Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
1986. július 1., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A hormincfokos melegeket etekben o napokbon Miskolcon folyó kötelében, gyepes téten mérik, a repülőtéri meteorológiai állomáson. Benn, o károsban a betonhátakon belül is, köröttük is alig elviselhető most a mozdulatlan levegő, a hivatalosan mért értéknek a sokszorosa. (pt) Legrövidebb út az 0 egyenes? Igen, ha van út. De ha nincs? Márpedig Kesznyéten és Lenin- vóros között nincs. A két település alig több mint két kilométerre van egymástól, mégis, aki egyikből a másikba akar jutni, 40 kilométert utazhat, rázódhat a buszon. Akármiről beszélgetünk Kesznyétenben, előbb-utóbb mindig ide térünk vissza, erre a két kilométeres útszakaszra, amely a Sajó árterén vezefc(ne) át, de egyelőre nem vezet sehova. Topa Lajos tanácselnök és Mészáros István, a helyi HiNiF-elnök mégis bizakodó, bár néha úgy tűnik, kissé szkeptikusan ítélik meg az útépítés esélyeit. Június 10- én koordinációs értekezletet tartottak, amelyre leninváro- si vállalatok, környékbeli téeszek és tanácsok képviselői voltak hivatalosak. A falu ugyanis egymagában képtelen vállalni az útépítés terheit. Azt remélték, hogy segítséget kapnak innen is, onnan is, hiszen az út nemcsak kesznyéteni érdek. A környező falvak lakói is rö- videbb úton jutnának a városba, munkahelyükre, a tsz-ek is olcsóbban szállíthatnák áruikat, a város szintén jól járna vele. Miért? — Nagyon egyszerű — mondja Topa Lajos. — Kesznyéten amolyan elővárosa, kertvárosa lehetne Le- ninvárosnak. Sokkal több, olcsóbb zöldséget, gyümölcsöt, tejet, húst szállítanánk a piacukra, mint így. Ezenkívül rendelkezünk szétosztható, beépíthető telkekkel is. Sok faluról a városba költözött család, akik talán nem szokták meg, nem szeretik az ottani életformát, szívesen kiköltözne hozzánk, ha tudják, hogy autóbusz- szal tíz perc alatt beérnek a városba. Ezért érthetetlen számunkra, hogy a leninvá- rosi tanács képviselője el- zárókózott még a gondolatától is, hogy anyagilag támogassák az útépítést. — Néhány tsz és a TVK felajánlotta segítségét, s a Közúti Igazgatóság is elvállalta az előzetes tervek elkészítését. Ebből majd meglátjuk, mennyi pénzre lesz szükségünk. A legfontosabb, a Sajó-híd megvan, ennek teherbírása lehetővé tenné a buszközlekedés beindítását. Az út — amely most, száraz időben járható földút — azért kerül elég sokba, mert a Sajó áradásai miatt, fel kell tölteni, hogy esős időben is biztonságos legyen a közlekedés. Én magam nem voltam rest, egyszer átsétáltam Leninvárosba, s megszámoltam: a házunk kapujától a víztoronyig 5326 lépés az út. — A faluban nincs más munkalehetőség csak a tsz, csak a mezőgazdaság biztosítja megélhetésünket. Aki Leninvárosban, Bőcsön, Miskolcon dolgozik, négy órát utazik naponta. Sokan belefáradtak már ebbe, pedig a kesznyéteni emberek ragaszkodnak a falujukhoz. Áldoznak is érte. hogy épüljön, gazdagodjon a település. Az elmúlt ötéves tervben építettünk egy új 10+1 tantermes iskolát. Kiszámoltuk, több mint 4 és fél millió manapság egy tanterem építési költsége, mi ,2 millió alatt építettük föl. A kerítés, az udvar, a tereprendezés mind társadalmi munkában épült, öt pedagóguslakást is terveztünk, el is készült úgy, hogy hármat építettünk, egyet a régi bölcsőde, egyet a régi iskola épületében alakítottunk ki. A napköziben 200 személyre tudnak főzni, ez a kapacitás ki is van használva, nemcsak a gyerekek, hanem az idős, gondozásra szoruló emberek is innen kapják az ebédet. Kertváros lesz-e Kesznyéten? — A falu lélekszáma 1850 körül mozog, ezen belül a cigánylakosok aránya 12 százalék. Az iskolában viszont már a tanulók 37 százaléka cigány. Bizony, nehéz pedagógust szerezni a falu számára. Hiába, hogy víz és központi fűtés is van a pedagóguslakásokban, hiába, hogy még a pályakezdőknek is kiemelt bért adunk, nem nagyon akarnak falura jönni tanítani. Ilyenkor, év végén járjuk a városokat, a főiskolákat, hívjuk a végzősöket, de mikor kimondjuk, hogy falura, kinevetnek bennünket. Ez olyan megalázó. Pedig az új iskola berendezésére 700 ezer forintot költöttünk, s évente 50—100 ezer forintot fordítunk a felszerelésekre. — Nem szerepelt a tervben, mégis felépült a lakosság kérésére egy új ravatalozó. A falu népe 97 ezer forintot ajánlott fel rá pénzben, s ötezer óra társadalmi munkával is hozzájárultak a felépítéséhez. Másfél milliót költöttünk útépítésre, illetve portalanításra, útfel- töltésre. A vezetékes vízhálózat kiépítésére csak a Vilii. ötéves tervben lesz pénzünk, de szerencsére van jó ivóvizünk, az ásott, fúrt kutak a KÖJÁL szerint is egészséges vizet adnak. — Az ellátás jónak mondható, van az Unió Áfésznek két vegyesboltja a községben, van egy vágóhidunk, s hozzá húsboltok is, két élelmiszer- és egy zöldséges maszek kereskedő bővíti a választékot. De már az idén építeni kezdjük az új, modern ABC-áruházat is. A kenyeret Tiszalúcról kapjuk, igaz, tejet a délutáni órákban már nem kapni a boltokban. Huszonhat kisiparos dolgozik a faluban, de kevés a kőműves és nincs háztartási gép- és tévészerelőnk, a Gelka hetente egyszer jár ki, csakúgy, mint a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet gépkocsija is, a ruhatisztítást, cipöjavítást így oldjuk meg. Az új tervciklusban a lakosság régi vágya teljesül: a falu önálló orvosi körzet lett, s már elkészült az első szintje a rendelővel egybeépített orvosi lakásnak. Az idén kész is lesz, ehhez másfél milliós megyei támogatást kaptak, a többi saját erőből, főleg az itt megszavazott településfejlesztési hozzájárulásból jön össze. Pontosan e cél érdekében döntöttek úgy, hogy az első két évben 600, a továbbiakban 300 forintot fizetnek évente. Ha elkészül a rendelő, a jelenlegi épületében egy öregek napközi otthonát alakítanak ki. Szakképzett a falu házi beteg-ápolója és orvosirnoka is, a házi szociális gondozást két falubeli asszony vállalta. Jelenleg 9 idős embernek segítenek a bevásárlásban, a ház körüli munkák elvégzésében. — Igazán nem panaszkodhatunk — folytatja Topa Lajos —, a jó ügy érdekében mindig mozgósítható a falu népe. Társadalmi munkában épült a sportpálya, egy MHSZ-lőtér, az óvodaudvar játékai, ugyanitt egy KRESZ-park, s lassan a fásítási akciónk is gyökeret ereszt. Jó öt évet zártunk. Az elmúlt tervciklusban 48 millió forintot építettünk be, többet mint az előző terv- ciklusokban összesen. Ha a rendelő és az öregek napközije, no meg az ABC-áru- ház elkészül, minden erőnket az útépítésre fordítjuk. — Befejezésül még egyet szeretnék elmondani, öt évvel ezelőtt gyakori volt nálunk, hogy a községi vezetők egymással sem értettek szót. Nézeteltérések, veszekedések, harag, széthúzás jellemezte munkájukat, s ez érződött az egész község hangulatában is. Most szerencsére jó a viszony, minden vezető jóban van a másikkal, könnyebb egyetértésre jutni, bármiről is kell határozni. Ez nagyon fontos, hiszen ha azt látja a falu népe, hogy a vezetők egy véleményen vannak, köny- nyebben mondanak igent minden tervünkre. A beszélgetés után körbe- autózzuk a falut, kimegyünk a Sajó hídjához is, nézzük a hepehupás földutat, amelyen alig több, mint ötezer lépéssel a városba lehet jutni. Már nem beszélünk róla, de alighanem egyre gondolunk, arra az időre, mikor aszfaltút kanyarog itt, át az ártéren, szürke köldökzsinór, mely összeköti Kesznyétent a jövővel, a fejlődés újabb lehetőségeivel. Szatmári Lajos Aerosolos festékújdonságok 'Új termékek: aerosolos festékek gyártásához kezdett a szegedi Medikémia Ipari Szövetkezet. Nemrég létrehozott vegyi gyárában az osztrák Spray Color céggel kooperációban harmincféle szín- árnyalatban készítik a fém, fa és műanyag bevonására alkalmas festékeket. Az újdonságból évente hétszázezer palackot gyártanak. Már a harmincas években is fürdőitek itt emberek, aztán hosszú szünet következett. A hajdani gönci strandfürdő 1981-ben éledt újjá, amikor kialakították a 33-szor 15 méteres medencét, mellette pediglen a kicsi gjrermekeknek szánt lubiokolót. A mai kép, ami a vendégeket fogadja: fák, rózsabokrok, tisztaság. Leginkább ez utóbbi tűnik fel az idegennek, no meg a kelle- metes víz — ami vezetéken érkezik ide, csak úgy, a maga ivóvíz hőfokán, hisz’ strand nem hőforrás táplálta strandról van szó. Ilyen kánikulában persze, mint ami az elmúlt napokban volt, egy-kettőre felmelegíti a napocska 22—23 fokra a vizet. Zsúfoltság nincs — naponta 200—300 ember jön ide megmártózni, napozni. Persze, aki eljön, az szívesen elfogyaszt egy kis üdítőt, pohár sört. Erre is szert tehet az aprócska büfében. Ahol nem is olyan kicsi a választék: többféle hűsítő ital mellett palacsintát, egyéb harapnivalót is lehet kapni. Kép és szövcg: Mészáros István Ezzel a meritöhálóval nem halakat, hanem a vízbe hullott faleveleket emelik ki előtt (bal oldali kép). A büfé előtt - hűsitöre várva (jobb oldali kép). nyitás Robotok a vizsgálóasztalon Partnert keres a főiskola A vizben és a medence szélén Ipari robotvizsgáló laboratóriumot hoztak létre Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán, ahol kísérleti jelleggel 1974 óta foglalkoznak robotokkal. Amióta a robotosítás szélesebb körben elterjedt az ipari termelésben, több munkaterülettel ismerkednek meg a főiskolások is: a szemináriumok anyagában a festéssel, a hegesztéssel, a szerszámgépek kiszolgálásával és szereléstechnikai feladatokkal összefüggő robot- technikai témák szerepelnek. Az automatizálási tanszék oktatóbázisán létrehozott robotvizsgáló laboratóriumban négy berendezést állítottak munkába kutatási és oktatási céllal. Kettő közülük igazi robot funkciójú — festő, illetve munkadarab-kezelő —, a másik kettőnek pedig mechanikai és meghajtó rendszerét vizsgálják. A hallgatók a gyakorlatokon megtanulják a robotok programozását, így később a termelésben sen» lesz ismeretlen számukra a robottechnika. Az oktatási célok mellett a tanszék műszaki gárdája a termelés igényeit is igyekszik a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni; vállalkoznak az üzemek által megvásárolt berendezések megvizsgálására; megrendelésre ellenőrzik, hogy a termelésbe állítandó robot a felhasználó által várt teljesítményt nyújtja-e, megfelel-e a megkívánt műszaki feltételeknek, és az adott környezetben használható-e. E vizsgálatok beruházás előtti elvégzése gazdaságos és kifizetődő a vállalatoknak. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola robotvizsgáló laboratóriuma partnereket keres: szellemi és eszközkapacitását a kölcsönös érdekeltség alapján szívesen bocsátja a robotokat telepítő, használó termelő üze- meg rendelkezésére.
