Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1986. július 19., szombat Tardona egyre több új házzal gyarapodik A magasabb szintű ellátásért még van mit tenni Kazincbarcikán Város és falu kapcsolata. Volt a járás mint közigaz­gatási egység irányító, el­lenőrző szereppel. A közsé­geknek kevesebb önállóságot biztosított ez a felállás, mint a nem is olyan régen beve­zetett új közigazgatási for­ma: a város és környéke. Itt már az önállóság került előtérbe, ami egyben jelenti azt is, hogy az egy-egy vá­ros környékén lévő kisebb települések saját elképzelé­seiket érvényesíthetik, ezt segíti a város. Hogyan ? Milyen szerepet tölt be ebben az új rend­szerben Kazincbarcika, a vá­ros, a környék fejlesztésé­ben; egyáltalán, mit tudnak kezdeni a községek a kapott önálló jogkörrel? Ezt pró­báltuk kutatni Kazincbarci­kán. * Kazincbarcika 1984. január 1-én „kapott” 29 plusz egy települést. Ez a plusz egy Sajószentpéter, s azért így írjuk, mert tulajdonképp ez megyei irányítású nagyköz­ség. Ám bizonyos területe­ken (oktatás, művelődés) a Városhoz tartozik. A 29 köz­ség tizenhárom tanácsa szo­ros együttműködésben áll a várossal. A tanácsi testüle­teknél, illetőleg azok munká­jánál egy úgynevezett mellé­rendeltségi viszonyra kell gondolni. (Viszont a szakha­tósági vonalon alárendeltsé­gi viszony áll fenn.) S még egy kis statisztika: az ezer lakos alatti települések szá­ma 18. Ebből 8 településen ötszáznál kevesebben élnek. Jancsurák Barnabás, Ka­zincbarcika vb-titkára: — Frissen él bennem ez a téma, mert éppen nemrégi­ben tartottam előadást a megye községeiben dolgozó tanácselnököknek, a város és városkörnyék kapcsolatá­ról. (Amiből tehát az is ki­tűnik: a megyei vezetés is napirenden tartja ezt a kér­déskört.) Ami a tanácsok gyakorlati együttműködését illeti, ezt mindenképp jónak ítélhetjük meg. Az a bizo­nyos mellérendeltségi vi­szony sokkal mélyebb, mint amit maga a fogalom takar. Nevezetesen: a tanácsok ve­zetői kölcsönösen részt vesz­nek egymás testületi ülése­in. Olyan koordinációs bi­zottságot alakítottunk 1985- ben, melynek ülésein előze­tesen megbeszéljük azokat a kérdéseket, problémákat, melyek a községeket érintik. Konkrét példák: a követke­ző öt esztendő közoktatási kérdései, feladatai, a tömeg- közlekedés helyzete, az e té­ren esetleg jelentkező igé­nyek kielégítésének módjai, az ivóvízprobléma egyes te­lepüléseken és így tovább. — Milyen időközönként ülésezik ez a bizottság? — Negyedévenként, egyéb­ként szükség szerint, tehát itt nincs merev szabály. — Mit tesz még ez a bi­zottság a város 29 „gyerme­kéért”? — A tanácsok — közös akarattal — létrehoztak egy Önállóan és együttműködve OOHL fejlesztési alapot. Ebbe a közös kasszába mindenki betesz meghatározott össze­get. így Kazincbarcika 200 ezer forintot, a falvak pedig lakosonként 4 forintot. Ta­valy 443 ezer forint gyűlt össze. — Ebből kik, illetve mely községek részesülnek? Ho­gyan történik e pénz fel­osztása ? A tanácsok pályázat útján kaphatnak ebből a pénzből. Különben azt, hogy hová, mire jusson a fejlesztési alapból, a koordinációs bi­zottság dönti el. — Mire fordították ezt a pénzt az elmúlt évben? — Még mielőtt erre a kér­désre válaszolnék, elmon­dom, hogy ebből, illetve az egy-egy községnek juttatott összegből nem valósítható meg valamilyen építkezés teljes egészében. Ez csak ki­egészítés, azaz egyfajta pót­lás. Mihez használták fel? Például Felsőnyárád, Ra­gály, Alacska a ravatalozók­hoz kapott, vagy említhetem Vadna társközségét, Sajógal- gócot, ahol a vezetékes ivóvízhálózat tervezéséhez 197 ezer forint jutott. Még mindig a pénznél maradva: egy másik alapot is létre­hoztak a tanácsok. A köz- művelődési alapot. Ez végső soron jelképes összeg, főkép­pen a falvak általános isko­lásainak színházlátogatásaira, utazási költségeire biztosít fedezetet. A városkörnyéki települé­sek lakói nagyrészt az ipar­ban dolgoznak. Főképpen a vegyiparban, a bányászat­ban. Fontos tehát, hogy a járatok alkalmazkodjanak a műszakokhoz. Nos, ha a falvakban valamilyen hiá­nyosság, probléma adódik a közlekedéssel, ezt jelzik a városi tanácsnak. A taná­csok — mondta a vb-tiftkár — jó kapcsolatban állnak a Volán kirendeltséggel. Álta­lában sikerül megoldani sok kérést (járatsűrítést, vagy új járatok indítását), persze nem mindig. Azért elmond­ható: a Volán segít a jelent­kező gondokon erejéhez, le­hetőségeihez mérten. Ugyanígy a lakosság han­gulatát befolyásoló tényező a kereskedelmi ellátás. Ezen a téren kiemelendő, hogy Kazincbarcikának — s ez a legutóbbi tanácsülésen is el­hangzott — a magasabb szintű ellátást kell biztosí­tani. A kisebb településeken pedig arra kell törekedni, hogy az alapellátás legyen jó. — Itt még adódnak prob­lémák — tájékoztat a tit­kár —, mindenesetre figye­lemmel kísérjük a kínálati színvonalat. Kapjuk a jelzé­seket a községekből az alap­ellátásról. Helyszíni szemlé­ken győződünk meg ezekről, továbbá társadalmi ellenőrök segítik munkánkat. A kis­községekben elég sok a sza­bálysértés, ugyanakkor eze­ken a helyeken — gazdaság- talanságra hivatkozva — 'több boltot be akartak zárni. Például Izsófalván, Ormos­bányán, Rudolf telepen. Véle­ményem szerint a kereske­delmi vállalatok vezetőinek jobb politikai rálátással kel­lene ez esetekben bírni. Az említett példánál maradva: nem kérték ki a tanács és a lakosság véleményét, úgy akarták bezárni az üzleteket. Hangsúlyozom: először poli­tikailag kell felmérni a helyzetet, s csak utána néz­ni a gazdasági oldalt. — Ami a város magasabb szintű kereskedelmi ellátását illeti: itt még elég sok a hi­ányosság. Nincs elég a tar­tós fogyasztási cikkekből, de a férfi- és" gyermekruházati árukból sem kielégítő a vá­laszték ... Mindezeken segít majd az' áfész leendő ipar­cikküzlete, és a többi szak­bolt, melyeket megépíteni terveznek. Sommázva: a Barcikának szánt központi szerepét (a kereskedelmi el­látás terén betöltendő fel­adatokat) ma még nem tud­ja kellőképpen ellátni. Más. Az idegenforgalom. Köztudott, hogy ez a „füst nélküli ipar” hazánkban sok helyütt már igen jól működik. Ám itt némi el­lentmondás is tapasztalható: a városban elég sok a füst, ugyanakkor szintén sok a szép park, szobrokkal, sétá­nyokkal, virágokkal teli te­rület. Tehát van ez is, az is. Az azonban kétségtelen tény, hogy a Bükk lábánál fekvő községek igencsak al­kalmasak lennének vendég- járásra. Legalábbis, ami a természeti adottságokat ille­ti. Az elmúlt évben foglal­kozott a városi végrehajtó bizottság az idegenforgalom kérdésével. Itt kiderült, sokkal több látnivaló van a városban és környékén, mint amiről eddig tudtak. Igen ám, de ezeket a nevezetes­ségeket, természeti szépsége­ket megfelelőképpen kell- (ene) propagálni. Ez eleddig nem nagyon történt meg. Most, közösen a megyei idegenforgalmi hivatallal — ahogyan mondani szokás — megtették az első lépéseket. Kiadványt terveznék. Min­denképpen segíti majd az ideérkező vendégek elhelye­zését, hogy a BVK Polimer Szállóját, mely jelenleg 68 férőhelyes, nemsokára bőví­tik. Üdülőkörzetnek kiválóan alkalmatos a Bükk festői kör­nyezetében található három település: Dédestapolcsány, Mályinka és Tardona. Ez utóbbi községbe mi is ellátogattunk. A Tardonára érkező idegeneknek legelsőül a sok új ház „szúr szemet”, melyek a közelmúltban épül­tek. Egyre inkább fejlődik ez a bükki község. Aminek előjele az is, hogy mind több barcikai család épít itt új otthont. Hisz’ nem nagy a távolság a várostól, jelen­leg mindössze úgy 25 kilo­méter. Nemsokára pedig még kevesebb lesz, ha meg­épül az a 4700 méteres út­szakasz, melynek révén alig több mint tíz kilométert kell csak utazni, hogy valaki a városba érjen. Ez az út, melynek építését rövidesen elkezdik, kulcskérdése a fa­lunak. Ugyanis sok minden függ ettől. Csökkenhet ezál­tal a buszköltség, növeked­het az idegenforgalom ... Mihály István, Tardona elöljárója is elsőként ezt em­líti beszélgetésünkkor: — Ez az út nagyon kell. Ha elkészül, biztosan erő­sebbek lesznek a szálak a várossal. Egyébként jó a tö­megközlekedés, az utóbbi időben főleg a munkásjára­tok terén tapasztalható ja­vulás. Fél-, illetve egyórán- ként jár a busz Kazincbar­cikára. A hét végi járatokat is rendezték, ez főként a di­ákok utazása szempontjából volt kívánatos. Amennyiben a község lakói jelzik a prob­lémát, azt továbbítva, min­dig sikerül valami megoldást kitalálnia a Volánnak. — Milyen a falu kapcso­lata a várossal? — Mivel még nem olyan régen van ez az újfajta kap­csolat, egyelőre tájékozódó. Azt azonban elmondhatom, mindent próbálnak elintézni, amit kérünk. Mi persze kí­vánságainkat, gondjainkat a székhelyközségen, Dédesen keresztül jelezzük. — Milyen nagyobb lépést terveznek a hetedik ötéves tervben? — Elég rossz, nitrátos a víz a faluban. Így, egyik fontos feladat, a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése. S még hozzáteszem: nemcsak rossz minőségű a víz, de nem is nagyon van. Némely részeken 86—40 méterre le­fúrva sem találtak vizet. Nos, ezért mindenki vágya, hogy jó minőségű víz foly­jék a csapokból. Meg aztán azért is kell, mert sokan szándékoznak itt építkezni, letelepedni, amihez elenged­hetetlen a jó ivóvíz. A tervek már elkészültek, s ebben az öt esztendőben el is készül a vízhálózat. Jelenleg egy­két eladó telek van, de újabbakat alakítunk ki, ép­pen azon a részén a falu­nak, ahol az új út lesz. — Milyen Tardona keres­kedelmi ellátása? — Elég jó. Az alapellá­tással nincs probléma, so­kat javított a helyzeten a nemrégiben átadott bolt. Dédesen van iparcikküzlet, ott rendelésre a tartós fo­gyasztási cikkeket — tévé, hűtőgép, mosógép stb. — megvásárolhatjuk. Barciká- ra csak akkor megyünk, ha — mondjuk — bútort, vagy nagyobb tárgyakat vásáro­lunk, olyanokat, amihez már egy tehertaxi szüksé­geltetik. Húsbolt van, ahol "szintén elég jó a választék. Az igaz, hogy az olcsóbb hústermékekből nem min­dig megfelelő a választék. Továbbá zöldség- és gyü­mölcsbolt is nyílt nemrégi­ben a falu közepén. Ruhá­zati cikkekért a városba utazunk. Idegenforgalom. Mihály István elmondotta, hogy mi­kor még megvolt a kisvasút, több volt az erre utazó, itt megálló és szétnéző turis­ta. Közel van Bánkút, Szentlélek, sokítfi errefelé közelítik meg e két, téli sportoknak is otthont adó területet. Az is a lehetősé­gek között szerepel, hogy a focipálya feletti részen va­lamilyen tábornak alakítaná­nak ki helyet. Rövidesen, már ez évben lesz intézményes szemétszál­lítás, amit a Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat végez majd. Megszűnnek így — remélhetőleg — az illegális szemétlerakó helyek. Még a tervekről: a VII. ötéves tervben szolgálati la­kást építenek, vagy kész há­zat vesznek erre a célra. Ez még nincs eldöntve, minden­esetre a pénz már rendelke­zésükre áll. Bevezetőnkben szót ejtet­tünk az önállóságról. Nos, úgy tűnik, Tardonán — s más városkörnyéki települé­sen is — élnek ezekkel a jogokkal. Karöltve a város­sal. Várva és megkapva a kezdeti lépéseknél azt a se­gítséget, melynek révén a későbbiekben ez az önálló­ság még kiforrottabb, még érettebb lesz. Mészáros István A tágas barcikai tereken jólesik megpihenni, olvasgatni Aki erre jár, az benéz a tardonai tájházba, viseletét talál ahol érdekes régiségeket, nép-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom