Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉSZUHAGYABOIISZlIli AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jubileumi ünnepség a 36. bányásznapon Biztos a jövője a borsodi bányászkodásnak XLII. évfolyam, 210. szám Ara: 2,20 Ft Szombat, 1986. szeptember 6. nézőn a npr-i Kádár János fogadta Zbigniew Messnert A borsodi szénbányászok ünnepségén Kapolyi László ipari mini szter mondott beszédet. A hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök pénteki programja záró plenáris tárgyalással kezdődött délelőtt a Parlament delegációs termében. A Zbigniew Messner vezette lengyel, és a Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezette magyar tárgyalócsoport összegezte a megbeszélések eredményeit, ismét kifejezve szándékukat, hogy az eredményes magyar —lengyel kapcsolatokat a kölcsönös érdekeknek megfelelően, az együttműködés minden területén továbbfejlesztik. A miniszterelnökök megbízták a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottságot és más szerveket, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet a most meghatározott feladatok végrehajtására. A megbeszéléseket követően a két tárgyalócsoport vezetőjének jelenlétében Marjai József és Jozef Koziol miniszterelnök-helyettesek, a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökei dokumentumot ívtak alá a Magyarország és Lengyelország közötti kompA Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Ibrahim Zakaria, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára is. Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének előterjesztése alapján megvitatta a tanácsülés a m,agyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről és a XI. Szakszervezeti ''Világkongresszus előkészületeiről szóló jelentést. A jelentés rámutat, hogy az utóbbi években fejlődött, erősödött a magyar szakszervezetek együttműködése a szocialista országok testvérszervezeteivel, valamint a tőkés és a fejlődő világ osztályharcos, haladó szakszervezeteivel. A jelentés kitér arra, hogy szeptember 16. és 22. között Berlinben, az NDK fővárosában tartják a XI. Szakszervezeti Világlex program gazdasági fejezeteinek végrehajtási rendjéről. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Zbigniew Messnert, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a szocialista építőmunka napirenden levő feladatairól, a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti sokoldalú kapcsolatok alakulásáról, valamint az együttműködés fejlesztésének új lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, méltatták a szocialista országoknak a béke megóvása, a leszerelés, a nemzetközi együttműködés erősítése érdekében kifejtett erőfeszítéseit. A találkozón részt vett Lázár György miniszterelnök, valamint Biczó György hazánk varsói nagykövete és Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A lengyel kormányfő a délelőtt folyamán rövid sétát tett a belvárosban. A kongresszust, amelyen a magyar szakszervezeti mozgalom is képviselteti magát. A magyar szakszervezetek kezdettől az alapítók felelősségével vettek és vesznek részt az SZVSZ munkájában és közreműködnek a most sorra kerülő kongresszus előkészítésében is. A tanácsülés a jelentést sokoldalúan megvitatta. A tanácskozáson felszólalt Ibrahim Zakaria is. A Szakszervezeti Világszövetség főtitkára elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről és arról a munkáról, melyet a Szakszervezeti Világszövetségben kifejtenek. Az SZVSZ munkáját és céljait taglalva elmondta, hogy a világ- szervezet az utóbbi években új kapcsolatokat épített ki, ezzel befolyása, tekintélye is Dunakorzóról a budai oldal panorámájában gyönyörködött, majd megtekintette a Vörösmarty teret és a Váci utcát. A Március 15. térnél a római kori romkert kötötte le a figyelmét. A nap során partnertárgyalások is kiegészítették a delegáció programját. Marjai József és Jozef Koziol a Parlamentben tárgyalt. Az Országos Tervhivatalban Hoós János államtitkár és Franciszek Kubiczek a lengyel Tervbizottság elnökhelyettese, a Külügyminisztériumban pedig Barity Miklós külügyminiszter-helyettes és Henryk Jaroszek külügyminiszter-helyettes folytatott megbeszélést. Zbigniew Messner és kísérete kétnapos hivatalos baráti látogatását befejezve, pénteken délután elutazott Budapestről. A Lengyel Nép- köztársaság miniszterelnökét és feleségét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György és felesége, Várkonyi Péter külügyminiszter. valamint Biczó György, hazánk varsói nagykövete búcsúztatta. A búcsúztatáson részt vett Marjai József, valamint politikai, társadalmi és gazdasági életünk több vezető személyisége. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, Lengyelország budapesti nagykövete is. növekedett. A közelgő kongresszust is annak jegyében szervezik meg, hogy azon minél több szervezet vegyen részt, nyilvánítsák ki, egyeztessék véleményüket olyan alapvető kérdésekben, mint a béke megőrzése, a leszerelés elérése, a gazdasági válság és a munkanélküliség kérdései vagy például a szakszervezeti jogok megvédésével kapcsolatos feladatok. Ezeknek az alapkérdéseknek a megvitatására olyan javaslatokat készítettek elő, amelyek valamennyi résztvevő számára alapot nyújthatnak az eredményes eszmecserére, a nézetek összehangolására. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta a Szakszervezeti Világkongresszuson részt vevő magyar küldöttség összetételét. A delegációt Gáspár Sándor vezeti. Bányászzenekar szabadtéri koncertje köszöntötte azt a közel háromszáz vendéget, akik szeptember 5-én délután a miskolci Hámor étteremben gyülekeztek, hogy megemlékezzenek a 36. bányásznapról. Az ünnepségen Kiss Dezső, a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója köszön- ttöte a résztvevőket. Kapolyi László ipari minisztert, Kovács Lászlót, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Fejti Györgyöt, a megyei pártbizottság első titkárát, a Központi Bizottság vagjait. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, Básti Jánost, az SZMT vezető titkárát és Major Lászlót, a KISZ megyei bizottságának első titkárát. Külön köszöntötte a külföldi testvérvállalatok képviselőit, a borsodi bányásztársadalom 16 ezres kollektíváját. Ezt követően felkérte Kapolyi Lászlót ünnepi beszéde megtartására. Az ipari miniszter beszédét a borsodi bányászkodás kétszázéves múltjának felelevenítésével kezdte. Mint mondta, két évszázaddal ezelőtt az első bányák megnyitásával olyan fejlődés kezdődött meg az országnak ezen a részén, amely a fel- szabadulás után lendületet kapva, hazánk egyik legnagyobb ipari bázisát teremtette meg a Borsodi-medencében. Olyan összefüggő, sok szálon összekapcsolódó ipari tevékenység alakult ki, amely meghatározója a magyar népgazdaságnak. A bányászat teremtette meg a borsodi ipar kialakításának és fejlődésének feltételeit. — A felszabadulás után új korszak kezdődött a medence bányászatában is — mondta Kapolyi László. — Kialakultak a nagy termelékenységű bányák, gépesítették az elővájást és a legkorszerűbb berendezésekkel szerelték fel a frontfejtéseket. A borsodi bányákat érintő visszafejlesztést arra használták fel a helyi vezetők, hogy koncentrálják az erőket, korszerűsítsenek, javítsák a biztonságot és növeljék a termelést. Csak így voltak képesek az első olaj- árrobbanás után az egyre emelkedő szénigényeket is kielégíteni. Az ipari miniszter ezután a második olajárrobbanásról beszélt, amely az energia- koncepció átgondolására késztette az ország vezetését. Pályakorrekciót kellett végrehajtani az energiapolitikában, amely a széntermelés szerkezetváltásával járt együtt. Tehát nem a szénbányászat visszafejlesztéséről van szó, — hangsúlyozta a miniszter —, hanem a termelési szint 24 millió tonnás stabilizálásáról, hogy az üzemek időt és erőt nyerjenek a bányabiztonság fokozására és a technikai színvonal további javítására. Erre minden reménye megvan az iparágnak, hiszen több bánya már most lényegesen javította a fejtések és az előkészítés összhangját, s több, korábban elkezdett törekvés eredménye már a közeljövőben érezhető lesz. — Biztos a jövője a borsodi bányászkodásnak — hangsúlyozta a szónok. — A lyukóbányai modell követendő példa lehet minden üzem számára. Ebben az ötéves tervben a termelés koncentrálására és korszerűsítésére kell törekedni. Számolni kell azzal, hogy a jelenlegi nagy .kapacitású bányák mellé a következő ötéves tervidőszakban belép a dubicsányi bánya, később pedig a sajó- mercsei szénvagyont is be kell kapcsolni a termelésbe. A borsodi szénre nagy szüksége van az országnak, hiszen még ma is ez a legkedveltebb tüzelője a lakosságnak. Az itt működő üzemek jelentőségét bizonyítja, hogy 1984-ben és 1985-ben a borsodi szén hiánya országos méretű politikai kérdéssé vált. Az ipari miniszter szólt a bányászok nehéz, embertpró- báló munkájáról. Mint mondta, a természettel szembeszállni mindig nagy kockázattal járt. Az ember, segítségül hívja a legkorszerűbb technikát, és egyre eredményesebben alkalmazva szakmai tudását, s lassan ura lesz a természetnek. Ennek ellenére még ma is a legnehezebb és a legtöbb lemondást igénylő szakmák közé tartozik a bányamunka. Ezért is jár köszönet azoknak, akik helytállva munkahelyükön, igyekeztek sokszor erejükön felül is szolgálni az ország érdekeit. Ebből a munkából a borsodi szénbányászok is becsülettel kivették a részüket — mondta befejezésül Kapolyi László. A beszéd után a miniszter átadta Kiss Dezsőnek azt az emléklapot és zászlót, amit a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és az Ipari Minisztérium adományozottá kollektívának, a 200 éves jubileum alkalmából. A jövőben ez lesz a borsodi bányászok zászlaja, jelentették be az ünnepségen. (Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése r a Az e héten induló szüret szőlőterméséről már az új szőlőfeldolgozójában nyer mustot, a bogácsi Hórvölgye Tsz. Az újonnan munkába lépő, nagy teljesítményű prés nyújtott műszakban, napi 1000 mázsa szőlő feldolgozására képes. A must ideiglenes tárolásához a feldolgozó közvetlen közelében, 6000 hektoliter tárolókapacitással rendelkezik a szövetkezet. A bogácsiak termésüket mustként, illetve seprűsborként értékesítik a Hungarovinnek. Fotó: Fojtán László
