Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-02 / 206. szám
1986. szeptember 2., kedd ÉSZAK MAGYAROISZÁG 5 ; Elkötelezetten, felelősséggel Interjú Bányász Rezső államtitkárral az új sajtótörvényről Éva továbbtanul Mint lapunkban annak idején hírül adtuk, a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyén, a harminc döntősből Orosz Éva, a Miskolci Pamutfonoda fonalgyártó tanulója nyerte el az első helyet. Oklevélben, pénzjutalomban és lettországi üdülésben részesült és természetesen, fonónő szakmunkás-bizonyítványt kapott. A tehetséges fiatal lány a gyár illetékeseinek hozzájárulásával, ez é* szeptemberétől a Bolyai János Textilipari Szakközépiskola levelező tagozatának tanulója lesz. Képünkön: Orosz Éva, munka közben.- Fotó: Sz. Gy. Mii mond a paragrafus? Jogászunk válaszol AZ ÜZEMI BALESETEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZIGORÍTÁSÁRÓL :Minl .köztudott: szeptember 1-jén lépett életbe az Országgyűlés által márciusban elfogadott sajtótörvény, línnek kapcsán kért interjút Bányász Rezlső államtitkártól, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökétől az MTI munkatársa: — Hogyan értékelhető a sajtótörvény szakmai és társadalmi fogadtatása, növelte-e a magyar tájékoztatás nemzetközi tekintélyét? — A sajtótörvényt mindenekelőtt a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének szándéka szülte. Az a tapasztalat, hogy az emberek mindjobban igénylik a haza és a világ dolgairól szóló bőséges, eligazító jellegű tájékoztatást, a szűkebb és tágabb környezetünk történéseiről, eseményeiről való gyors, hiteles és pontos beszámolókat. A közvélemény — mint az olvasói levelek sokasága, képviselői, tanácstagi fogadóórákon. s más alkalmakkor kinyilvánított állampolgári vélemények jelzik — egyetértéssel fogadta a sajtótörvény megszületését. A megjegyzések arra is rámutatnak: a lakosság fokozottabban érzékeli és értékeli, hogy a sajtó, a rádió és a televízió egyre árnyaltabban tükrözi valóságunkat, eredményeinket és nehézségeinket. Elismeréssel szólnak arról, hogy a tömegtájékoztatás a valóban időszerű és fontos feladatokat állítja előtérbe: Nem marad pozitív v'i&Szh'áng nélkül, ha egy-egy cikk, riport a megoldás, a kiútkeresés szándékával szól a kisebb-nag.yobb közösségeket, egyes gyárakat, ágazatokat, vagy az egész társadalmat, gazdaságot érintő gondokról. — Ügy hiszem, a sajtó egész magatartása, mindennapi munkája önmagában igazolja, hogy az újságírók dolgukat megkönnyítő, mozgásterüket növelő dokumentumként értékelik a törvényt. — Rendkívül nagy nemzetközi visszhangja is volt a sajtótörvénynek. Úgyszólván, minden vezető lap, rádióadás foglalkozott — persze eszmei-politikai elkötelezettsége szerint — új törvényünkkel. Nemcsak a szocialista országokban találkozhattunk sok, pozitív kommentárral, hanem másutt is, ahol adnak az írott szó hitelére. Voltak persze, olyan megjegyzések is, amelyek valamiféle, sehol sem létező, „abszolút demokráciát” és „abszolút sajtó- szabadságot" kértek számon a törvénytől. Mégis, egészében úgy látom, hogy törvényünk határainkon túl is egyértelműen növelte a magyar sajtó rangját, hitelét. — Ön parlamenti felszólalásában sem titkolta: a paragrafusok formálódásakor, az elöztetes szakmai eszmecserék során, több kérdésről heves vita bontakozott ki. Véleménye szerint a végül is elfogadott törvény miként segíti majd a tájékoztatáspolitika gyakorlatának fejlődését? — Elsősorban a kormányzati szervek, az intézmények, vállalatok, azaz: az informá-. torok felvilágosítási kötelezettségéről szólnék itt. Nem titok, hogy a törvény előkészítésekor sokan aggályoskodtak, mások őszintén aggódtak, hogy a sajtó esetleg nem korrekt módon, olyan információkat, tényeket, adatokat. álláspontokat is nyilvánosságra hoz, amelyek voltaképp valamely intézmény, szerv belső titkai, s amelyeknek .közzététele .itthon, vagy külföldön hátrányos helyzetbe hozhatna például egy vállalatot. Magától értetődő, hogy az alapvető a társadalom összérdeke, ez felelte áll minden részérdeknek. De a törvény elismeri a tájékoztatás terén is a kisebb közösségek és az egyén érdekeit is. — A sajtótörvény határozottan biztosítja az újságírók jogát a közérdekű 'információk megszerzéséhez és közreadásához. A felvilágosítás megtagadására a törvény kizárólag állami és vállalati titok védelme címén ad felhatalmazást. Néhányszor mégis megkísérelték, minden elfogadható indok nélkül megtagadni a felvilágosítást, elkendőzni a valóságot. Szerencsére, ilyen példa egyre ritkábban akad. Külön is szeretném aláhúzni, hogy nincs semmiféle indokolatlan korlát, tilalmi lista a tájékoztatásban. Elkötelezetlen, felelősséggel bármiről írhat a sajtó. Mindenkor határozottan, szigorúan fellépünk, ha az újságírót — önérdekből — megfosztják az információtól, vagy félretájékoztatják, de következetesek leszünk a felelősségre vonásban akkor is, ha az újságíró szegi meg szakmája írott vagy íratlan szabályait. — A sajtótörvény nem rendelkezhet tételesen a sajtójog egy sor időszerű — ha tetszik: napi — kérdésében. Készülnek-e a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában e témakörökben eligazító végrehajtási rendelkezések? — A sajtótörvény olyan jogokat és kötelezettségeket rögzítő alapjogszabály, amelynek rendelkezései .közvetlenül és azonnal hatnak. Tartalmazza az alapvető rendelkezéseket, míg a részletszabályokat a végrehajtási rendeletek és más jogterületek rendelkezései fogalmazzák meg. A törvénnyel egy időben, az abban kapott felhatalmazásnak megfelelően — többek között — négy államtitkári rendelkezés is készült a Tájékoztatási Hivatalban. — Az első, vagyis az időszaki lapalapításról szóló rendelkezés tisztázza a lap engedélyezésére és — megszüntetésére, illetve szüneteltetésére vonatkozó eljárás teljes menetét. Másodikként időszerű volt jogszabállyal Nem mint értő, csak mint Jölajzott szemlélő kívánok néhány gondolatot hozzáfűzni a közelmúltban megjelent A. I. és Sporthivatal állásfoglalásához. Nem vagyok értő, (mert ha tudnám én a számba venném a focit a pályán, és bevezetném a szögletes labdát), de föl- ajzotl vagyok, mert egy újabb területen tárták fel a hibákat nagy tudástí szakemberek (akik eddig valószínű az Északi-sarkon dolgoztak, azért nem tudták itthon föltárni a hibákat). Lehet, foci dilettantizmusomból következik, de az állásfoglalás néhány része meglepett, értetlenül állok elölte. Azt írja az állásfoglalás, hogy „a szövctségve- zetö munkatársak idejét és energiáját a válogatott körüli teendők ellátása aránytalanul lekötötte”, majd néhány sorral alább az olvasható, hogy „a szövetségi kapitány sorozatosan nem tett érdemben eleget beszámolási kötelezettségének”, „a mexikói kudarc után nem készült átfogó szakmai értékelés válogatottunk felkérendezni a helyi stúdiók, ismertebb nevükön, a kábeltelevíziók működését is. Lényege az,‘hogy, ha helyi politikai, gazdasági és kulturális igényt elégítenek ki, s biztosítottak a szükséges feltételek is, akkor nincs akadálya az alapításnak. A harmadik, a szerkesztőségek vezetőinek jogállásával foglalkozó rendelkezés a korábbiaknál még egyértelműbben leszögezi, hogy a főszerkesztők, a felelős szerkesztők a szerkesztőségek igazi gazdái. Személyükben felelnek a „lap alapítója által meghatározott célok, szerkesztési elvek megvalósításáért, a lap teljes tartalmáért”. A negyedik rendelkezés az újságíró alkalmazási feltételeiről szól, s a hivatás, a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen követelményeket taglalja — a színvonal, a mérce emelésének igényével. — Véleménye szerint, a sajtó — most már törvény által is — kibővített mozgástere növeli-e a tájékoztatás társadalmi hasznát, közösségi felelősségérzetét ? — A törvény nemcsak az alkotmányban elismert jogot — a sajtószabadságot —, hanem a népnek a tájékoztatáshoz való jogát is magában foglalja. Kodifikálja az újságírók jogait és kötelességeit, előírja a felvilágosítási és válaszadási kötelezettséget is. Jogi garanciákat nyújt a jól bevált sajtópolitika gyakorlásához: nem szigorít, nem szűkíti, hanem bővíti a tájékoztatás lehetőségeit. Meggyőződésem, hogy a lapok, az MTI, a rádió és a televízió szerkesztőségeinek vezetői, a rovatoknak határozott arculatot adó újságírók most még több információ birtokában végezhetik felelősségteljes munkájukat, növelhetik hitelüket az olvasók, a nézők, a hallgatók előtt. Sajtónk egy felnőtt nép felnőtt sajtója. A nyomtatott és az elektronikus sajtó műhelyeinek élén felelős szerkesztők, szakmájuk felkészült mesterei állnak. Így hát minden feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy a sajtótörvény széleskörűen érvényesüljön, tájékoztatásunk megfeleljen fontos társadalmi küldetésének. szüléséről és szerepléséről”. Azt kérdem tisztelettel, ha a teendők ellátása aránytalanul lekötötte a vezetőket, akkor a felkészülésről még mit kellett volna értékelni átfogóan? A szereplésről meg azért nem kellett értékelni, mert mint a tv-ben láthattuk. Ivánék értékeltek. Rúgtak egy hatost átfogóan (mint gyermekkoromban: hatos a meccs, stukkból kettőt számít). Az ausztriai edzőtáborozás pedig az oktatás hibája. Megmondom őszintén, már mi sem tanultuk kellő részletességgel az általánosban Mexikó hegy- és vízrajzát, hát még azok a fiatal szakemberek, akik nálunk később jártak suliba. Lehet, ők már halmazelméleti alapon tanulták Mexikót is. Halma- zilag pedig hegy és hegy Amint arról lapunkban már hírt adtunk, a közelmúltban megjelent rendelkezések szigorították az üzemi balesetek fogalmát, miszerint nem minősíthető üzemi balesetnek az a baleset, ami kizárólag a sérült ittassága, rendbontása, fusizása, engedély nélküli járműhasználata stb. miatt következik be. Az új szigorító rendelkezések egységes értelmezésű gyakorlati végrehajtásához az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság irányelvet adott ki. Az irányelv szerint — a többek között — kizárólag a sérült ittassága miatt történtnek kell a balesetet tekinteni minden olyan esetben. amikor a baleset bekövetkezésében a munkáltatót mulasztás vagy harmadik személyt felelősség nem terheli és megállapítást nyer, hogy a sérült a baleset bekövetkezésekor szeszes ital hatása alatt állt. A baleset üzemiségének elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a szeszes között legfeljebb annyi lehet a különbség, hogy az egyik jóval magasabb. Pechünkre nem Ausztriában vannak a magasabb hegyek. Igazán jó krimikben lehet a tésztaakcióhaz hasonlókat olvasni! Itt föltétlenül egy jól szervezett és még annál is jobban álcázott (!) szabotázsról is szó lehet („az MLSZ orvosi bizottsága nem tudott” a tésztáztatásról). Ismét csak gyermekkoromat tudom idézni: a tészta puffaszt. szeles étel, egyél fiam babot, az legalább nem puffaszt. No. meg a tészta (mint a szénhidrát egyik megjelenési formája) általában hizlal, Azért mondom, hogy általában, mert a mi fiaink a tésztától konkrétan lefogytak. Ezt a kérdést három (közepesen képzett szakember) ital fogyasztása munkakezdés előtt vagy munkaidő alatt történt-e. Éppen ezért a balesetet kivizsgáló személy köteles azonnal alkoholszonda-vizsgálatot elrendelni minden olyan esetben, amikor a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a sérült alkoholtól befolyásolt állapotban van. Ha a sérült az alkoholszondavizsgálat megállapítását vitatja, kérésére véralkoholvizsgálatról kell gondoskodnia. Ha pedig a sérült az alkoholszonda-vizsgálat elvégzését kellő alap nélkül megtagadja, úgy kell tekinteni, mintha az alkoholfogyasztás megállapítást nyert volna. Az irányelv egyértelműen rögzíti, hogy a fusizásból keletkezett baleset üzemiségét elismerni nem lehet. Az engedély nélküli járműhasználat sorún bekövetkezett balesetek nem minősülnek üzemi balesetnek, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a járműhasználat munkaköri kötelessége vagy sem. így barátommal kielemeztük és számítógépre is vittük. A végkonklúzió az volt, hogy tésztától csak úgy lehet fogyni, ha nem eszik meg! Nem az lehetett tehát a hiba. hogy a túrós csuszához káposztás cvekedlit adtak, hanem, hogy ezt a fiúk már a negyedik-ötödik napon nem papilták meg! Értetlenül állok a túledzett- ség fogalma előtt is. Eddig úgy gondoltam (újságban olvastam, hallottam), hogy magyar labdarúgót még az átlagos edzésadag elvégzésére is csak bottal tudták volna kényszeríteni! A válogatottat meg sikerült túlédzeni?! Mihez, vagy kikhez képest? Ahogy elnéztem az ellenfelek esztelen rohangálását, (még a második félidőben is) nem keltették az aluledzettség benyomását. Végezetül azt nem üzemi baleset az úgynevezett feketefuvar során bekövetkezett baleset sem. A munkahelyi rendbontás (verekedés, játék) sorún bekövetkezett baleset nem minősül üzemi balesetnek. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság irányelve külön is felhívja a figyelmet a lakásról (szállásról) munkába, vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben bekövetkezett balesetek esetében az alapos vizsgálatra. A kivizsgálás során választ kell adni arra, hogy a baleset a lakás (szállás) és a munkahely közötti legrövidebb úton történt-e és a dolgozó az útján a magánügyei végzése miatt indokolatlanul nem szakította-e meg, illetve indokolatlan kitérőt nem tett-e. Pl. nem lehet elismerni azon balesetek üzemiségét, amelyek azért következtek be, mert a dolgozó a lakásról (szállásról) ittasan indult el, illetve a munkába vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben az útját ital fogyasztása miatt szakította meg, és eközben vagy azután balesetet szenvedett. Dr. Sass Tibor nem értettem, miért volt hiba Mezey Györgyöt elengedni külföldre, „mielőtt személyesen is hozzájárult volna a hibák feltárásához”? Nem tudom megítélni Mezey tevékenységét, mert három évig azt hittem, hogy az „Ismeretlen Szövetségi Kapitány” szobrának helyére az ö szobra kerül az MLSZ- ben. Ha kíváncsiak a véleményére, írjanak neki, biztos válaszol. Ha rossz szakember volt, akkor pedig szabadjon egy örök érvényű mondásra fölhívnom a figyelmet: ,.Minden ország sportja annál eredményesebb lesz, minél több rossz sportolója vagy edzője tevékenykedik az ellenfélnél”. Egészében véve egyébként tetszett az állásfoglalás, és ha sikerül a kitűzött célokat elérni, a kővetkező vélj é selejtezőbeli ellenfeleinket már most kiverheti a hideg veríték. Csak az a tészta. csak azt tudnám feledni! — bérezés —
