Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-06 / 210. szám

matos, harminc fokon felüli, faltot olvasztó, követ tüzesítő rel mozdul hűvösre, vízbe. |gj Csak hát... hogy A folyók, a nagy tavak viz >*yár. lamclyest megváltozott. Vala Idézz tovább álldogálunk, sétálgatu , sekélyebb részekben, amíg rá > Biztonságosan bér azt is el tudná mondani, hogy rétek, hegyoldalak virágai már ta, a medencék vízzel telik, dócm egészen azonosak a pár hó- tanak a nagy tavak, ákárcst lappal ezelőttiekkel. Mások. A kő Tisza, a Bodrog szabad strandj Sem forrósodik, az aszfalt sem ol- A rétek, a gyepes hegyoldali vad annyira. Talán semennyire nyár sok színével virítanak, (Sem. A Nap észrevehetően megrövi- gelőkön, a lábas erdőkben a Hitette útját, az órát hamarosan rábbi záporok eredményeként visszaigazítjuk a normális időre, rém a gomba. A hónapokig 1A korán kelők ködöt láthatnak, a Dehogyis vége! Tisztán a Nap, kicsit bámulhatunk is szántók, a kertek földje pihenés­hez készülődik, reggelente a falu- róság itt érződik egész valón si tornyok, a városi magas házak lábunk még menekülési kénjfkörül mind több fecske röpköd. így is: nyár ez még! Lehetséges, hogy már a vége, de azért mégis Jaj, ez a dögönyözől Miinton! i Tiszán Fodor Sándor és felesége Sárospataktól egészen Szegedig utaznak a Tiszán A folyók, tavak partján alig csökken a kirándulók száma. Sokan keresik fel ezekben a napokban, de különösen a hétvégeken a Tiszát is, hogy horgászva, csónakázva töltsék szabad­idejüket. Novals László rendőr őrnaggyal, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitány­ság vízirendészeti főelőadó­jával a leninvárosi víziren­dészeti körzeti megbízott irodájához igyekszünk. Egy információ: 1985-ben har­minchármán lelték halálu­kat megyénk vizeiben. Az idei statisztikát még nem összesítették, így ha nem is számszerűen, de tudjuk, hogy ismét sokan vesztet­ték életüket tavakban, fo­lyókban. — Felelőtlenség fürdeni a bányatavakban, mégis sokan megteszik — mond­ja Novák László. — Pedig nagyon veszélyes, mert egyenetlen az altalaj. A kotrás során egyes helye­ken jobban kimélyítették a medret, ezáltal lyukak, sza­kadékok keletkeztek. A víz hőmérséklete is igen hideg, emiatt különösen veszélyes gumimatracról leborulni, vagy felhevült testtel a vízbe ugrani. A körzeti megbízotti iro­dában Orosz István rendőr hadnagy fogad bennünket, és invitál meg egy „csóna­kázásra”. A rendőrségi mo­torcsónakkal gyorsan szel­jük a Tisza hullámait, és nemsokára feltűnik velünk szemben egy vízi jármű. Fodor Sándor és felesége utazik az 1975-ben épült zöld színű motorcsónakkal. Sárospataktól indulva egé­szen Szegedig utaznak. A kishajót komfortosan be­rendezték, fekvő- és főző­hely is található benne. Mindketten nagy szerelme­sei a folyónak, és szinte minden nyáron túráznak. — A szabadidő növeke­désével egyre többet jár­nak ide az emberek — mondja Orosz István. — Soha ennyien nem túráz­tak még a Tiszán, mint eb­ben az évben. Persze, most már megfelelő kikötőhelyek is vannak számukra, ahol kemping és büfé is talál­ható. A vízi balesetekről szólva a rendőrtisztek elmondták, hogy az előidéző okok kö­zött vezet az ittasság, a csónakok túlterhelése, va­lamint a tilos helyen való fürdés. Egy 39 éves lenin­városi férfi még tavasszal másodmagával kiment hor­gászni, ám előtte alkoholt fogyasztottak. A csónak felborult, és a férfi a víz­be fulladt. Ha belekapasz­kodtak volna a csónak szé­lébe, kievickélhettek volna a partra. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy általában olyanokat ér baleset, akik idegenek, nem ismerik a vizet. Taktabájon egy fel­nőttel hat gyermek ment fürödni a folyóba. Ugyan­ott labdáztak, ahol előző nap, ám nem vették figye­lembe, hogy azóta egy mé­tert emelkedett a víz szint­je. Ennek súlyos következ­ménye lett, egy tízéves kis­lány a vízbe fulladt. A balesetek megelőzésé­re nagy hangsúlyt fektet­nek a vízirendőrök. Film­vetítéssel egybekötött elő­adásokat tartanak a fiata­loknak és minden érdeklő­dőnek. A résztvevők itt megtudhatják, hogy mi a helyes magatartás a vize­ken, hogyan kerülhetik el a baleseteket. Persze az is jó lenne, ha minél többen szereznék meg a kishajóve­zetői bizonyítványt. Ekkor általános ismereteik lenné­nek a hajózási előírásokról és a vízi KRESZ-ről is. A közeljövőben a leninvárosi vízirendőrök indítanak ilyen tanfolyamot, így azok, akik kapcsolatban vannak a folyóval, szeretik a vizet most megszerezhetik azt. Ezen ismeretek elterjeszté­sével kevesebb baleset tör­ténne vizeinken, nem kel­lene annyi emberi életet el­veszteni értelmetlenül. Kereskedelmi felügyelőkkel a Zsóriban Ki fizetett a vásárlás után? "’***»'­Egyik új, kellemes vizű, környezetű strandunk Mezőcsáton található. Az egyetlen megyénkben, melyet egy bátor em­ber szerződésesen működtet. Eddig megúsziuk A kereskedők öreg igaz­sága szerint üdülőhelyen, pihenés közben, vagy ép­penséggel a strandon ke­vésbé vagyunk a vásárlás közben bakafántosak, mint egyébként. Kissé egysze­rűbben megfogalmazva ez annyit jelent, hogy köny- nyebben kinyitjuk pénztár­cánkat, s a portéka minő­ségét sem ellenőrizzük olyan árgus szemekkel. Az állítást igazolandó, köves­sük csak ezt az ifjú höl­gyet, amint a mezőkövesdi Zsóri butikjához lép. A nap melege már nem olyan, mint a tűző nyárban, a hölgy amúgy szép barnára sült bőre most lúdbőrözik. Nem is tétovázik sokáig, pár perces nézelődés után kiválaszt egy égszínkék, majdnem combközépig érő fürdőtrikót, amelyen Mickey Mouse ismert emblémája pompázik. A társaságában levő idősebb úr sem hú­zódozik különösebben a vásárlástól, látszólag köny- nyedén kifizeti az egyszerű holmi majdnem ötszáz fo­rintos árát. Viselkedése most való­ban csak látszólag könnyel­mű. Fejében feltételezhe­tően komor gondolatok kergetőznek a ruhadarab fogyasztói árát illetően, s már csak azért is, mert Viosz Zoltán kereskedelmi felügyelő ebben a kérdés­ben szakértőnek számít. Amikor a tenyérnyi, zsú­folt boltocskába lépünk, felmutatja igazolványát, s szóban is közli: a trikót csupán próbaként vették meg. Az ifjú hölgy szakmai gyakorlatát tölti a megyei tanácson, s ebben a minő­ségében nyújt segítséget a kereskedelmi felügyelőnek. A kis elterelő műveletre bizony szükség volt, mert párszáz méternyivel távo­labb, a fürdő másik pavi­lonsorán az első kereske­delmi felügyelő láttán a futótűznél gyorsabban ter­jedt a hír: vigyázat, ellen­őrzés következik. A pul­tokra helyezett kolbászok­ra, hurkákra, pecsenyékre szinte azonnal „odavará­zsolták” a védőfóliát, s a kimért italokból egyetlen centigramm sem hiányzott. Egy zöldséges pedig a sok- tételnyi próbavásárlás so­rán több forinttal a saját kárára tévedett, ami persze megesik — ám ugyancsak ritkán. A butikban tapasztaltak — engem legalábbis — meggyőztek róla, hogy a kereskedelmi felügyelő va­lóban mestere szakmájá­nak. Udvariasan, határo­zottan vette szemügyre a polcokon sorakozó holmi­kat, s ahogy teltek a ne­gyedórák, Gonda Imréné és férje, — aki segítő család­tagként vesz részt az üzlet­ben — egyre nehezebben válaszolt kérdéseire. Szá­mos szabálytalanságra, hi­bára derült fény a bizony­latolást illetően, s a bol­tokban található leltárról is kiderült, hogy az nem pontos. — Lehet ezt egyáltalában minden apró szabályt be­tartva csinálni? — kérde­zett vissza a kereskedelmi felügyelőtől a tulajdonos, s arcán tükröződött: vélemé­nye szerint nem. Természetesen balgaság lenne azt mondani, hogy a kiskereskedelemben min­den egyes rendelkezésnek a legutolsó pontig eleget lehet tenni. A felügyelő­ség vizsgálatai sem annyi­ra szőrszálhasogatók, mint azt a kereskedők róluk tartják. Viszont a laikus­nak is feltűnő, hogy a bu­tikok nagy többségében ép­pen az ott kínált áruk ere­detét igazoló bizonylatok hiányoznak, vagy a rajtuk szereplő adatok nem felel­nek meg a valóságnak. A miértre nem nehéz választ adni. A magánkereskedők áruellátását biztosító gyár­tók nem szívesen adnak pontos számlát, a kiskeres­kedők pedig nem követe­lik meg azokat. A bizony­latok segítségével ugyanis pontosan nyomon követhe­tő lenne az előállított, s eladott cikkek mennyisége, s a hatóság a jelenleginél pontosabb becslés alapján határozhatná meg az adót. Hogy miért nem sikerült még ezen a területen ren­det csinálni? Tőlem most ezt ne kérdezzék. (Bár né­hány tippet már hallottam hozzáértő emberektől.) A butikban a kereskedel­mi felügyelő 1800 forint helyszíni bírságot szabott ki. A Zsóri többi kiskeres­kedője ennél lényegesen jobban járt: nem kellett a zsebükbe nyúlniuk. A für­dővendégeknek most nem szúrt szemet az ellenőrök munkája. Az augusztus vé­gi, enyhe pénteki napon valószínűleg szabadságuk utolsó napjait töltötték a medencék közelében. Fertőzések Az idén nem volt vér- hasjárvány, a szalmonelló- zisos megbetegedés száma is elenyésző — kaptuk a felvilágosítást dr. Munká­csy Magdától, a Borsod Me­gyei Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomás osztály- vezetőjétől. — Vándortábo­raink közül Jósvafőn ugyan észleltek járványos tünete­ket. Egy nagykőrösi cso­portban sok gyerek pa­naszkodott fejfájásra és piros volt a torkuk is. Sze­rencsére nem lett belőle komolyabb baj. Nem érkezett jelzés vi­zeink tisztátalansága miatt előforduló betegségekről sem, erről tájékoztatott dr. Mészáros Sándor, a Köjál osztályvezetője. — Mint minden eszten­dőben, most is rendszere­sen ellenőriztük felszíni vizeink minőségét, tisztasá­gát, amelyeket elfogadha­tónak ítéltünk. Strandjain­kon a csúcsidőben sűrítet­tük vizsgálatainkat, ám gyakorta végeztek mérése­ket szakembereink a fel­színi vizeknél, ahol sza­bad strandolásra van lehe­tőség. — A tapasztalatok? — Elég jók, bár a Bod­rogot a vizsgálódások sze­rint fertőzöttnek minősítet­tük, óvatosságból. Sokan érdeklődnek a Mályi-tó vizének tisztasága felől. Megnyugtatásul közölhet­jük, bakteriális szempont­ból nincs gond a tó vizé­vel. Más a helyzet, ha a környezetvédelem szem­pontjából nézzük, hiszen a fürdőzők maguk is láthat­ják „renitens” társaik rom­boló nyomait. A partra avagy a vízbe dobott üres konzervdobozokat, ételma­radványokat. — A fürdővendégek gyak­ran panaszkodnak gomba- fertőzésre, amelyet legin­kább a strandokon lehet „beszerezni”. Mit lehet el­lene tenni? — Sajnos, ez évről évre visszatérő panasz. Ügy tű­nik, hiába hangoztatjuk, tartsák be a fürdőzés sza­bályait. A személyi higié­néhez, egészségünk védel­méhez hozzátartozik a für­dés előtti és kiváltként utáni zuhanyozás. Nem vé­letlenül láthatók strandja­inkon az erre buzdító fel­iratok. És még valami. Ha­bár vége az idei nyári strandszezonnak, de jövőre is eljön az ideje, lesz csúcs- időszak is. Ne sértődjenek meg a látogatók, ha a „Megtelt” tábla miatt nem strandolhatnak. Vegyék tudomásul fegyelmezetten, mert az illetékesek ezzel a figyelmeztetéssel embertár­saik egészségét védik. Az összeállítást készítette: Priska Tibor, Papp Zsolt, Udvardy József, Fegyverneki Dalma, Laczó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom