Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-06 / 158. szám

1986. július 7., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

V

isszatérő ürömök ezek a nyári örömök mellett, és legalább olyan makacsul kisérnek minket, kapaszkodnak belénk, mint a címben említett „triumvirátus" első tagja, a kullancs. Mi az, ami rajtunk múlik (megelőzés, védekezés), és milyen külső segítségre számíthatunk, ha már megtörtént a baj?

Erről beszélgettünk a Borsod Megyei Köjál két szakemberével,

dr. Sedlák Mária főigazgató-helyettessel, és dr. Bodnár Judittal, a járványügyi osztály munkatársával.

Pénzért vett védelem

Kitekintés az egészségügyi létesítmény bejáratából.

A Zsóri. Már régóta nem csupán a mi megyénk, szű- kebb környezetünk lakói látogatják, hanem az ország távolabbi részében élők, sőt, külországiak is. Sajátos levegőjű, tartalmú vize már régóta vonzza a látogatókat, elsősorban a reumatikus megbetegedésűeket, de pár éve a semmiféle megbetegedésben nem levőket is, hiszen elkészült a hullámfürdő, megyénkben az egyetlen, a körmedencével, melyben lubickol, vidámko- dik idős, fiatal egyaránt.

Az Egészségügyi Minisztérium a Zsórit hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánította. Ezt követően viszonylag rövid idő alatt elkészült egy látványnak is szép épület, a 150 ágyas kórház. A BÁÉV építette meg a korszerű épületet, mely még ebben az évben fogadja majd a betegeket. Akik a szobákat, az egység más részeit nézegetve, nem is igen betegnek, inkább üdülőknek érezhetik magukat.

A kórház elkészültével, ennek mintegy kiszolgálásaként, viszont újabb egyTapasztalatok, tanulságok

A megyei Társadalombiztosítási Tanács munkája

Az új kórház Mezőkövesden

ségek megépítése vált szükségessé. Ennek szellemében fedik be az egyik medencét, és kötik össze a fürdőben levő gyógyászati épülettel, a megyei tanács anyagi támogatásával.

A közkedvelt Zsófiban természetesen tegnap, vasárnap is sokan töltötték az

időt, várható viszont, hogy az elkövetkező időkben a vendégsereg egyre inkább gyarapszik. Ráadásul nem csupán ezekben a kellemes, meleg nyári napokban, hanem télen is, hiszen a reumakórház vendégei a hideg évszakokban is itt lesznek.

(Pt)

— A kullancscsípés által okozott agyvelögyulladás általában május és augusztus között gyakori — mondja dr. Bodnár Judit. — Tavaly ösz- szesen hat ilyen esetet jeleztek nekünk, az idén, mosta- nig szerencsére még egyet sem. Hozzá kell lennem, mi csak azokról tudunk, amit jeleztek. Sok megbetegedés azonban szinte tünelszegé- nyen, illetve influenzára emlékeztető kísérő jelenségekkel zajlik ie, s az illető nem is tudja, hogy rossz közérzetét kullancscsípés okozta.

— A megyében hol gyakoribb?

— Általában Ózd és Sátoraljaújhely környékén fordulnak elő, mivel a vírus hordozói állatok.

— Újból és újból visszatérünk a megelőzésre is ...

— Igen, sok szó esik a zárt öltözködésről, amit, megmondom őszintén, nyáron megvalósítani meglehetős képtelenség. Sokkal többet ér az odafigyelés, hiszen a csípés után 4—(i óra múlva kerül szervezetünkbe a vírus. Ha nem használ az olajos vagy vizes vatta stb., érdemes felkeresni a területileg illetékes sebészetet, ahol kicsípik a rovart.

— Mennyire gyakori a védőoltás?

— Az úgynevezett aktív immunizálás, amely három oltásból áll, sem a megyében, sem az országban nem jellemző.

Gombaügyben dr. Sedlák Mária számol be.

— Az idén nagyon korán beindult a gyilkosgalóca-in- vázió. Eddig három esetet jelentettek, igaz, az egyikben nem a gyilkos galóca, hanem a nagy döggomba volt a bűnös. Bükki szedés volt, és csak az betegedett meg (nem súlyosan), aki találta. Aztán egy tarcali családról érkezett a jelzés. A mama gyakorlott gombaszedő, most mégis gyilkos galóca került a fazékba, enyhe lefolyású betegséget okozva a férjnek és a lányuknak is. Súlyosabb volt az esel Kazincbarcikán. Erdőben szedték a tojásgombát (a gyilkos galóca fiatal példánya), s az idős bácsin kívül három rokon is súlyos mérgezést kapott, közöttük egy nyolcéves kisgyerek. Itt ápolták őket a megyei kórházban.

— Lehel-e gombaügyben előre jósolni?

— Vannak évek, amikor alig halmozódik fel toxin a gombákban, és előfordul az ellenkezője is. Mondjam azt, a 84-es év volt „rettenetes” ilyen szempontból. Az egész évben számlált 52 ételmérgezésből 40 volt a gomba okozta megbetegedés.

— Gyakori a haláleset?

— Miért?

— Két okból sem. Egyrészt az oltóanyag drága osztrák import, másrészt a megbetegedések gyakorisága sem teszi ezt általában és széleskörűen szükségessé. Ezt csak azok kapják, akik a foglalkozásukból adódóan veszélyeztetettek: a mezőgazdaságban és erdészetben dolgozók, esetleg az aktív természetjárók. Egyébként a megelőzőn kívül van már egy másik oltás is, amit egyelőre szintén csak Ausztriában alkalmaznak. Ezt a csípés után négy órán belül adják be. Nem titok az sem, hogy aki Ausztriában megelőző védőoltásért jelentkezik, minden további nélkül megkapja — 170 schillingért. De — hangsúlyozom — nálunk a teljes lakossági védőoltás felesleges.

— Miért kell a hatóanyagot importból beszerezni? Mi nem tudjuk gyártani?

— Ilyenkor mindig az a kérdés: melyik olcsóbb, mi a kifizetődőbb. Egyelőre — úgy tűnik — a behozatal.

— Sok a vita akörül is, milyen gyakori a fertőzött kullancs.

— Igen. Ez területenként, az állatállomány nagyságától és összetételétől függően rendkívül változó. A szovjet szakirodalom például 4—12 százalékról is említést tesz, nálunk hol tíz-, hol százezerből egy az arány.

— Ma már szerencsére a hemodialízisnek (lecserélik a vért) köszönhetően nem. Van azonban egy veszélyeztetett korosztály, a három év alattiak, akiknél ezt még nem lehet csinálni. Erre nem tudok mást mondani, mint hogy nem is gyerekétel a gomba.

— örökérvényű szabályai vannak a megelőzésnek is.

— Igen. Itt elsősorban mi tehetünk magunkért, mi felelünk magunkért. Annyiszor elmondtuk, leírtuk már: a gyilkos galócát legtöbbször a csiperkével tévesztik össze, pedig az előzőnek fehér a lemeze, bocskora és gallérja van! Ez olyan szabály, amit már az én tízéves kislányom is megjegyzett. Döbbenetes a kikérdezettek ön(rontó) bizalma, hogy ők régóta gombaszedők, ismernek mindenféle gombát. Szerintem megalapozatlan ez az önbizalom, és kevés a jó szakkönyv is. Pedig ki vagyunk téve a veszélynek, hiszen a megye 27 százalékát erdő borítja, s a galóca is inkább erdei gomba. Sajnos, csodálatosan az első helyen állunk gombamérgezések tekintetében. Jobban kellene vigyáznunk! Ezért is hívnám fel két dologra a figyelmet:

az egyik dr. Haraszti Ede „Mérgező növények” című, rendkívül hasznos könyve. A másik — házalótól isten ments gombát venni! Sőt, nyugodtan fel is jelenthetjük. hiszen ténykedésük életveszélyes.

Az egyéb ételféleségek okozta mérgezésekről is Sedlák Máriával beszélgetünk.

— Az ételmérgezések rövid története a következő: az ötvenes években a kré- mes, a disznósajt és a fagylalt volt ludas. A hatvanas évek szalmonella-hulláma is levonult aztán, hiszen az Egészségügyi Minisztérium és a cukrászipar megállapodást kötött. Például a sárgakré- mes sütemények nyári szállításának nyolcéves a tilalma. Csak ott forgalmazhatják, ahol készült. Ez a tilalom április 15-től szeptember 15-ig érvényes.

Az országban négy-öl éve tapasztalunk egy új jelenséget: a közétkeztetésben előforduló tömeges ételmérgezést. Nos, mi Borsod megyeiek sokáig büszkék lehettünk, hogy minket ez elkerült. Egészen tavalyig, amikor is gasztrofol-készítmény- től betegedett meg Miskolcon egy kirándulócsoport. Rossz az idei kezdet is. Nemrégiben a mezőkövesdi MÁV- iidülőben észleltünk tömeges, közepesen súlyosnak minősített ételmérgezést. Negyvenötén betegedtek meg, közülük 27-et ápoltak a megyei kórházban.

— Mi volt az oka?

— A vizsgálatot még nem zártuk le, de amit már most elmondhatunk: tojás közvetítette szalmonellózis volt. Elkövethették azt a hibát, hogy a sütemény tetejére terített habot nem hőkezelték, de fertőzöttnek bizonyult a meleg szendvics készítésekor felhasznált tojás is.

— Honnan vásárolták?

— Még nem tudjuk biztosan. Vagy a Baromfiipari Vállalattól, vagy valamelyik áíésztől. Nehezíti a helyzetünket, hogy a konyha két üdülőt is ellátott, több mint 120 embert, akik közül sokan ugyan tünetmentesek lehetnek, de fertőznek.

— Szankciók?

— Még nincsenek, hiszen a személyzet maga is beteg ... Megjegyzem: az az üdülő nem hozzánk tartozik, a MÁV-nak saját felügyeleti szerve (Köjálja) van. De, ha már a szankcióknál tartunk: ahhoz, hogy egy tömeges ételmérgezés bekövetkezzen, viszonylag hosszú út vezet, az intézkedések, előírások sorozatos be nem tartása. Ezt megelőzendő szervezünk mi már három éve folyamatos hétvégi ellenőrzéseket, ahol — ha ez indokolt — bírságolunk. vagy szabálysértési eljárást indítunk. Sem az egyik, sem a másik megyénkben nem jellemző, a tapasztalatok általában jók.

— Mit tanácsol a háziasz- szonyoknak?

— Aranyszabály — a hűtőszekrény nyáron soha ne legyen éléstár. Különösen a gombát ne tegyük el másnapra. még nyersen sem. Veszélyes lehet a főtt tészták, belsőségek tárolása is.

Keresztény Gabriella

Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete alapján a társadalombiztosítás irányítását 1984. július 1-től állami szervek végzik, a társadalombiztosítási tanácsok közieműködésével. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Társadalombiztosítási Tanács

1984. júliusában kezdte meg tevékenységét. A 27 tagú testület többségét a szak- szervezetek delegálták, kisebb részük más társadalmi és állami szervek képviselőiből állt össze. A megyei Társadalombiztosítási Tanács titkára, a társadalombiztosítási igazgatóság vezetője, elnöke Bazsányi Cyörgyné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának fűmunkatársa, akivel nemrégiben beszélgettünk az elmúlt két év tapasztalatairól.

— A megalakulás óta megvitattuk azokat a társadalombiztosítással összefüggő fontosabb kérdéseket, amelyek leginkább foglalkoztatják megyénk lakosságát. Melyek ezek? A nyugdijakkal, a rehabilitációval, a táppénzes helyzettel összefüggő témák. Észrevételeinket, javaslatainkat elküldtük az országos irányító szerveknek — mondotta. Tájékoztattuk a lakosságot munkánkról, foglalkoztunk a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság helyzetével, az itt dolgozók munkakörülményeivel. Tájékozódtunk a megyei társadalombiztosítási ellátás helyzetéről: például az üzem- egészségügyről, valamint a tanácsok szociálpolitikai, segélyezési tevékenységéről. Együttműködést alakítottunk ki a különböző párt-, állami, társadalmi szervekkel és az ágazati szakszervezetekkel.

— Az érdekeltek milyen ügyekben kérték a Társadalombiztosítási Tanács segítségét?

— Elsősorban jogorvoslati ügyekben. Például kérték rokkantság megállapítását, vagy a már megállapított ellátások és a nyugdíjhoz elismert szolgálati idők módosítását. A vitásügyi szakbizottságunk baleseti táppénzzel és családi pótlékkal kapcsolatos ügyekben döntött.

— Kik kérnek segélyt a testülettől?

— Elsősorban beteg, idős emberek és nagycsaládosok. Eredményes munkakapcsolatunk van a Miskolc Városi Tanács egészségügyi osztályával. Segélyezési szakbizottságunkkal együttműködve bírálják el a kérelmeket.

— Van-e lehetőségük nyugdíjemelésre?

— Igen. évente több száz kérelmet bírálunk el. A kérelmezők többsége 70 éven felüli és nyugdíja 3500 forint alatt van. Az elmúlt évben átlag 232 forinttal tudtuk emelni a kérelmezők egy részének nyugdíját.

— Milyen kapcsolatuk van a munkahelyi társadalombiztosítási tanácsokkal?

— Együttműködve a szak- szervezeti középszervekkel, elvi irányítással, helyszíni vizsgálatokkal, a testületi üléseken való beszámoltatással, különböző javaslatokkal segítjük munkájukat. Tanfolyamok szervezésével, különféle írásos anyagokkal is támogatjuk a helyi társadalombiztosítási feladatok szakszerű ellátását.

— összességében hogyan értékeli az elmúlt két év munkáját?

— Ügy vélem, eredményesen dolgoztunk. A tapasztalatokat összegezzük és levonjuk a tanulságokat. A tanács tagjainak többsége társadalmi munkában tevékenykedik. Aktíváink eléggé leterheltek, de ennek ellenére a jövőben még több helyszíni tapasztalatot kell szereznünk. Szeretnénk, ha az országos tanács is jobban igényelné tapasztalatainkat. Igyekszünk elmélyíteni kapcsolatainkat a megyei pártós tanácsi szervekkel.

(Petra)

Határtalan az ön(rontó) bizalom!