Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. szeptember 27., szombat Újhelyi jubileumi ünnepségek A délutáni órákban a város művelődési központjának színháztér mében tartottak ünnepséget. (Folytatás az 1. oldalról) bizottság első titkára, Juhár Zoltán, belkereskedelmi mi­niszter is. Az egybegyűlte­ket Skapinyecz Gyula, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára köszöntötte, majd Ka- zsimérszki Ferenc, a városi tanács elnöke tartott beszé­det, megemlékezve a város néhány fontosabb esemé­nyéről, mely V. István ki­rály által adományozott vá- rosalapitó levél aláírása óta eltelt, utalva a haladó moz­galmakra, az itt élők sza- badságszeretetére. az ország fejlődésében, történelmében betöltött szerepére, idézve Rákóczit, Kossuthot, Kazin- cyt, majd a későbbi szabad­ságmozgalmak hőseit. Ezt követően Fejti György, a város szülötte köszöntötte Űjhely lakóit. Szólt róla, hogy a város történelme is igazolja, miszerint a haza­szeretet mindig is nagy haj­tóerő volt, de ez a hazasze­retet nem merülhet ki a hangoskodásban. Mindig is tettekre, okos cselekedetek­re volt szükség, időnként áldozatokra is az előbbre jutásért. Mind a szőkébb, mind a tágabb haza érde­kében. Az igazi hazaszeretetnek különösen a nehéz időkben volt nagy szerepe. Ma is ne­héz időket élünk, találkoz­hatunk kishitűséggel, bi­zonytalankodókkal is, ezek ellen ma is tennünk kell. Éppen a hazaszeretet jegyé­ben, mely mindig is szembe került a maradisággal, a tespedtséggel. A továbbiakban arról szólt, hogy a város történelme jó példa arra is, miként kell és lehet együtt élni más né­pekkel, megbecsülve vala­mennyit. Itt, Űjhelyen ma is otthonra lel bármely anya­nyelvű ember, együtt tu­dunk élni velük, tanulunk is tőlük, gazdagítjuk kultúrá­jukkal a miénket is. Való­ban összekötő híd szerepét töltik be. Utalt rá, hogy Üjhely, ez a sajátos hangulatú város az évszázadok során meg tudta őrizni karakterét, ugyanakkor képes volt meg­újulásra is, hiszen új ipart teremtett meg, igazodott a mai követelményekhez. Igaz, sok a gondunk, a tenniva­lónk. bizonyos determinúlás is hat ránk, de társadalmi közmegegyezéssel, közös aka­rattal a város jövőjét is biz­tos alapokra tudjuk helyez­ni. A továbbiakban sok si­kert, boldogulást kívánt a város lakóinak. A nap további programja­ként kiállítást nyitottak meg a helyi ipar és mezőgazda­ság termékeiből, majd kü­lönböző népi együttesek ad­tak műsort. Csapatzászló az úttörőknek Pénteken délután vette át a miskolci 37-es Számú Ál­talános Iskola. 75-ös Számú Szabó Lajos Úttörőcsapata a Munkásőrség országos pa­rancsnoka által adományo­zott csapatzászlót. Nahaj Mária igazgatónő köszöntötte az úttörőket, a megjelent munkásőröket. El­mondta: a Munkásőrség mis­kolci szakaszával már 14 éve van kapcsolata az iskolá­nak. A munkásőrök az isko­la honvédelmi napjain segí­tenek a szervezésben és le­bonyolításban. Az úttörők közül néhányan önkéntes munkásőrszakasz tagjai, ök eljárnak a Szinva-parti lak­tanyába, ahol megismertetik velük a Munkásőrség mun­káját, a harci eszközöket. A gyerekek viszonzásul rend­szeresen kulturális műsorok­kal szórakoztatják őket. Az úttörők nagyon szívesen ta­lálkoznak patronálóikkal. A csapatzászló átadása alkal­mából a munkásőrök orszá­gos parancsnoka díszparan­csot adott ki, melyhez az út­törők magatartásukkal, ta­nulásukkal méltók szeretné­nek lenni. A zászlót Soós Ottó, a munkásőrök megyei parancs­noka adta át az úttörőcsa­pat vezetőjének. Ezután a gyerekek és a munkásőrök kulturális programmal kö­szöntötték egymást. Az isko­la nagy eseményén jelen volt Szabó Lajos özvegye, kinek férje nevét a csapat viseli. Végül az ifjú munkásőrsza- kaszban fi. osztályos új ta­gok tettek esküt a csapat- zászló előtt. Ifjúsági napok Encsen Az értékőrzés és értékte­remtés jegyében szervezte meg az Encs Városi KISZ- bizottság szeptember 27-e és október 4-e között az ifjú­sági napok elnevezésű ren­dezvénysorozatot. A nyolcnapos program ün­nepélyes megnyitóját ma, szombaton délelőtt tartják, összekötve a fegyveres erők napja alkalmából rendezett központi ünnepséggel. A sportmérkőzésekben, isme­retterjesztő és felvilágosító jellegű előadásokban gazdag ifjúsági napokon gondoskod­nak a fiatalok szórakoztatá­sáról is; vasárnap például amatőr rockzenészek talál­kozójával, hétfőn a siker­filmek mozijával. Átfogó ellenőrzés Miskolcon és a megyében (Folytatás az 1. oldalról) — Próbavásárlás történt — jelenti ki a megyei kereske­delmi felügyelőség ellenőre, Erős Jánosné, miután kifi­zettük a rendelést. A pult mögött álló hölgy arcáról le­fagy a mosoly, s láthatóan ideges lesz. Nem örül láto­gatásunknak az üzlet egyik vezetője sem, aki csak hosz- szas keresgélés, kutatás után találja meg a különböző pa­pírokat. Hosszas méricskélés után kiderül, hogy a próba- vásárlás során 40 fillérrel becsaptak bennünket. Ennél jóval nagyobb baj, hogy az egység tisztasága sok kíván­nivalót hagy maga után, a vásárlók könyve szabálytala­nul, a pult mögött volt el­helyezve, s a vendégek tá­jékoztatása sem megfelelő- A boltvezető ellen szabálysér­tési eljárás indul, s a csa­post is figyelmeztetik. A Fekete Macskában nem bukkanunk súlyosabb sza­bálytalanságra, bár az ellen­őrzés részletes. Eltelt az idő, ismét a rendőr-főkapitány­ságra megyünk, ahol délután három órakor összegezzük az ellenőrzés tapasztalatait. A csoportok összesen 37 egysé­get ellenőriztek, s csupán 7 helyen találtak mindent rendben. A kirívó szabályta­lanságok miatt szabálysérté­si eljárást kezdeményeztek Schwarcz Tamás miskolci divatáru-kiskereskedő ellen, akinek butikjában — egye­bek között — bizonylat nél­küli árukra, hamis márka­jelzéssel ellátott ruhaneműk­re bukkantak. Hasonlókép­pen jár, azaz eljárást kezde­ményeznek a Miskolci Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat 458-as, szerződéses hús­boltvezetője ellen, aki több mint 2 kilogramm romlott kolbászt akart eladni. A kol­bász megsemmisítését azon­nal elrendelték az ellenőrök. Meleg perceket élt át a Zöldért 121-es boltjának ve­zetője is, akinél nagy menv- nyiségű, bizonylat nélküli árut találtak. S a sort hosz- szan folytathatnánk... — A vizsgálat megerősí­tette azt — mondja összeg­zésül Erdélyi László —, hogy a kereskedelemben és a ven­déglátásban további rendsze­res és szigorú ellenőrzésre van szükség. Ezt a munkát a rendőrség az ellenőrzésre jo­gosult más szervekkel együtt a jövőben folytatja. U. J. • • Ünnepségek a fegyveres erők napján Tartalékosok előléptetése A Comenius Tanítóképző Főiskola, a Tiszáninneni Re­formátus Egyházkerület Tu­dományos Gyűjteményei, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete és a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága Karl Barth és a XX. század protestan­tizmusa címmel tudományos ülést rendez szeptember 26— 27-én Sárospatakon. Pénte­ken délelőtt dr. Lakatos Im­re, a TIT filozófiai szakosz­tályának elnöke tartott be­számolót a szakosztály el­múlt öt évben végzett mun­kájáról, majd kezdetét vette a tudományos ülés, amely­nek első előadásában Kónya István professzor, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Marxizmus— Leninizmus Intézetének igaz­gatója értékelte a neves protestáns teológus történe­ti, politikai szerepét. A mar­xista valláskutatók és a pro­testáns teológusok dialógusa (az ülésen neves szakembe­rek hét előadást tartanak) szombaton délben fejeződik be. II Forradalmi Ezred felhívása A BM Budapesti Karhatal­mi Forradalmi Ezred (Moso- nyi úti, Böszörményi úti. Kerepesi úti Hunyadi lakta­nya) zászlóaljainak 1956. ok­tóber és 1958. március kö­zött szolgált önkéntesei ta­lálkozót szerveznek. Akiktől korábbi felhívásunkra még nem kaptunk válaszlevelet, jelentkezésüket — névvel, postacímmel — sürgősen küldjék meg jelenlegi ezre- dünk címére: 1581 Buda­pest, pf. 30. Budapesten a béke lángja Pénteken délelőtt Varsóból Budapestre érkezett az „első föld körüli futás” nemzet­közi delegációja, s a béke gondolatát demonstráló ese­mény szervezői, résztvevői délután már sajtótájékozta­tót tartottak a Fórum Ho­telben. Az 1848-as forradalom és szabadságharc dicső pákoz- di győzelme emlékére az Elnöki Tanács szeptember 29-ét a fegyveres erők nap­jává nyilvánította. Az ün­nepségek, megemlékezések már ezen a héten megkez­dődtek. A Hazafias Népfront megyei bizottságán, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetőségénél, a Polgári Védelemnél, s több nagyvállalatnál megtartott ünnepségeken kitüntetéseket, elismeréseket, soron kívüli előléptetéseket nyújtottak át, a honvédelmi munka terü­letén kiemelkedőt nyújtók­nak, s a tartalékosoknak. A Borsod Megyei Hadki­egészítési és Területvédelmi Parancsnokságon tegnap délelőtt tartottak ünnepi ál­Élenjárók Kibővített ünnepi állo­mánygyűlésen emlékeztek meg a Polgári Védelem me­gyei Törzsparancsnokságá­nak miskolc-tapolcai kikép­ző bázisán a fegyveres erők napjáról. Az állománygyű­lésen részt vettek a megyei törzs és a városi, törzsek hi­vatásos állományú tagjai, a polgári alkalmazottak, a szakszolgálatok parancsno­kai és a meghívott vendé­gek. Az állománygyűlés ünnepi beszédét Csáki Im­re, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese tartot­ta, aki méltatta a szabad­ságharcban helytálló fiatal honvédsereget és szólt a fegyveres erők, benne a Polgári Védelem mai fel­adatairól. Ezt követően Ta­kács István főhadnagy is­mertette a honvédelmi és a belügyminiszter, valamint a Munkásőrség országos pa­rancsnokának napiparancsát, Tegnap délelőtt Miskol­con, a megyei tanács szék­házában dr. Ladányi Jó­zsef, a Borsod-Abaúj-Zemp. lén Megyei Tanács elnöke és dr. Kovács László, a Mis­kolc Városi Tanács elnöke ilománygyűlést. A fegyveres erők napja alkalmából ki­adott díszparancs felolvasá­sa után Macsek Antal mér­nök ezredes, parancsnok nyújtotta át a kitüntetése­ket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta — többek között — Veres Mihály, a Borsod Me­gyei Lapkiadó Vállalat igaz­gatója. A Honvédelmi Ér­demérem 20 év után — ki­tüntetést Önodvári Miklós, az Észak-Magyarország fő­szerkesztő-helyettese vehette át, míg a Honvédelmi Ér­demérem 10 év után — ki­tüntetésben Illésy Sándor, lapunk munkatársa része­sült. Több tartalékos tisz­tet, zászlóst és tiszthelyet­test soron kívül előléptet­tek. kitüntetése továbbá Fejti Györgynek, a megyei pártbizottság első tit­kárának elismerő levelét ol­vasta fel. Az ünnepi állománygyűlé­sen Kele Antal mérnök al­ezredes, megyei törzspa­rancsnok az éves munka so­rán odaadó, kiemelkedő te­vékenységük elismeréseként kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Ebben az évben első ízben került sor a PV Országos Parancsnoksága, valamint a megyei parancs­nokság által adományozott élenjáró címek átadására. Élenjáró törzsparancsnokság címet a leninvárosi törzs, élenjáró üzemi címet Karcsa, 16-an pedig polgári védelmi tevékenységükért élenjáró cí­met nyerték el. Az ünnepi állománygyűlés befejezése­ként Lábas József, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a kitüntetetteket és jutalmazottakat. munkatársai körében ben­sőséges ünnepségen köszön­tötte hatvanadik születés­napján Rózsa Kálmánt, Mis­kolc város nyugalmazott ta­nácselnökét. Rózsa Kálmán köszöntése Születésnapi beszélgetés Kabdebó Lóránttal A Miskolc Városi Könyvtár és a Ma­gyar írók Szövetségének Észak-magyar­országi Csoportja szerzői estre, amolyan születésnapi beszélgetésre hívott a TIT Kazinczy Klubjába csütörtök este. A ven­dég-ünnepeit Kabdebó Lóránt volt, be­szélgető-kérdező partnere pedig Zimonyi Zoltán. Mindketten kötődnek Miskolchoz, mind­kettőjüknek vannak érdemei abban, hogy ez a város nemcsak kohászatáról, ipará­ról, hanem szellemi-irodalmi életéről is ismert lett, még ha ezt az utóbbit olykor erősebben kell is hangsúlyoznunk, hogy országos méretekben is tudomást vegye­nek róla. És akkor most gyorsan arról, hogy miért éppen a Kazinczy Klubban rendezték meg ezt a szerzői estet? Nem másért, azért, mert harminc évvel ezelőtt néhány humán értelmiségi — tanárember, szárnypróbálgató író — itt folytatott es­tékbe nyúló beszélgetéseket, mert itt, eze­ken a beszélgetéseken született meg egy irodalmi lap gondolata... S ezeknek a beszélgetéseknek az akkor még nagyon fiatal Kabdebó Lóránt is résztvevője, sőt motorja volt. A Földes Gimnázium egy­kori diákja (negyedikes korában az or­szágos magyar tanulmányi verseny első helyezettje), későbbi tanára így lett szer­kesztő. Ma már tudjuk, hogy nem vélet­lenül, hiszen irodalomtörténészként azóta nagyon jó nevet szerzett magának, s rá­diós beszélgetései mindig élményt jelen­tenek a hallgatónak, mert izgalmasan so­kat tudhatnak meg belőlük a művek és a valóság összefüggéséről. Ez az, ami Kab- debót, mint irodalomtörténészt foglalkoz­tatja, s mint elmondta, szeretné ele­mezni irodalmi vonatkozásban azt, amit a történészek már megtettek a maguk te­rületén az 1941—44-es időszakról. Szóval, arra keresné a választ, hogy a háborús években született irodalmi alkotások mi­lyen emberi-írói magatartásról, hitvallás­ról tanúskodnak. Egy szerzői estet nehéz reprodukálni, különösen akkor, ha beszélgetés jellege volt. (Kulcsár Imre Kabdebó két írását ol­vasta fel, s hallhattunk egy Illyés Gyulá­val folytatott beszélgetés-részletet is.) Ta­lán nem is erre van szükség. Kabdebó Ló- rúntnak — mert elsősorban a magamagá­nak megfogalmazott és választott munka- program, s nem más vitte el ebből a vá­rosból, ahogyan el is mondta — sok mis­kolci barátja van. Sok ismerőse. így hát sokan voltunk a Kazinczy Klubban, s igazán családias együttlétben. Beszélget­tünk. Mert beszélgetni kell. Telefonon vagy személyesen ... De kell, mert szük­ségünk van rá, mert közben jó gondola­tok, jó ötletek születhetnek. Amit érde­mes utána is továbbgondolni, esetleg meg­írni ... Ez jutott eszembe, s nemcsak nekem. Volt, aki meg is fogalmazta, jó lenne, ha a Kazinczy Klub ismét amolyan irodalmi­értelmiségi fórummá válhatna. Már csak azért is, mert (s a találkozón név szerinti említésük is történt) azóta jócskán meg­szaporodtak az író-alkotók ezen a tájon. S értelme lenne a közös hangos gondolko­dásoknak nemcsak születésnapok ürügyén. Cs. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom