Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-06 / 210. szám

1986. szeptember 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á borsodi szén jelene és jövője A z energiaellátás, a gaz­daság és a lakosság energiaigényeinek ki­elégítése alapvető gazdaság­politikai feladat. Az energia- ellátással kapcsolatos kérdé­sek a közvéleményt is élén­ken foglalkoztatják. A magyar gazdaság nem bővelkedik energiaforrások­ban. Szükségleteink felét be­hozatalból fedezzük, mélynek ellentételezése egyre növekvő terheket jelent a népgazda­ság számára. Az utóbbi év­tizedekben a világgazdaság­ban lezajló változások is nagyrészt az energiahordo­zók árváltozásaihoz kapcso­lódtak. Ezekhez a változá­sokhoz kénytelen volt a ma­gyar gazdaság is alkalmaz­kodni. Az energiapolitika alapel­vei az utóbbi években kiala­kultak. Ez a komhinatív energiastratégia igyekszik a biztonságos energiaellátás érdekében valamennyi ener­giahordozót felhasználva al­kalmazkodni a mindenkori helyzethez, s a gazdaságos­ság követelményeit messze­menően szem előtt tartani. Az is tisztázódott, hogy a leghatékonyabb energetikai beruházások az energia­megtakarítást előmozdító fej­lesztések. A hatékony gaz­dasági növekedés egyik for­rása is a gazdaság energia- igényességének csökkentése. Ezért a VII. ötéves tervidő­szakban el kell érnünk, hogy 1 százalékos nemzeti jövede­lemnövekedést, az energia­felhasználás 0,4 százalékos növekedése .mellett érjük el. Ez nem könnyű feladat, hi­szen korábban az energia­felhasználás emelkedése min­dig meghaladta a gazdasági növekedés ütemét. A szigorú takarékosság mellett .is szükség van az energiaforrások bővítésére, megújítására, ami a rendel­kezésre álló fejlesztési for­rások jelentős részét leköti, és így csökkenti a jóval jö­vedelmezőbb feldolgozóipar dinamikusabb fejlesztési le­hetőségét. Ráadásul az ener­getikai beruházások időigé­nyesek is. Az energetikai szférában a fejlesztési célok megvalósítása meghaladja egy-egy ötéves terv időhori­zontját. A mai döntések eredményei, hatásai jórészt a VII. ötéves tervidőszakon túl jelentkeznek majd. Az Állami Tervbizottság legutóbb ez év júniusában tárgyalta .meg „Az energeti­kai rendszer hosszú távú fej­lesztésére” vonatkozó előter­jesztést. Ezen belül határo­zatot hozott a hazai szénbá­nyászat helyzetének, közép­távú feladatainak áttekinté­se alapján a szükséges in­tézkedésekről, a végrehajtan­dó feladatokról. Az energia- források között 26,7 száza­lékos arányt képvisel ászén. A hazai széntermelés közel egyötöde a borsodi bányák­ból kerül ki. A lakossági szénfelhasználás egyharma- dát az itteni bányák szállít­ják. A .megye szénvagyona jelentős. Bükkábrány térsé­gében a meglevő lignit- és a Sajó völgyében a barna­széntelepek biztosítják hosz- szú távon is a bányászko­dást. Megyénkben a szénbányá­szat tradicionális ágazat, eredete 200 évre nyúlik vissza. A Borsodi Szénbá­nyák közel 16 ezer embert foglalkoztat, számos telepü­lés léte, sorsa kötődik a bá­nyászathoz. A széntermelés­ben betöltött szerepe, a bá­nyászkollektíva létszáma, az ellátási kötelezettségek nagy­sága miatt a megyei pártve­zetés is mindig megkülön­böztetett figyelemmel kíséri a Borsodi Szénbányák gaz­dálkodását, fejlődési lehető­ségeit, az ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását. Megyénk lakossága köré­ben is ismertek a szénbá­nyászat nehézségei, hiszen az elmúlt években többször gondot jelentett a lakossági szén igények kielégítése. Sok­szor értetlenül fogadták a termelés csökkenéséről, a vállalat pénzügyi, gazdasági nehézségeiről szóló híreket, mivel azt is tapasztalták, hogy a bányászok becsület­tel helytállnak, sokszor sza­badnapjaikat is feláldozzák, hogy minél több szenet hoz­zanak a felszínre. Való igaz — a Borsodi Szénbányák gondjai a VI. ötéves terv­időszakban megszaporodtak. Ennek alapvető oka az volt, hogy a vállalat erőn felüli termelésre kényszerült, az .igények állandó .növekedése miatt. Ez a megfeszített ter­melés egy olyan helyzetet idézett elő, amelyet a fejtés­előkészítés elmaradása, a bányafenntartási és -kar­bantartási munkák elodá- zottsága jellemzett. Emellett állandósult a létszámhiány, a géppark állapota fokozato­san romlott, és geológiai problémák is jelentkeztek. A vállalat helyzetét rontotta, fejlesztési lehetőségeit korlá­tozta az érdekeltségi alaphi­ány és az 1983-;tól állandó­sult fizetésképtelenség. A pénzügyi gondok alapvetően abból fakadnak, hogy a bor­sodi szén fűtőértókre vetí­tett kitermelési költsége — döntően a nehéz földtani körülmények és az alacsony fűtőérték miatt — megha­ladja az országos átlagot. A jélentős állami támogatások ellenére a szén termelői ára nem minden bányaüzem ese­tében fedezi a kitermelési költségeket. Például 1986. I. fél évben átlagosan a szenet 1033 forintos termelői áron tudták értékesíteni tonnán­ként, de a kitermelés ön­költsége 1257 forint volt. A lakosság ugyanezt a szenet a Tüzépen ettől jóvál olcsób­ban, minőségtől függően. 300 —600 forint/tonna áron tud­ja megvásárolni az állami támogatások következtében. A Borsodi Szénbányáknál a gazdálkodási és termelési nehézségek, annak ellenére 'következtek be, hogy erejé­hez mérten Igyekezett kü­lönböző fejlesztésekkel a rá­fordításokat csökkenteni, a jövőt megalapozni. Koncent­rálták a termelést. A terme­lő aknák száma öt év alatt 12-ről 8-ra csökkent. Jelen­tősen növelték a teljesen gé­pesített frontfejtések arányát, a gépi jövesztést, szállítást és rakodást is. 1984-ben megkezdte működését a szén­mosó mű, amely a lakosság minőségi szénnel való jobb ellátását szolgálja. Mindezek ellenére, a súlyos gondok azt eredményezték, hogy a vál­lalat termelési kapacitásai a VII. ötéves terv kezdetére beszűkültek. A vállalatnak lélegzetvételnyi szünetre volt szüksége, hogy sorait ren­dezze, ezért .1986-ban már a korábbinál kevesebb reális termelési feladatot határoz­tak meg. A szénbányászati vállala­tok gazdálkodásában, a szén- ellátásban kialakult fe­szültségek, az energiaellátás VII. ötéves tervi feladatai, a kőolajárak világpiaci árának csökkenése egyaránt idősze­rűvé tették, hogy az Állami Tervbizottság külön határo­zatot hozzon a szénbányá­szat jövőjéről. Ennek értel­mében, új termelési változa­tok kerültek kidolgozásra a szénbányászat hatékonyságá­nak növelése, veszteségeinek mérséklése érdekében. A döntés szerint: a haza.iszén- bányászatnak a VII. ötéves tervidőszakban évről évre 24 millió tonna szenet kell ki­termelni, tehát termelése lé­nyegében az 1985. évi szin­ten marad. Lényegesen vál­tozik azonban a termelés szerkezete: növekszik az ala­csony költséggel kitermelhe­tő külfejtéses lignit, és csök­ken a jóval drágább, a mély- művelésű széntermelés ará­nya. Ezáltal a széntermelés fajlagos költségei mérséklőd­nek. A külszíni fejtések na­gyobb termelékenysége ré­vén lehetővé válik, hogy a tervben előirányzott szénter­melés a bányászlétszám csökkenése mellett megvaló­suljon úgy. hogy a túlműsza- •kok száma se növekedjen. Tovább növekszik a szénter­melés koncentrációja; a je­lenleg üzemelő 36 bányából a legnagyobb költséggel ter­melő 14 aknát gyorsítva mű­velik le, illetve bezárják. A felszabaduló munkaerőt a megmaradó bányaüzemekbe csoportosítják át. A Tervbizottság határozata intézkedik a szénbányászat irányításának korszerűsíté­séről, a vállalatok működő- képességének biztosításáról A feladat végrehajtására az Ipari Minisztérium megálla­podásokat köt a szénbánya vállalatokkal. A döntés értelmében te­hát a szénbányászatnak a2 elkövetkező években kettős szerkezetváltást kell megva­lósítania: — egyrészt fejleszteni a nagyobb termelési bizton­sággal, és főként olcsóbban termelő, külszíni lignitbányá- szatot; — másrész' a mély műve­lésen belül megvalósítani a korszerűbb, gazdaságosabban üzemeltethető bányák terme­lésének növelését, illetve ez­zel párhuzamosan a kime­rülőben levő, és ezért nagy termelési koncentrációk lét­rehozására alkalmatlan, ma­gas költségszinttel művelhe­tő bányák művelésének fel­hagyását. Megyénk szénbányászatát az Állami Tervbizottság dön­tése mindkét vonatkozásban érinti. Bükkábrány térségében, az elmúlt években beindított külszíni ligniittermelés fej­lesztése felgyorsul. Az évti­zed végére ez a bánya 2,5 millió tonna fűtőanyagot fog adni a népgazdaságnak. A termelés dinamikus növeke­désével számolunk, hiszen az ez évi 400 ezer tonna, jövő­re 850 ezerre, majd 1,1—1,7 millió tonnára emelkedik. Ennek a növekvő feladatnak a bányaüzem csak úgy tud eleget tenni, ha a jelenlegi „kisgépes” technológiát meg­változtatják. Ennek előké­születei .már megkezdődtek: elkészült az iparvágány és szénpáiyaudvar; épül a bá­nyával ezt összekötő, folya­matos szállítóberendezés, melynek elkészülte után már vasúton indítható a lignit az erőművekbe és más fogyasz­tókhoz. Sor kerül nagy tel­jesítményű külszíni bánya­gépek ide telepítésére is. A fejlesztésekkel egy időben a külszíni fejtés létszáma is fokozatosan nőni fog. 1990- ben 800 főnek biztosít mun­kát a jelenlegi 200 fővel szemben. Ígéretes kísérletek folynak a bükkábrányi lig­nit porkoksszá, illetve bri­ketté történő feldolgozására. Kokszoló és brikettáló üzem létesítése a lignit felhaszná­lását tovább bővítené. A bá­nyanyitás már eddig is meg­változtatta a térség arculatát és ez a jövőben még inkább érzékelhető lesz. A bánya­fejlesztéshez kapcsolódó inf­rastrukturális beruházások, lakásépítések, elősegítik a környező települések fejlő­dését is, és hozzájárulnak Mezőkövesd és térsége to­vábbi gyarapodásához. Elkészültek a külfejtés re­kultivációs tervei. Ezek meg­valósítása révén — amit az illetékes hatóságok szigorúan megkövetelnek és ellenőriz­nek —, a lebányászott terü­let .mezőgazdasági .művelés­re újra alkalmassá válik. A kormánydöntés szerint e mélyművéléses barnaszén­termelés csökkenni fog. En­nek megfelelően a Borsodi Szénbányák termelése is je­lentősen mérséklődik. Az 1985. évi 4,1 millió tonnával szemben 1990-ben 3,2 millió tonna szenet kell a felszín­re hoznia. Ennek megfelelő­en egy bányaszerkezet-átala- kítást kell végrehajtani, visz- sza kell állítani a korábbi években megbomlott előké­szítési és bányaművelési egyensúlyt, felkészülve a VIII. ötéves terv előrelátha­tóan nagyobb termelési fel­adataira. Erre a vállalat program­ját elkészítette. Fajlagos mű­szaki-gazdasági mutatók alapján minősítették a jelen­leg üzemelő aknákat. A gaz­daságossági számítások sze­rint a VII. ötéves terv évei­ben nem változik a termelés Feketevölgyön és Lyukóban. A Putnoki Bányaüzem ter­melése a jelenleginek közel kétszeresére nő. Edelény. és Szeles-aknák egy közös lej­tős aknával egyesülnek. Du- bicsány térségében egy új bánya megnyitását kezdik el. Ugyanakkor a tervidő­szak közepéig megszűnik a termelés a kimerülő Ormos­bányán, és a csak igen költ­ségesen művelhető Farkas- lyuki Bányaüzemben. Ru- dolf-aknán a következő öt­éves tervben szűnik majd meg a termelés. Tehát a Borsodi Szénbányák kollek­tívájának egy jelentős sze­lekciós programot kell vég­rehajtania. A bányászok fe­gyelmezetten tudomásul vették a döntéseket, bár azok — érthetően — érzel­mi hullámokat is kavartak. A munka megindult. A megszűnő aknáktól a bányá­szokat fokozatosan átcsopor­tosítják a fejlesztésre kije­lölt bányákba, sőt, ezekhez az üzemekhez további fiata­lok munkába lépését is vár­ják. A bányászok helyzeté­nek javítását olyan kor­mányintézkedések is segítik, amelyek kedvező hatása már ez évben is megmutatkozott. A kiemelt bérfejlesztés, a teljesítményarányos, növek­vő kereseti lehetőség, a VII. ötéves tervben átadás­ra kerülő 1800 lakás, a ka­tonai szolgálati idő lerövidí­tése, a felemelt összegű la­kásépítési támogatás együt­tesen azt bizonyítják, hogy a borsodi szénre a népgaz­daságnak változatlanul nagy szüksége van, és lesz a jö vőben is. ' A szénbányászati szerke­zetváltás feszültségeket okoz, nehézségekkel és prob­lémákkal jár, de a jövőt csak az elmúlt években je­lentkező negatív termelési és gazdálkodási eredmények megváltoztatásával, a fejlő­dés feltételeinek megterem­tésével biztosíthatjuk. A megyei párt-végreh aj tó­bizottság legutóbbi ülésén, a Borsodi Szénbányák 1986 évi tervfeladatai végrehaj­tását tekintette át. Megelé­gedéssel állapították meg. hogy a vállalat helyzete — a meglevő gondok ellenére — az első fél évben javult, enyhültek a több éve élező­dő feszültségek. Kedvező tendenciák bontakoztak ki a gazdasági stabilitás helyre- állítására. A mennyiségi tervek teljesítése mellett most a fő hangsúlyt a gaz­daságosság fokozásának, az önköltség csökkentésének kell kapnia. Az Állami Terv­bizottság és a kormány júli­usi döntése, határozata is ezt célozza. Ezeknek a határozatoknak a végrehajtása nagy körül­tekintést. odafigyelést, össze­hangolt politikai és gazdasá­gi cselekvést kíván. A végrehajtó bizottság a munka tervszerűbbé tétele érdekében komplex program készítésével bízta meg a Borsodi Szénbányákat. Ennek a programnak tar­talmaznia kell: — az aknák gyorsított le­fejtésének és leállításának ütemezését: — a dolgozók átcsoporto­sítását; — a felszabaduló létesít­mények új munkaalkalma­kat is jelentő hasznositását. — a kedvező vállalati lét­számösszetételt (fizikai, szel­lemi. külszíni, föld alatti stb.) célzó intézkedéseket; — a bányatelepi kereske­delmi és szolgáltató alapel­látást. a kulturális és sport- létesítmények működőképes­ségének biztosítását. Természetesen, a program kidolgozásában és végrehaj­tásában. a Borsodi Szénbá­nyák mellett, feladata van a megyei és helyi tanácsok­nak. a politikai és társadal­mi szerveknek. Számítunk a központi szervek megértő támogatására is. A kialakuló koncentrált nagy bányák hosszabb ideig képesek az elvárt termelé­si szintet biztosítani, de szükséges a felfutó lignitter­melés mellett — a választéki és növekvő igények kielégí­tésére — újabb mélyműve- léses kapacitásokat is kiala­kítani. Keresni kell a lehe­tőséget a dubicsányi új bá­nya nyitásának felgyorsítá­sához. A döntés megtörtént, a feladatok ismertek. Most a szénbányász kollektíván a sor, hiszen döntően rajtuk, az ő munkájukon múlik a szénmedence jövője, saját sorsuk. Meggyőződésünk, hogy a bányászok ezt az új­szerű, de az elmúlt évek termelési erőfeszítéseinél semmivel sem könnyebb fel­adatot is eredményesen old­ják meg. A jelentős mennyiségű borsodi barnaszén vagyon, a 200 éves bányászmúlt ta­pasztalata, a magas fokú technikai és technológiai színvonal lehetőséget ad ar­ra, hogy a megváltozott gaz­dálkodási feltételeket is ki­elégítő. megújult üzemek és a fejlesztések nyomán létre­jött új bányák egyre job­ban, egyre korszerűbben szolgálják iparunk fejlődését és az ország lakosságának ellátását. Biztosak vagyunk abban, hogy a megyénkben tapasz­talható kedvező társadalmi légkör a bányászok körében is új alkotóerőket szabadit fel, és erőfeszítéseik újabb munkasikereket eredményez­nek. E gondolatokkal köszönt­jük az idei, 36. bá­nyásznapon a megye minden bányászdolgozóját. Hozzon az ünnep mindnyá­juknak sok örömet, egész­séget, és kívánunk minden­napi munkájukhoz bányász­köszöntéssel. jó szerencsét! Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára A bükkábrányi külfejtés Putnok-akna, az ország legkorszerűbb mélyművelésű bányája lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom