Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

Eszmecsere a megyei pártbizottságon VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FSZUMAGYUOISZÁE AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XUI. évfolyam, 162. szám Ara: 1,80 Ft Péntek, 1986. július 11. Lázár György Ausztriába utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására július 11-én, pénteken, nem hivatalos munkatalálkozóra Ausztriába utazik. A francia elnök elutazott Moszkvából Szabó István látogatása megyénkben Mitterrand sajtóértekezlete Tegnap délután, kétnapos látogatásra megyénkbe ér­kezett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöke. Vendégünket a megyei pártbizottság szék­háza előtt Fejti György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára; La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke és Szaniszló Sándor, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Megyei Szö­vetségének elnöke köszön­tötte. A pártbizottság székházá­ban Szabó István tájékoz­tatót hallgatott meg me­gyénk politikai-gazdasági helyzetéről. Fejti György el­mondotta, Borsod-Abaúj- Zemplén megyét a kiegyen­súlyozott politikai légkör jellemzi. Gazdálkodását je­lentősen meghatározza a ne­hézipar helyzete. A kohá­szatban az állami tervbizott­sági döntés hatására I in­dult az intenzifikálási, szer­kezetváltási program, amely­nek megvalósulása, a ne­héz helyzetű kohászat nye­reséges gazdálkodását te­remtheti meg. A bányászat ez évi terveiről szólva el­mondta. hogy az idei célki­iNegyven évvel ezelőtt, 1946. július 10-én hirdették meg a népi kollégiumokat építő mozgalmat, s néhány nap múlva megalakult a Né­pi Kollégiumok Országos Szö­vetsége, a NÉKOSZ. Erre az eseményre, valamiint a moz­galomnak a magyar népi de­mokrácia kialakulásában és megszilárdulásában betöltött szerepére emlékezve rende­zett tanácskozást, csütörtö­kön, a KISZ Központi Bi­zottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Műve­lődési Minisztérium és a Ma­tűzések megalapozottak, s remény van a terv túltelje­sítésére, a költségek ked­vező alakulására. A megye gazdálkodásának eredmé­nyes ágazata a vegyipar, melyre a csúcs- és közép- technológiák a jellemzőek. A jövőben a magasabb fel- dolgozottságú termékek gyártására kell törekedni. A továbbiakban Fejti György részletesen tájékoztatta a TOT elnökét a' megye me­zőgazdasági üzemeinek gaz­dálkodásáról. Elemezte a VT ötéves tervidőszak el­lentmondásosan fejlődő me­zőgazdaságát. Elmondotta egyebek között, hogy az el­múlt öt év alatt a szövet­kezeti növénytermesztésben, mind a termelés mennyisé­ge, mind pedig a termés­átlagok az országos szintet meghaladó mértékben nö­vekedtek, s a megye kalá­szos gabona átlagtermése megközelíti az országos át­lagot. Ennek ellenére a VI. ötéves terv utolsó két évé­ben kiéleződtek a gondok, melyek okai nemcsak az el­lentmondásosan fejlődő alaptevékenységen kívüli gazdálkodás nehézségeivel magyarázhatók. Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára tájé­gyar Pedagógiai Társaság, a KISZ KB székházában. Az emlékülést, amelynek résztvevői egykori népi kol­légisták, továbbá máj ifjú­sági kollégiumi mozgalmi ve­zetők voltak, Nagy Imre, a KISZ KB titkára nyitotta meg. Ezt követően Huszár Ist­ván, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igazga­tója tartott előadást. Ele­mezte a NißKOSZ-t körülve­vő politikai intézményeket és hatásokat, történetiségében tárva föl a mozgalom sajá­tosságait. koztatta Szabó Istvánt a többszörösen szanált tarca- li termelőszövetkezet gaz­dálkodásáról, bizonytalan sorsáról. A késő délutáni órákban Szabó István a Hegyaljára látogatott, ma pedig megis­merkedik az említett tarca- li termelőszövetkezet mun­kájával, látogatást tesz a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, majd végül részt vesz a Teszöv kibővített elnökségi ülésén. Az ülésre készített jelen­tés például megállapítja, hogy az elmúlt két esztendő­ben fokozatosan csökkent a magánerős építkezési kedv. Ennek elsősorban az az oka, hogy a költségek növekedé­se meghaladja a jövedelmek növekedésének mértékét, s az 1983-ban megemelt hitel­összegek csak átmenetileg ja­vítottak a helyzeten. A vál­lalatok sem tudnak már any- nyi segítséget nyújtani dol­gozóiknak, mint korábban, s a magánlakás-építők terheit tovább növelte a műszaki előírások, például a szigorú hőtechnikai szabványok be­vezetése. Az otthonteremtés legnép­Franciaország nem fog kü­lön leszerelési tárgyalásokat folytatni a Szovjetunióval. Egyetlen olyan kérdésben sem született konkrét meg­állapodás a szovjet—francia csúcsszintű tárgyalásokon, amely a két ország szövetsé­geseit is érinti, vagy csak globális keretek között old­ható meg — derült ki Fran­cois Mitterrand francia köz- társasági elnök csütörtök délelőtt tartott sajtóértekez­letén. Az elnök hangsúlyozta: Franciaország a legnagyobb mértékben érdekelt a lesze­relésről folyó vitában. Az szerűbb formája Miskolcon is a kalákában megszervezett munka, nyilvánvalóan azért, mert ezzel a módszerrel a legolcsóbb az építkezés. Ugyancsak az anyagiakkal magyarázható, hogy az épít­kezni szándékozók a hagyo­mányos építőanyagokat ke­resik, hiszen a korszerűbb sokkal drágább. Sajnos, ,a kisvállalkozások korában Miskolcon sem jött létre a lakossági igényeket elfogad­ható áron, szakszerűen és korszerű technológiával ki­elégítő, szervezett kivitelező háttér. Az építőanyagot gyár­tó és forgalmazó vállalatokat a magánlakás-építés ugrás­szerű növekedése felkészü­utóbbi időben a különböző javaslatok valóságos laviná­ja indult meg mindkét olda­lon. Szovjet részről Mihail Gorbacsov főtitkár valóban nagyszabású javaslatokkal állt elő. A megállapodások útjában vannak akadályok, de nem elháríthatatlanok. * Csütörtökön befejeződött Francois Mitterrand francia köztársasági elnök négyna­pos hivatalos szovjetunióbeli látogatása. Szovjet vendéglátói a Kreml letlenül érte. Az áruhiány különösen 1983-ban és 1984- ben okozott rendkívüli ne­hézségeket az építkezőknek. A hiányhelyzetet csak opera­tív kormányzati intézkedé­sekkel sikerült 1984 végére, az elmúlt év elejére mérsé­kelni. A kínálat mára már megfelelőnek minősíthető, ám az építőanyagok minősé­gében a növekvő árak elle­nére sem következett be szá­mottevő javulás. Miskolcon a városi tanács VI. ötéves terve összesen 3262 magánerőből megvalósí­tott lakás felépítését jelölte ki elérendő célul. Ettől majd­nem ezerrel több, 4315 te­lepszerű, vagy egyedi társas­lakás. és korszerű, illetve hagyományos családi ház ke­rült tető alá. Az eredeti el­képzelések szerint a teljes lakásépítésből 39 százalékkal részesedett volna a magán­erő, ám ennek aránya az ál­lami lakásépítkezések továb­bi csökkenése miatt végül is majdnem 57 százalékra emel­kedett. Miskolc Város Taná­csa az építési telkek kimé­résére, előközművesítésére 231 millió forintot költött az előző ötéves tervben. A la­káshiány enyhítésére, az igé­nyek kielégítésére a város­György-termében rendeztek ünnepélyes búcsúztatót szá­mára. A francia köztársasá­gi elnöknek és feleségének Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége kí­vánt jó utat. A repülőtéren Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tag­ja, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke és fele­sége, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, kül­ügyminiszter és felesége, va­lamint más hivatalos szemé­lyiségek búcsúztatták. Francois Mitterrand és kí­sérete hazautazott Moszkvá­ból. környéki községekben 632 darab, hagyományos családi házzal beépíthető telket ala­kítottak ki, de nem mind­egyikre sikerült építkezni szándékozót találni. Ezért a helyi tanácsoknak majdnem másfél száz telket visszaad­tak, s a fennmaradó 490-ből az elmúlt év végéig 409-et adtak tartós használatba. Vannak „népszerű” telepü­lések, mint például Felső- zsolca, Mályi, Arnót, Szir- mabesenyő, Onga, ahol a te­lekigénylők száma meghalad­ja a lehetőségeket, más fal­vakban viszont, így Parasz- nyán, Sajóbábonyban, Sajó- keresztúrban, Nyékládházán és Harsányban nem szívesen építkeznek a miskolci telek­igénylők. A VII. ötéves terv idején 1296 építési telek kialakítá­sát tervezik a városban, amelyekre túlnyomórészt ha­gyományos családi házat emelhetnek az arra vállalko­zók. A végrehajtó bizottság tegnapi határozata szerint az illetékes szakigazgatási szer­veknek csökkenteni kell ,a tartós használatba adások el­járási idejét, s a telkek árát, azok közművesítésétől, fek­vésétől függően differenciál­tan kell majd megállapítani. Miskolc Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a teg­napi ülésén tárgyalt és ha­tározott még a település al­só és középfokú intézmé­nyeiben folyó művészeti ne­velés helyzetéről, a városi foglalkoztatáspolitika tapasz­talatairól. U. J. Huszár István beszéde a NÉKOSZ-emlékiilésen Tanácsi vb-ülés Miskolc Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnap tartotta meg júliusi ülését. A testület tagjai első napirendi pontként tárgyalták meg a miskolci magánerős építkezések elmúlt ötévi tapasztalatait, a VII. ötéves terv ez irányú fel­adatait, tennivalóit. Soha annyi fórumon nem foglalkoztak még e témával, soha annyi újságcikk nem született még a magánerős építkezések helyzetéről, mint az elmúlt eszten­dőkben. Valószínűleg egyetlen olvasónkra sem hat már az újdonság erejével, amikor leírjuk, hogy ez azért történt, mert a VI. ötéves tervben a lakáshiány csökkentését elsősorban a magánerős építkezések szorgalmazásával, támogatásával igyekeztek megoldani a tanácsok, s csak másodsorban az ál­lami építkezések útján. Korábban éppen megfordított volt a helyzet — a változás, a „váltás” sajnos, nem volt zökke­nőmentes. Aratási pillanatok Ahogy kedvezett az idő a ka- lászérésnek, az aratás indítá­sának, úgy maradt el esőfel­hők, zivatarok, áztató esők képében a folytatás. A homo­kosabb, gyorsan száradó föl­deken, hacsak órákra is, de foroghatnak a kalásztenger­ben az arató-cséplőgépek mo­tollái. Képeink két eső kö­zött, az emödi aratás pillana­tait örökitette meg. Fotó: Balogh Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom