Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
1986. július 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 IäIÄäÄÄSÄÄIS' Anya — ápolónő szerepben Gyermekeknek Hit visz a kis hajó? Igen sok esetben tapasztalják a szülök, hogy hosszabb betegség után a gyermekük nevelése nehezebb, mint azelőtt. Ez a probléma még azoknál a gyermekeknél is előfordul, akik betegségük előtt könnyen nevelhetők voltak. A jelentkező nevelési nehézségek rendszerint két eredetre vezethetők vissza. Egyik esetben arról van szó. hogy a hosszú betegség megszakította a nevelés megszökött folyamatát, megváltoztatta a napi beosztást, elszoktatta a gyermeket a mindennapi élet apróbb kötelességeitől, megváltoztatta a gyermek körül a realitás körét, amelyhez eddig alkalmazkodnia kellett. Mindez elég ahhoz, hogy komoly nevelési nehézségekhez vezető tüneteket produkáljon olyan gyermeknél, aki hajlamos arra, hogy „elhagyja magát”, vagy akinél elhibázott a nevelési stílus; már a betegség előtt meglazították a szociális formákhoz való alkalmazkodás fegyelmét. A másik eset az, amikor a betegség által előidézett, vagy kiváltott viselkedési tünetek elsősorban a betegség alatt okoznak sok gondot a környezetnek. Közismert a beteg gyermeknek az a típusa, aki csak hosszabb rábeszélésre, vagy csak bizonyos ellenszolgáltatás fejében hajlandó enni, gyógyszert bevenni, vagy ellenkezésével lehetetlenné teszi a szükséges orvosi vizsgálatot. Együttérzés, Kicsik s nagyok életében egyre szaporodnak az erőszakos cselekmények, s a tudományok sorában a fejlődéslélektannak, valamint a szociálpszichológiának is évtizedek óta érdeklődése előterében álló kutatási témája az agresszió. Ám csak a legutóbbi években nőtt meg ellentéte, a másik emberre pozitív társas következményekkel járó ún. proszociális viselkedés iránti érdeklődés. Ez utóbbi körbe sorolják a segítségnyújtást, a másokért való áldozatvállalást, az adakozást stb. Vannak már kutatók, akik szembe állítva az agresszív, támadó viselkedéssel éppen a szimpátia; azaz az együttérzés, az önzetlenség, az osztozkodás, a nagylelkűség okának, kialakulásának fontosságát hangsúlyozzák. E magatartásformáknál, lelki megnyilvánulásoknál is döntő szerepet játszik a szándék. Nem tekinthetjük ugyanis igazi önzetlen viselkedésnek azt, amikor valaki csupán azért segít másoknak, hogy bebiztosítsa magat arra az esetre, ha ő szorulna rájuk, vagy azt. ha valaki kárpótolja társát valami olyan nehézség kiegyenlítéseképpen, melyet netán ő okozott. Ilyenkor viszonzásról, viszonosságról beszélhetünk. Az ókorban a görögök az együttérzés jelentőségét a szimpátia szóval illették. A szimpátia eredeti jelentése: együtt szenvedés. Jól tudjuk azonban, hogy nemcsak egymás bánatát, gondját tudjuk átérezni, hanem részesedni tudunk mások öröméből. Komolyabb és nagyobb jelentőségűek azonban a betegség-ki váltotta jellemváltozási tünetek a betegség lezajlása után, a lábadozás időszakában, amikor a gyermek gyakran már képtelen visszahelyezkedni a mindennapi életbe. Valósággal zsarnok lesz, indulatos, szülei akaratával minduntalan szembehelyezkedik, hamar sír, zokog, földre dobja magát. Ilyen esetben nem is a betegség ténye, hanem a környezetnek a betegség alatt, a gyermekkel szemben tanúsított hibás magatartása idézte elő a magatartás-torzulásokat. A mindig jó szándékú gyengédségből fakadó, betegség utáni viselkedészavarok egészséges gyermeknél hamar elmúlnak, és újra beilleszkedik a mindennapok egészséges életritmusába. Érzékeny idegrendszerű gyermeknél azonban a betegség ideje alatt keletkezett zavarok könnyen állandósulhatnak. Ebben az esetben már orvosi segítségre van szükség ahhoz, hogy a gyermek lelki problémája rendeződjön. Amint kitűnik, nem is olyan könnyű az édesanyának az ápolónő szerepét helyesen betölteni. Talán a legfontosabb: a szeretetteljes határozottság! A gyermeknek betegségében is éreznie kell, hogy „szeretet-függőségi viszonyban” van szüleivel szemben, és engedelmességgel tartozik. Saját érdekében. Ez nem változhat meg betegség alatt sem. Természetes dolog, hogy a beteg gyermek több gondoskodást igényel, mint az egészséges, de ez ne abban nyilvánuljon meg, hogy az ő akaratossága irányítsa az édesanyja tevékenységét, például abban, hogy hívjon-e orvost, betart- sa-e az orvos által rendelt diétát, vagy bevegye-e pontosan a gyógyszereket, stb. A beteg gyermek sokszor nyűgös, szorongó, vagy unatkozik, esetleg nem találja helyét, és kiugrál az ágyból, amikor még ágynyugalomra volna szüksége. Ilyen esetben az anyának sok türelemmel kell foglalkozni a kis beteggel, hogy a nehéz napokat átvészelje. A közös játék leköti a kicsi figyelmét, kifárad és elalszik. (Babaruhakészítés, színezés, gyöngyfűzés. papírhajtogatás, mesé- lés, babákkal játékiskola, rongy baba-varrás.) Megkönnyíti a betegápolást, ha az egészséges gyermeknek előre megmagyarázzuk. miért szükséges betegség esetén az orvosi vizsgálat, a gyógyszerek szedése, az orvosi utasítások betartása. Ne ijesztgessük sohasem a gyermeket az orvossal, mert egész életre szóló félelem rögződhet meg benne az orvos iránt. Fentiekben csak nagy vonalakban motiváljuk a helyes anyai magatartást. Egyéni érzékenységtől, a betegség súlyosságától és nagyon sok egyéb körülményektől is függ. hogy milyen árnyaltabb teendői vannak az anyának — ápolónő szerepben. F. K. Régi. már-már elfeledett szellemi játék gyerekeknek. Pedig sok unalmas, esős délutánt vagy hosszú utazást tölthetnek kellemesen a játék résztvevői. A szabály nagyon egyszerű, a résztvevők mondókával kijelölik azt a játékost, akinek a betűket kell mondania, és a zálogtárgyakat begyűjteni, ezután már csak egy feladat marad, a kiválasztott betűvel kapásból mondani szavakat. Ez a megoldás elsősorban kicsiknek való. Nehezebb, de már bizonyos, rendszerezett ismeretekre támaszkodik az Jogi tanácsok „Meglátod. kitagadlak, mindenemet másra hagyom” — hangzik a szigorú kijelentés egy-egy perpatvar során a szülő szájából. És a szót gyakran tett követi, de a pénzből vagv energiából nem mindig futja arra, hogy a végakaratát kifejezni szándékozó ügyvédet keressen fel. Ezért nem árt. ha tudjuk, hogy különbséget kell tenni két öröklésjogi fogalom, a kizárás és a kitagadás között, A kizárás a törvényes örökösnek a hagyatékbeli részesedésétől való megfosztása. Az örökhagyó minden indoklás nélkül „keresztülhúzhatja” a törvényes öröklési rend érvényesülését azzal, hogy végrendeletet készít, vagy másfajta végintézkedést tesz (például öröklési szerződést köt). Kifejezetten kijelentheti, hogy XY-t kizárni szándékozik az öröklésből, de ugyanez az eredménye annak, ha egyszerűen más javára végrendelkezik, A kizárás a köteles részre jogosultak számára nem jelent teljes kiesést az örökségből. A feleség, a gyermek, vagy szülő, ha kizárásra kerül, még a köteles réa változat, ahol a résztvevők szűkítik a válaszadás lehetőségét, tehát megállapodnak például abban, hogy csak egy bizonyos betűvel kezdődő írók neveit fogadják el, vagy csak festőket lehet mondani. Játszható minden témakörrel, az állatok és növények éppúgy szerepelhetnek itt, mint a kémiai elemek. Még bonyolultabb a feladat. ha nem csupán a kezdőbetűt, de az utána következő mássalhangzót is megadja a játék vezetője. Természetesen, ő sem vonhatja ki szére (tehát annak a felére, amit a kizárás híján örökölhetett volna) igényt tarthat. A kitagadás ennél súlyosabb következményekkel jár. Akit kitagadnak, az kötelesrészre sem lesz jogosult. A jogszabály szigorú feltételekhez köti a kitagadást. Az örökhagyónak végintézkedésében kell szólnia a kitagadásról, és meg kell jelölnie a törvényben meghatározott okát. Más okból, mint amit a Polgári Törvénykönyv felsorol, nem lehet kitagadni senkit. Az egyik kitagadási ok az érdemtelenség. Érdemtelen az, aki az örökhagyó életére tör. Az elkövetés módja közömbös, a puszta tény, az élet elleni támadás számít. Érdemtelen az is, aki az örökhagyó végakaratát meghiúsította, vagy megkísérelte. Az is, aki tisztességtelenül veszi rá az örökhagyót valamilyen végrendeletnek az elkészítésére, vagy az örökhagyó kérelmére sem hív ügyvédet, közjegyzőt, aki elkészíthetné a jogban járatlan örökhagyónak a végrendeletet. Érdemtelen, aki meghiúsítja a már elkészült végrendelet érvényesülését, mert azt elrejti, eltitkolja, magát a válaszadás elől, játszhat a többiekkel együtt, vagy megállapodhattok abban, hogy tíz betű után újabb vezetőt sorsoltok magatok közül. Aki nem tud gyorsan válaszolni, az zálogot ad, aminek kiváltása dús képzelőerötöktöl függően lesz mulatságos játék. Végezetül vegyünk pár példát a HO kezdetű szavak rengetegéből: holló, hód, hóbagoly, horog, hóakadály, homok, hoki, horgász, hóvirág, hozomány stb. Szigoríthatjátok a játék feltételeit, ha az első és utolsó betűt is megadjátok, s csak azt az „utast" veszi fel a kis hajó, akinek a szavai minden tekintetben megfelelnek. Ám ekkor már kell a papír és a ceruza, és illik a válaszadásra legalább három percet adni! megsemmisíti stb. Érdemtelen az örökségre az is, aki azért, hogy az illető ne örököljön, olyan személy életére tör, aki törvényes örökös, vagy akinek a javára végrendelkeztek. Kitagadási ok az örökhagyó sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény. A bírói gyakorlat szerint idetartozik az olyan magatartás is, amely a bűncselekmény fogalmát nem meríti ki, de az örökhagyó megítélése szerint az ilyen személy nem méltó az öröklésre. A minden szere- tetet nélkülöző, durva gyermeki magatartás ilyennek számít! Kitagadási ok az is, ha valakit ötévi, vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítéltek. A házastárs kitagadható a kötelesrészből, ha a házasság fennállása alatt hűtlen volt az örökhagyóhoz, azt nem támogatta, segítette a mindennapok gondjaiban. Az örökhagyó persze mindezeket a magatartási formákat megbocsáthatja. Akár úgy, hogy eleve nem készít kitagadási záradékot, vagy ha már a kitagadásról végrendelkezett, utóbb megbocsát. Dr. K, É. önzetlenség a gyermekkorban boldogságából is. Embertársaink öröme és szomorúsága egyaránt kiválthatja az együttérzést, s arra serkenthet, hogy törődjünk egymással. A mi kultúrkörünkben a legtöbb ma is élő nyelvben még mindig a szimpátia kifejezését alkalmazzák akkor, ha valaki embertársának érzelmeket megmozgató, érzelmekben dús helyzetét átérzi, ős együttérzését tettekben, szavakban vagy mindkettőben ki is mutatja. A társas kapcsolatok kezdeményezésének, megalapozásuk, kiépítésük sikerességének egyik legfontosabb mozgató rugója a szimpátia érzelmi jelensége. A gyermekpszichológusok már a kora gyermekkor eetszakaban megfigyel lék a jelenségé es másféle lelki jelenségekkel való együtt járásukat. Mar az első életévben képes a kisgyermek egv társ hátasára kálivá, látva öt — a tat*" 5®1 együtt sírni vagy nevet- '■ A második életévben felgyorsul ez a fejlődési íolya- A Passzív együttérzés aiuiv segítségnyújtássá válik a.s,°öik-harmadik év tá- ar egy mese hallatán roegmntatkozhat a gyermek szimpátiája egy-egy állat, személy iránt gAz g óvo- dáskorban mind erősebb a l0rek'haS; 'n°8v a csoportjukban a bajba jutott társ segítsége.^ siessenek a gyerekek. A novekvo tapasztalatok bővítik helyzetfelismerési készségüket. és a nagy]elkű i kifejezésmódját is. A moz_ oásban való magabiztosság nveivi kifejezőkészség ,^1- ylt az intellektuális képes ségek fejlettsége is erőteljesen befolyásolja az együttérző viselkedés alakulását. Az iskoláskorban különösen a szülök, tanítók és tanárok észrevételei, dicsérete — azaz megerősítései — ösztönzik az önzetlenség fejlődését. Az erkölcsi ítéletalkotás fejlettségi szintje is meghatározza kibontakozását. Mindinkább elmarad a gyermek viselkedési motívumrendszerében a külső — általában felnőttől érkező — jutalmazás jelentősége, és egyfajta benső iránytű, erkölcsi törvény irányítja őt a proszociális viselkedés tanúsításában. Ha azonosult családjával, osztálytársaival, barátaival, mindegyikük iránt választhatja kritikus helyzetben is az önzetlen (altruista) magatartást. A kutatók különösen az adakozás és a szociális felelősség normáját hangsúlyozzák. Ha ezeket magába építette a gyermek, ezeknek kíván megfelelni a döntésre felhívó helyzetekben. Az együttérző-segítségnyújtó viselkedés elsősorban saját maguk helyesléséért, s nem kézzelfogható javak, anyagi ellenszolgáltatás elnyeréséért történik. Nevelőmunkánknak ki kell terjednie tehát arra a célra is. hogy a gyermekek e normákat elsajátítsák. Ennek érdekében modellt is kell nyújtanunk > az önzetlenségre, kifejezésre kell juttatnunk együttérző, önzetlen tetteik, magatartásuk miatt érzett örömünket. Nyári bébi-hálózsák Puha, vékony frottírból, vagy finom tapintású pamutból készül a 2—3 hónaposoknak szánt bébi-hálózsák. A rajzon látható méretben zsákformát szabunk, a karöltő és a nyakkivágás részét visszaszegjük, a nyakkivágást elöl is, hátul is ráncoljuk a kívánt méretre. A vállalton négy selyem vagy pamut szalaggal masnira kötjük. Ezzel biztosítjuk, hogy a baba nem növi ki olyan hamar nyári hálóöltözékét, amely alatt természetesen réklit, és a szokásos „csomagot" viseli Barkácsolóknak Iker hintapad A kertben felállított hintapad felnőtteknek kényelmes és kellemes pihenést, gyermekeknek pedig szinte egész napos szórakozást, játékot tesz lehetővé. És ha ilyen iker-hintapadot barkácsol az apu, ott sem lesz vita, veszekedés érte, ahol két gyerek is van a családban. A négy oszlopon álló, 2—2 keresztlécc§l stabilizált hintapad minden része fából készül, de a tartóoszlopok, az átlók kötéssel, fémcsőből is kivitelezhetök. A két karosszék formájú, fenyőfa lécekkel kényelmesre formált ülőpad egy alapzathoz és a 2-42 függőleges rúdhoz van csavarozva. A kész hintapadot a kertbe illő vidám színnel — piros, sárga, zöld olajfestékkel — fessük le, hogy az időjárás viszontagságainak is ellenálljon. Kizárás, kitagadás, érdemtelenség
