Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-20 / 170. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1986. július 21., hétfő Amíg a szülő dolgozik, gyermekét biztonságban tudhatja. Izgalmas csata a jégkoronggal ... Gyermekek az ifjúsági klubban EPFÜ-sok hasznos ötlete Szokatlan gyermekzsivaj­ra lettünk figyelmesek az ÉPFU miskolci központi telephelyén. Az irodaház szomszédságában, a korsze­rűen felszerelt játszótéren mintegy ötven nebuló ját­szott önfeledten. Hogyan kerültek a gyermekek a Sajó-parti telepre? Erről érdeklődtünk Nagy János­áétól, a vállalat szociálpo­litikai előadójától. — A nyári hónapokban — a vakáció ideje alatt — visszatérő gond a dolgozók gyermekeinek elhelyezése. Négy évvel ezelőtt elhatá­roztuk, hogy mi magunk gondoskodunk a felügyele­tükről. A kezdeményezés rendkívüli sikert aratott: július 1. és augusztus 20. között minden évben 30— 40 apróság tölti nálunk a napokat. A vállalat ifjúsági klubját rendeztük be erre az időszakra. Az elmúlt évek alatt sikerüli beren­deznünk is a klubot. A jó­léti és a kulturális alapból 35 ezer forintot biztosítunk a táborra. Ez az összeg fe­dezi a szakképzett felügye­let díját és a napi három­szori étkezést. S hogy a gyermekek reg­gel hattól délután öt óráig ne unatkozzanak, arra va­lók a játékok. Az idén pe­dig már filmvetítés is sze­repel a programban. A mo­ziüzemi vállalat hetente egyszer mesefilmeket bo­csát a rendelkezésükre, melyek igen nagy sikert aratnak a gyermekek kö­rében. Korszerűen, jól fel­szerelt játszótéren élhetik ki mozgásigényüket a gye­rekek. A mászókákat, hintá­kat a KISZ-szervezet tag­jai készítették, illetve hoz­ták rendbe. Nagyon népsze­rűek az egynapos kirándu­lások is, melyekre saját autóbusszal viszik a gyere­keket. — Az idén tovább bőví­tettük a gyermekelhélyezé- si lehetőséget vállalatunk­nál — mondja Nagy Já- nosné. A kőkapui saját üdülőnkben 10 napos tur­nusban 20 gyermeket nya­raltatunk, mindössze 440 forintért. Ezt a lehetőséget az elkövetkezendő években tovább szeretnénk folytatni, de több turnusban. Kép és szöveg: Csákó Gyula Rádió mellett Mostanában (ismét?) kezd divatba jönni a falu, mint téma. Csak helyeselhetjük ezt, noha óva intettek a hétfő esti Rádiónaplóban (Kossuth 19.15—20.30) attól, hogy nosztalgikusan szebb­nek lássuk a múltját, mint amilyen volt. Mert igaz ugyan, hogy voltak élő kö­zösségei, s ezek jól működ­tek, mert képviselték, meg- védték a parasztok érdekeit, ám az élet ettől még küz­delmes és nehéz volt. Sokkal izgalmasabb, mert ez már rajtuk múlik, a fa­lu, a parasztság jelene és jö­vője. Erről (is) beszélgettek Kondor Katalin és Szénási Sándor mikrofonja előtt a meghívott szakemberek: dr. Márton János és Benda Gyula. A téma aktualitását jól jelzik a hallgatók tele­fonjai is. Azt aligha kell bizonyíta­ni, hogy a falu, mint tele­pülés, a földművelés, mint életforma a legősibb, s a legéletképesebb is. Voltak évtizedek, tudományos irány­Rádiónapló zatok, amelyek a múltját ugyan nem, de jövőjét már vitatták, mondván, hogy a város a korszerű. A jövő út­ja az, hogy egyetlen hatal­mas város lesz a Földön. Ezek a nézetek mindenek fölé emelték a civilizációt és az urbanizációt, illetve a kettőt nem tudták elképzel­ni egymás nélkül. Márpedig azt mondja a népi bölcses­ség, hogy a lánc csak olyan erős, mint a leggyengébb láncszem. Elmaradott, elsze­gényedett, elöregedett fal­vak mellett nem tartható fenn sokáig a korszerű vá­ros sem. Ezt bizonyítja a történelem, s ezt a világban lezajló folyamatok is. Új felismeréseivel a történe­lemtudomány is ezt igazol­ja. Ama sokat emlegetett ipari forradalmat megelőzte a mezőgazdaságé, amely már termék- (és ember-) fö­lösleget tudott termelni. Megbízható mezőgazdaság nélkül minden állam, biro­dalom, gazdasági rendszer ingatag, mert kiszolgáltatott. a paraszti Érdekes vita alakult ki er­ről, s egyáltalán a magyar parasztság útjáról, a stúdió­ban. Bizony súlyos és durva hibákat is elkövettünk, amikor a paraszti szorgal­mat, leleményt, tehetséget, föld- és jószágszeretetet összetévesztettük, illetve ösz- szemostuk (a kulákozással) a nyerészkedéssel, a munka nélküli haszonnal, amint az a téeszek megalakulásakor, megerősödésekor bebizonyo­sodott. Sőt, mindmáig ez a réteg a legértékesebb a nagyüzemi gazdaságokban is. Sokan otthagyták a fa­lut, ősi mesterségüket, vagy „kétlakiakká”, bejárókká váltak. Ez a tény gyökere­sen megváltoztatta az el­múlt évtizedekben a falu képét — tudtuk meg éppen a tiszalúci riportból. Fella­zultak az évszázadokon át jól működő közösségek, a hagyományok, az erkölcsi normák anélkül, hogy újat adtunk volna helyettük. Az egyik legnagyobb gond, hogy a nem mindig átgondolt értékekről központosítással sok falut (s éppen a legkisebbeket) megfosztottuk az értelmisé­gétől, amely szervezőereje le­hetne a közösségnek. Ám, hogy milyen erősek ezek a gyökerek, hagyományok, ar­ra hallottunk biztató példá­kat is (Lajoskomárom). ahol a helyi értelmiség klubot és kulturális életet szervez magának, nem várva „felül­ről” sem az „ukázt”, sem a segítséget. Mit vár a falu az értelmiségtől? Felelősségtu­datot, kötődést, ha úgy tet­szik életmintát. Azt. hogy vállalja, szervezze, képvisel­je a közösséget! A hagyo­mányokról már esett szó. Ilyen volt a népfőiskola is, mint az ön- és szakmai mű­velődés kitűnő módszere. Hatalmas energiák rejlenek ma is a faluban, mint min­den közösségben. Csupán azt kéri, hogy valamivel többet kapjon vissza a társada­lomtól, mint eddig, s hogy ne hagyják magára. horpácsi A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi tanszékének kiadásában je­lent meg egy hosszabb távra tervezett néprajzi sorozat el­ső öt kötete. A Gömör nép­rajza című sorozatot Üjváry Zoltán tanszékvezető egyete­mi tanár szerkeszti. Ö szer­kesztette az első kötetet is, amely részben a sorozat előzményeit mutatja be, részben már tanulmányokat is közöl a Gömörben folyt etnográfiai kutatásokról. Érdemes nekünk, borsodi­aknak is felfigyelni erre a sorozatra, illetve azokra a kutatásokra és kutatási ered­ményekre, amelyekről a most útjára indított sorozat számot ad. Az egykori, történelmi Gömör 21 települése Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben van — a kutatást irá­nyító professzor is e vidék szülötte —, s az a nagyará­nyú felmérés, amely Gömör hazai és' határon túli részei­ben folyt, a megye sok la­kosa előtt ismerős, sokakat érintett. Egyébként is, a nép­rajzi vonatkozásokat, a nép­élet múltját, szokásait nem lehet határok közé szpríla- ni. A Gömör néprajza I. cí­mű kötetben Üjváry Zoltán A gömöri népélet kutatása címmel, tömören szól arról, mely területen vizsgálódtak, és milyen előzményei vannak a történelmi Gömör (amely néprajzilag önálló tájegység) jelenlegi kutatásának. Gömör 1209-től önálló vármegye, az általunk ismert határai azon­ban csak a múlt században rögzítődtek. Üjváry profesz- szor írása bőségesen szól Gömör nemzetiségi megosz­lásáról, a foglalkozás szerin­ti tagolódásról, főleg pedig azokról a kutatásokról, ame­lyeknek eredményeként ed­digi etnográfiai ismereteink e tájra vonatkozóan kialakul­hattak. A nyolcvanas évek­ben indult meg a nagyará­nyú, szervezett, az egyetemi tanszék által irányított ku­tatómunka, amelyhez a Cse- madok helyi szervei nagy segítséget nyújtottak. A ku- tatótábor résztvevői munká­juk eredményét önálló köte­tekben rögzítik. E kötetek­ből kerül ki a 20—25 dara­bosra, vagy még többre ter­vezett sorozatxjEnnyire való anyag máris készen áll, és a további feldolgozások min­den bizonnyal újabb kiadvá­nyokat kívánnak, az anyagi lehetőségek határain belül. A tanszék azzal a reménnyel bocsátja útjára e kiadványo­kat, hogy a két hazában élő gömö’ri magyarok népi mű­veltsége, nyelvéhez és kul­túrájához való identitása fel­tárul mind a szakemberek, mind a nagyközönség előtt. Ebben a vizsgálatban fi­gyelnek azokra a kulturális elemekre is, amelyek évszá­zadok óta a gömöri magya­rok, szlovákok és németek interetnilcus kapcsolatait bi­zonyítják — mondja Üjváry Zoltán a kiadványsorozat alapvető céljairól. Az első kötetet a tanszék a miskolci Herman Ottó Mú­zeum támogatásával jelentet­te meg, és annak élén — Üjváry Zoltán írását követő­en — Csorba Csaba: A tör­téneti Gömör című áttekintő írását találjuk, majd a már elkészült tanulmányokból ol­vashatunk nyolc munkát. Ezek a következők: Zsupos Zoltán: Népi növényismeret a Medvesalján; Bödi Erzsé­bet: A medvesaljai falvak táplálkozása: Dám László— D. Rácz Magdolna: Adatok a Medvesalja építkezés- és lakáskultúrájához'; Magyari Márta: A baromfi ültetésé­nek és keltetésének hagyo­mányai a Medvesalján; Nagy Molnár Miklós: A medvesal­jai községek gazdasági jelle­gű falun kívüli kapcsolatai; Bartha Elek: Halottkultusz és temetkezési szokások a Med­vesalja falvaiban; Barna Gá­bor: Búcsújáróhely a Básti- hegyben; Baross Zoltán: A csempészés emlékei a Med­vesalján a két világháború között. Megtalálható a kötet­ben az egyik munkatárs vá­ratlan haláláról való meg­emlékezés. valamint a szlo­Gömör néprajza MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 0.20: Mit üzen a Rádió? — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: Kálnoky Lászó: Az üvegkalap. — 0.40: Ki kopog? — 10.05: Nyit- nikék. — 10.35: Operettmúzeum. — 11.05: Az első világháború­ban történt. — 11.25: Márkus László énekel. — 11.40: Bethlen Kata önéletírása. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.50: Házunk tá­ja. — 13.05: Magyar előadómű­vészek albuma. — 14.10: Fúvós muzsika. — 14.35: Séta az egy­percesek körül. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Veszély­ben. — 15.30: Kóruspódium. — 15.49: Régi magyar dalok. — 16.05: Szíriusz és a holdonnyíló bársonyrózsa. — 10.35: A csudá­latos Mary. — 17.00: Gazdasági magazin. — 17.30: Nóták. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 19.15: Szerencsések. — 19.57: Aranylemezek. — 21.00: Interjú Wojciech Jaruzelskivel, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­rával. — 21.30: Szimfonikus mi­niatűrök. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Isten. Shakes­peare és én. — 23.10: Opera­részletek. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. — 8.05: Népdalcsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Zenés délelőtt. — 12.10: A Modern Rézfúvós Együt­tes műveiből. — 12.25: Kis ma­gyar néprajz. — 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik.. — 13.05: slágermúzeum. — 14.00: Kívánságműsor. — 15.20: Könyv­ről — könyvért. — Kb. 16.30.: ..Hívja a budapesti 33-43-22 és a balatonfüredi 42-80l-es telefon­számot. — 17.30: ötödik sebes- ség. — 18.30: Zeneközben. — 19.30: Sportvilág. — 20.05: Hol vagytok, ti régi poénok? — 21.05: Senki többet? Harmadszor! — 22.15: Louis Armstrong zenei önéletrajza. — 22.45: ,,Egy kis balatoni éji zene.” — 0.15: Éj­fél után. 3. MŰSOR: 9.05: A kiállítóter­mek programjából. — 9.08: Nép­zene sztereóban. — 9.30: Nagy siker volt. — 10.05: Klasszikus kamarazene. — 12.00; Történel­mi operákból. — 13.03: Buda­pest. tündérváros. — 14.03: Ma­gyar zeneszerzők. — 14.48: Há­rom nyitány. — 15.25: Asconai Ünnepi Játékok. — 16.30: A De- peehe Mode együttes felvételei­ből. — 17.00: Barokk muzsika. — 17.28: Vizparti történetek. — 18.04: üj operalemczeinkböl. — Közben 18.50: Egészségünkért! — 19.05: Az operaközvetítés foly­tatása. — 20.30: A hét zenemü­ve. — 21.00: interpop Fesztivál ’8G. — 22.10: Vivaldi: A négy évszak. — 22.50: Népdalfeldol­gozások. — 23.14: Zsebrádió­színház. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 6G,8, a 72,11, valamint a 72,77 URII-on) 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Jakab Mária. ('Közben; El sze­retném mondani. Mérő Miklós jegyzete — Válaszolunk hall­gatóink leveleire. Karcsaj Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Mozgássérült gyerekek tábo­roznak Felsőtárkányban — Kel­ler Lívia festőművész kiállítá­sa a Mini Galériában.) — 18.25 —18.30; Lap- és műsorelözetes. vák és német nyelvű össze­foglalás. Az eddig megjelent továb­bi kötetekben már egész könyvet igénylő tanulmá­nyok olvashatók. Tehát nem gyűjtemények. Másodikként Pintér István munkáját ad­ta ki a tanszék Dél-Gömör településrajza címmel, a Za­la Megyei Múzeumok Igaz­gatósága támogatásával. A harmadik kötet szerzője Ka­ties József, címe: Kalendáris szokások a Medvesalján. Eb­ben is a Herman Ottó Mú­zeum volt a kiadó partner. Negyedikként Bcnkö Éva munkáját olvashatjuk Nagy- család a Medvesalján cím­mel, végül ötödik kötetként ugyancsak a Herman Ottó Múzeum támogatásával köz­readva, a kutatás vezetője, a sorozatot szerkesztő Újvá- ry Zoltán munkáját vehetjük kézbe, Fejezetek Gömör folk­lórjához címmel. Megyénk egy kisebb terü­letéről — és a határon túli gömöri életről — szólnak e tudományos munkák. S erről szólnak majd a sorozat to­vábbi darabjai, amelyek se­gítenek e tájegységünket jobban megismerni. (benedek) televízió SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 12.00: Szövetségi kupa. Teniszverseny. — 1G.00: Hírek. — 16.05; A prágai sport­pálya múltja és jövője. — 16.35: A cirkuszt mindenki szereti. Film. — 17.25: Iránytű. — 18.15: A rendőrség nyomoz. — 18.20: Esti mese. — 18.30; Tanácsadó műsor. — 18.40: A szabadidő ki­használásáról. — 19.10; Gazdasá­gi jegyzetek. — 19.20; Időjárás- jelentés. — 19.30; Tv-híradó. — 20.00: Egy időszerű témáról. — 21.25: Eltűntek az élők között. Feliratos szovjet bűnügyi film. — 22.45: Hírek. 2. MŰSOR: 18.30: A hét esemé­nyei magyar nyelven. — 19.00: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Idő járás-jelentés. — 19.30; Tv-hiradó. — 20.00; Honoré Daumier. Dokumentumfilm. — 21.00; Peter Lipa. Zenés portré. — 21.30: Időszerű események.— 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez. történt 24 óra alatt. — 22.10: Szövetségi kupa. Teniszverseny. mozi BÉKE: A sárkány közbelép. Szí. hongkongi kalandfilm. (14 év) III. helyár! Kezdés: nlO, fl2, f5. f7 és f9 órakor. Popeye. Mb. szí. amerikai paródia. II. hely­ár! Kezdés: f3 órakor. — BÉKE, KAMARA: Uramisten. Szí. ma­gyar film. Kezdés: 4 órakor. Márványember. I—II. Mb. len­gyel film. (14 év) Dupla helyár! Kezdés: 6 órakor. — TÁNCSICS: Ivanhoe. Mb. szí. szovjet ka­landfilm. Kezdés: f4 órakor. — Poszeidon-katasztrófa. szí. ame­rikai katasztrófafilm. (14 év)! III. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS, KAMA­RA: Montenegro. Szí. svéd film. (18 év) Kezdés: f7 órakor. — Flor asszony és két férje. Mb. szí. brazil szatíra. (14 év) III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — SZIKRA: A betörés nagymeste­re. Mb. szí. francia krimi. (14 óv) III. helyár ! Kezdés: 4, 6 és 8 ó ra- koir. — FÁKLYA: Szerelmi láz­álom. Mb. szí. olasz film. (14 év) II. helyér. Kezdés; 4 és 6 órakor. Koncert. Szí. magyar film. II. helyár! Kezdés: 8 óra­kor. — FAKLYA. KAMARA: A nőstényfarkas kísértete. Mb. lengyel film. (16 év) II. hely­ár! Kezdés: f5 órakor. — PE­TŐFI : A fehér törzsfönök. Mb. szí. amerikai, ifj. kalandfilm. II. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — KRÚDY; a Coca-Coca kölyök. Mb. szí. ausztrál víg­játék. (14 év) III. helyár! Kez­dés : f7 órakor. — TAPOLCA, ADY: Vaskos tréfa. Mb. szí. olasz vígjáték, (14 év) III. hely­ár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Nincs kettő négy nélkül. Mb. szí. olasz kalandfilm. Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — TOKAJ, DISZKÓ: Piedone Afri­kában. szí. olasz kalandfilm. Kezdés: f8 órakor. — VASAS, PARKMOZI: A sárkány közbe­lép. Szí. hongkongi' kaland­film. (14 év) III. helyár! Kez­dés: 9 órakor. — NÉPKERT. SZABADTÉRI MOZI: Hóbortos népség I. Szí. botswanai vígjá­ték. III. helyár! Kezdés: 9 óra­kor. — AVAS-DÉLI KERTMO­ZI: Maraton életre halálra. Mb. szí. amerikai film. (16 év) Ki­emelt III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — MISKOLC-IIAMOR: Jörgensen, a zsaru. Mb. szí. dán krimi. (14 év) II. helyár! Kez­dés : f6 órakor. •— SZIRMA: Szuperzsaru. Mb. szí. olasz film. III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — PERECES: Piszkos ügy. Mb. amerikai film. II. helyár! Kez­dés: 6 órakor. — KAZINCBAR­CIKA. BÉKE: Bombanő. Mb. szí. amerikai vígjáték. (16 év) III. helyár! Kezdés: 4. 6 és 8 órakor. — LENINVAROS. DER- KOVITS: Robinson Crusoe. Mb. szí. szovjet kalandfilm. Kezdés: 3 órakor. — Egészséges erotika. Magyar (14 év) Kezdés: f6 és f8 órakor. — MEZŐKÖVESD: Gyermekrablás Caracasban. szí. venezuelai krimi. (14 év) II. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD. BÉKE: Földrengés. Szí. amerikai katasztrófafilm. Ki­emelt III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK. RÁ­KÓCZI: Kicsi, de szemtelen. Mb. színes olasz vígjáték. (14 év) III. helyár! Kezdés: 6 és n9 órakor. — Hülyeség nem akadály, szí. magyar film. (14 év) Kezdés: hn4 órakor. — SÁ­TORALJAÚJHELY, BÉKE: Sze­relem első vérig. szí. magyar film. (14 év) II. helyár! Kez­dés: 4 órakor. — A tenger za- mata. Mb. szí. olasz vígjáték. (14 év) II. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — SZERENCS. RÁ­KÓCZI : Végtelen nappalok. Szí. szovjet film. (14 év) Kezdés: 5 és 7 órakor. — EDELÉNY. MÁ­JUS L: Egy szoknya, egy nad­rág. Magyar vígjáték. Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Mi lenne, ha. Szí. szovjet film. (14 év) Kezdés: 6 órakor. A müsorváltoztalás jogát fenn­tartjuk !

Next

/
Oldalképek
Tartalom