Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-02 / 206. szám

1986. szeptember 2., kedd ÉSZAK MAGYAROISZÁG 5 ; Elkötelezetten, felelősséggel Interjú Bányász Rezső államtitkárral az új sajtótörvényről Éva továbbtanul Mint lapunkban annak idején hírül adtuk, a Szakma Kiváló Ta­nulója országos versenyén, a harminc döntősből Orosz Éva, a Miskolci Pamutfonoda fonalgyártó tanulója nyerte el az első he­lyet. Oklevélben, pénzjutalomban és lettországi üdülésben része­sült és természetesen, fonónő szakmunkás-bizonyítványt kapott. A tehetséges fiatal lány a gyár illetékeseinek hozzájárulásával, ez é* szeptemberétől a Bolyai János Textilipari Szakközépiskola le­velező tagozatának tanulója lesz. Képünkön: Orosz Éva, munka közben.- Fotó: Sz. Gy. Mii mond a paragrafus? Jogászunk válaszol AZ ÜZEMI BALESETEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZIGORÍTÁSÁRÓL :Minl .köztudott: szeptem­ber 1-jén lépett életbe az Országgyűlés által március­ban elfogadott sajtótörvény, línnek kapcsán kért interjút Bányász Rezlső államtitkár­tól, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnö­kétől az MTI munkatársa: — Hogyan értékelhető a sajtótörvény szakmai és tár­sadalmi fogadtatása, növel­te-e a magyar tájékoztatás nemzetközi tekintélyét? — A sajtótörvényt minde­nekelőtt a szocialista demok­rácia továbbfejlesztésének szándéka szülte. Az a tapasz­talat, hogy az emberek mind­jobban igénylik a haza és a világ dolgairól szóló bőséges, eligazító jellegű tájékozta­tást, a szűkebb és tágabb környezetünk történéseiről, eseményeiről való gyors, hi­teles és pontos beszámoló­kat. A közvélemény — mint az olvasói levelek sokasága, képviselői, tanácstagi foga­dóórákon. s más alkalmak­kor kinyilvánított állampol­gári vélemények jelzik — egyetértéssel fogadta a saj­tótörvény megszületését. A megjegyzések arra is rámu­tatnak: a lakosság fokozot­tabban érzékeli és értékeli, hogy a sajtó, a rádió és a te­levízió egyre árnyaltabban tükrözi valóságunkat, ered­ményeinket és nehézségein­ket. Elismeréssel szólnak ar­ról, hogy a tömegtájékozta­tás a valóban időszerű és fontos feladatokat állítja elő­térbe: Nem marad pozitív v'i&Szh'áng nélkül, ha egy-egy cikk, riport a megoldás, a kiútkeresés szándékával szól a kisebb-nag.yobb közössége­ket, egyes gyárakat, ágazato­kat, vagy az egész társadal­mat, gazdaságot érintő gon­dokról. — Ügy hiszem, a sajtó egész magatartása, minden­napi munkája önmagában igazolja, hogy az újságírók dolgukat megkönnyítő, moz­gásterüket növelő dokumen­tumként értékelik a tör­vényt. — Rendkívül nagy nemzet­közi visszhangja is volt a saj­tótörvénynek. Úgyszólván, minden vezető lap, rádióadás foglalkozott — persze esz­mei-politikai elkötelezettsége szerint — új törvényünkkel. Nemcsak a szocialista orszá­gokban találkozhattunk sok, pozitív kommentárral, hanem másutt is, ahol adnak az írott szó hitelére. Voltak persze, olyan megjegyzések is, amelyek valamiféle, sehol sem létező, „abszolút demok­ráciát” és „abszolút sajtó- szabadságot" kértek számon a törvénytől. Mégis, egészé­ben úgy látom, hogy törvé­nyünk határainkon túl is egyértelműen növelte a ma­gyar sajtó rangját, hitelét. — Ön parlamenti felszóla­lásában sem titkolta: a pa­ragrafusok formálódásakor, az elöztetes szakmai eszme­cserék során, több kérdésről heves vita bontakozott ki. Véleménye szerint a végül is elfogadott törvény miként segíti majd a tájékoztatás­politika gyakorlatának fejlő­dését? — Elsősorban a kormány­zati szervek, az intézmények, vállalatok, azaz: az informá-. torok felvilágosítási kötele­zettségéről szólnék itt. Nem titok, hogy a törvény előké­szítésekor sokan aggályos­kodtak, mások őszintén ag­gódtak, hogy a sajtó esetleg nem korrekt módon, olyan információkat, tényeket, ada­tokat. álláspontokat is nyil­vánosságra hoz, amelyek voltaképp valamely intéz­mény, szerv belső titkai, s amelyeknek .közzététele .itt­hon, vagy külföldön hátrá­nyos helyzetbe hozhatna pél­dául egy vállalatot. Magától értetődő, hogy az alapvető a társadalom összérdeke, ez fe­lelte áll minden részérdek­nek. De a törvény elismeri a tájékoztatás terén is a ki­sebb közösségek és az egyén érdekeit is. — A sajtótörvény határo­zottan biztosítja az újság­írók jogát a közérdekű 'in­formációk megszerzéséhez és közreadásához. A felvilágosí­tás megtagadására a törvény kizárólag állami és vállalati titok védelme címén ad fel­hatalmazást. Néhányszor mégis megkísérelték, minden elfogadható indok nélkül megtagadni a felvilágosítást, elkendőzni a valóságot. Sze­rencsére, ilyen példa egyre ritkábban akad. Külön is szeretném aláhúzni, hogy nincs semmiféle indokolat­lan korlát, tilalmi lista a tájékoztatásban. Elkötelezet­len, felelősséggel bármiről írhat a sajtó. Mindenkor ha­tározottan, szigorúan fellé­pünk, ha az újságírót — ön­érdekből — megfosztják az információtól, vagy félretá­jékoztatják, de következete­sek leszünk a felelősségre vonásban akkor is, ha az új­ságíró szegi meg szakmája írott vagy íratlan szabályait. — A sajtótörvény nem rendelkezhet tételesen a saj­tójog egy sor időszerű — ha tetszik: napi — kérdésében. Készülnek-e a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­ban e témakörökben eligazí­tó végrehajtási rendelkezé­sek? — A sajtótörvény olyan jogokat és kötelezettségeket rögzítő alapjogszabály, amely­nek rendelkezései .közvetle­nül és azonnal hatnak. Tar­talmazza az alapvető rendel­kezéseket, míg a részletsza­bályokat a végrehajtási ren­deletek és más jogterületek rendelkezései fogalmazzák meg. A törvénnyel egy idő­ben, az abban kapott felha­talmazásnak megfelelően — többek között — négy ál­lamtitkári rendelkezés is ké­szült a Tájékoztatási Hiva­talban. — Az első, vagyis az idő­szaki lapalapításról szóló ren­delkezés tisztázza a lap en­gedélyezésére és — meg­szüntetésére, illetve szünetel­tetésére vonatkozó eljárás teljes menetét. Másodikként időszerű volt jogszabállyal Nem mint értő, csak mint Jölajzott szemlélő kívánok néhány gondolatot hozzá­fűzni a közelmúltban meg­jelent A. I. és Sporthivatal állásfoglalásához. Nem va­gyok értő, (mert ha tudnám én a számba venném a fo­cit a pályán, és bevezetném a szögletes labdát), de föl- ajzotl vagyok, mert egy újabb területen tárták fel a hibákat nagy tudástí szak­emberek (akik eddig való­színű az Északi-sarkon dol­goztak, azért nem tudták itthon föltárni a hibákat). Lehet, foci dilettantizmu­somból következik, de az ál­lásfoglalás néhány része meglepett, értetlenül állok elölte. Azt írja az állásfog­lalás, hogy „a szövctségve- zetö munkatársak idejét és energiáját a válogatott kö­rüli teendők ellátása arány­talanul lekötötte”, majd né­hány sorral alább az olvas­ható, hogy „a szövetségi ka­pitány sorozatosan nem tett érdemben eleget beszámolási kötelezettségének”, „a me­xikói kudarc után nem ké­szült átfogó szakmai érté­kelés válogatottunk felké­rendezni a helyi stúdiók, is­mertebb nevükön, a kábelte­levíziók működését is. Lé­nyege az,‘hogy, ha helyi po­litikai, gazdasági és kulturá­lis igényt elégítenek ki, s biztosítottak a szükséges fel­tételek is, akkor nincs aka­dálya az alapításnak. A harmadik, a szerkesztőségek vezetőinek jogállásával fog­lalkozó rendelkezés a koráb­biaknál még egyértelműb­ben leszögezi, hogy a főszer­kesztők, a felelős szerkesz­tők a szerkesztőségek igazi gazdái. Személyükben felel­nek a „lap alapítója által meghatározott célok, szer­kesztési elvek megvalósítá­sáért, a lap teljes tartalmá­ért”. A negyedik rendelkezés az újságíró alkalmazási fel­tételeiről szól, s a hivatás, a szakma gyakorlásához nélkü­lözhetetlen követelményeket taglalja — a színvonal, a mérce emelésének igényével. — Véleménye szerint, a sajtó — most már törvény által is — kibővített moz­gástere növeli-e a tájékozta­tás társadalmi hasznát, kö­zösségi felelősségérzetét ? — A törvény nemcsak az alkotmányban elismert jogot — a sajtószabadságot —, ha­nem a népnek a tájékozta­táshoz való jogát is magában foglalja. Kodifikálja az új­ságírók jogait és kötelessé­geit, előírja a felvilágosítási és válaszadási kötelezettsé­get is. Jogi garanciákat nyújt a jól bevált sajtópolitika gyakorlásához: nem szigorít, nem szűkíti, hanem bővíti a tájékoztatás lehetőségeit. Meggyőződésem, hogy a la­pok, az MTI, a rádió és a televízió szerkesztőségeinek vezetői, a rovatoknak hatá­rozott arculatot adó újság­írók most még több infor­máció birtokában végezhetik felelősségteljes munkájukat, növelhetik hitelüket az ol­vasók, a nézők, a hallgatók előtt. Sajtónk egy felnőtt nép felnőtt sajtója. A nyomtatott és az elektronikus sajtó mű­helyeinek élén felelős szer­kesztők, szakmájuk felké­szült mesterei állnak. Így hát minden feltétellel ren­delkezünk ahhoz, hogy a sajtótörvény széleskörűen érvényesüljön, tájékoztatá­sunk megfeleljen fontos tár­sadalmi küldetésének. szüléséről és szerepléséről”. Azt kérdem tisztelettel, ha a teendők ellátása aránytala­nul lekötötte a vezetőket, akkor a felkészülésről még mit kellett volna értékelni átfogóan? A szereplésről meg azért nem kellett érté­kelni, mert mint a tv-ben láthattuk. Ivánék értékeltek. Rúgtak egy hatost átfogóan (mint gyermekkoromban: hatos a meccs, stukkból ket­tőt számít). Az ausztriai edzőtáborozás pedig az oktatás hibája. Megmondom őszintén, már mi sem tanultuk kellő rész­letességgel az általánosban Mexikó hegy- és vízrajzát, hát még azok a fiatal szak­emberek, akik nálunk ké­sőbb jártak suliba. Lehet, ők már halmazelméleti alapon tanulták Mexikót is. Halma- zilag pedig hegy és hegy Amint arról lapunkban már hírt adtunk, a közel­múltban megjelent rendel­kezések szigorították az üze­mi balesetek fogalmát, mi­szerint nem minősíthető üze­mi balesetnek az a baleset, ami kizárólag a sérült ittas­sága, rendbontása, fusizása, engedély nélküli járműhasz­nálata stb. miatt következik be. Az új szigorító rendel­kezések egységes értelmezé­sű gyakorlati végrehajtásá­hoz az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság irányelvet adott ki. Az irányelv szerint — a többek között — kizárólag a sérült ittassága miatt tör­téntnek kell a balesetet te­kinteni minden olyan eset­ben. amikor a baleset be­következésében a munkálta­tót mulasztás vagy harmadik személyt felelősség nem ter­heli és megállapítást nyer, hogy a sérült a baleset be­következésekor szeszes ital hatása alatt állt. A baleset üzemiségének elbírálása szempontjából nincs jelentő­sége annak, hogy a szeszes között legfeljebb annyi lehet a különbség, hogy az egyik jóval magasabb. Pechünkre nem Ausztriában vannak a magasabb hegyek. Igazán jó krimikben lehet a tésztaakcióhaz hasonlókat olvasni! Itt föltétlenül egy jól szervezett és még annál is jobban álcázott (!) szabo­tázsról is szó lehet („az MLSZ orvosi bizottsága nem tudott” a tésztáztatásról). Is­mét csak gyermekkoromat tudom idézni: a tészta puf­faszt. szeles étel, egyél fiam babot, az legalább nem puf­faszt. No. meg a tészta (mint a szénhidrát egyik megjelené­si formája) általában hizlal, Azért mondom, hogy általá­ban, mert a mi fiaink a tész­tától konkrétan lefogytak. Ezt a kérdést három (köze­pesen képzett szakember) ital fogyasztása munkakez­dés előtt vagy munkaidő alatt történt-e. Éppen ezért a balesetet kivizsgáló sze­mély köteles azonnal alko­holszonda-vizsgálatot elren­delni minden olyan esetben, amikor a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a sérült alkoholtól be­folyásolt állapotban van. Ha a sérült az alkoholszonda­vizsgálat megállapítását vi­tatja, kérésére véralkohol­vizsgálatról kell gondoskod­nia. Ha pedig a sérült az alkoholszonda-vizsgálat el­végzését kellő alap nélkül megtagadja, úgy kell tekin­teni, mintha az alkoholfo­gyasztás megállapítást nyert volna. Az irányelv egyértelműen rögzíti, hogy a fusizásból ke­letkezett baleset üzemiségét elismerni nem lehet. Az en­gedély nélküli járműhaszná­lat sorún bekövetkezett bal­esetek nem minősülnek üze­mi balesetnek, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a járműhasználat munkaköri kötelessége vagy sem. így barátommal kielemeztük és számítógépre is vittük. A végkonklúzió az volt, hogy tésztától csak úgy le­het fogyni, ha nem eszik meg! Nem az lehetett tehát a hiba. hogy a túrós csuszá­hoz káposztás cvekedlit ad­tak, hanem, hogy ezt a fiúk már a negyedik-ötödik na­pon nem papilták meg! Értetlenül állok a túledzett- ség fogalma előtt is. Eddig úgy gondoltam (újságban ol­vastam, hallottam), hogy ma­gyar labdarúgót még az át­lagos edzésadag elvégzésére is csak bottal tudták volna kényszeríteni! A válogatot­tat meg sikerült túlédzeni?! Mihez, vagy kikhez képest? Ahogy elnéztem az ellenfelek esztelen rohangálását, (még a második félidőben is) nem keltették az aluledzettség benyomását. Végezetül azt nem üzemi baleset az úgy­nevezett feketefuvar során bekövetkezett baleset sem. A munkahelyi rendbontás (verekedés, játék) sorún be­következett baleset nem mi­nősül üzemi balesetnek. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság irányelve kü­lön is felhívja a figyelmet a lakásról (szállásról) munká­ba, vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben be­következett balesetek eseté­ben az alapos vizsgálatra. A kivizsgálás során választ kell adni arra, hogy a baleset a lakás (szállás) és a munka­hely közötti legrövidebb úton történt-e és a dolgozó az útján a magánügyei vég­zése miatt indokolatlanul nem szakította-e meg, illet­ve indokolatlan kitérőt nem tett-e. Pl. nem lehet elis­merni azon balesetek üzemi­ségét, amelyek azért követ­keztek be, mert a dolgozó a lakásról (szállásról) ittasan indult el, illetve a munkába vagy onnan a lakásra (szál­lásra) menet közben az út­ját ital fogyasztása miatt szakította meg, és eközben vagy azután balesetet szen­vedett. Dr. Sass Tibor nem értettem, miért volt hi­ba Mezey Györgyöt elenged­ni külföldre, „mielőtt sze­mélyesen is hozzájárult vol­na a hibák feltárásához”? Nem tudom megítélni Mezey tevékenységét, mert három évig azt hittem, hogy az „Is­meretlen Szövetségi Kapi­tány” szobrának helyére az ö szobra kerül az MLSZ- ben. Ha kíváncsiak a véle­ményére, írjanak neki, biz­tos válaszol. Ha rossz szakember volt, akkor pedig szabadjon egy örök érvényű mondásra föl­hívnom a figyelmet: ,.Min­den ország sportja annál eredményesebb lesz, minél több rossz sportolója vagy edzője tevékenykedik az el­lenfélnél”. Egészében véve egyébként tetszett az állásfoglalás, és ha sikerül a kitűzött célo­kat elérni, a kővetkező vé­lj é selejtezőbeli ellenfelein­ket már most kiverheti a hi­deg veríték. Csak az a tész­ta. csak azt tudnám feledni! — bérezés —

Next

/
Oldalképek
Tartalom