Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
BOGÁCS Poczik Lajosné kérdése: — A községi tanácson 300 kielégítetlen telekigényt tartanak nyilván, ugyanakkor Bogács egykoron legkiválóbb minőségi bort, gyümölcsöt termő területe, a Kőkötő hegy már lassan két és fél évtizede parlag. A községi tanács jelenlegi vezetése elsősorban azért, hogy e, csak kisüze- mileg művelhető területek mezőgazdasági hasznosítását megoldja, másodsorban azért, hogy a telekre várók egy részének igényét kielégítse, évek óta szeretné e területet tartós használatba adással újra műveltté tenni. Ám ezt az elképzelését egyes felügyeleti szervek, úgymond, „ellenzik”, rendelkezésekre hivatkozva tiltják, mondván: azok bújtatott hétvégi telkek lennének. Kérdezem: Melyik jobb a népgazdaságnak, ha a művelhető, potenciális értékes területek értéket teremnek, vagy az, ha a törvény szigorával konzerváljuk az ösva- dont? Éppen az Észak-Ma- gyarországban olvastuk, hogy a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya ez év tavaszán akciót kezdeményezett a kertészeti termelésbe bevonható parlagterületek hasznosítására. Bogácson van * ilyen terület, hasznosító is lenne, de a zártkertté nyilvánítást, a tartós használatba adást a megyei tanács másik osztálya, az építési, ellenzi. Értik ezt Önök? iPál Ernő, a megyei tanács építési és vízügyi osztály helyettes vezetője: — Az 1000/TK 67/VB. 1978. (VI. 26.) számú határozatában a megyei tanács vb úgy rendelkezett, hogy többek között a bükki üdülőkörzet lehatárolt területén mezőgazdasági termelés céljára földek nem adhatók tartós használatba. Vagyis a határozat kizárja a .zó rtk érték kialakítását. Meggyőződésem egyébként, hogy Bogács esetében is a nemzeti kincs megművelésére való hivatkozás nem más, mint ürügy, s a cél, olcsón hétvégi telekhez jutni. Ha ilyen osztásra sor kerülhetne, az tovább növelné azokat a feszültségeket, amelyek Bogács esetében az infrastrukturális fejlesztés fáziskéséséből adódóan napjainkban is jelen vannak. Gondolok itt például a közműhálózat hiányos voltára. Ha a községi tanács mégis azt szeretné, hogy a Kőkötő dűlő ne maradjon parlag, élhet a haszonbérbe adás lehetőségével. A meghatározott időre, például tíz-tizenöt évre bérbe adott, illetvé bérbe vett területen az érdeklődő állampolgárok folytathatnak mezőgazdasági kertészeti tevékenységet. Egyet nem lehet! Az így bérbe vett területen épület nem emelhető! Ha ezek után is vállalkoznak az érdeklődők a Kőkötő megművelésére, akkor tényleg az a cél vezeti őket, hogy a termőföld hasznosuljon. Ám, ép félek, ez a fajta lehetőség már korántsem vonzza annyira az érdeklődőket. BORSODGESZT Csató Lászlóné tanító, a Mezőkövesdi Városi Párt- bizottság tagja: — Néhány éve nap mint nap hallunk a kisfalvak támogatásáról, az úgynevezett népesség- megtartó erő megőrzéséről, erősítéséről. Sajnos, ezt mi a községünk esetében nem, vagy alig-alig érezzük. Nincs egészséges ivóvizünk, de az alapellátást biztosító vegyesboltunk épülete is korszerűtlen, a kora alapján, akár műemlék is lehetne. Fogy a lakosságunk, már csak négyszázharmin- can vagyunk. Ezen belül is' az 50 százalékuk nyugdíjas. Kérdésem: Ebben a tervidőszakban mit remélhet, egyáltalán remélhet-e valamit Borsodgeszt? Fegyveres Balázs, a Sá- lyi Közös Községi Tanács vb-titkára: — Borsodgeszt a tanácsi közigazgatást tekintve hozzánk, az iskolát és az egészségügyet illetően Vattához tartozik. Már ez is egy faramuci helyzet. Minket Geszttel egy tsz-kezelésben levő, igen rossz állapotú út köt össze. A tsz jelenleg nem áll olyan jól, hogy ezt az utat rendbe hozza. A legjobb az lenne, ha azt a közút venné kezelésbe. Körben, a 3-as főúton ugyanis közel 20 kilométer a kerülő. Mi ebben az ötéves tervben Borsodgesz- ten felújításokra vagyunk képesek. A volt lanácsháza épületében, az óvoda mellett ki akarjuk alakítani az öregek napközi otthonát, s egyúttal meg kívánjuk oldani mindkét intézmény meleg étellel való ellátását. Persze ennek feltétele, hogy megkapjuk a szállításhoz nélkülözhetetlen gépkocsit. Geszt' jövőjét illetően abban bízunk, hogy a bükkábrányi külszíni fejtés ki- teljesedéséből, ,,infrastrukturális hasznából” ez a kis falu is részesedik. Kiss Imre országgvűlési képviselő, a Mezőkövesd és Vidéke Áfész elnöke: —A VII. ötéves tervben Bor- sodgeszten tervezzük a meglevő épületeink közötti funkciócserét. Ennek alapján a sokkal fontosabb vegyesbolt, a lényegesen jobb állagú, jelenleg italbolt funkciójú épületbe kerül át. Sőt, e csere alkalmával felújítjuk az épületet, tovább javítva ezzel az ellátás tárgyi feltételeit. BORSODIVÁNKA Papp István, vb-titkár: — Egy korszerű ABC-áruház építése a községünk fejlődése szempontjából elodázhatatlan. A régi bolt ma már nem képes az igényeket kielégíteni. Korszerűtlen. Már az V. ötéves tervben szó volt új bolt építéséről, ám most a VII. Ötéves tervben is úgy tűnik, csupán a mi reményünkben él. Pedig mi biztosítanánk az építéshez térítésmentesen telket, s a költségek egy részét is magunkra vállalnánk. Kérdésünk: Mikorra tervez, illetve tervezi-e ABC-áruház építését Borsodivánkán a kövesdi áfész? Szepesi Ferenc, a Mezőkövesd és Vidéke Áfész elnökhelyettese: — Szövetkezetünk anyagi forrásait a VII. ötéves tervben már elosztottuk, ebből nem jutott új borsodivánkai ABC- re. Ilyen beruházásokat általában ott tudunk megvalósítani, ahol a községi tanács nagyobb áldozatokat ..vállal. Ivánkán új bolt építése a megyei tanács terveiben sem szerepel. Tudomásunk szerint ebben a tervciklusban ott egy szolgálati lakás, illetve egy fogorvosi lakás épül a megyei tanács támogatásával. BÜKKÁBRÁNY Szepesi Tibor szobafestő kérdése: — A község jelenlegi gázcseretelepe 90 palack kapacitású, ma már kicsi Abrány igényeihez. A TEHO szervezésekor egyik célfeladatul egy új, 200 palackos gázcseretelep építését jelölték meg a község vezetői. A településfejlesztési hozzájárulást megszavaztuk. ezek után arra lennék kíváncsi, mikor épül meg az új gázcseretelep? Dudás Sándor, a községi tanács elnöke: — A településfejlesztési hozzájárulás megszavazásakor három célfeladat megvalósítását tűztük ki. Az egészségház építését, az öregek napközi otthonának létrehozását és a szóban forgó gázcseretelepet. Ez utóbbi megépítéséhez, kialakításához — amely • várhatóan egymillió forintba kerül — jelenleg 200 ezer forint áll a tanács rendelkezésére. A hiányzó összeget részben a TEHO-fcól, részben más források átcsoportosításával kívánjuk biztosítani, s számítunk a lakosság társadalmi munkájára is. A kérdezőnek azt válaszolhatom, hogy még ez évben elkészül az új gázcseretelep Ábrányban, a Vörös Hadsereg út elején, a Vashíd melletti területen. BUKKZSÉRC Földes József, az általános iskola igazgatója: — A község „húsboltja” eddig egy magánházban volt. Ezt bérelte a Mezőkövesd és Vidéke Áfész. A meglehetősen korszerűtlen helyiség bérleti viszonyát az épület tulajdonosa tervezi megszüntetni. Lesz-e új húsbolt Zsércen? Ezenkívül kérdezem az áfész illetékeseitől: Sor kerül-e új, a jelenleginél korszerűbb felvásárlótelep kialakítására a faluban? Kiss Imre, országgyűlési képviselő, a Mezőkövesd és Vidéke Áfész elnöke: — Ismerjük a gondot. Az új húsbolt épületéhez és a felvásárlótelephez a telket a falu központjában idén már meg is vásároltuk. Ám, a szövetkezet anyagi lehetőségei végesek, így biztosra nem ígérhetem, hogy megépül az új Húsbolt és felvásárlótelep ebben a tervciklusban. De legkésőbb a VIII. ötéves- terv első két évében megvalósul! CSERÉPFALU Derda Lajosné: — A környező falvakban (Bogács, Sály, Tibolddaróc stb.) az elmúlt években új, modern iskola épült, illetve tudomásom szerint Bükkzsércen pedig épp ebben a tervidőszakban épül. A mi falunk iskolája a századforduló idején épült, falai vizesek, szóval elavult épület. Remélhetjük-e, hogy gyermekeink, unokáink belátható időn belül új iskolába járhatnak? Kap-e erre céltámogatást a község? Széni Etelka, a megyei tanács tervosztályának főelőadója: — Cserépfalu VII. ötéves terve elkészült, melyet a helyi tanácsülés megtárgyalt és elfogadott. A következő öt év fejlesztései között iskolaépítés nem szerepel, s a terv előkészítését szolgáló — a megyei tanács és a helyi tanácsapparátus közötti — egyeztető tárgyalások során sem vetődött fel ilyen irányú probléma, illetve fejlesztési szándék. Ennek ellenére a helyi tanács dönthet az iskolafejlesztés mellett, melyet a megyei tanács csak abban az esetben tud pénzügyileg támogatni, ha az általa jóváhagyott céltámogatási feltételek valamelyikének az oktatási körülmények megfelelnek. CSERÉPVÁRALJA Czeglédy Lajos, iskola- vezető: — A Köjál szerint községünkben egészséges ivóvíz nincs. Valamennyi kút vize nitrites, nitrátos, 738 ember él itt. Mikorra várható egészséges, vezetékes víz Váralján? Pál Ernő, megyei tanács ÉV osztályvezető-helyettese: — Megyénkben 130 faluban egészségtelen az ivóvíz, persze tudjuk, ez nem vigasz a váraljaiak- nak. A község vezetékes ivóvízzel való ellátása szerepel a megyei tanács távlati terveiben. Előbb azonban a vízbázist kell tisztázni, megtalálni. ami Bükkalján nem is olyan könnyű feladat. Ha ez megoldódik, akkor megkezdődhet a vízműtársulás szervezése. A megyei tanács távlati koncepciója szerint Cserépváralja vízellátásának megoldása a VIII. ötéves tervben várható. CSINCSE Búzás Józsefné, a Mező- keresztesi Közös Községi Tanács V. B. tagja: — Amióta a bükkábrányi külszíni fejtés megkezdődött, a csincsei ivóvízku- lak vízszintje leapadt, egyes kutakból eltűnt a viz. Településünk lakói remélhetnek-e megnyugtató rendezést az ivóvíz kérdésben? Pál Ernő, megyei tanács ÉV osztályvezető-helyettese: — Ha szakvélemények alapján megállapítást nyer. hogy a vízproblémát a bányaművelés okozta, akkor a keletkezett kárt a bánya köteles megtéríteni. Erre rendelkezés kötelezi. EGERLOVÖ Gombás János tanácselnök: Kisfalu vagyunk, az igényeink is szerények. Mi már harmadik éve szerelnénk egy /40x20 méteres, bitumenes sportpályát építeni. Az úgynevezett országos pályaépítési akció keretében — bizonyos anpagx segítségért — már nar-\ madszor nyújtottuk be pályázatunkat a megyei sport- hivatalhoz, de kérelmünket mindannyiszor elutasították. Pedig a pályaépítéshez 150 ezer forint saját erőt és 50 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottunk fel. Kérdésem. Remélhetünk-e anyagi támogatást a pályaépítéshez, vagy le kell mondanunk tervünk realizálásáról? Dr. Szádeczky Zoltán, a megyei tanács vb testnevelési és sportosztályának vezetője: — Valóban harmadszor pályáztak az egerlö- vőiek. s most is eredménytelenül. Az igazság az, hogy évente csupán a mi megyénkből 00—70 pályázat érkezik be, amelyeket mi rangsorolva. továbbítunk Budapestre, hiszen országos pályázatról van szó, s a támogatások odaítéléséről a KISZ KB, a SZOT, a. KIOSZ. s az Országos Testnevelési és Sporthivatal döntenek. A tapasztalat az, hogy évente két-három, általában nagyobb beruházást felölelő pályázatot fogadnak el Borsodból. Az egerlö- vőieknek azt tudom ígérni, hogy osztályunk az év végi pénzmaradvány terhére, szerény mértékben, támogatni fogja kérésüket, több más kistelepülés hasonló problémájával együtt. KACS Harangi Jánosné: — Kács üdülőfalu, ahol sok idegen megfordul. A község egyik látványossága minden bizonnyal a vízimalom lesz, természetesen, ha elkészül. Én a felújítási munkákra, illetve a majdan kész malom funkcióira lennék kíváncsi. Olajos Csaba, a megyei tanács építési és vízügyi osztály csoportvezetője: — Úgy érzem, a kácsi vízimalom sorsa már sínen van. Felújítására — amit a tibolddaróci Rákóczi Tsz építőrészlege végez — idén is biztosítunk 100 ezer forintot. Mi úgy reméljük, jövő év végéne elkészül ez az ipartörténeti ritkaság, és a látogatók az eredeti funkciók (gabonaőrlés, árpa- gyöngy-készités. íűrésze- lés, kendertörés) végzése közben tekinthetik meg a malmot. Tervezzük a helyszínen a malomipari és vízügyi emlékek bemutatását, sőt kisebb vendéglátóegység létrehozása is szerepel terveinkben. I I Mezőkövesd főutcája Ha észak felől, a hegyek f> vé?e" f'"omsa99°l síkba szelídül a táj, ha délről nd“"k mind ™?°?bbrLa domborodik előttünk e vidék. I» ah°'. h*9T « s,k ? !lk“,k! ott. hol a síkon búzamező szól ° hegyháton ped.g szóló erlel. mézédes bogyóit; ott, hol ruhóft"«k a mező összes viraga.t de az ipar után, a bányászkodás ftra lel‘ "apjarnkban; ott, hol Ízes, zárt e-hangot ejt a „ben* 0“ - * nap> hunt nap. .gén, .parkodé nép kel, illetve tér nyugat « °.‘al Bukkafja A legkisebb települést is beszámítva 23 lakM*. é* ,alu- f°bb mmt 5° ezer itt szűkebb hazát lelt |él/ LaPu"k e ket °).dalat m°st ok szerkesztették, mindenekelőtt dl hogy kozvetfen környezetük sorsát magukénak érezve, települ# !••"**. Jov?iet* ••h-tosege.t firtatták. Mi ezekre a kérdések^«“* a »ataszokat az illetékes szerveknél. MEZŐKERESZTES-----------------. i.i'V-r. M ezei Gáspár, HNF-el- nök: — Hasonlóan:! Mezőkövesdhez és Szentistván- hnz, lesz-e aMy. lehetőség Mezőkeresztes esetében, hogy a nagyközség , „megcsapolhassa” a földgáztav- vezetéket? Az ezzel járó anyagi áldozatokról g ,i tér lepiilés lakói nem zárkóz- nának el. Eperjesi József, a Mezőkövesdi Pártbizottság titkára: — Hogy rá lehet-e, vagy sem kapcsolni egy települést az országos gázvezetékre, az központi döntéstől függ, szóval ez nem regionális kérdés. Mi a magunk részéről támogatjuk a keresztesiek elképzelését, ám tudni kell, hogy kormányzati szinten a további ,;megcsapolást” egyelőre leállították. Tehát a mező- keresztesiek kéréséjiek re- dIIzáIákára a közeljövőben nerri7 kerülhet sor. Mi a pártbizottság ülésén ebben a kérdésben mégis úgy foglaltunk állást, a nagyközség "vezetői tartsák napirendén 1 tv témát, hogy az elSő ádáhtló lehetőség, al- kálofn esetén azonnal lépni tutijának. MEZŐKÖVESD Tornán Józsefné: — Amikor városunkban a gázvezeték-építési hozzájárulást szervezték, arról volt szó, hogy az utcai gerincvezeték Mezőkövesd. Mezőgazdasági gépmúzen'