Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
1986. szeptember 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á borsodi szén jelene és jövője A z energiaellátás, a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek kielégítése alapvető gazdaságpolitikai feladat. Az energia- ellátással kapcsolatos kérdések a közvéleményt is élénken foglalkoztatják. A magyar gazdaság nem bővelkedik energiaforrásokban. Szükségleteink felét behozatalból fedezzük, mélynek ellentételezése egyre növekvő terheket jelent a népgazdaság számára. Az utóbbi évtizedekben a világgazdaságban lezajló változások is nagyrészt az energiahordozók árváltozásaihoz kapcsolódtak. Ezekhez a változásokhoz kénytelen volt a magyar gazdaság is alkalmazkodni. Az energiapolitika alapelvei az utóbbi években kialakultak. Ez a komhinatív energiastratégia igyekszik a biztonságos energiaellátás érdekében valamennyi energiahordozót felhasználva alkalmazkodni a mindenkori helyzethez, s a gazdaságosság követelményeit messzemenően szem előtt tartani. Az is tisztázódott, hogy a leghatékonyabb energetikai beruházások az energiamegtakarítást előmozdító fejlesztések. A hatékony gazdasági növekedés egyik forrása is a gazdaság energia- igényességének csökkentése. Ezért a VII. ötéves tervidőszakban el kell érnünk, hogy 1 százalékos nemzeti jövedelemnövekedést, az energiafelhasználás 0,4 százalékos növekedése .mellett érjük el. Ez nem könnyű feladat, hiszen korábban az energiafelhasználás emelkedése mindig meghaladta a gazdasági növekedés ütemét. A szigorú takarékosság mellett .is szükség van az energiaforrások bővítésére, megújítására, ami a rendelkezésre álló fejlesztési források jelentős részét leköti, és így csökkenti a jóval jövedelmezőbb feldolgozóipar dinamikusabb fejlesztési lehetőségét. Ráadásul az energetikai beruházások időigényesek is. Az energetikai szférában a fejlesztési célok megvalósítása meghaladja egy-egy ötéves terv időhorizontját. A mai döntések eredményei, hatásai jórészt a VII. ötéves tervidőszakon túl jelentkeznek majd. Az Állami Tervbizottság legutóbb ez év júniusában tárgyalta .meg „Az energetikai rendszer hosszú távú fejlesztésére” vonatkozó előterjesztést. Ezen belül határozatot hozott a hazai szénbányászat helyzetének, középtávú feladatainak áttekintése alapján a szükséges intézkedésekről, a végrehajtandó feladatokról. Az energia- források között 26,7 százalékos arányt képvisel ászén. A hazai széntermelés közel egyötöde a borsodi bányákból kerül ki. A lakossági szénfelhasználás egyharma- dát az itteni bányák szállítják. A .megye szénvagyona jelentős. Bükkábrány térségében a meglevő lignit- és a Sajó völgyében a barnaszéntelepek biztosítják hosz- szú távon is a bányászkodást. Megyénkben a szénbányászat tradicionális ágazat, eredete 200 évre nyúlik vissza. A Borsodi Szénbányák közel 16 ezer embert foglalkoztat, számos település léte, sorsa kötődik a bányászathoz. A széntermelésben betöltött szerepe, a bányászkollektíva létszáma, az ellátási kötelezettségek nagysága miatt a megyei pártvezetés is mindig megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Borsodi Szénbányák gazdálkodását, fejlődési lehetőségeit, az ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását. Megyénk lakossága körében is ismertek a szénbányászat nehézségei, hiszen az elmúlt években többször gondot jelentett a lakossági szén igények kielégítése. Sokszor értetlenül fogadták a termelés csökkenéséről, a vállalat pénzügyi, gazdasági nehézségeiről szóló híreket, mivel azt is tapasztalták, hogy a bányászok becsülettel helytállnak, sokszor szabadnapjaikat is feláldozzák, hogy minél több szenet hozzanak a felszínre. Való igaz — a Borsodi Szénbányák gondjai a VI. ötéves tervidőszakban megszaporodtak. Ennek alapvető oka az volt, hogy a vállalat erőn felüli termelésre kényszerült, az .igények állandó .növekedése miatt. Ez a megfeszített termelés egy olyan helyzetet idézett elő, amelyet a fejtéselőkészítés elmaradása, a bányafenntartási és -karbantartási munkák elodá- zottsága jellemzett. Emellett állandósult a létszámhiány, a géppark állapota fokozatosan romlott, és geológiai problémák is jelentkeztek. A vállalat helyzetét rontotta, fejlesztési lehetőségeit korlátozta az érdekeltségi alaphiány és az 1983-;tól állandósult fizetésképtelenség. A pénzügyi gondok alapvetően abból fakadnak, hogy a borsodi szén fűtőértókre vetített kitermelési költsége — döntően a nehéz földtani körülmények és az alacsony fűtőérték miatt — meghaladja az országos átlagot. A jélentős állami támogatások ellenére a szén termelői ára nem minden bányaüzem esetében fedezi a kitermelési költségeket. Például 1986. I. fél évben átlagosan a szenet 1033 forintos termelői áron tudták értékesíteni tonnánként, de a kitermelés önköltsége 1257 forint volt. A lakosság ugyanezt a szenet a Tüzépen ettől jóvál olcsóbban, minőségtől függően. 300 —600 forint/tonna áron tudja megvásárolni az állami támogatások következtében. A Borsodi Szénbányáknál a gazdálkodási és termelési nehézségek, annak ellenére 'következtek be, hogy erejéhez mérten Igyekezett különböző fejlesztésekkel a ráfordításokat csökkenteni, a jövőt megalapozni. Koncentrálták a termelést. A termelő aknák száma öt év alatt 12-ről 8-ra csökkent. Jelentősen növelték a teljesen gépesített frontfejtések arányát, a gépi jövesztést, szállítást és rakodást is. 1984-ben megkezdte működését a szénmosó mű, amely a lakosság minőségi szénnel való jobb ellátását szolgálja. Mindezek ellenére, a súlyos gondok azt eredményezték, hogy a vállalat termelési kapacitásai a VII. ötéves terv kezdetére beszűkültek. A vállalatnak lélegzetvételnyi szünetre volt szüksége, hogy sorait rendezze, ezért .1986-ban már a korábbinál kevesebb reális termelési feladatot határoztak meg. A szénbányászati vállalatok gazdálkodásában, a szén- ellátásban kialakult feszültségek, az energiaellátás VII. ötéves tervi feladatai, a kőolajárak világpiaci árának csökkenése egyaránt időszerűvé tették, hogy az Állami Tervbizottság külön határozatot hozzon a szénbányászat jövőjéről. Ennek értelmében, új termelési változatok kerültek kidolgozásra a szénbányászat hatékonyságának növelése, veszteségeinek mérséklése érdekében. A döntés szerint: a haza.iszén- bányászatnak a VII. ötéves tervidőszakban évről évre 24 millió tonna szenet kell kitermelni, tehát termelése lényegében az 1985. évi szinten marad. Lényegesen változik azonban a termelés szerkezete: növekszik az alacsony költséggel kitermelhető külfejtéses lignit, és csökken a jóval drágább, a mély- művelésű széntermelés aránya. Ezáltal a széntermelés fajlagos költségei mérséklődnek. A külszíni fejtések nagyobb termelékenysége révén lehetővé válik, hogy a tervben előirányzott széntermelés a bányászlétszám csökkenése mellett megvalósuljon úgy. hogy a túlműsza- •kok száma se növekedjen. Tovább növekszik a széntermelés koncentrációja; a jelenleg üzemelő 36 bányából a legnagyobb költséggel termelő 14 aknát gyorsítva művelik le, illetve bezárják. A felszabaduló munkaerőt a megmaradó bányaüzemekbe csoportosítják át. A Tervbizottság határozata intézkedik a szénbányászat irányításának korszerűsítéséről, a vállalatok működő- képességének biztosításáról A feladat végrehajtására az Ipari Minisztérium megállapodásokat köt a szénbánya vállalatokkal. A döntés értelmében tehát a szénbányászatnak a2 elkövetkező években kettős szerkezetváltást kell megvalósítania: — egyrészt fejleszteni a nagyobb termelési biztonsággal, és főként olcsóbban termelő, külszíni lignitbányá- szatot; — másrész' a mély művelésen belül megvalósítani a korszerűbb, gazdaságosabban üzemeltethető bányák termelésének növelését, illetve ezzel párhuzamosan a kimerülőben levő, és ezért nagy termelési koncentrációk létrehozására alkalmatlan, magas költségszinttel művelhető bányák művelésének felhagyását. Megyénk szénbányászatát az Állami Tervbizottság döntése mindkét vonatkozásban érinti. Bükkábrány térségében, az elmúlt években beindított külszíni ligniittermelés fejlesztése felgyorsul. Az évtized végére ez a bánya 2,5 millió tonna fűtőanyagot fog adni a népgazdaságnak. A termelés dinamikus növekedésével számolunk, hiszen az ez évi 400 ezer tonna, jövőre 850 ezerre, majd 1,1—1,7 millió tonnára emelkedik. Ennek a növekvő feladatnak a bányaüzem csak úgy tud eleget tenni, ha a jelenlegi „kisgépes” technológiát megváltoztatják. Ennek előkészületei .már megkezdődtek: elkészült az iparvágány és szénpáiyaudvar; épül a bányával ezt összekötő, folyamatos szállítóberendezés, melynek elkészülte után már vasúton indítható a lignit az erőművekbe és más fogyasztókhoz. Sor kerül nagy teljesítményű külszíni bányagépek ide telepítésére is. A fejlesztésekkel egy időben a külszíni fejtés létszáma is fokozatosan nőni fog. 1990- ben 800 főnek biztosít munkát a jelenlegi 200 fővel szemben. Ígéretes kísérletek folynak a bükkábrányi lignit porkoksszá, illetve briketté történő feldolgozására. Kokszoló és brikettáló üzem létesítése a lignit felhasználását tovább bővítené. A bányanyitás már eddig is megváltoztatta a térség arculatát és ez a jövőben még inkább érzékelhető lesz. A bányafejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális beruházások, lakásépítések, elősegítik a környező települések fejlődését is, és hozzájárulnak Mezőkövesd és térsége további gyarapodásához. Elkészültek a külfejtés rekultivációs tervei. Ezek megvalósítása révén — amit az illetékes hatóságok szigorúan megkövetelnek és ellenőriznek —, a lebányászott terület .mezőgazdasági .művelésre újra alkalmassá válik. A kormánydöntés szerint e mélyművéléses barnaszéntermelés csökkenni fog. Ennek megfelelően a Borsodi Szénbányák termelése is jelentősen mérséklődik. Az 1985. évi 4,1 millió tonnával szemben 1990-ben 3,2 millió tonna szenet kell a felszínre hoznia. Ennek megfelelően egy bányaszerkezet-átala- kítást kell végrehajtani, visz- sza kell állítani a korábbi években megbomlott előkészítési és bányaművelési egyensúlyt, felkészülve a VIII. ötéves terv előreláthatóan nagyobb termelési feladataira. Erre a vállalat programját elkészítette. Fajlagos műszaki-gazdasági mutatók alapján minősítették a jelenleg üzemelő aknákat. A gazdaságossági számítások szerint a VII. ötéves terv éveiben nem változik a termelés Feketevölgyön és Lyukóban. A Putnoki Bányaüzem termelése a jelenleginek közel kétszeresére nő. Edelény. és Szeles-aknák egy közös lejtős aknával egyesülnek. Du- bicsány térségében egy új bánya megnyitását kezdik el. Ugyanakkor a tervidőszak közepéig megszűnik a termelés a kimerülő Ormosbányán, és a csak igen költségesen művelhető Farkas- lyuki Bányaüzemben. Ru- dolf-aknán a következő ötéves tervben szűnik majd meg a termelés. Tehát a Borsodi Szénbányák kollektívájának egy jelentős szelekciós programot kell végrehajtania. A bányászok fegyelmezetten tudomásul vették a döntéseket, bár azok — érthetően — érzelmi hullámokat is kavartak. A munka megindult. A megszűnő aknáktól a bányászokat fokozatosan átcsoportosítják a fejlesztésre kijelölt bányákba, sőt, ezekhez az üzemekhez további fiatalok munkába lépését is várják. A bányászok helyzetének javítását olyan kormányintézkedések is segítik, amelyek kedvező hatása már ez évben is megmutatkozott. A kiemelt bérfejlesztés, a teljesítményarányos, növekvő kereseti lehetőség, a VII. ötéves tervben átadásra kerülő 1800 lakás, a katonai szolgálati idő lerövidítése, a felemelt összegű lakásépítési támogatás együttesen azt bizonyítják, hogy a borsodi szénre a népgazdaságnak változatlanul nagy szüksége van, és lesz a jö vőben is. ' A szénbányászati szerkezetváltás feszültségeket okoz, nehézségekkel és problémákkal jár, de a jövőt csak az elmúlt években jelentkező negatív termelési és gazdálkodási eredmények megváltoztatásával, a fejlődés feltételeinek megteremtésével biztosíthatjuk. A megyei párt-végreh aj tóbizottság legutóbbi ülésén, a Borsodi Szénbányák 1986 évi tervfeladatai végrehajtását tekintette át. Megelégedéssel állapították meg. hogy a vállalat helyzete — a meglevő gondok ellenére — az első fél évben javult, enyhültek a több éve éleződő feszültségek. Kedvező tendenciák bontakoztak ki a gazdasági stabilitás helyre- állítására. A mennyiségi tervek teljesítése mellett most a fő hangsúlyt a gazdaságosság fokozásának, az önköltség csökkentésének kell kapnia. Az Állami Tervbizottság és a kormány júliusi döntése, határozata is ezt célozza. Ezeknek a határozatoknak a végrehajtása nagy körültekintést. odafigyelést, összehangolt politikai és gazdasági cselekvést kíván. A végrehajtó bizottság a munka tervszerűbbé tétele érdekében komplex program készítésével bízta meg a Borsodi Szénbányákat. Ennek a programnak tartalmaznia kell: — az aknák gyorsított lefejtésének és leállításának ütemezését: — a dolgozók átcsoportosítását; — a felszabaduló létesítmények új munkaalkalmakat is jelentő hasznositását. — a kedvező vállalati létszámösszetételt (fizikai, szellemi. külszíni, föld alatti stb.) célzó intézkedéseket; — a bányatelepi kereskedelmi és szolgáltató alapellátást. a kulturális és sport- létesítmények működőképességének biztosítását. Természetesen, a program kidolgozásában és végrehajtásában. a Borsodi Szénbányák mellett, feladata van a megyei és helyi tanácsoknak. a politikai és társadalmi szerveknek. Számítunk a központi szervek megértő támogatására is. A kialakuló koncentrált nagy bányák hosszabb ideig képesek az elvárt termelési szintet biztosítani, de szükséges a felfutó lignittermelés mellett — a választéki és növekvő igények kielégítésére — újabb mélyműve- léses kapacitásokat is kialakítani. Keresni kell a lehetőséget a dubicsányi új bánya nyitásának felgyorsításához. A döntés megtörtént, a feladatok ismertek. Most a szénbányász kollektíván a sor, hiszen döntően rajtuk, az ő munkájukon múlik a szénmedence jövője, saját sorsuk. Meggyőződésünk, hogy a bányászok ezt az újszerű, de az elmúlt évek termelési erőfeszítéseinél semmivel sem könnyebb feladatot is eredményesen oldják meg. A jelentős mennyiségű borsodi barnaszén vagyon, a 200 éves bányászmúlt tapasztalata, a magas fokú technikai és technológiai színvonal lehetőséget ad arra, hogy a megváltozott gazdálkodási feltételeket is kielégítő. megújult üzemek és a fejlesztések nyomán létrejött új bányák egyre jobban, egyre korszerűbben szolgálják iparunk fejlődését és az ország lakosságának ellátását. Biztosak vagyunk abban, hogy a megyénkben tapasztalható kedvező társadalmi légkör a bányászok körében is új alkotóerőket szabadit fel, és erőfeszítéseik újabb munkasikereket eredményeznek. E gondolatokkal köszöntjük az idei, 36. bányásznapon a megye minden bányászdolgozóját. Hozzon az ünnep mindnyájuknak sok örömet, egészséget, és kívánunk mindennapi munkájukhoz bányászköszöntéssel. jó szerencsét! Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára A bükkábrányi külfejtés Putnok-akna, az ország legkorszerűbb mélyművelésű bányája lett.
