Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-07 / 185. szám
1986. augusztus 7., csütörtök ÉSZAK-MAGYAftOMZA« 5 Ugye, nehezen hihető, hogy fotósunk ezt a felvételt egy üdülőhelyen készítette, annak is a legforgalmasabb részén. Ez az elhanyagolt terület a mezőkövesdi Zsóri- fürdővel szemben, az ABC- üzlet előtt látható, s bizony naponta több ezren „gyönyörködhetnek" benne. Száraz időben árkon át, gidres- gödrös, poros úton. eső után pedig bokáig érő sárban lehet megközelíteni az üdülőhely egyetlen fűszerboltját. Sok-sok év után nem lehetne végre — ha bitumenes útra nem is telik — legalább elegyengetni, kaviccsal, vagy salakkal megszórni ezt a sok bosszúságot okozó rövid útszakaszt? Fotó: F. L. A műszaki hiba oka... Lapjuk 1986. július 24-én megjelent számában, a „Mi lehet az a hiba?” című cikk és fotó szerzőjének kíváncsi kérdésére' az alábbiakat válaszoljuk: A bolt mellékhelyiségét és az eladótér egy részét július 21-én reggelre elöntötte a WC-vezeték dugulása miatt a szennyvíz, illetve a fekália. Az alagsori dugulás miatt a felső szintek valamennyi terméke természet i csapásként, a boltunkban jelentkezett. A hiba elhárítására tett intézkedésünket, a katasztrófa felszámolását végző bolti dolgozó áldozatos munkáját, úgy véljük, nem szükséges bővebben ecsetelni. A szemfüles riporter pusztán a totálkép készítésének lehetőségéről maradt le. Borkúti László, a Művelt Nép Könyvterjesztő V. 7. sz. B.-A.-Z. megyei boltcsoport igazgatója Szotyola Bizonyára sokan szeretik a szotyolát (napraforgómagot). Jómagam is élvezettel roppan tóm kett é és nyelvemmel ügyesen választom e:l a mag házától a pörköléstől nyert jóízű, ollajos magot. Kiváltképpen a tévé előtt, meccsnézés közben hódolok eme szenvedélyemnek, hiszen megvan az a jó tulajdonsága, miszerint idő-' legesen helyettesíti a ciga- rettázással járó rítust, amit igazán csak a feleségem tud értékelni — hiszen nincs füst a szobában — még akikor is, ha egy-egy jó meccs felfokozta izgalmak közepette a maghéjból olykor a szőnyegre is kerül. Oe mi ez egy-egy DVTK-meccsen való szotyola zásokhoz képest. Ott némelyik héj úgy csapódik a hajszálaim közé, mint egy jól irányzott rakéta a célpontba. E tekintetben mások sem kivételek. Jut az ő nyakukba is bőven. Ezek után sejtik, és remélem, nem kéll különösképpen bizonygatnom a meccsre nem járók számára sem, hogy ilyenkor a maghéjakon kívül mi minden más hulladék (szemét) marad még a helyszínen. Nemcsak e benyomásaim alapján nem tűnhet túl banálisnak, ha kijelentem: szemetelünk. Igen, szemetelünk az utcán is, a buszmegállóban is, a villamoson is, a moziban is, és hadd ne soroljam még, hói. Ügy is tudják. Minap is buszra várakozva látom, amint két szorgos napbarnítóttá utcaseprő közeledett a munkájúiéhoz nélkülözhetetlen kellékekkel, hogy a jócskán össze- gyülemlett, többségében szotyolamaradványokból álló szemetet eltakarítsák. Hozzá is fogtak nagy dér- rel-dúrral. Menten megnyílt előttük az éledd ig sűrűn álló tömeg. Szállt a por meg az áldás, amikkel a várakozókat illették, Kétségtelen, volt némi igazuk. Vagy talán nagyon is? Mármint abban, hogy szemetelünk. A többi? ... Ami a hozzáállásukat illeti, vitatható volt. Tudják, milyen egy nyári zápor? Amilyen hirtelen jön, olyan rövid ideig is tart. Ök is olyan gyorsan végeztek .munkájukkal, s majd, mint akik jól végezték dolgukat, megálltak a megállóban sámliján kuporgó szotyolás nénike előtt. Vettek egy-egy pohárka magot, és elindultak abba az| irányba, ahol a járda melletti bokrok tövében télvíz óta éktelenkednek a papírmaradványok, rongyok, üres flakonok és még sok minden más. Ha már megfordult a fejemben, elárulom, titkon arra gondoltam, hátha szemet szúr nekik a bokrok töve is, hátha megismétlődik a hirtelen jött záporszerű nekirugaszkodásuk. De nem. Ök csak mentek tovább egymás mellett, derűsen csevegve. S közben az egyik balról, a másik meg jobbról köpdöste a szotyola héját a járdára. Pásztor György Az illetékes válaszol Vigyázat, balesetveszély! Miskolcon, a Tiszai pályaudvaron megépült a villamosmegálló és a vasúti peronokat összekötő aluljáró. Aki itt megy keresztül, bizonyára nem gázolja cl még az ittas úrvezető sem. Szomorúan tapasztalom azonban, hogy sok ember a saját biztonságát veszélyeztetve inkább a forgalmas úttestet választja, mint a biztonságot jelentő aluljárói. Nem tudom megérteni azokat, akik, hogy spóroljanak néhány lépcsőt, inkább az életveszélyt választják, bajba sodorva az autóvezetőket is, hiszen ők itt nem számítanak gyalogos forgalomra. Varga Zoltán Miskolc Lapunk június 19-i számában megjelent két olvasói levélre a következő választ kaptuk a Miskolci Beruházási Vállalattól: Kétségtelenül sok cikk jelent meg az ominózus Her- czeg Ferenc utcai hídról. Sajnálatos volt, hogy a meghívó nem érkezett meg az illetékesekhez. Azért véleményünk szerint, semmit sem von le az építők érdeméből, hogy 1986. március 17én kezdtek a híd építéséhez, és 1986. május 29-én átadták a forgalomnak. Az olvasó véleményével kapcsolatban megjegyezzük, hogy a lámpák nélküli csomópontban KRESZ-táblák segítségével lehetett, közlekedni, ennél sokkal rosszabb a helyzet a Búza téren, a Madarász— Szeles utcai csomópontban, ahol legalább ekkora forgalom mellett évek óta lámpa nélkül kell közlekednünk. A templom mindig nyitva van! „Egy (nem kulturális) nap n Szuha völgyében” címmel jelent meg augusztus 2-án cikkünk az Észak-Magyar- országban. A riportra levélben reagált Kiss István, al- sószuhai református lelkész. Ebből idézünk néhány gondolatot. ,,A három falu, Zádorfal- va, Alsószuha és Szuhafő református lelkésze vagyok. Mivel írásában a személyemről is említést tett (a cikk szerzője Keresztény Gabriella, a szerk.), így kénytelen vagyok néhány gondolatot papírra vetni. Mindenesetre dehonesztálónak érzem cikkének azt a mondatát, hogy: „Na, ott már tényleg semmi keresnivalónk nincs, ahonnan még a pap is külföldre utazott feleségestől együtt." Igaz, hogy a cikkben említett időpontban a feleségemmel együtt külföldön voltunk, itt kívánom azonban nyomatékkai megjegyezni, hogy mindketten legálisan, az állam és az egyház adta lehetőségekkel élve utaztunk el szabadságunkat eltölteni. Ennek ellenére ezt nem volt szándékomban az újságban Kozsup Ferenc a Kazincbarcika—Rudabánya között közlekedő autóbuszjárat kimaradásával, továbbutazásukkal és az autóbuszvezető magatartásával kapcsolatban írt levelét „Ramazúri a Volán-járaton, udvariatlan, goromba autóbuszvezető" címmel lapunk július 17-i számában közöltük. Dr. Kuttor István, a Borsod Volán forgalmi igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban a következőkről tájékoztatta lapunkat. „A járatot közlekedtető üzemegységünk illetékes vezetője kivizsgálta az újságban közölteket, s megállapítást nyert, hogy a járat. hírül adni, és nem is tartozik a közvéleményre. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy nem mentek be távollétemben a templomba, mivel az — a rá vonatkozó egyházi előírásoknak megfelelően — a megjelölt napokon távollétemben is nyitva van. Az esetleges kívülállók, érdeklődők számára pedig készséggel állok rendelkezésére bármikor. De az évi rendes szabadságom engem is éppúgy megillet, mint bármely magyar állampolgárt, s ilyenkor ezt a feladatot a mindenkori helyettes lelkész vagy a harangozó (helybeli gondnok) látja el. A kiállítást valóban megörökítettem a saját fényképezőgépemmel. saját filmemmel, saját költségeimen előhívatva, amelyek éppen az ön cikke megjelenése előtt lettek készen egy-két nappal. Ilyen tények alapján — még ha a fiókomba zártam volna is azokat — senkinek semmi köze hozzá! A további nézeteltérések elkerülésében bízva is maradok tisztelettel: Kiss István, református lelkész." amelyre 1986. június 2I-én 19 óra 15 perckor — szombaton — vártak, csak munkaszüneti napokon közlekedik, így van a menetrendben is meghirdetve, tehát nem maradt ki. Kazincbarcika autóbuszállomásról 19 óra 40 perckor tudlak volna továbbutazni célállomásukra, de az a járat 15 perc késéssel közlekedett. A helyi járaton szolgálatot teljesítő autóbuszvezető udvariatlan magatartása nem megengedhető. Utasunk panasza jogos volt. Az autóbuszvezető felelősségre vonása megtörtént. Kedves utasunktól szíves elnézést kérek a történtekért." Felajánlás Levelet kapott szerkesztőségünk egy kedves olvasónktól (név és cím a szerkesztőségben), aki azt írja, hogy költözködés miatt feleslegessé vált néhány bútora, amelyet térítésmentesen átadna olyan többgyermekes családnak, aki még hasznát veheti. Kérése, hogy mielőbb jelentkezzen, akinek szüksége van a bútorokra (két ágy, egy rékamié, egy szekrény, egy asztal), mert hamarosan költözik. Szerkesztői üzenetek Görcsös Gyula Csenyéte: A TEFA valóban nem található a szótárban, mivel egy ma is használatos mozaikszó, melynek a jelentése: területfejlesztési adó. * Gyenesz Lajosné Miskolc: A „Miskolci Nyár” műsorát közöltük a sajtó hasábjain, de ha ez elkerülte volna figyelmét, az utcai falragaszokon mindenütt láthatja a teljes műsort, amely időben értesíti a város lakosságát a programok idejéről. * Szoboszlai Károlyné Me- zőnyárád: A MÄV a vonatokat a kihasználtság mértéke szerint állítja forgalomba, természetesen figyelembe veszi az utassűrűséget is. Ennek ellenére, köszönjük levelét és felhívjuk az illetékesek figyelmét kérésére, talán megoldható, hogy sűrítsék a járatokat Miskolc és Füzesabony között. * B. J.-né Miskolc: Köszönjük levelét, de sajnos nem közölhetjük lapunkban, mert a Déli Hírlapban is megjelent, Ha olvassa mindkét lapot, talán észrevette, igyekszünk úgy összeállítani rovatunkat, hogy kerüljük az azonos levelek közlését. Mint ismeretes, a Széchenyi út felújításának első szakasza ez év március 31-én befejeződött. Az út bútorozása és a szökőkút elkészítése azonban még hátravan. Nem hagytuk abba tehát a munkát, de annak befejezése csak az év végére várható, mert az importból beszerezhető rozsda- mentes acél még nem érkezett meg. Gyártás felien nem kerülhetett a teile... Lapunk július 10-i számában „Hús a tejfölben” címmel közöltük Bacsó Sándor csobádi lakos levelét, amelyre Vass Péter, a Borsod Megyei Tejipari Vállalat termelési és műszaki igazgató- helyettese válaszol: „A központi üzemben zárt rendszerben történik a tejfölgyártás. A rendszerbe idegen anyag bekerülése kizárt. A tejföladagoló gép töltőfejében szűrő található, amely 2,5 mm-es lyukazottságú, így a pohárban talált, ennél jóval nagyobb felvágott darab semmiképpen nem kerülhetett a tejfölbe, illetve a pohárba. Vállalatunknál találkoztunk már olyan esettel, hogy az általunk gyártott termékben egeret talált a fogyasztó. A vizsgálat, illetve a bíróság kiderítette, hogy az egér nem a vállalatunk üzemében került a termekbe. A bíróság a panasztevőt csupán idős korára való tekintettel nem ítélte el.” Gyermekalbum Kislánya egyéves születésnapjáról küldte Gyorgyán Istvánná Sajó' petriböl Terényi Beáta és Zsolt miskolci testvérek Összeállította Orosz B. Erika
