Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. szeptember 4., csütörtök Marnix Gijsen: A babiloni Jóákim Végtelen verekedés, meg mese A Saolin templom szent köntöse című kung-fu film egyik kockája A héten két új film kerül a premiermozikba. Kritikai értékelés helyett előzetes tá­jékoztatást adunk róluk, mert a méltató értékelés itt alighanem szükségtelen, s nagyrészt megoldhatatlan is. (Milyen esztétikai mércével lehet megítélni például a kung-fu film tömegbunyó- zásainak milyenségét, még ha tudjuk is, hogy minden ütés, rúgás, egyéb ütleg jól kiszámított és begyakorolt koreográfia alapján esik?) Az egyik új film, ami bizo­nyára nagyobb közönséget csábít, A Saolin templom szent köntöse címet viseli és a távol-keleti kung-fu fil­mek műfaji kategóriájába sorolható. A Saolin templom szent köntöse a megújuló kínai filmgyártás kísérlete valami újra. Az ebben a műfajban már nagy gyakorlattal ren­delkező hongkongi filmgyár­tással fogtak össze a kínai­ak, így született koproduk­cióban ez a munka, amely­ben egy több száz esztendő előtti történet elevenedik meg a Ming dinasztia ide­jéből; közelebbről egy híres templomnak a lázadókkal szembeni megvédését mutat­ja be látványos tömegbu- nyózásokban, a kung-fu fil­mek már nálunk is ismert eszközeivel. Visszaemlékezve a korábbi hasonló filmek fo­gadtatására bizonyos közön­ségrétegek körében, A Sao­lin templom szent köntösé­nek látogatottsága biztosí­tottnak érződik, s talán a verekedő hajlamú hazai ál­lampolgárok is „gazdagod­nak”. Ha szellemiekben nem is, de eltanulhatnak néhány újabb fogást... A hét másik filmje, a Me­sebolt az NXMC-ból szárma­zik és már címében elárul­ja műfaját: mesefilm. Érde­kessége, hogy a mesék szo­kásos motívumai egy eskü­vő előtt álló mai jegyespár bevásárlóútjának keretében sorjáznak. A pár ugyanis eltéved, a mesék birodalmá­ba, a meseboltba jut, s így esik meg velük sok mesés mindenféle, de természete­sen visszatalálnak a valós világba. Ezt a filmet né­hány napra tűzték csak mű­sorra. A már említett kínai —hongkongi bunyófilm mel­lett nem is igen számíthat nagy látogatottságra. (bm) A fülszöveg szerint Mar­nix 'Gijsen flamand író, köl­tő, esszéista ezzel az első, 1947-ben írt regényével egy csapásra világhírű lett. Saj­nálatos, de ennél többet nem is tud a magyar olvasó a szerzőről. Igaz, a flamand irodalomról sem, noha De- dinszky Edit igen sokat tett, hogy a két kis nép kölcsö­nösen megismerje egymás irodalmát, kultúráját. Ha nem tudnánk a re­gény születésének dátumát, könnyedén ráfoghatnánk er­re a kisregényre is, hogy ma (is) divatos írói fogással van dolgunk, hisz’ egyre több bibliai, s egyáltalán ókori parafrázis, átdolgozás jele­nik meg mostanában. Igaz, a flamand, tehát németalföldi szerzőnek a rendelkezésére állt mintegy az a németal­földi kultúra Rotterdami Erasmustól, Spinozától egé­szen az iskolát-korszakot te­remtő festészetig, amelyről viszont már többet tudunk — akár a tankönyvekből is. De minden átdolgozás értel­mét, lényegét, az áthalláson túl az az új értelmezés ad­ja, amellyel a szerző saját korához kíván szólni. Érde­kes és érdemes is ezért a kisregény teljes címét idéz­ni, mert a tudóskodó hang­nem jelzi a szerző iróniáját is: A babiloni Jóákim köny­ve, mely életének és neve­zetes feleségének, Zsuzsan­nának hiteles történetét be­széli el, úgy, ahogy azt nem­rég a Nat-tak-Nam-i ásatá­sok során felfedezték, s amelyet elsőként a régiség­tudományok szerelmese for­dított le nagy műgonddal és bocsát közre. Hogy miért volt Marnix Gijsennek szük­sége éppen a „műgondra”? Azért, hogy a történetével elmondhassa a véleményét egy rossz házasságról, a. rossz házasságról. A sokat idézett bibliai történet „ar­ról szól”, hogy Zsuzsannát a kertben — fürdőzés közben meglesték a vének, s miután a menyecske nem engedett a csábításnak, a vének be­vádolták — házasságtörés­sel, amiért is akkor halál- büntetés járt. A megcsalt, a felszarvazott férj minden­kor komikus volt — véli a flamand szerző —, de ér­dektelen is. Ö viszont Jóá- kim történetét írta meg, aki egy szép, de meddő nő mel­lett élte le az életét. Csak­hogy a meddő, tehát önma­gáért való szépség hideg. Még akkor is, ha — ebben a flamand átdolgozásban — a gyanú alól tisztázott Zsu­zsanna idős korában kegyes és ájtatos lett, az erény élő szobraként élte le életét, vo­nult be a köztudatba. Szép­sége és erényessége is üres volt, önmagáért való, szem­ben Jóákim életigenlésével és keserű bölcsességével. Van­nak nők — derül ki a re­gényből —, akik nem arra teremtek, hogy otthont te­remtsenek, az életet szolgál­ják, hanem hogy fiatalon a hideg szépségükkel, idős ko­rukban az erényességükkel hűtsék le környezetüket. Gijsen — indirekt módon — a másik nagy ókori medi­terrán kultúra: a görögség szépségideáljára szavaz, amelyben a szépség is esen­dő és törékeny. Földköze- libb, noha maguk az eszmé­nyek istenek — istennők alakjában testesül, fogalma­zódik meg. Mindezek után úgy tűn­het, hogy ez a kisregény amolyan tudós esszé az élet, a szerelem és a házasság rejtelmeiről. Kétségtelen, hogy vannak benne szelle­mes, magvas, sőt vitára is ingerlő fejtegetések is, je­lezve, hogy a téma koránt­sem új, de felfogható gond­űző olvasmánynak is egy té­vémentes estén. Gera Judit fordítása híven adja vissza, teszi olvasmányossá az iró­niát öniróniával ízesítő szö­veget. Horpácsi Sándor Prieszol József élete (1.) Viharos évtizedek E hónap közepén, szüle­tésének 80. évfordulóján, Miskolcon megemlékeznek Prieszol Józsefről, a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő alakjáról. Ebből az alka­lomból lapunk következő hét számában közöljük Tar­ján István fenti címmel öt éve megjelent — könyváru­si forgalomba nem került — minikönyvének azt a ré­szét, amely Prieszol József felszabadulás utáni — éve­ken át Borsod megyében is kifejtett — tevékenységét ismerteti. Példamutató ma­gatartásának megértéséhez az alábbiakban vázlatosan bemutatjuk a felszabadulás előtti életét, a mozgalomban végzett munkájának jelen­tősebb eseményeit. „RENDKÍVÜL JÓ SZERVEZŐ VOLT" Hétgyermekes munkáscsa­lád első gyermekeként, 1906. szeptember 13-áp Pest­erzsébeten született Prieszol József. Édesapja kőműves volt, s alig-alig kereshetett annyit, hogy népes család­ját eltarthassa. Ennek kö­vetkeztében, alultápláltság miatt, három gyermeke még csecsemőkorában meghalt. A jóeszű József az elemi iskola hat osztályának el­végzése után a négyosztá­lyos polgári iskolát is kijár­ta. Hogy enyhítsen szülei gondján, két nyáron át mun­kát vállalt egy fűrésztele­pen; a második szünidő vége felé a fűrészgép elkapta a jobb alsó karját, megoperál­ták, s balesete nyomát élete végéig viselte. Édesapja keze alatt kita­nulta a kőműves szakmát, vele együtt az országban több helyütt is dolgozott. Szakmai tudásának gyara­podása mellett megismerte a dolgozók sanyarú sorsát, amely az 1929-es gazdasági válság következtében — amikor több mint 700 ipari üzem leállt, s minden har­madik munkás az utcára került — elviselhetetlenné vált. Haladó szellemű édesapja és szervezett munkás bará­tai hatására a 30-as évek elején az utóbbiak sorába lépett. Tagja lett a Magyar- országi Építőmunkások Or­szágos Szövetségének, amely­nek a kommunisták vezette baloldalához tartozott. Részt vett az építőmunkások 1935- ben és két év múlva lezaj­lott hatalmas sztrájkja szer­vezésében, irányításában. Egyik társa négy és fél év­tized múlva így emlékezett rá: „Rendkívül jó szervező és agitátor, politikai mun­kában félelmet nem ismerő, vakmerő férfi volt.” Ez idő tájt belépett a le­gális szociáldemokrata párt­ba, s ennek is a balszár­nyán foglalt helyet. Társai­val együtt küzdött a meg­alkuvók ellen. Rátermettségének elisme­réseképpen 1939-ben meg­választották a MÉMOSZ pesterzsébeti csoportjának elnökévé. Nem egészen két évvel később, 1941 elején, az újjászerveződő kommu­nista párt felső vezetése őt bízta meg a KMP helyi szervezete bizottságának a megalakításával. Ezzel egy időben a MÉMOSZ közpon­ti vezetőségébe is beválasz­tották. Hogy a mozgalmi munká­ját zavartalanul végezhesse, elköltözött szüleitől, külön­böző álneveken élt, s gyak­ran változtatta albérleti la­kásait a főváros peremén elterülő, 68 ezer lakosú nagyközségben. Nemcsak .itt, hanem a szomszédos Csepelen is ve­zető szerepet játszott .a .kom­munisták akcióinak, az ille­gális párt szervező munká­jának irányításában, amely a fasizmussal szembeni ellen­állásra, s a háború elleni an­tifasiszta egységfront létre­hozására irányult. A hírhedt katonai kémel- hárítás 1942 májusában le­tartóztatta. Embertelenül kí­nozták, de a kommunista mozgalomra vonatkozóan semmit sem .tudtak „kiszed­ni” belőle. Egyik rab társa visszaemlékezésében olvas­ható: „Prieszol elvtárs, akit Erzsébetről ismertem, bor­zalmas látványt nyújtott az agyonvertségévdl”. Amikor édesanyja néhány percre meglátogathatta, csak a hangjáról ismert rá. A csaknem egy évig tartó tortúra után Prieszol Józse­fet félévi fegyházbüntetésre ítélték. Sokkal nagyobb mér­tékű büntetésre számított, ám az ítélethozatalba köz­vetve beleszólt a Szovjetunió egyre több győzelmet arató hadserege. A kormány ugyanis ekkor már kereste a kapcsolatot a Szovjetunió nyugati szövetségesével, Angliával, s nem lett volna jó „ajánlólevél” a háborút a kezdetétől ellenző magyar kommunisták tömeges be­börtönzése. Kiszabadulásakor Prieszol Józsefet kitiltották Pester­zsébetről és Budapestről. Vakmerőségére jellemző, hogy nem tett eleget a tila­lomnak. Illegalitásban élt a lakóhelyén, s folytatta a pártmunkát ott, ahol másfél évvel előbb kénytelen volt abbahagyni. Egy éjszaka hal­dokló édesapját is megláto­gatta, s elváltoztatott külső­vel, egy-kót percig a köz- tiszteletben álló kőműves te­metésén is megjelent a ha­talmas gyászoló tömegben, jóllehet, .több detektív les­te: vajon felbukkan-e? Végül a párt utasítására Szombathelyre utazott, s szervezett munkás társainak segítségével, 1944-ben kato­nai .repülőtér építésénél ke­reste meg a kenyerét. December közepén meg­szökött kényszerű munkahe­lyéről, fcerülőutakon, .kará­csony előtt megérkezett Pest­erzsébetre. Még bujkálnia kellett, 1945. január 9-én reggel azonban az egyik szovjet csapat bevonult a lakóhelyére, s ő megölelhet­te zokogó édesanyját, két öccsét, kishúgát. Jóformán egy óráig sem élvezhette a viszontlátás örömét. Várta a kommunis­ta vezetőre háruló .munka, amit végre szabadon, a sza­badság derengő fényében vé­gezhetett. Tarján István (Következik: Pártmunka ágyútűzben) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai kulturális programok. — 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? — 8.30: A falusi jós. — Egyfelvonásos ope­ra. — 9.24: Katonadalok. —9.44: Nefelejcs. — 10.05: Két keréken’ Magyarországon. — 10.35: Négy­kezes zongoramuzsika gyere­keknek. — 10.50: Csajkovszkij: IV. szimfónia. — 11.38: A plané­tás ember — regény folytatá­sokban. — 12.30: Ki nyer ma? — ,12.40: Reklám. — 12.45: Kör­hinta. — 13.00: A századforduló operáiból. — 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: A ma­gyar széppróza századai. — 14.28: Operettfelvételek. — 15.00: A csodák birodalmában. — 15.30: Nóták. — 16.05: Révkalauz. — 17.00: Vesszőparipáink. — 17.30: Szimfonikus zene. — 17.50: Nép­dalfelvételek. — 18.25: Könyv­újdonságok. — 18.28: Műsoris­mertetés. — 19.15: Az ember tragédiája. — Dráma. — 20.31: A Clemencic együttes felvételei­ből. — 20.41: Az ember tragédiá­ja — folytatása. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Stúdió 11 felvételeiből. — 22.49: Egy igazgató névjegye. — 23.09: Lemezmúzeum. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. — 8.05: Nóták. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Zenés délelőtt. — 12.00: Fúvósindulók. — 12.25: Ütikalauz. — Üdülőknek. — 12.30: Nemzeti­ségeink zenéjéből. — 12.58: Mű­sorismertetés. — 13.05: Nosztal­giahullám. — 14.00: Körhinta. —• 15.05: Néhány perc tudomány. — 15.Ü0: Törvénykönyv. — 16.00: Rockhangversenyekről. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.08: Rock- dzsessz együttes lemezeiből. — 17.30: Zöld telefon. — 18.30: Slá­gerlista ... — 19.05: Sporthíradó. — 19.15: Operettkedvelőknek. — 20.05: Reklámparádé. — 20.08: A Poptarisznya dalaiból. — 21.05: Nótacsokor. — 21.45: Reklám. — 21.50: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. — 23.20: „Hangoló”. Salánki Hédi összeállítása. — 24.00: Régi fúvószene. — 0.15: Éjfél után. 3. MŰSOR: 9.03: Műsorismer­tetés. — 9.05: A kiállítótermek programjából. — 9.08: Magyarán szólva. — 9.23: Zenekari muzsi­ka. — 9.55: Kamaramuzsika. — 10.50: Részletek zenés játékok­ból. — 11.16: Pillanatkép. —■ 11.21: Népdalfelvételekből. — 11.46: Szimfonikus hangverseny. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Hírek, érvek, vélemények. — 13.35: Lendvay Kamillo mű­veiből. — 14.14: Zenekari muzsi­ka. — 15.00: Pophullám. —16.00: Kamaramuzsika. — 17.02: Opera­áriák. — 17.33: Stendhal és a muzsika. — 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetisé­gi műsora Szolnokról. — 19.03: A zeneirodalom remekműveiből. — 20.23: A kedves vásárlóért. — 20.43: Részletek Donizetti ope­rájából. — 21.34: Fischer Annie zongorázik. — 22.24: Napjaink zenéje. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-cs közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. (A tartalomból: Vá­lasztható tanterv. — Gimnázi­umot az Avasnak. — Szívsebé­szek. — Tollbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) Szer­kesztő: Csonka László. — 18.00: Észak-magyarországi krónika (A IV. ifjúsági napok miskolci megnyitója. — A KPVDSZ He­ves Megyei Bizottsága a szer­ződéses üzletekről tanácskozott.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. televízió 1. MŰSOR: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Zűrzavar a fellegekben. Csehszlovák film. — 9.40: A Pé­csi Körzeti Stúdió műsora. — 10.30: Képújság. — 16.35: Iskola­tévé. — 17.10: Hírek. — 17.15: BetŰreklám. — 17.20: Vikingek. Angol filmsorozat. — 17.50: Kép­újság. — 17.55: Üj Reflektor Ma­gazin. — 18.55: Reklám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: A magányos kerékpáros. Angol tévéfilmsorozat. — 21.00: Hírhát­tér. — 21.50: Betűreklám. —21.55: Sopoti Dalfesztivál. — 22.25: Tv- híradó. — 22.35: Himnusz. 2. MŰSOR: 16.50: Képújság.— 16.55: Játsszunk bábszínházát. — 17.30: Beszélgetés Jobst Kázmér- ral, a POTE Központi Laborató­rium vezetőjével. — 18.00: A nősülés viszontagságai. Lengyel filmsorozat. — 19.05: Telesport. — 19.30: Szovjet film. — 19.50: Egy ló, amely nem volt. Len­gyel kisfilm. — 20.05: Édeni kertek. Francia rövidfilmsoro­zat. — 20.30: Versenygyőztesek a pódiumon. — 21.00: Híradó. — 21.20: A nősülés viszontagságai. Lengyel filmsorozat. — 22.25: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. — 9.00: Iskola-tv. — 9.30: Almok. Marokkói film. — 11.10: Kérdő­jelek. — 11.40: A televízió disz­pécserszolgálata. — 12.10: A rendőrség naplójából. — 12.30: Hírek. — 15.35: Hírek. — 15.40: Iskola-tv. — 16.00: Polgári jog. Tv-sorozat. — 16.40: Vegyi anyagok a természetben. Kis­film. — 17.05: Sportrevü. — 1.7.40: Közép-szlovákiai magazin. — 18.05: Vigyázz a gyerekre! Rövidfilm. — 18.20; Esti mese. — 18.30: Magazinműsor. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.30: Híradó. — 20.00; Muzsikus csa­lád. Tv-komédia. — 21.00: La­kótelepi gyerekek. Dokumen­tumműsor. — 21.40: Autósok-mo- torosok magazinja. — 22.20: Szovjet dalok. — 23.10: Hírek. mozi BÉKE: A Saolin templom mi­seruhája. Szí. kínai—hongkongi kiemelt III. helyár! Kezdés; mO, f 12, f5 és f7 órakor. — Az el­varázsolt dollár. Szí. magyar vígjáték. III. helyár! Kezdés; f3 órakor. — Egészséges erotika. Magyar. 14 év! Kezdés; f9 óra­kor. — KOSSUTH: A Saolin templom miseruhája. Szí. kínai —hongkongi. Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: f4 és f6 órakor. — Indiana Jones és a végzet temploma. Szí. amerikai kaland­film. 14 év! Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: f8 órakor. — TÁN­CSICS: A nyolcadik utas: a ha­lál. Szí. angol tud.-fant. 18 év! III. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — Nászút féláron. Ma­gyar film. 14 év! Kezdés: f4 órakor. — TÁNCSICS KAMA­RA: Mesebolt. Mb. szí. NDK mesefilm. Kezdés: f5 órakor. — Várlak nálad vacsorára. Mb. szí. amerikai vígjáték. 14 év! II. helyárJ Kezdés; f7 órakor. — SZIKRA; Kicsi, de szemte­len. Mb. szí. olasz kalandfilm. 14 év! in. helyár! Kezdés; f5 és f7 órakor. — FAKLYA: Edith és Marcel I—II. Szí. francia. 14 év! Dupla. II. helyár! Kez­dés: 6 órakor. — FÁKLYA KA­MARA: Ben Hur I—II. Mb. szí. amerikai. Dupla III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI: Kémek a lokálban (örült nők ketrece II. rész). Mb. szí. fran­cia-olasz vígjáték. 16 év! III. helyár! Kezdés: fs és f7 órakor. — TAPOLCA, ADY: A lator. Mb. szí. olasz—francia kaland­film. 16 év! II. helyár! Kezdés; f7 és f9 órakor. — ADY MÜV. HÁZ: Egy maréknyi dollárért. Szí. olasz western. 14 év! Ki­emelt III. helyár! Kezdés; 5 és 7 órakor. — TOKAJ DISCO: Aranyoskám. Mb. szí. amerikai. 14 év! Kezdés: f7 órakor. — VASAS PARKMOZI: A Saolin templom miseruhája. Szí. kí­nai-hongkongi kalandfilm. Ki­emelt III. helyár! Kezdés: flO órakor. HÁMOR: Idő van. Szí. magyar. 16 év! Kezdés; f6 óra­kor. — PERECES: Idő van. Szí. magyar. 16 év! Kezdés: 6 óra­kor. — KAZINCBARCIKA, BÉ­KE: Egy bolond százat csinál. Magyar. Kezdés: 4 és 6 óra­kor. — LENINVÁROS, DERKO- VITS: Zsaroló zsaruk. Mb. szí. francia. 1.4 év! III. helyár! Kez­dés: f6 és f8 órakor. — MEZŐ­KÖVESD, PETŐFI; Halálos ta­vasz. Magyar. 14 év! Kezdés: 5 órakor. — Támadás a Krull bolygó ellen. Mb. szí. ameri­kai kalandfilm. 14 év! III. hely­ár! Kezdés: 7 órakor. — ÖZD, BÉKE: Szamurájháború. Mb. szí. japán. 14 év! II. helyár! Kezdés; 7 órakor. — Tűzvonal- ban. Mb. szí. amerikai krimi. 14 év! II. helyár! Kezdés; 5 órakor. — SZERENCS, RÁKÓ­CZI; Vera és a férfilátogatók. Mb. szí. szovjet. 14 év! Kez­dés: 6 órakor. — SÁROSPA­TAK, RÁKÓCZI: Zorró (fel­újítás). Szí. olasz—francia ka­landfilm. III. helyár! Kezdés: f5 és 7 órakor. — SÁTORAL­JAÚJHELY, BÉKE: Seriff az égből. Mb. szí. olasz III. helyár! Kezdés; 7 órakor. — Embriók. Magyar. 14 év! Kezdés: 5 óra­kor. — EDELÉNY: A lótolvaj lánya. Szí. szovjet. 14 év! Kez­dés: f6 órakor. — ENCS: Sza­murájok és banditák I—II. Szí. japán kalandfilm. 16 év! Dup­la III. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. Dolgozókat alkalmaznak Érettségizett munkatársnőt ke­resünk egyenlőtlen munkarend­ben végzendő bérelszámoló mun­kakör betöltésére. Bérezése a gyakorlati időtől, hasonló mun­kakörben szerzett gyakorlatától és egyéb, munkája során hasz­nosítható ismereteitől (pl.: gép­írás) függ. Érdeklődni lehet a KOKÖV Miskolci Gyáregységé­ben (Miskolc-Repiilötér) a szám­viteli vezetőnél, illetve a 16-051- cs telefonon. A Hajdú Megyei Állami Épí­tőipari vállalat felvesz: kőmű­ves, ács, vasbetonszerelő, cső­bádogos, csőszigetelő szakmun­kásokat. Munkásszálló, étkezés, utazási kedvezmény biztosítva. Munkásszállón lakók részére felemelt különélési pótlékot fi­zetünk (60—80 Ft/munkanap). Jelentkezés: a munkaerő-gaz­dálkodáson, Debrecen, Kálvin tér 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom