Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

ESZflK-MACYA nnnpTír PROL NAPRA NAPRÓL HUnuZAL NAPRÓL NAPRA miü iPROI . NAPIM NAPRÓL NAPRA „Kultúrszomj" — Szabad, a kocsi? — Igen — válaszol a Búza téri taxiállomás egyik gép­kocsivezetője, kezében tartott újságjába mélyedve. — Ide és ide legyen szíves! — Diktálom a elmet. Válasz — semmi. Megdöbbenés annál inkább. Legalábbis részemről, mivelhogy az indulás és az első pár méter elég­gé rendhagyó. A vezető, újságját csupán egyik kezében tart­va, „vakon” indít. Kis idő után megszólalok: — Csak olvasson nyugodtan, majd én vezetek! Csend. Semmi reagálás. Nincs humorérzéke! — nyugtázom magamban, noha pillanatnyilag én is így vagyok ezzel. Néhány kunkor után végre leteszi a lapot. Talán megsajnált... No, nem sokáig, mert a lámpánál ismét a betűrengetegbe zuhan tekintete. Vaj’ mi lehet olyan izgalmas? — töprengek. Be­lesni a lap hasábjaiba persze nem merek. Kettőnk közül valakinek figyelni kell a forgalomra, hiszen a taxi újra el­indul, a vezető pedig még mindig olvas. Üristen! — sóhajtozok egyre idegesebben. Hány lámpa lehet még?... Es egyáltalán. Hogy lehet ilyen hosszú cikkekkel teleírni egy újságot? ... (monos) — Középiskolásoknak szerve­zett idegen nyelvű tábort a Mol­nár Béla Ifjúsági Ház. Nyolc­van tanuló négy nyelven (an­gol, német, francia, orosz) gya­korolta a társalgást, gyarapítot­ta a szókincsét. A tanultakról csütörtökön délután kettőtől ad­nak számot játékos foglalkozá­son az ifjúsági házban. — Hazai tájakon címmel állandó fotókiállítást nyitott a Képzőművészeti Kiadó a fővárosban, a Bajcsy-Zsi- linszky út 62. alatti minta­boltjában, saját archívumá­nak anyagából, a magyar fotóművészet nagyjainak ké­peiből. A felvételek a Posz­terházban meg is vásárol­hatók. — Üzemtörténeti pályázatot hirdet a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsa üzemek, Intéz­mények, munkahelyek történeté­nek bemutatására. A pályázat maximum 20 gépelt oldal lehet. Beküldési határideje: 1986. no­vember 15. A témával kapcso­latban az SZMT kulturális, agi- tációs és propagandaosztályán adnak felvilágosítást, a 61-177/ 184-es telefonon. — Tovább bővíti üzlethá­lózatát a Mezőkövesd és Vi­déke Áfész. Szomolyán még az idén több mint 1 millió forintért egy ABC-kisáruhá- zat létesítenek. Tibolddaró- con és Tiszabábolnán pedig bővítik az élelmiszer-, illet­ve a vegyesboltot. Szentist- vánon önkiszolgáló élelmi­szerbolt kialakítását terve­zik. — Tovább fejlesztik a Borsodi Vegyi Kombinátban az üzemegészségügyi ellá­tást. Jelenleg a Sajó menti nagyüzemben 5 rendelő áll megfelelő felszereltséggel és személyzettel a dolgozók rendelkezésére. A vállalat­nál az idén tervbe vették például a vgm-ben foglal­koztatottak időszakos szűrő- vizsgálatának elvégzését, va­lamint az alkalmassági vizsgálatok számítógépes nyilvántartását is. Ma este a képernyőn Krampampuli A ma este 20.30-kor a • második műsorban je­lentkező adás címe - Krampampuli - bizonyára so­kaknak ismeretlenül cseng. A rendező - Ledniczky Márton - a műsorújságban elmagyaráz­za az érdeklődőknek, hogy a miskolci egyetem bányászhall­gatói között ismerkedett meg ő is a krampampulival, ami nem más, mint az egykori bá­nyász-kohász-erdész szakesté­lyek elengedhetetlen kelléke, valójában egy méregerős ital- keverék. Ekörül pereg majd a mai műsor, a zenés diáktalál­kozó az egykori soproni egye­temi hagyományok alapján, is­mert színművészek és soproni diákok közreműködésével. A ké­pen Usztics Mátyás (bal olda­lon) és két diák. Eszak-Magyarország. — Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: NAGY ZOLTÁN. Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. — 3527. Pos­tacím: Miskolc Pf.: 351. Telefonok. Központ: 38-941.' Titkár­ság: 16-886. Ipari rovat: 16-035. Belpolitikai rovat: 16-450. Kul­túrrovat: 16-067. Sportrovat: 16-049. Levelezési rovat: 16-046. Kiadja a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út 15. — 3527. Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: Mis­kolc, Széchenyi út 15—17. 3525. Telefon: 16-213. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbesítő postahi­vatalnál, a hírlapkézbesítöknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V.. József nádor tér 1. — 1900., közvetlenül, vagy postautalvá­nyon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetési díja egy hónapra 43 forint, egy negyedévre 129 forint, egy évre 516 forint. Index: 25 655 rsSN 0133-0357. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelőt vezető- WIRTH LAJOS 1..-­Naptár _______ 1 986. JÚLIUS 15., KEDD A nap kelte 5.02, nyugta 20.39 órakor A hold kelte 14.04, nyugta 0.20 órakor Névnap: Henrik Háromszáznyolcvan éve született Harmensz van Rijn Rembrandt (1606— 1669) holland festő és réz- kar coló, minden idők egyik legnagyobb művésze. IDŐJÁRÁS-JELENTÉS Felhősödés mellett főként a déli, délnyugati ország­részben lehetnek futó zápo­rok, kedden jobbára gyen­gén felhős, száraz idő várha­tó. Az időnként élénk északi szél mérséklődik és változó irányú lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 21 és 26 fok között várható. . . . mármint az elődje. Ugyan­is Golop község vasútállomása nem volt mindig ilyen elhanya­golt. Nem is olyan régen egy szép kőépület előtt állt meg a vonat, a vonatra várakozók a jelenleginél tisztább és rende­zettebb körülmények között vá­rakozhattak. Számomra érthe­tetlen, hogy a már meglévői a tájba illő épület szanálását mi indokolta? Miért egy ilyen csúf­ság került a helyére? Hogy most miként néz ki a golopi vasútállomás, arra választ ad­nak a felvételek.- fojtán ­Tanácsok az élelmiszerek nyári tárolására, felhasználására Tűz a Compack budapesti sómalom-iizemében A nyár eddig eltelt heteiben több ételmérgezés történt. A helytelen tárolás, elkészítési mód előidézte ételmérgezések elkerülésére hasznos néhány ta­nácsot megszívlelni — mondot­ta dr. Novotny * Tibor, az Or­szágos Élelmézés- és Táplálko­zástudományi Intézet főigazgató­helyettese az MTI munkatársá­nak adott nyilatkozatában. Már a vásárláskor ajánlatos ügyelni: különösen a nyári hó­napokban lényeges a termékek csomagolásán feltüntetett fo­gyaszthatósági idő figyelembe­vétele, mivel a lejáraton túl nagy a veszélye a megromlás­nak. Az egyes élelmiszereket a tárolásnál el kell különíteni. A hűtő hőfokát célszerű ellen­őrizni, s ajánlatos a maximális értékre állítani, ha hosszabb időre kívánnak elhelyezni ben­ne bizonyos ételeket. Fontos tudni, hogy egyes élelmiszerek a hűtőben is bomlanak, ezért ezeket —- különösen a virsli- és a felvágottféléket — egy-két napnál tovább semmiképpen sem szabad tartani. Az élelmi­szereket megfelelő csomagolás­ban szükséges elhelyezni a hűtő- szekrényben. A konyhaasztalon ne helyez­zék egymás közelébe a fertő­zési veszélyt is magukban rejlő élelmiszereket, például a tojást, a húst, a földes zöldségféléket. Ezeket különös gonddal kell megtisztítani. A tojás héján pél­Befejeződött Másfél nappal a kitűzött határidő előtt befejeződött a Lenin Kohászati Művek kom­binált acélműve folyamatos acélöntőművének nagyjaví­tása. A több száz karbantar­tó az elmúlt két héten ala­dául — bár szemmel nem lát­ható a szennyeződés — nem ritkán találhatók fertőző bél­baktériumok. Ezért célszerű a felhasználás előtt megmosni. Nyerstojásos ételeket a nyári időszakban minél kevesebbet készítsenek, akkor is csak friss tojásból. Fontos ügyelni arra, hogy a nyersanyagok feldolgozásának eszközeit ne használják a tála­lásnál. Ne egyenek abból az edényből, s azzzal az evőeszköz­zel, amelyet a főzés előkészíté­sénél alkalmaznak, ne vágjanak kenyeret azon a vágódeszkán, amelyen húst, zöldséget szoktak szeletelni. Nemegyszer előfor­dult ugyanis, hogy ily módon jutottak a fertőző anyagok a szervezetbe. A legtöbb megbetegedést a a megmaradt ételek okozzák. Ezeket nem ajánlott 24 óránál tovább tárolni, még hűtőszek­rényben sem, az újrafelhaszná­lásnál minden esetben ismét fel kell forralni, vagy át kell süt­ni. A nyári kirándulásokra csak tartós készítményeket, konzer- vet, sajtot célszerű vinni. A maradékot ne rakjuk el. Vizet csak ellenőrzött kútból, foglalt forrásból szabad inni. Sajnos, ezen a nyáron Is több gombamérgezés volt. Ki­ránduláson szedett gombát szakértői ellenőrzés nélkül sen­ki ne fogyasszon. a nagyjavítás posan átvizsgálta az auto- matikát és a gépi berende­zéseket, melyeken a szüksé­ges javítási munkákat is el­végezték. Pénteken megkez­dődött a berendezések pró­bajáratása. Szombaton, a délelőtti órákban tűz ütött ki a Compack Kereskedelmi Cso­magoló Vállalat Budapest, X. kerületi. Horog utca 14. szám alatti sómalomüze- mében. Egy épületcsoport 10 négyzetméteres alapterü­letű, 4 szintes, acélszerkeze­tes épületrésze gyulladt ki. A nagy erőkkel kivonuló tűzoltók a lángokat 20 perc Rádőlt Motoros fűrésszel vágták a fát július 11-én, pénteken Ózd külterületéi!, a Novem­ber 7. út végéhez közeli er­dőszélen. Az erdész az elő­írásoknak: megfelelően min­denkit távolabb küldött, sőt, az ott tartózkodó Kalas Já­nos 73 éves nyugdíjast arra alatt eloltották, de a poli­észter borítású üzemépület leégett. Személyi sérülés nem történt. A vizsgálat eddigi megál­lapításai szerint a tüzet sza­bálytalanul végzett hegesz­tés okozta. A tűz keletkezé­si körülményeinek megálla­pítására a rendőrség és a tűzoltóság vizsgálatot indí­tott. a fa is megkérte, hogy senkit se engedjen a favágás közelé­be. Ennek ellenére, amikor az erdész háttal fordult, az idős férfi közelebb kíván­csiskodott és egy huszonöt méter magas, egy méter vá­gási átmérőjű bükkfa halál­ra sújtotta. Churchill börtönlevele Tizenegyezer font sterlin­gért (csaknem 17 ezer dol­lárért) talált gazdára Chur­chill, néhai brit kormányfő börtönből keltezett levele. Churchill 1899-ben, a búr háború idején, Dél-Afriká- ban írta a levelet, miután a brit csapatokkal hadakozó búrok fogságba ejtették. A későbbi híres politikus ak­kor 24 évesen, haditudósító­ként volt részese az esemé­nyeknek. A levelet a londo­ni Szépművészeti Társaság vásárolta meg a Sotheby’s cég árverésén. Sötét, holdtalan éjszaká­kon fura alakok bukkanak fel Törökország-szerte, fő­ként az elhagyatottabb vi­dékeken. Felszerelésük — ásó, csákány, öltözékük — csizma, viseltes ruha. ök a huszadik század kincskere­sői, azok, akik még hisznek a csodákban, abban, hogy a régmúlt időkben elásott vagyonoknak nyomára lehet bukkanni. Vállalkozásuk a világnak ezen a részén nem is re­ménytelen. Törökországban legendák keringenek a sok­féle letűnt és egykor virág­zó kultúra — sumér, görög, római, bizánci, oszmán — hagyatékairól, amelyekre szerencsés és — a mesék szabályainak megfelelően mindig szegény — kincske­resők bukkantak. De tudni kell azt is, hogy rosszul jár az, aki szerencsés és be­csületes is, s leletével je­lentkezik a hatóságoknál. A török törvények ugyanis igen szigorúak, s a talált muzeális értékek azonnali és maradéktalan beszolgál­tatását Írják elő anélkül, hogy akár csak jelképes ju­talmat kapna a megtaláló. Aki egyszer pórul járt, az másodszorra elővigyázato­sabb: no nem adja fel, hi­szen a meggazdagodásról senki nem mond le szívesen, viszont a vállalkozást a leg­nagyobb titokban tartja. Er­re jó ok van: ha a kincske­reső talál valamit, s a ható­ságok rájönnek, az elkob­záson kívül még öt évre rács mögé is dughatják. Magához a próbálkozáshoz is a kulturális minisztéri­um műkincs osztályának en­gedélye kell; sőt, a rendele­tek szerint a kincskereső csakis egy rendőr és a leg­közelebbi múzeum képvise­lőjének jelenlétében áshat... Mégis, tízezrek vállalják a lebukás és a büntetés kockázatát. Hogy miért? A kincsre vadászók népes tá­borán időről időre végigfut egy-egy új mese legendás kincsekről. Ilyenkor ..pon­tos” adatokról suttognak: az ékszereket, a régi érté­kes pénzeket, vagy vagyon­ért értékesíthető ősi szer­számokat, műtárgyakat több­nyire az Égei-tenger part­ján ásták el a gondos elő­dök, akik nem mindig a jogos tulajdonosok voltak, lehettek akár karavánokat kifosztó haramiák is... A helyszín meghatározása per­sze a témához illően rejté­lyes. „Keresd a derékszögű háromszöget alkotó három csipkebokrot;... a halalakú kő kopoltyúja alatt áss le 3 és fél méterre ... stb. A kincsekről is pontos leírások forognak közszájon, mintha valaki valaha látta volna őket. Sokszor „égi jel” alapján indulnak útnak a reménykedők ... Yilmaz Güney, az 1984-ben elhunyt világhírű török filmrendező „Remény” című filmje is a kincskeresőkről szól, azok­ról, akik egy életen át dé­delgetik álmaikat. Ahogy az lenni szokott, sokan felismerték, milyen — a kincs keresésénél jóval biztosabb — üzleti lehető­ség rejlik ebben a minden­re elszánt meggazdagodási vágyban. Ök a hiszékenysé­get lovagolják meg, s tit­kos térképeket, ősi leíráso­kat, útmutatásokat gyárta­nak és árusítanak. Náluk kapható egyúttal a titkos­írás megfejtésére is recept, s szabott ár ellenében segí­tenek eligazodni a latin, gö­rög, örmény betűk zagyva­lékén, az égtájak, mélységek jelzésein. Nincs nehéz dol­guk. többnyire maguk állí­tották mindezt elő. Hamis útmutatásuk alapján való­ságos tömegek keresik fá­radságos munkával a sem­mit. S még szerencsésnek mondhatják magukat, ha a kalandot üres kézzel ugyan, de legalább büntetés nél­kül ússzák meg. Az már a török jogrend sajátossága, hogy a hamis térképek áru­sítóit nem fenyegeti a bün­tetés veszélye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom