni Ruhagyár és a Miskolci Patyolat Kisvállalat import olcsó ruha termékei­ből rendezett kiállítás meg­tekintésével, illetőleg vásár­ral fejeződött be. (monos) tették. A kongresszus részt­vevői egyperces néma felál­lással tisztelegtek az ameri­kai Challenger űrrepülőgép katasztrófája áldozatai emlé­kének. Az űrhajósok Buda­pestről levelet intéztek az elhunyt űrpilóták hozzátar­tozóihoz. Ezt követően Czinege La­jos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Magyar Népköztársaság kormányá­nak nevében üdvözölte a kongresszus résztvevőit. Be­szédében felelevenítette a repülés történetének legje­lentősebb állomásait, amelyek .révén a tudomány eljutott a korszerű rakétaeszközök elő­állításához, s így sikerült ki­juttatni az embert a világűr­be. Hangsúlyozta, hogy a ta­nácskozáson részt vevő űr- J hajósok feladatainak túlnyo- j mó része még kutatási és fejlesztési jellegű volt. Ma ) azonban ebből a szakaszból j továbblépve, elkezdődött a kozmikus ipar és szolgálta­tások megalapozása is. Czinege Lajos rámutatott arra, hogy az űrkutatásban a főszerep a nagy tudomá­nyos és gazdasági teljesítő- képességgel rendelkező or­szágoké volt, és marad a jö­vőben is. Ezeknek az orszá­goknak azonban erkölcsi kö­telessége, hogy minden más állam számára — azok adott­ságainak megfelelően —• le­hetővé tegyék az űrkutatás­ba való bekapcsolódást. ' A világűr kutatásával és az eredmények hasznosításá­val kapcsolatban Czinege Lajos hangsúlyozta: — A népek akaratán mú- ! ük, hogy az űrben végzett munka békésebb, boldogabb jövőt biztosítson az utódok számára. A világűr a békés együttműködés és nem a há­borús készülődés színtere kell, hogy legyen. Ezért szükséges idejében befa­gyasztani az emberiségre az űrből leselkedő veszélyfor­rásokat, s mindent megtenni azért, hogy a világűr fel­fegyverzése lekerüljön a na­pirendről. A megnyitó után a kong­resszus résztvevői zárt ajtók mögött, angol és orosz nyel- i ven, szakmai jellegű kérdé- j sekről tanácskoztak. wmtmmmmBBamamu \

Next

/
Oldalképek
Tartalom