Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

1986. augusztus 6., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A tervek Az idei terv megvalósítá­sáról és a jövő évi terv ki­alakításáról folytattak esz­mecserét az iparpolitikai ta­nács kibővített ülésén. Az Ipari Minisztériumban megtartott megbeszélésen Deck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke rámutatott, hogy a jö.vő évi terv számos változatából egy viszonylag dinamikus és egy rosszabb feltételekkel szá­moló elképzelés mellett dön­töttek. A felszólalásokból ki­derült, hogy az iparvállala­tok a végsőkig szeretnék el­kerülni azt, hogy a lassú gazdasági és életszínvonal­növekedéssel járó változat valósuljon meg. Abban is egyetértettek, hogy ez nagy­mértékben saját munkájukon múlik. Kapolyi László ipari mi­niszter véleménye szerint a számos negatív tendencia és kedvezőtlen adat ellenére végső soron az iparvállala­tok eredményei megközelítik az idei tervcélokat, és a kör­vonalazódó vállalati szán­dékok sincsenek messze a jövő évi előzetes tervelkép­zelésektől. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy az iparvállalatok egyharma- da az átlagosnál jobb ered­ményeket produkált, s -ezt, meg kell becsülni. A nagyobb dinamizmus felé vezető útról megoszlot­tak a vélemények. Elhang­zott például, hogy a szabá- lyozórenésger optimalizálásá­ra kell törekedni, is ne a vállalatoknak kelljen a sza­bályozókhoz alkalmazkod­niuk. Hamarabb ki kellene elégíteni a jogos vállalati igényeket. Oldani kellene a keresetszabályozás kötöttsé­geit, hiszen az a cél, hogy kézben tartsuk a bérkiáram­lást. Egyetértés volt abban is, hogy távlatilag egysége­sen kellene kezelni a válla­lati erőforrásokat. Délidöben Fojtónr L. felvétele Gyapottermesztés a világűrben Megfogant, szárt, leveleket növesztett, virágzani kezdett és végül teljes értékű termést hozott az a néhány gyapot­cserje, amit a világűrben ül­tettek el. Vlagyimir Dzsani- bekov űrpilóta ötlete volt. hogy a gyapotcserjét is ve­gyék be az űrkutatások bio­lógiai programjába. A Szo­juz—T—13 űrhajó a múlt év júniusában vette fedélzetére azt a konténert, amely az Uzbegisztáni Tudományos Akadémia biológiai kísérleti intézetének gyűjteményéből összeválogatott különféle gyapotfajták magjait tartal­mazta. Vlagyimir Dzsanibe- kov és Viktor Szavinih a magok egy részét elültette és várta az eredményt. Az első és a második kísérlet, is ku­darcot vallott, csak a har­madszorra ültetett magok fo- gontak meg és hoztak igazi leveleket. Húsz bokrocska, különleges kapszulákba zár­va, „élve” és sértetlenül ju­tott vissza a Földre, az üz- begisztáni kísérleti intézet melegházába. Tervezik, hogy a kozmoszban termesztett gyapotcserjék utódait is fel- küldik a világűrbe. Közhelyszerűen egyszerű és értelemszerű az a meg­fogalmazás, hogy a folya­matosság biztosítása nem képzelhető el tudatos, jók átgondolt utánpótlás nélkül. Megtörtént esetek bizonyít­ják, hogy az élet minden területén kisebb-nagyobb rezdülésekkel jár a váltás — még akkor is, ha készü­lünk rá. De a rezdülés meg­rázkódtatássá válik szemé­lyek és szervezetek részére egyaránt, ha a váltás nél­külözi a megfontoltságot, tükrözi az ötletszerűség és a szubjektivitás jegyeit. Könnyed fordulatként szokásunk emlegetni diák­korban, hogy az életre ké­szülnünk kell, azután a munkásévek elteltével, vál­lon hordott évtizedek mun­kájával azt is hallhatjuk, hogy a nyugdíjas évekre is készülni kell, szellemi és fizikai értelemben egyaránt. De ami közben van, az olyan természetesnek tűnik, hogy már-már szót sem ér­demel. Pedig miközben a munka előtti és utáni idő­szak jószerével állapotnak tekinthető, a munkás évti­zedek a változás kitapint­ható jegyeit hordozzák. Ez az úgynevezett alkotói idő­szak, melyei igény, lehető­ség, hajlam, tehetség, kö­rülmény, vállalási készség — és még sok más motivál. Egyidejűleg kapcsolódik je­lenhez, és belátható jövő­höz — következésképpen számon tartja a ma cse­lekedeteit és a holnap el­képzeléseit, nem egymástól elkülönítve, hanem ponto­san egymásra építve. Az utánpótlás tehát a hol­nap szeletnyi része — de egyben a folyamatosság sa­játos garanciája is lehet. És ez akkor is igaz, ha ép­pen a szituációk szorításá­ban néha célravezetőbb és sajnos sokszor túlon-túl is orientált a ma eredményei­nek exponálása, mint a holnapunkat sejtető elkép­zelések felvillantása, lett légyen szó exportról, hazai piac diktálta igények kieléi gítéséről, vagy e gondolat alapmotívumát szolgáló sze­mélyi ügyékről. A kapcso­latkutatás talán azért nem erőltetett, mert minden eredményünk és minden gondunk nagyon is függ az ott dolgozó vezetők képes­ségétől, készségétől, isme­retanyagától, vagyis szelle­mi és fizikai állapotától És ha ez bizonyíthatóan igaz, a mára — bizonyos átérté­keléssel még inkább igaz, holnapunkra. Arról a hol­napról beszélek, mely már tegnap kopogtatott ajtón­kon, bebocsátást kérve munkába, gondolkodásba és magatartásformába. Tehát ott, ahol kicsit is ad magára egy vezetés, a jelenlegi káderállomány ér­tékével azonos szinten ke­zeli az utánpótlás biztosítá­sát. Nyilván e jövőféltés ér­zékelhető egy-egy vezetőmi­nősítésekor az. utánpótlás­nevelés fontosságának hang­súlyozása által. Tétélesen felsorolt feladatok között szerepéi az utánpótlás ne­velése, és elmarasztalás jár érte, ha a második vo­nal eltávolodik a jelen ve­zető garnitúrától. A magam részéről nem örülök annak, ha egy vezető olyannyira csak a napi féladatokra koncentrál, hogy még a környezetében is alantas dolognak tűnik az utánpót­lás-nevelésről szólni. (Tudom, hogy éppen most és itt bővülő keretnek képzelhető el a vezetőkkel szemben támasztott köve­telmény, mély magába fog­lalja az új iránti fogékony­ságtól kezdve a felelősség és az ésszerű kockázatvál­lalás, az emberi tartás, az elkötélezettség, és még sok más kritériumot. De ehhez a kívánságlistához nagyon is odatartozik a holnap ga­rantálása, az utánpótlás biztosítása, annak összes személyi, tárgyi, pénzügyi és műszaki feltételeivel együtt. . önkényes a példa, de talán megbocsátható: jó az, ha egy gyárban az em­berek tudják, hogy mit csi­nálnak holnap, de jobb, ha az is világos, kik irányít­ják majd cselekedeteiket. Ez utóbbi eleve megelőz­heti a sanda találgatá­sokat., lehetőséget teremt a felkészülésre és nem a bér­letre. Jó, és demokratikus, ha a merítés köre bővíthe­tő, ha egy vagy több sze­mély is lehet a jelöltek között. Ilyenkor szoktuk mondani; győzzön a jobb. Paulovits Ágoston A tanács testületi feladatai Miskolcon Színvonalasabb munka, növekvő felelőssé« (Folytatás az 1. oldalról) TÁRSADALOMPOLITIKAI FELADATOK Miskolcon az elmúlt évek­ben új gondok, feszültségek jelentkeztek a város társa­dalmában. Csökkent a szüle­tések, nőtt a halálozások ará­nya, bizonyos rétegek mű­veltségi színvonala nemhogy javult, inkább romlott. Jó­formán minden városlakó­nak szemet szúr. hogy a ci­gányság egy része nem él a számára biztosított jogokkal, és visszaél lehetőségeivel. Növekednek az ifjúság be­illeszkedési gondjai, s mére­teiben mind jelentősebb a közterületi értékeket pusztí­tó vandalizmus. Az intézkedési terv a kér­dés súlyának megfelelően, részletesen foglalkozik a ta­nács társadalompolitikai fel­adatainak meghatározásával. Az előzőekben felsoroltakkal kapcsolatban például ki­mondja, hogy a cigány la­kosság társadalmi beillesz­kedésének gyorsítása, lakás- helyzetük javítását, művelt­ségi szintjük emelését, az ál­landó munkát vállalók ará­nyának növelését teszi szük­ségessé. A ..Cs" lakásépítési akciókkal, amelyet az eddi­gieknél gondosabban s gyor­sabban kell megszervezni és lebonyolítóm, törekedni kell a miskolci belvárosban és a külterületeken egyaránt meg­található elavult lakásaik felszámolására. Mindezen túl a városban — ugyanúgy, mint az egész országban — a korábbiaknál lényegesen többet kell tenni azért, hogy a cigányság érezzen nagyobb felelősséget saját sorsának alakulásáért, tegyen többet beilleszkedésének meggyorsí­tásáért. Az alkoholizmus visszaszo­rítására hozott intézkedések Miskolcon sem jártak a várt. vagy az elképzelt sikerrel. Nagyon sokan pesszimistán ítélik meg ezt a fontos tár­sadalompolitikai, egészség- ügyi kérdést. A program az érdemi és lényeges változta­tás érdekében kimondja, hogy a tanácsnak az alkoholizmus csökkentése érdekében a kü­lönböző társadalmi és tömeg­szervezetekkel az eddigiek­nél jobb együttműködést kell megvalósítania. Határozott intézkedéseket sürget a mun­kahelyi absztinencia biztosí­tása. s a kérdés megoldásá­ban jobban igénybe kell ven­ni a körzeti orvosokat, s nö­vekednie kell az üzemi or­vosok felelősségének is. A gyermek- és ifjúságvé­delemről szólva az intézke­dési terv megállapítja, hogy a kedvezőtlen jelenségek visszaszorításában a taná­csoknak elsődleges feladataik vannak. A tankötelezettségi törvény végrehajtása érde­kében szigorúbb eljárásokat kell szorgalmazni az igazo­latlanul mulasztó tanulók szüleivel szemben. Elő kell segíteni, hogy a többszörö­sen túlkoros, 14 éven fe­lüli általános iskolások ne zavarják a tanítást, hanem a dolgozók általános iskolá­jának ifjúsági tagozatán foly­tassák tanulmányaikat. Ahol a létszám és a veszélyezte­tett tanulók száma magas, lehetővé kell tenni több gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott munkába állítását. A LAKOSSÁGI ÜGYINTÉZÉS A program szerint a kö­vetkező években érezhető ja­vulást kell elérni a lakosság tájékoztatásában, az ügyek gyors, kulturált elintézésé­ben, a bürokrácia visszaszo­rításában. Az ügyintézést Miskolc Város Tanácsán ma már általában a szakszerű­ség és a törvényesség jel­lemzi. Korszerűsödtek a szer­vezeti. technikai feltételek is, ám a kedvező változások még nem mutatkoznak meg kellőképpen a szakigazgatási szervek lakossági kapcsola­taiban. az ügyintézés színvo­nalában. A legtöbb és jogos kritika a lakáselosztással kapcsola­tos hatósági tevékenységgel szemben nyilvánul meg. Ezért a szubjektív eredetű hibákat határozott testületi és taná­csi bizottsági állásfoglalá­sokkal, döntésekkel fel kell számolni. A színvonalasabb hatósági munka érdekében pedig elengedhetetlennek lát­szik a lakásosztályon dolgo­zók személyi összetételének javítása, s a létszám stabili­zálása. A szakigazgatási szervek hatósági tevékenysége első­sorban a közösségi célokat szolgálja, ám nem szabad megfeledkezni a jogos egyé­ni érdekek érvényesítéséről sem. Különösen fontos a munka javítása a gyámható­ságon, az egészségügyi ága­zatban, az alkoholelvonási, a szociális gondozási, továbbá az árhatósági, építésügyi, igazgatási és szabálysértési ügyekben. A hatósági intézkedések társadalmi ellenőrzése mind nagyobb szerepet kap a kö­vetkező években. Annak ta­pasztalatait a tanácsüléseken, -az egyes részterületek hely­zetét pedig a végrehajtó bi­zottság ülésein vitatják majd meg. s egyúttal értékelik is. Az értékelés előtt társadal­mi ellenőrzést szerveznek majd, amelyben a tanácsi bi­zottságokon kívül a külön­böző társadalmi és érdekvé­delmi szervezetek tagjai, képviselői is részt vesznek. Szükség esetén a vizsgálatra szakemberekből álló ideigle­nes ■ bizottságot kell majd összeállítani. A közéletben, .a város tár­sadalmában nemcsak jogok, hanem kötelességek is létez­nek. Ezt az alapigazságot ed­dig is jól ismertük, ám Mis­kolcon sem sikerült minden esetben érvényt szerezni ne­ki. A város tanácsa a követ­kező években törekedni fog mind az állami, mind pedig az állampolgári fegyelem erősítésére. A szabálysértők­kel. az együttélési normák megszegőivel szemben az ed­digieknél szigorúbban lép fel. s az eljárásokban a tár­sadalmi várakozásoknak megfelelően, differenciáltan intézkedik. Elengedhetetlen a társadalomra veszélyes cse­lekmények határozottabb korlátozása, visszaszorítása. Ezért gondoskodni kell a kiszabott bírságok, lakbér­hátralékok, adók és illetékek maradéktalan behajtásáról. Hatásosabb eszközöket kell alkalmazni az önkényes la­kásfoglalókkal, a.város köz- biztonságát, rendjét veszé­lyeztetőkkel szemben. Inten­zívebbé kell tenni a keres­kedelmi és árellenőrzéseket, s határozottabb intézkedések végrehajtása indokolt a vá­sárlók megkárosítása esetén. A TESTÜLET TENNIVALÓI A városi tanács, mint tes­tület a következő években társadalom- és gazdaságszer­vező, valamint érdekegyez­tető és ellenőrző funkcióira helyez majd nagyobb hang­súlyt. Állást foglal majd a településfejlesztési terv la­kásgazdálkodási koncepcióját illetően, s szakértők meg­hallgatása után dönt a meg­lévő lakásállomány megóvá­sának leggazdaságosabb mód­járól. Vizsgálja és értékeli majd a peremterületi fejlesztések alakulását, a lakosság ellá­tásának tennivalóit. E téma­körön belül nagy figyelmet fordít a zöldség- és gyü- mölcsellátásra, a tanácsi erő­ből megvalósuló áruházépí­tési programra. Elemezni fogja a demográfiai hullám fogadására való felkészülést, a várható foglalkoztatáspoli­tikai gondokat, a munkaerő­túlkínálattal jelentkező fel­adatokat. Ugyancsak nagyító alá te­szi majd a testület a lakos­ság egészségügyi ellátására vonatkozó kérdéseket, vala­mint a közérdekű bejelenté­sekkel kapcsolatos ügyinté­zést. A tanács tisztségvise­lőinek törekedniük kell rá. hogy a szakigazgatási szer­vezetben érezhetően javuljon a lakossági ügyintézés^ s fon­tos feladatuk lesz, hogy szé­lesítsék a lakossági kapcso­latokat. * Miskolc Város Tanácsának ötéves, saját programja a növekvő önállóság jegyében és a szélesedő demokratiz­mus szellemében született meg. A testületi döntések előkészítésében például egy­re nagyobb szerepet szánnak a lakosság véleményének. A társadalmi viták megszerve­zésére mind a tisztségvise­lőknek. mind a szakigazga­tási szerveknek az eddigiek­nél több gondot kell fordí­tani. Az előterjesztésekben minden esetben ismertetni kell a társadalmi vitákban felszínre került javaslatokat. A javaslatok sorsáról, eset­leges visszautasításáról rész­letes indoklást kell készíteni. Udvardy József Üj állattörzs felfedezése A koppenhágai egyetem kutatói a tengeri állatoknak egy eddig nem ismert, Lori- cif érának („övhordozónak”) elnevezett törzsét fedezték fel. Az új törzs tagjainak jegyei mintegy öt más törzs­beli állatok jellegzetességei­nek a kombinációi, ám egye­dülállóak a táplálkozást szolgáló szalmakazalszerű függelékei. Amikor a 0,5 mm-t sem elérő hosszúságú hímnek szájkúpja és a feje betüremkedik a kutikilale- mezek által körülvett hasi részbe, ezek a függelékek kifelé fordulnak, mint ami­kor az ernyőt ügyetlenül nyitják ki, s a bordái kifelé mutatnak. A felnőtt állatok valószínűleg helyhez, kötve élnek és külső élősködők, ellenben a lárváik szabadon úsznak és táplálkoznak. A lárvák hossza nem éri el a 0,35 mm-t, és két jel­legzetes részük van. az egyik a száj kúpja, amely belehú­zódik a tüskés nyakszerű részbe, amikor az állatot megzavarják vagy amikor az pihen. A másik jellegze­tességük az egy pár „lábujj”, amelyek a törzshöz „gömb­csuklóval” csatlakoznak, és így minden irányban mozog­hatnak. A lárvának a teste közepén is van három pár függeléke: ezeket a lábujj jakkal együtt használja, amikor a homokon mászik. A lárva többször vedlik. Az új törzs alaposabban megis­mert példányára a francia tengerpart közelében leltek •rá. Századunkban ez a har­madiknak felfedezett állat­törzs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom