Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-09 / 160. szám

1986. július 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A fejlődés feltételei Szendrőn Szendrő is beleesik abba a területbe, ahol a közeljö­vőben az eddigieknél na­gyobb erőket kell csoportosí­tani a területfejlesztés foko­zására. Edelény után már alig találni olyan munkale­hetőséget, ami kedvező fel­tételeket kínálna a fiatalok­nak, és biztos jövő ígéretével vonzaná magához a szakem­bereket. Az alumíniumgyár igazga­tója, Hudák József nemcsak a munkalehetőségek bővíté­sét látná szívesen, hanem sok egyéb hiányról is szól, ami­kor sorra veszi a közlekedés, a bolthálózat, a javító szol­gálatok, a szakmák számát. Kiindulási pontja természete­sen a gyár, amit igazgat. — Jelenleg 300—350 főnek tudunk munkát biztosítani, de vannak elképzelések, me­lyek valóra váltásával, a mai létszámot további 150 fővel növelni lehetne. — Ne menjünk a dolgok elébe. Milyen helyzetben van most a gyár? — Az ötéves terv kereté­ben szerényen növekedett a rendelésállomány, ami évi 5 százalékos termelésnöveke­dést hozott magával. Az el­múlt évi bérszínvonalunk 511 ezer forint átlagot ért el, ami lehetne több is, de tudni kell azt is, hogy ez az összeg egy év alatt tízezer forinttal nö­vekedett, és erre az évre is 7 százalékos bérfejlesztést irányoztunk elő. Dolgozóink fele betanított munkás. — Milyen munkát végez­nek itt önök, hol találják meg termékeik piacát? — A hazai járműparkhoz kapcsolódik termelésünk egy része, ami évente 210—250 millió forintot tesz ki. Ennek tíz százalékát tőkés piacon tudjuk eladni. Az NSZK-be- li,r. svéd, osztrák megrende­lők mellé újabban a finnek is felzárkóztak. A környezeti hővel fűtött elpárologtató be­rendezéseket küldjük a ke­mény valutával fizető meg­rendelőkhöz. Ezt a szerkeze­tet többek között kórházak­ban használják fel, és igen szigorú minőségi követelmé­nyeknek kell megfelelniük. Évente 25 millió forint érté­kű konvertibilis valutát ho­zunk ezzel az országnak. — Ha ilyen igényes ipacra szállítanak, bizonyára külön­leges anyagokat kell beépí­teni a berendezésbe. Milyen az anyagellátás színvonala? — Mit mondjak erre? Ne­künk sem jobb, mint az or­szág más ipari üzemének. Mindig hiányzik valami... Hol a lemezre, hol a kötő­elemekre várunk, máskor rozsdamentes anyagért jár­juk az országot..., szóval ugyanazt tudjuk elmondani, mint minden gazdasági veze­tő. — Már említette, hogy le­hetne bővíteni a létszámot. Nyilván ennek előfeltétele, hogy emeljék a műszaki szín­vonalat, fokozzák a korsze­rűsítést .. . — Nagyon sok a nullára írt gépünk. A minőség javí­tása érdekében ezeket le kel­lene cserélni, hiszen növelni kell a kapacitásunkat is, és meg kell teremteni a több irányú feldolgozás alapjait. Fontos lenne a szerszámgé­peket korszerűsíteni, hiszen ma már a szerszámok több­ségét kénytelenek vagyunk mi magunk előállítani. Ha megindul a fejlődés, akkor növelni tudjuk a meglevő termékek feldolgozottsági szintjét és javulna a minő­ség. Erre gondoltam, amikor a 100—150 fős létszámnöve­lés lehetőségéről beszéltem. — A műszaki fejlesztés önmagában még talán kevés. Mi hiányzik még Szendrőn ahhoz, hogy az itt élő em­berek ne máshol keressék boldogulásukat? — Infrastruktúra, vagyis azok az alapvető szolgálta­Keresett termék A nyéki kavics (Nem a „vízi bányászokon” múlott, hogy elmaradással kezdték a második fél évet a nyékládházi kavicsbánya dolgozói: Már a tavasz is rosszul kezdődött, későn vo­nult 'le a jég, s hiába volt az utóbbi két hónap nagyszerű eredménye, a kiszállítás el­maradása miatt, mínusszal zárták az első fél évet. Ez a lemaradás azonban — ahogy a bánya vezetői mondják — nem jelentős, ebben a hó­napban behozzák azt. Mert a nyékládházi kavics iránt továbbra is nagy a ke­reslet. Bár a beruházások csökkentek, de az ország'kü­lönböző helyein folyó épít­kezéseknél továbbra is vár­ják a vízi bánya termékét. A napfényben szikrázó két tó víztükrén jelenleg három úszókotró és egy parti kotró emeli a szárazföldre a kavi­csot. Naponta átlagosan 7— 3000 köbméter nyerskavics kerül kitermelésre, majd pe­dig az osztályozás után a megrendelőknek elszállításra. A munkanapi termelés mellett szükséges azonban a hét végi kitermelés is. Ezt a vállalati gazdasági munkakö­zösség tagjai végzik, szomba­ton és vasárnap. Termelvé- nyüket vasúti kocsikban és közúton továbbítják felhasz­nálási helyükre. Nemcsak idehaza, hanem a szomszédos Csehszlovákiában is felhasználják a nyéki ka­vicsot. A múlt hónapban köz­úton mintegy 6000 köbmétert szállítottak a szomszédos or­szágba. Erdei gomba termesztése A vadon termő gomba cél­tudatos termesztésére dolgoz­tak ki módszert erdészeti szakemberek. Táptalajként az erdőgazdaságban keletkező hulladék faanyagot haszno­sítják. A gombamicélimmal beoltott faanyag három-négy éven át hoz, évente többször leszedhető, gazdag termést. A gomba mennyisége a tápta­lajként alkalmazott fa meny- nyiségétől függ, általában a táptalaj tömegének 15—20 százalékát teszi ki a gomba- termések tömege. Ezt a mód­szert a növényházakban al­kalmazva, a téli hónapokban is gombához juthatunk. tások, melyek némelyike erre a vidékre csak nagyon fo­gyatékosán jutott el. Például a munkához feltétlenül szük­ségünk lenne a sokkal jobb hírközlési lehetőségekre. Fél napokat kell várnunk egy-egy fontos telefon lebonyolításá­ra, ami a mai versenyben abszurdum. Fél napot késni egy információval azt jelent­heti, hogy elestünk egy na­gyobb tételtől. Ugyancsak lenne mit javítani a közle­kedés körülményein. Például az innen 9 kilométerre levő Szendrőládról inkább Mis­kolcra járnak dolgozni, hi­szen arrafelé gyorsabb a közlekedés. Arról már nem is beszélve, hogy a környék fal- vaiból, Abodról, Rakacáról, Rakacaszendről, Debrétéről beutazni Szendrőbe meglehe­tősen fárasztó, főleg az idős embereknek. Márpedig nekik jönni kell, mert itt van a gyógyszertár... és szeren­csések, ha az első utazáskor megkapják a gyógyszert. Az egészségügyi alapellátásunk­ban egyébként is vannak hiá­nyosságok. Nincs például ele­gendő fogorvos. Ezt a vidé­ket is alkalmassá kellene tenni a civilizáció áldásainak fogadására. A falvak az el­múlt évtizedekben csak ad­tak, adtak a népgazdaság­nak és erejükön felül járul­tak hozzá az ország gyara­podásához, viszont sokkal ke­vesebbet kapták vissza, mint a városok. Léteznek még mindig igazságtalan különb­ségek. — Mi kell ahhoz, hogy Szendrőn és környékén érez­hetővé váljon a megyei ta­nács felzárkózási programja? — Több pénz, az újraelosz­tás áldásaiból több lehető­ség. Fejleszteni kell a keres­kedelmet, a szolgáltatásokat, több munkahelyet kell adni a lakosságnak. Vagyis, hogy itt helyben kereshesse meg és költhesse el a pénzét az itt lakó állampolgár. Sz. L. „Mi már tudjuk: ezért tenni kell!” Munka közben jólesik kicsit leülni, pár falatot bekapni A kapálás, a fizikai munka nem új do­log ezeknek a lányoknak. Hisz’ többségük falun él, s aki városban (Encsen), azok­nak is volt már részük ilyen munkákban. Mégis: ez a huszonkilenc encsi gimnazista (köztük csupán négy fiú) igen jól érzi ma­gát Boldogkőváralján. lÉpítőtáborosok. A Péchy—Zichy kastély parkjában dolgoznak napi hat órát. Pon­tosabban közülük tizennégyen itt, a csa­pat másik fele pedig az erdei tanösvény kialakításánál segédkezik. Egy hét után csere: akik kinn voltak a hegyen, azok jönnek a kastélyt övező parkba és fordít­va. Éppen tízóraihoz készülődnek. — A gimnáziumból több helyre mentek társaink építőtáborozni — mondja Horváth Krisztina. — Ez a csapat két osztályból verbuválódott. Feladatunk: az utak, a sé­tányok rendbetétele. — Nem hiszem, hogy másutt jobb len­ne — vélekedik Hegedűs Erika. — Itt azért elég közel vagyunk otthonunkhoz is, a szüléink könnyebben meglátogathatnak. — Ezért a környezetért is megéri — fű­zi hozzá Orosz Edit. — No, meg a sok és finom étel is . .. Persze jólesik a reggel nyolctól délután kettőig tartó munka köz­ben és után az ennivaló. Béres Csilla helybéli. Ö igazi lokálpatrió­taként, szeretettel beszél falujáról. — Nagyon jól érzem magam a társaim­mal. Én vagyok az „idegenvezetőjük” ... Büszke vagyok arra, ami itt Váralján fo­lyik, s amibe mi is segítünk a magunk módján. Jó az, hogy fejlődik a község és minden amit elterveztek, ha valóra válik, hát az nagyszerű lesz! Bizonnyal. Az idegenforgalom fellendí­tése érdekében tett és teendő erőfeszíté­sek Boldogkőváralján vélhetőleg meghozzák gyümölcsüket. E program része ez az épí­tőtábor is, melyhez az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal biztosí­totta az anyagi fedezetet. A lányok szíwel-lélekkel tesznek a cél valóra váltásáért. Ök a maguk ereje és akarása szerint. Három nap alatt több mint egy kilométernyi sétányt, utat tettek rendbe. Ezt már Spisák József, a gyermek­egészségügyi otthon kertészeti munkáit irá­nyító brigád vezetője mondta. — Szorgalmasak ezek a diákok. Én is örülök, hogy ez a tábor itt van. Igaz, a munkám több lett, hiszen az egyébként ti­zenegy fős brigád erre a két hétre több mint duplájára nőtt. De szívesen teszem ezt. Egy építőtáborban persze — fiatalokról lévén szó — nemcsak munka van. Kikap­csolódás is. Fürdés az intézet kis strand­jának medencéjében, vetélkedő az encsi KlISZ-esekkel, diszkó, ismerkedési est, a helybéli fiatalokkal... Mindezek közt azonban nem vész el a leglényegesebbb, amiről Csilla beszélt: — Nagyon fontos a környezet, a természet védelme. Napjainkban, amikor a természet oly veszélynek van' kitéve, elengedhetetlen, hogy az emberek óvják, védjék azt. A mi munkánk része ennek, s mi már tudjuk: ezért tenni kell! Mészáros István Megváltoztatott vallomások A vádlott büntetőügyének bírósági tárgyalásakor módo­síthatja, megváltoztathatja, sőt teljes egészében vissza­vonhatja a nyomozás során, vagy az ügyészi meghallga­tás alkalmával elmondott vallomását. Sőt, azt is meg­teheti, hogy teljes hallgatás­ba burkolózzon, némaságot szimuláljon, amint teszi azt e napokban Budapesten, egy emberölés miatt bíróság elé állított vádlott. A büntetőtanács ilyen esetekben persze alaposan megvizsgálja a vádlott sza­vahihetőségét, magatartását, s az ítélet megalkotásakor dönt arról is, hogy melyik vallomást fogadja el az igaz­sághoz legközelebb állónak. A mérlegelésnek ezt az út­ját a Borsod Megyei Bíró­ság dr. Orbán Dezső bünte­tőtanácsa a Hernádnémeti- ben lakó Balogh Gyula ese­tében szintén végigjárta. A bűnügy megítélésekor már csak azért is szükség volt a vallomások alapos elemzé­sére, mert idővel a sértett is megváltoztatta — mégpedig a vádlott javára — korábbi szavait. KÉST FOGOTT, HOGY ELHALLGATTASSA A vádlott 1984 márciusá­tól „ált össze” B. Nórával, bár papíron még mindketten házasok voltak. Azt tervez­ték, hogy elválnak, majd egymással újra házasságot kötnek. Ember tervez — a meg­gondolatlanság végez. Elné­zést kérünk, hogy megvál­toztattuk az ismert közmon­dást, ám Baloghék esetére így érvényes. A bíróság meg­állapította, a vádlott és a sértett 1985. szeptember 29- én, ebéd után az úgyneve­zett „Verebes”-presszóba ment, ahol mind a ketten megittak néhány féldecit. Rö­vid időre elváltak — az asszony a nővéréhez vitte gyermekét —, majd újra ta­lálkoztak a vendéglátóhelyen. Békés egyetértésben vodkáz- gattak, beszélgettek. Estefelé, a vádlott egyik gyermeke szintén a presszóba lépett. Balogh Gyula néhány szót váltott vele, amiből a sér­tett arra következtetett, hogy feleségének üzen valamit. Féltékenykedni kezdett, de a vádlottnak ekkor még sike­rült megnyugtatni őt. Tán­coltak, majd — úgy kilenc óra körül — hazaindultak. Az úton a kapatos asszony­kában ismét fellobbant a féltékenység. Meglökte a vád­lottat, aki — ittassága miatt — a földre zuhant, ám ami­kor felkelt, nem volt rest, „lekevert” egy pofont élet­társának. Ezután szó nélkül haza­mentek, de a lakásban újra fellángolt a veszekedés. Szó szót, sértés sértést követett. A vádlott egy idő után meg­sokallta a sértett ordítozását. Attól félt, hogy rokonai fel­ébrednek a veszekedés ki­szűrődő hangjaira. Hirtelen egy kést kapott a kezébe, azt hitte, hogy az ijedtség majd lecsillapítja élettársát. Nem így történt. Az asszony tovább folytatta, ezért a vád­lott közelebb lépett hozzá, s egy „bökő” mozdulattal has­ba szúrta. Ez már hatásos volt. A sértett elhallgatott. lefeküdt az ágyra. A körzeti orvoshoz, majd a megyei kórházba a vádlott segítsé­gével jutott el. MÉG AZNAP ÉJJEL A kórházban előbb a köz­vetlen életveszélyt hárítot­ták el, majd tüdőgyulladás miatt kezelték az asszonyt. Mint a bíróság megállapítot­ta, a súlyosabb következmé­nyek, szövődmények kialaku­lását az orvosi beavatkozás akadályozta meg. A sértettet és a vádlottat még aznap éjszaka kihallgat­ták. Előbbit a kórházban, utóbbit pedig lakásában. Lé­nyegében mind a ketten ugyanazt mondták: Balogh Gyula a veszekedést befeje­zendő, a kezébe kapott egy kést, s azzal megszúrta élet- tárnát. A nyomozás későbbi szakaszaiban, majd az ügyészségen is beismerő val­lomást tett a vádlott. A bí­róságon azonban már színt váltott. — Nem én szúrtam meg a feleségemet — mondta —, hanem ő sebesítette meg ma­gát, véletlenül. Idővel a sértett is megvál­toztatta első vallomásait. A bíróságon először élt men­tességi jogával, később azon­ban lemondott arról, s haj­landó volt vallomást tenni. Ekkor már mint tanút hall­gatták ki, s kötelessége lett volna a teljes igazságot el­mondani. ö azonban egy egészen új verzióval szolgált. Eszerint ő kapta kezébe a kést, s azért szúrta meg ma­gát azzal, mert félt, hogy élettársa újra a volt felesé­gét választja. Ezenkívül még kijelentette, hogy nem ha­ragszik a vádlottra, s nem kívánja megbüntetését A bíróság a módosított vallomásokat követően to­vábbi széles körű bizonyítá­si eljárást rendelt el. Ismé­telten kihallgatták a tanú­kat, valamint a sértettet és a vádlottat, majd helyszíni tárgyalást tartottak. A bün­tetőtanács ezek alapján meg­állapította, hogy mind a vád­lott, mind a sértett legelső vallomása jár legközelebb az igazsághoz. Akkor ugyanis még a közvetlen élmények hatása alatt voltak, s nem gondolkoztak el azon, hogy milyen következményekkel járhat, ha a büntetett elő­életű vádlottat egy újabb, súlyos bűncselekmény miatt vonják felelősségre és ítélik el. HATÉVI FEGYHÁZ A bíróság a főügyészségi indítvánnyal egyezően élet­veszélyt okozó testi sértés bűntette miatt Balogh Gyu­lát 6 évi, fegyházban letöl­tendő szabadságvesztésre ítélte. A büntetőtanács sú­lyosbító körülményként vet­te figyelembe, hogy a vád­lott bűncselekményét kö­zeli hozzátartozója sérelmé­re, élet kioltására alkalmas eszközzel, ittas állapotban követte el. Enyhítőként ér­tékelte viszont, hogy a vád­lott két gyermek eltartásáról gondoskodott, s a sértett megbocsátott neki, s nem kí­vánta megbüntetését. Az ítélet nem jogerős. Udvardy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom