Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. július 16., szerda Reform és a távlatok „Az igazat mondd, ne csak a valódit” — írta a költő és a más korban pa­pírra vetett igazság napja­ink propagandájának is alapkövetelménye. Számunk­ra ez azt is jelenti’, hogy ne csak az eredményekről ír­junk, hanem a sikereket tárgyilagosan ismertetve, elemezve bíráljuk azokat a megoldásra váró problémá­kat, jelenségeket, amelyek egy részét már évek óta te­herként cipeljük magunk­kal. Naponta érzékeljük, hogy milyen ellentmondásos viszonyok között élünk. Az­zal tisztában vagyunk, hogy ezek az ellentmondások tör­ténelmi távlatban fejlődé­sünk valamiféle mozgató­rugóit is jelentik, noha a mában sokszor nehezen el­viselhető feszültségeket szül­nek. Naponta mérlegeljük ered­ményeinket és megoldásra váró feladatainkat, örven­dünk, hogy politikai intéz­ményeink fejlődnek, meg­újul a K'ISZ, választási rendszerünk korszerűbb, ha úgy tetszik, demokratiku­sabb; közéletünk nyílt. Se szeri, se száma a széles nyilvánosság előtt folyó vi­táknak, a tehoról, az öt­éves tervről és egyebekről. Sokat dolgozunk, ezért nem tetszik és nehezen értjük meg, hogy miért nem javul iparunk teljesítménye. Költ­ségvetési deficitünk növek-' szik, adósságaink nőnek. Optimizmusunk töretlen, de már nyíltan kimondjuk: a VI. ötéves terv egyetlen je­lentős célja sem valósult meg. Súlyos terheket cipelünk magunkkal, vagy máskép­pen fogalmazva, évek óta nem tudunk megoldani sür­gető feladatokat. Például gazdasági reformunk végre­hajtása csigalassúsággal, ki- sebb-nagyobb kitérőkkel és visszafogásokkal „halad”. Egyes vélemények szerint, nem merjük vállalni a gyor­sítással járó társadalmi fe­szültségeket. De az is nyil­vánvaló, hogy a gazdasági reform nélkül nem tudjuk más társadalmi céljainkat sem megvalósítani. De ha gazdasági problémáinkat nem tudjuk gyorsabban megoldani, akkor veszélybe kerülnek eddigi politikai eredményeink is; a szabad­ság, a demokrácia eddig el­ért szintje, minősége. De hát kin múlik mindez? Egyrészt biztos, hogy a so­kat említett külső körülmé­nyek kedvező változásán, másrészt a mostanában még többször emlegetett, és már-már elkoptatott embe­ri tényezőn. Tehát rajtunk a sor. Azo­kon, akiknek munkaereje is gyorsabban kopik mostaná­ban. Már csak azért is, mi­vel több munkát, energiát kell fordítani az újraterme­lésére. Többet kell dolgozni, mert több pénz kell. mert növekednek az árak, drá­gább az élelmiszer, maga­sabbak a megélhetési, tehát az „újratermelési” költségek is. A gazdaság stagnál, in­fláció van. Ahhoz, hogy előrelépjünk, sok minden kellene. Kedve­zőbb külpiaci körülmények, kezdeményezés, bátorság, pénz, kevesebb bürokrácia és nagyobb demokrácia. Például nagyobb biztonság az újító, kockázatot vállaló embernek. Az, hogy ha va­laki ma kezdeményez vala­mit és dicséretet kap érte, jövőre ne kapjon ugyan­ezért megrovást. Ne csak a pillanatnyi hasznot hozó kezdeményezéseket támogas­suk, hanem azokat is, akik távlatokba tervezve nézik mindannyiunk, így a ma­guk érdekeit is. Petra József HÖLGYEK, FÉRFIAK, FIGYELEM! Lényegesen kevesebb pénzből újíthatják fel ruhatárukat, ha kínálatából vásárainaik. Július 16- 18-ig minden női és bakfis nyári pantalló 30%-os engedménnyel kapható. Július 16-tól, amíg a készlet tart: különleges egyedi ruháikat, blúzokat, blézereket, kamaszingeket szintén 30%-os engedménnyel kínálunk a földszinti divatosztályon Július, 16-18-ig AJÁNDÉKCSOMAGOT adunk minden kedves vásárlónknak, aki a földszinti kötöttosztályon 600 Ft feletti NŐI ÉS FÉRFI HOSSZÚ UJJÚ PULÓVERT, KARDIGÁNT vásárol. Várja önt a MISKOLCI W Centrum Áruház-le Palesztin harcos Bejruttól délkeletre az izraeli bombázás romjait szemléli. A háttérben bulldózer segítségével takarítják el a romokat. A távbeszélő-hálózat fejlesztése megyénkben (Folytatás az 1■ oldalról) Sátoraljaújhelyen és Sáros­patakon szintén az idén ál­lították üzembe az automata telefonközpontokat, ám ezek­kel csak helyi hívások bo­nyolíthatók le. A tervek sze­rint már ebben az esztendő­ben megteremtik a távhívás bevezetésének feltételeit. A két város vonzáskörzetéhez tartozó községekben — saj­nos — szintén csak a VIII. ötéves terv idején nyílik le­hetőség a kézi kapcsolású központok kicserélésére, il­letve korszerűsítésére. Szerencsen folyamatosan működik a távhívószolgálat — de még mindig kézi kap­csolással. Ugyanez a helyzet Tokajban is. A mostani öt­éves tervben csupán a sze­rencsi előfizetők számára te­remthetők meg az automata hívás feltételei. Az Encsen és a város vonzáskörzetében élőknek már jobb hírrel szolgálhatunk. A városban a VII. ötéves terv idején — 1000 állomás kapacitással — várhatóan megépül az auto­mata központ. A miskolci regionális központ üzembe helyezése után nyílik lehe­tőség a távhívás bevezetésé­re, majd a VIII. ötéves terv­ben Encs vonzáskörzetének bekapcsolására. Ózdon jelenleg.két, egyen­ként 900 állomásos konténer­központ bonyolítja le a vá­rosi forgalmat, illetve a táv­hívásokat. A VII. ötéves tervben a posta a bolyoki lakótelepen 1000-es központ telepítését tervezi. A város vonzáskörzetének telefonköz­pontjai szintén ikézi kapcso­lással működnek. Automati­zálásukra csak a következő ötéves tervben kerülhet sor Megyénkben a távbeszélő- fejlesztés szempontjából Le- ninváros és körzete van a legkedvezőbb helyzetben. A városban ugyanis már meg­épült a viszonylag korszerű automata és távhívóközpont. A VII. ötéves tervben meg­kezdődik a város vonzáskör­zetéhez tartozó községi tele­fonközpontok automatizálása. Mezőcsáton egy 1000 állomá­sos központ telepítését ter­vezi a posta. Nyilvánvaló tehát, hogy az évtized végéig csupán a na­gyobb településeken történik meg az elavult központok korszerűsítése. A községi központok automatizálását nehezíti, hogy a korszerűbb telefonközpontok elhelyezé­séhez új épületeket kell, vagy kellene emelni, s egy­ben a helyi hálózatokat is teljesen felújítani. A mun­kát a posta saját erejéből nem képes megvalósítani. A beruházásokhoz — miként Miskolcon — a helyi erőfor­rások bevonására is szükség lesz. (udvardy) Sevardnadze londoni tárgyalásai „Sevardnadze lefekteti az együttműködés alapjait” — így összegezik Londonban kedden, a szovjet külügy­miniszter hivatalos látoga­tásának második napján a hétfőn lezajlott építő szel­lemű tárgyalássorozat ered­ményeit. „Haraso” — jellemezte tömören Eduard Sevardnad- ze egyetlen szóval a tár­gyalások légkörét a Dow­ning Street 10. előtt vára­kozó újságíróknak, Margaret Thatcher asszonnyal folyta­tott több, mint kétórás megbeszéléseikről távozóban. A brit kormányfő örömmel vette a szovjetunióbeli láto­gatásra szóló meghívást, s azt nyomban elfogadta. 'Kedden délelőtt a Lan- cester Houseban, a nagy fontosságú nemzetközi kon­ferenciák és tanácskozások hagyományos színhelyén folytatódtak Sevardnadze és Howe tárgyalásai. Nemzetközi tudósiórum Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) ez a moratórium él, s még van idő ezt a lehetőséget kihasználni. A tudósfórum erre vonatkozó kérését a szovjet kormány természe­tesen a leggondosabban megvizsgálja, döntéséről a résztvevőket értesítik. A döntést azonban nagymér­tékben befolyásolja majd az, hajlandó-e az Egyesült Államok a leszerelés kérdé­sével foglalkozni. Mihail Gorbacsov el­mondta, hogy amerikai részről és egyáltalán, nyu­gati részről eddig nem kap­tak választ leszerelési javas­lataikra. Amerikai részről ezzel szemben bejelentették, hogy a SALT—TI. szerződés „halott”. Célravezetőbb volna a bé­kés fejlesztési programokra fordítani az erőforrásokat, mondotta Gorbacsov, s a V'EGA űrprogramot hozta fel a békés és előrevivő nemzetközi együttműködés példájaként. A világ népei­nek érdekei minden egyéb­nél előbbrevalóak — mon­dotta. — Vannak rész-, re­gionális, vagy csoportérde­kek, a hadiipari komplexu­mok érdekei. Egyrészt azon­ban ezek nem egy nép, s még kevésbé az emberi ci­vilizáció érdekei, másrészt a katonai kutatások és a katonai termelés leállítása nem okozna károkat a bé­kés kutatásoknak. A nemzet- és államközi ügyekben a kapcsolatok új típusának megteremtésén kell fáradozni — mondotta Mihail Gorbacsov. Sem a Szovjetunió, sem pedig az Egyesült Államok nem ural­kodhat a világon. A világ megváltozott. Ha valaki ezt figyelmen kívül hagyja, na­gyot lehet hibázni a politi­kában. Mi ebből indulunk ki. Ügy hiszem, hogy a Szovjetunió komoly érveket szolgáltatott e nézőpont alátámasztására. Végezetül visszatérve a tudósfórum témájára, az SZKiP KB főtitkára kijelen­tette, hogy teljes mértékben egyetért a tudósoknak azzal a véleményével, miszerint az atomfegyver-kísérletek be­szüntetése hatalmas előrelé­pés volna a helyes irányban — a fegyverkezési verseny megfékezése, az atomfegyve­rek korszerűsítésének meg­szüntetése, s végső soron megsemmisítésük irányába. Lengyel delegáció az LKM-ben Július 15-én délután a Le­nin Kohászati Művekbe ér­kezett a Lengyel Kohászati Információs és Közgazdasági Kutató Központ négytagú de­legációja. A háromnapos látogatás célja, hogy a Lengyel Nép- köztársaság és hazánk 1986— 90. évi vaskohászati számí­tástechnikai devizamentes együttműködésének keretein belül tanulmányozzák az LKM számítástechnikai és számítógépes folyamatirányí­tási tevékenységét, valamint egyeztessék az 1986—87. évi devizamentes műszaki-tudo­mányos és gazdaságii együtt­működési tervet. A vendégeket Csathó Géza, az LKM gazdasági igazgató­ja fogadta. Programjukban szerepel a kombinált acélmű és az acélműi számítógépes folyamatirányító rendszer megtekintése, és megismer­kednek az LKM számítás- technikai főosztályának te­vékenységével is. Szép, nyári nap (kopott farmerek az út mentén, meg ilyesmi), ennek a nyári napnak is a kora reggele, ami­kor az ember még félálomban ban­dukolva nézi a kelő Naptól hosz- szúra, élesre rajzolt árnyékát és ab­ban a hitben vág neki a miskolci utcáknak, hogy hátha mégis talál nehány üveg seritalt valamely, má­sok által észre nem vételezett ke­reskedelmi egységben, mert az em­ber, így nyári, kora reggeleken va­lóban bamba kicsinység. Egyszerre csak sziréna csap bele a csendes időbe! Sziréna, amire a panelház lakója már régóta nemigen figyel, hiszen hozzá tartozik a min­dennapokhoz, miként a sörhiány, az áreltérítés (manapság már jobb helyeken így mondják az árdrágí­tást, igen méltatlankodva tette szó­vá ezt a megyei tanács vb. leg­utóbbi ülésén egy egyén, a vb. tag­ja), tehát a lakó lépked tova szép csendben. Cs ahogy! Észrevételezi, miszerint a sziréná­zó gépjármű nem az eleddig szok­ványos mentő-, tűzoltó-, rendőrkocsi, hanem látszatra nagyon is egyszerű jármű: rendőr motorkerékpár. A nemrég rendszeresített járművekből való, melyeket alig-alig láttunk még, ámbár igen mutatósak. Most hát ez szirénázik, vágtázik a mis­kolci Győri kapuban, ráadásul ka­nyarul is egyet, egy aprót, ráfut a Reggeli krimi villamossínekre, majd az egyik cso­mópontnál lezárja az utat a szem­közt érkező géperejű és minden más erejű meghajtású járművek elől. Éppen egy Zsiga csikorog előt­te, szemközt a rend motoros őré­vel, mindketten fegyelmezetten, elő­írásszerűén megállnak. No, itt már lesz valami! A bambán bandukoló ember sze­méből persze rögvest elröppen az álom, máris igyekszik közelről szem­ügyre venni a reggeli krimit. Itt ugyanis valamely arra érdemeset elkaptak. Nyilvánvaló, hogy kira­bolták a bankot. Az elvetemült, pénzéhes egyének behatoltak, kira- raboltak, kocsiba vágták magukat, elhajtottak, hiszen mostanában a bankrablás a módi. Csakhogy! Az éber nagyfőnök rádión közölte a rendszámot, az útirányt, a moto­ros most elébe szaladt, a kereszte­ződésben leblokkolta, elkapta, úgy kell neki! Érdekes egyébként, hogy a Zsigá­ból senki nem száll ki, sőt, a moto- ' ros rendőr sem serkent erre, in­kább visszafelé tekintget. Sziréna! Onnan, a messzi távol­ból viszont most ismét felvijjog a sziréna, jól hallhatóan, zengve, vi­sítva a sokemeletes panelházak kö­zött! Mégis Tesz itt valami! Kihajol­nak a frissen ébresztettek is az ab­lakokon, hadd lássák, amit látni ér­demes! Rendőrautó érkezik hát sziré­názva, villogtatva, persze, hogy meg­állunk, kivárni a végét... És ime: a rendőrautó bekanyarodik a rend­őrmotoros által lezárt keresztező­désbe, maga után vezetve nyolc-tiz kismotoros, segédmotoros srácot, akik a balra ívelő kanyarban elő­írásszerű sebességgel tovahaladnak. Az előírt sebességet leginkább az előttük haladó rendőr kocsi szabja meg. Bizonyára próbázók, túrázók, MHK-zók, vagy ehhez hasonlók. Szép ez bizony így, a reggeli, nyári napsütésben! A fiúk is előírásosan, a rendnek megfelelően mennek. Nem is lenne ezekkel a srácokkal semmi baj a panel között sem, a villamo­sok előtt átsuhanva, a gépkocsik között lavírozva, a magas házak kö­zött motort bőgetve sem. Nem len­ne ővelük semmi baj. Csak hétköz­napokon is ilyen rendőri díszkísé­rettel kellene közlekedniük. Egye­lőre nem várható. Sajna. Priska Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom