Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

— Lazult a szerződéses fegyelem — Gondok az exportnál — Indult a szilva A Magyar Hűtőipari Vál­lalat Miskolci Gyárában a feldolgozási szezon közepé­nél tartanak, s amint a teg­nap délelőtti beszélgetésen Pataki Pál igazgatótól meg­tudtuk, nem éppen a leg­jobb hangulat uralkodik a gyárban. Ennek legfőbb oka: szinte alig van olyan ter­mék. melyből elérték volna a fél évre tervezett meny- nyiséget. Hogy mire vezet­hető ez vissza, arról az igaz­gató a következőket mon­dotta: — Termeléskiesésünk egy részét a kedvezőtlen időjá­rási viszonyoknak „köszön­hetjük”. Ennél is kellemet­lenebb azonban, hogy a je­lenlegi többcsatornás érté­kesítési rendszerben igen fellazult a szerződéses fe­gyelem, melynek következté­ben a felvásárlásaink meg sem közelítették a tervezettet. Ebben a helyzetben nem ma­rad más lehetőség, mint a pereskedés. Jelenleg mintegy nyolc esetben kezdeményezték már a bírósági eljárást. A leg­több gondot a mezőkövesdi, (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉSZAKIUGTARDBSZÁG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 180. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1986. augusztus 1. Magyar—lengyel megbeszélések Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására csütörtökön Budapesten meg­beszéléseket folytatott Wla- dyslaw Gwiazda, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Lengyelország állandó KGST- képviselője. Marjai József és Wladys- law Gwiazda tájékoztatták egymást az országaikban fo­lyó gazdasági épíítőmunka soron levő feladatairól, A lengyel .miniszterelnök- helyettest fogadta Lázár György, .a Minisztertanács el­nöke. W.ladyslaw Gwiazda találkozott Veress Péter kül­kereskedelmi miniszterrel is. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén — figyelemmel az Or­szággyűlés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigazgatási szerveknek milyen módon kell segítséget nyújtaniuk a képviselői feladatok ellátásához. Ennek kere­tében részletesen szabályozta az államigazgatási szervek tá­jékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségét, a képviselők ál­tal tett javaslatok, bejelentések elintézésének rendjét. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munkaidő- alap védelmére és a munkafegyelem javítására az utóbbi években tett intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a helyzet valamelyest javult, de az előrehaladás nem kielégítő. Ezért további, a munkaidőalap védelmét szolgáló központi és helyi intézkedések kidolgozására és életbe lép­tetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak az építőipar eredményesebb működése érdekében teendő intéz­kedésekre vonatkozó határozatát. Ennek értelmében rendez­ni kell a veszteséges és alaphiányos vállalatok helyzetét, az alacsony hatékonysággal működő vállalatoknak pedig prog­ramot kell kidolgozniuk gazdálkodásuk megjavítására. Kormányintézkedések a magasépítőipar helyzetének javítására Gorbacsov beszéde Habarovszkban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütör­tökön befejezte a szovjet Távol-Keleten tett látoga­tását. Moszkvába való visszaté­rése előtt a habarovszki ha­tárterület pártaktívája előtt beszédet mondott. Kijelentette, hogy távol­keleti kőrútjának fő politi­kai következtetése a követ­kezőben szűrhető le: az el­múlt napokban láthattuk, hallhattuk, hogy a szovjet emberek aktívan támogatják az SZKP KB 1985-ös áprilisi ülése és az SZKP XXVII. Az állattenyésztést mos­tanság mint a mezőgazda­ság nehéziparát emlegették a szakemberek. Okkal. A szigorodó elvárások, a csökkenő jövedelmezőség, áz ideálisnak messze nem nevezhető munkakörülmé­nyek béklyójában mind több nagyüzem szabadult meg az állataitól, s szá­molta fel ágazatát. Követ­kezményként pedig az ál­lattenyésztés korábbi dina­mikus fejlődésében tavaly a megtorpanás jelei mutat­koztak. Egy év alatt lé­nyegesen megcsappant a kocaállomány, ez pedig azt is jelentette, hogy már az idén is kevesebb sertés hí­zik majd az ólakban, keve­sebbet lehet vágni. S mert a hazai ellátáson túli feles­leget exportáljuk, kevesebb hús kerül a külpiacra, el­lenértékként pedig keve­sebb valuta az államkasz- szába. A kép semmivel sem kedvezőbb a szarvas- marha, a juh, a baromfi esetében. A szakemberek tudták, ahhoz, hogy a VII. ötéves terv célkitűzéseit teljesíteni tudják, a koráb­binál hatékonyabb, tudato­sabb tenyésztői munkára van szükség, de a korábbi­nál jövedelmezőbb gazdál­kodási lehetőség talaján. Nos, a minap meghirde­tett, a termelők szempont­kongresszusa után hozott in­tézkedéseket. Olyan politi­kát tudtunk javasolni, ame­lyet a nép sajátjának tekint — mondotta Mihail Gorba­csov. A szovjet vezető kijelen­tette, hogy a párt a fő fi­gyelmet a gazdasági és tár­sadalmi problémák újszerű megoldásának szenteli. Csak az első lépéseket tettük meg, a java hátra van — jegyez­te meg. Az SZKP KB főtit­kára részletekbe menően foglalkozott a szovjet társa­dalomban végbemenő átala­jából feltétlentül előnyös, valóban az állattenyésztés fejlesztését célzó új intéz­kedésektől az várható, hogy — a növekvő érde­keltség nyomán — vissza­áll a növekedés üteme és fokozatosan meg- és fel­oldódnak az állattenysztés ellentmondásai. Az intézkedéssorozat je­lentőségét növeli, hogy szé­les körű, érinti a kisterme­lés helyzetét is, s hogy nyi­tott, tehát az elkövetkezők­ben a népgazdasági terv­vel összhangban további, az élelmiszer-termelő ága­zatokat érintő ár- és sza­bályozási intézkedések le­hetségesek. Értékét emeli, hogy a meghirdetése időben tör­tént. A szakemberek már jó előre tudják a ’87-es felvásárlási árakat, ismerik a központi kedvezménye­ket és lehetőségeket. Van idő tehát a mezőgazdasági üzemekben az állattenyész­tés sikerében érdekelt vál­lalatoknak, intézmények­nek alaposabb elemzésre, mérlegelésre. Következés­képpen van idő arra is, ho»” a gazdálkodó szerve­zetek a jövő évi tervek megalapozásánál figyelem­be vehessék a módosításo­kat és számolhassanak azok következményeivel. kulás problémáival. Rámu­tatott, hogy az átalakítás nem korlátozódik a gazda­ságra, felöleli a politikai, szociális területet és egyéb szférákat is. Az átalakítást nagy jelentőségűnek mon­dotta, kijelentve, hogy akár egyenlőségjelet is lehet ten­ni az átalakítás és a forra­dalom szó közé. A Szovjetunióban végbe­menő változásokkal kapcso­latos nyugati reagálásokat érintve Mihail Gorbacsov megjegyezte, hogy a tőkés világban egyesek a Szovjet­uniónak a szocializmustól va­ló eltávolodását várják. Ezek hiú remények — szögezte le. Az SZKP-ban. az egész or­szágban szilárdan megértet­ték, hogy az élet által fel­tett kérdésekre nem a szocia­lizmus világának határain túl, hanem rendszerünk ke­retein belül kell keresni a választ. Mihail Gorbacsov csütör­tökön visszaérkezett a szov­jet fővárosba. A magasépítőiparban — főként a lakásépítő vállala­toknál — számottevő vesz­teségforrások halmozódtak fel a változó építési igényekhez történő alkalmazkodás las­súsága, az árrendszer kötött­ségei, valamint a munka szervezettségének és haté­konyságának gyengeségei miatt. Ezek a problémák már a vállalatok további működését, gazdálkodását aKadáíyozzák, s • ennélfogva veszélyeztetik a tervidőszak­ban kitűzött építési felada­tok teljesítését. Ezért az Ál­lami Tervbizottság a közel-, múltban áttekintette az épí­tőipar helyzetét, s a közép­távú építési feladatok mű­szaki-gazdasági feltételeinek komplex vizsgálata alapján intézkedéseket hozott a ma­gasépítőipar működő- és jö­vedelemtermelő képességé­nek javítására. Az ÁTB ha­tározatát csütörtöki ülésén megerősítette a Miniszter- tanács. A háromlépcsős intézkedés­sorozatból az első szakasz­ban oldják meg a legsürgő­sebb gondokat: a tavaly veszteségessé és alaphiá­nyossá vált négy nagyválla­lat, a 43. Sz. Állami Építő­ipari Vállalat, a Dél-magyar­országi Magas- és Mélyépítő Vállalat, az Építőgépgyártó Vállalat és a Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vál­lalat pénzügyi helyzetének rendezését. Az eddig előkészített és rövidesen aláírásra kerülő megállapodástervezetek sze­rint a vállalatok értékesítik a veszteséget újratermelő, valamint kihasználatlan álló­eszközeiket, leépítik felesle­ges készleteiket. Központi intézkedésre a Magyar Nemzeti Bank hitel- nyújtással segíti a felesle­gessé vált állóeszközök meg­vásárlását. Fontos központi intézkedés az is, hogy az érintett 3 nagy lakásépítő vállalat idén és jövőre a kész lakások átadá­sa után elszámolható nyere­ségadó-kedvezményt egyéb adókból is visszatarthatja. Ezek a vállalatok ugyanis a maximált áras lakásépítés keretei között nem jutnak annyi nyereséghez, hogy igénybe vehessék az idén életbe lépett nyereségadó­kedvezményt. Az ösztönző kedvezmény összege Buda­pesten kész lakásonként 24 ezer, vidéken 20 ezer forint, így' a mostani döntés tovább javítja a vállalatok érdekelt­ségét a lakásépítési felada­tok elvállalásában és jó mi­nőségű teljesítésében egy­aránt. Az adókedvezmény átvállalásának lehetőségét kiterjesztették a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalatra és a Budapesti Lakásépítő Vállalatra is. A központi intézkedések sorának második szakaszá­ban — ez év szeptemberéig — az alágázat termelésének csaknem a felét adó, mint­egy 30 alacsony hatékonysá­gú magasépítőipari válla­latnak kell legalább kétéves racionalizálási programot ki­dolgoznia működése és jöve­delmezősége javítására. Intézkednek a kihaszná­latlan házgyárak hasznosítá­sáról, a kereslettel nem in­dokolt gazdaságtalan tevé­kenységek visszaszorításáról, vagy a kapacitások más irá­nyú konvertálásáról, például a lakossági építési szolgálta­tások bővítéséről. A központi intézkedések harmadik szakaszában, az 1988-tól érvénybe lépő sza­bályozás előkészítésének ke­retében újólag áttekintik az egész építőipar cél- és esz­közrendszerét. Ünnepi külsőt öltött teg­nap délután a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem aulaja. Itt került sor az V. főiskolai tájfutó vi­lágbajnokság megnyitójára. Pontban öt órakor felhang­zott a szignál, bevonultak a szervezők, a nemzetközi tisztségviselők, a meghívott vendégek és a sportolók. Dr. Kovács Ferenc, az NME rektora, a verseny fővédnöke köszöntötte a megjelenteket, méltatta a világbajnokság jelentőségét, majd Walter Rönmark, a FISU (Nemzetközi Főisko­lai Sportszövetség) végre­hajtó bizottságának tagja emelkedett szólásra. — A tájfutás a főiskolá­sok körében gyorsan elter­jedt — mondta bevezetőül. — Ezúttal már ötödik al­kalommal randevúznak egymással. Hiszem, hogy ez a viadal is hozzájárul a sportág népszerűsítéséhez', a sportkapcsolatok javításá­hoz, a baráti szálak erősí­téséhez. Megnyitónak a főiskolai tájfutó VB-t (Folytatás az 5.• oldalon) Waiter Rönmark megnyitó beszédét tartja Idő és intézkedés

Next

/
Oldalképek
Tartalom