Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

1986. június 28., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 János-ünnepély ifi rende tereli a betűket... A nyomda szent intéz­mény. A belük templomába csak levett kalappal illik belépni. A Nobel-díjas Pab­lo Neruda írja Óda a nyom­dához című versében: „ . .. egy percre gondolj ar­ra, aki a zűrzavarból eléd emeli őket, egy percre ál­dozz annak, ki rendbe tere­li a betűket, a szedőnek, ki lámpással kezében, révkala­uzként, a nyelv viharzó hul­lámai fölött vezérli a szél s a tajték, csillagfény és ho­mály közt a könyvet: az em­bert, kii újból összefog az acéllal a titkok fekete szár­nya ellen, hajózva, küzdve és teremtve. Nyomda, én költő vagyok csak, de te a szellem tömör világa, az ér­telem hírvivőinek gyors fu­tása, ki sose rettensz se tél fagyától, se éjszakától. Te ott keringsz mindig az ere­inkben, és ha röptödben olykor el is alszol egy éj­re, a fáradtság vagy egy sztrájk, egy elromlott gép idejére, megint csak vissza- szállsz a könyvre, s a hír­lapokra, mint a madárraj, ha hívja már a fészke.” Ma tartják a János-únne- pályt. A Nyomda-, a Pa­pír-, a Sajtó és a Könyvki­adás Dolgozóinak Szákszer­vezete közös rendezvényén köszöntik mindazokat, akik­nek köze van az írott be­tűhöz. A rendezők ötvenol- dalas programfüzetet készí­tettek. Ebben olvasható: „Hégi hagyomány elevene­dik meg esztendőről eszten­dőre e június végi szomba­ton. Immár csaknem egy és negypd százada, hogy előde­ink Gutenberg mesterre emlékezve a János-ünnepé- l.ven köszöntötték szaktár­saikat, szakszervezetük tag­ságát.” Egy percre tehát áldoz­zunk annak, ki rendbe te­reli a betűket. Felvételeink a Borsodi Nyomdában ké­szültek, s a Magyar Televí­zió „Hétvége" című, műso­rában egyebek között a bor­sodi nyomdászok is megszó­lalnak. Egy percre áldoz­zunk figyelmet rájuk annak biztos tudatában, hogy a MeLuhan-féle jóslat ellené­re a nyomtatott betűt nem ölte meg az elektronikus sajtó, hogy a Gutenberg-ga- laxis még mindig él a Mar- coni-féle konstelláció idő­szakában. (brackó) Balogh Imre felvételei Görögországba évente kö­rülbelül 20 ezer magyar tu­rista jut el. Döntő többsé­gük szervezeti keretek kö­zött, csoportosan érkezik. Vannak, akik Jugoszlávián és Bulgárián, illetve Romá­nián és Bulgárián keresztül gépkocsival látogatnak Gö­rögországba. Aki az orszá­got hosszában átszelő főút­vonalat, a „National Road"- ot választja, számítson arra, hogy vailamivel több mint 2 dolláros úthasználati díjat kell fizetnie. Útadót fizet­tetnék azokkal is, akik a Peloponneszoszi-félszigetre vezető gyorsforgalmi utakat használják. Az üzemanyag beszerzése nem lehel gond, hiszen éj­jel-nappal nyitva tartó ben­zinkutak szolgálják ki az autósokat. A közelmúltban Görögországban csökkentet­ték a benzin fogyasztói árát. a legtöbb kútnál 1 liter szu­perbenzint 77 drachmáért (1 dollár: 138 drachma) árusí­tanak. Ügyelni kell a par­kolásra, mivel a közlekedé­si rendőrség még a külföl­di autóknak sem kegyelmez. A tilosban parkoló autókról egyszerűen leszerelik a rend­számokat, s csak büntetés kifizetése után adják azt vissza. Görögországban rengeteg szálloda van. Ügy tűnik, a szálloda nagysága egyenes arányban áll az áraival. A legtöbb helyen a központ­ban levő szállodák a leg­drágábbak, a kisebb, nem a városcentrumban levők aján­lottak a magyar turisták­M cél: nak. Görögországban — fő­képpen Athénban — június 1 -töl nyári díjszabás lép éleibe a legtöbb szállodában. Egy-két napra nem szívesen adnak ki szobát, a kisebb szállodákban alkudni is le­het. Május végén például egy kisebb athéni szállodá­ban napi 3200 drachmáért kínáiltaik egy kétágyas, für­dőszobás szállodai szobát, kisebb „rábeszélés” után a tulajdonos >2300 drachmára csökkentette az árat. Ennél jóval olcsóbbak a kempin­gek. amelyekről és áraikról csaknem minden újságárus­nál megvásárolható a több­nyelvű tájékoztató kiadvány. Az athéni városközpont ét­termeiben a frissensültek ára — egy adag — 350 drachmánál kezdődik. A gyorsbüfékben már 140 drachmáért is kínálnak hús­ételeket. Görögországban azonban vannak olcsóbb ét­kezési lehetőségek is. Talán nincs is olyan vidéke az or­szágnak, ahol ne árusítaná­nak az utcán vagy a gyors­büfékben szuflakit, vagy ka- lamakil. A pálcikára fűzött, parázson sütött húskockák 40 drachmáért kaphatók, a celofánba csomagolt kenyér bolti ára 100 drachma alatt van. A vásárláshoz még any- nyit. hogy a turisták által kevésbé látogatott negye­dekben csaknem valamennyi olyan árucikk megvásárol­ható, ami a központokban kapható, de legalább 20 szá­zalékkal olcsóbban. Az al­ku szinte kötelező, bár nem mindenütt és mindenhol. A legtöbb helyen azonban nem árt kísérletezni. A legtöbb turista Athén­ba látogat, ahol a csúcsfor­galomban gyalogosan a leg­gyorsabb. Az Ákropolisztód mintegy 30 perces gyaloglás­sal elérhető a görög fővá­ros csaknem valamennyi tu­risztikai , nevezetessége. Nyári utakon Autózás melegben A vakáció, az üdülés, ki­rándulás főszezonja napon­ta nyomon követhető az utakon: előttünk is. utánunk is több a jármű, mint más évszakokban. Az autók rendszámtábláit t eki n t ve megkezdődött az idegenfor­galmi föidény. egyre több külföldi közlekedik óljain­kon. Olykor kánikulai a meleg, és ez csökkenti az éberséget vezetés közben. Pedig a nagy nyári ország­úti forgatagban sokkal in­kább szükség van figyelem»- re, mint máskor. Több a ke­rékpározó, motorozó fiatal nemcsak .az üdülőterülete­ken. hanem az országutakon is. A lakótelepeken pedig az önfeledten játszó gyer­mekekre kell fokozottan vi­gyázni. Nyár van. utazunk. Vajon tudjuk-e. mire jó ügyelni melegben a volán mögött'! A statisztikai adatok # tanúsága szerint a nyá­ri meleg, kánikulai na­pokon hirtelen megnövek­szik az elégtelen követési tá­volság miatt bekövetkezett koccanásos balesetek száma. A szakemberek szerint alap­vető összefüggés van a nagy meleg és e balesetfajta gya­korisága között. A követési távolság be nem tartásából adódó balesetek túlnyomó többsége ugyanis a figyel­metlenségre vezethető visz- sza. A meleg időszakban növek­szik a figyelem szétszórtsá­ga, elterelhetősége. Ilyenkor a vezetők egy része nem is figyel sem a követési távol­ságra, sem pedig az előtte haladó kocsi féklámpájára. Elkalandozik a figyelme! — ezt szokták ilyenkor monda­ni a hétköznapi életben. Leggyakrabban ez a fáradt állapotban lordul elő — és ebben is közrejátszik a nagy meleg, amely gyors kifára­dási okozhat! —, amikor is a vezető nem képes a figyel­mét az útra. a körülötte mozgó járművekre összpon­tosítani. A kánikula minden vezetési fáradtság nélkül is előidézhet ilyen jelenséget azoknál, akik fokozottabban Már a kora nyári napsü­tés elegendő höl sugároz ah­hoz, hogy kellemetlenül me­legnek érezzük a kocsi utas­terét. Az oldalablakok leen­gedése azonban huzatot okoz, és a megnövekedett légellenállás miatt növeli a benzinfogyasztást is. Az ol­daliablakok résnyi nyílása viszont többnyire nem biz­tosít elégséges szellőzést. Az utóbbi időben újabb, bár eléggé költséges megoldás ~ kínálkozik a szellőzés hatás­fokának javítására, mégpe­dig az úgynevezett „napfény­tető" utólagos beépítése, ami mostanában egyfajta divat­nak is számit. Ennek lénye­ge egy műanyag fedél, amely vízzáró gumitömítéssel il­leszkedik zárt állapotban a karosszéria tetőlemezéhez a vezetőülés fölött. Természetesen nyitható be­érzékenyek a hőségre, mivel a nagy melegben a szervezet biológiai ritmusa lelassul. i(Ezért is van az, hogy nagy melegben mindenki többet és szívesebben alszik, nehe­zen vállalkozik erőkifejtést igénylő mozgásokra, s ha­marabb fárad el.) A másik ok, amely a kö­vetési távolság meg nem tar­tásánál számításba jöhet, — a figyelem rövid ideig tartó leblokkolása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a ve­zető nem észleli az előtte hirtelen megálló vagy féke­ző kocsit. Az erre vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy észleli, csak éppen az érzékleti kép vagy nem vá­lik tudatossá, vagy pedig — s ez a gyakoribb a nagy me­legben — csak késve váltja ki a megfelelő választ, a fé­kezést. A kánikulának ebben nagy szerepe van. Ilyen hő- mérsékleti körülmények kö­zött tehát különösen óvato­san kell vezetnünk. Főként azoknak szól ez az intelem, akik nagyon jól tudják ma­tétről van szó. amely — a menetirányt tekintve —hát­só részén megemelhető és ki támasztható. Az így ke­letkezett légrésen menet köz­ben olyan szívóhatás érvé­nyesül, amely mintegy ki­szippantja a meleget az utastérből. A tető kivágását speciális szerszámmal vég­zik, és a tetőablak tartozé­kai olyanok, hogy az a ha­sonló gyári megoldással egyenértékű. A tető kivágá­sa nem csökkenti annak h ord képességét a megenge­dett érték alá. E megoldás . épp a tömí­tettsége miatt előnyösebb a tolótetőnél, ahol a gumipro- filok öregedése során előbb- utóbb számolni lehet az em­lített kellemetlenséggel. Az ilyen tömítőgumik ápolásá­ra egyébként érdemes néha időt szakítani — vonatkozik gukról, hogy nehezen viselik el a meleget. Sokan vannak, akik ezen a nyáron ülnek először a vo­lánhoz, és olyanok is, akik csak üdüléskor, egy-egy hosz- szabb útra veszik igénybe az autót. A közlekedési szak­emberek nekik azt tanácsol­ják: fokozatosan kóstoljanak bele a közlekedésbe, fogad­ják meg a tapasztalt, gya­korlott autósok intelmeit. Egyik ilyen tanács: a hosz- szabb bel- és külföldi út tervét célszerű úgy összeál­lítani, hogy ne kelljen ve­zetni nagy hőségben, illetve ismeretlen helyen lehetőleg világosban vezessenek. Az indulás előtti napon már nem ajánlatos szeszes italt fogyasztani, és tanácsos ko­rán lepihenni. Útközben is hasznos pihenőket közbeik­tatni. lehetőleg testmozgás­sal. Végül vegyük figyelembe a nyáron gyakran előforduló időjárási frontokat is. Ha a frontok hátrányos hatásait észleljük, akkor ennek tuda­tában, fokozott óvatossággal közlekedjünk. ez az ajtók és a csomagtér gumielemeire is —, mert ez­zel el lehet odázni a gumi öregedését. A legegyszerűbb ápolószer a szilikonos spray. Vattára, puha ruhára fel­kent anyaggal kell a gumi­felületeket bekenni, ügyelve arra, hogy a szilikon ne ke­rüljön az üvegekre. Nem hallgatható el per­sze, hogy a tetőablaknak nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak. Az egyik például az, hogy — jóllehet a nyitható betét rendszerint rendelkezik va­lamiféle fénytompító bevo­nattal —, mind kitámasz­tott, mind becsukott ablak­állásnál az első ülésen he­lyet foglalók feje búbjára tűzhet az erős napsütés, ami meglehetősen kellemetlen, és védekezni sem egyszerű ellene. Úgyszintén kellemet­len lehet az is, ha a kocsi­ból kiszállva, azt elhagyva véletlenül nyitva felejtjük a tetőablakot. Az időközben megeredi esőt nem egy ilyen autó belseje szenvedte már meg. De a nyitva maradt tetőablak megkönnyíti az au- tótolvajok dolgát is. S még ha csukva is van a tetőab­lak. feltörési szempontból sokkal kisebb akadályt je­lent az erőszakoskodók szá­mára a vékony műanyag le­mez, mint a meglehetősen vastag és szívós ablaküveg. Az viszont kétségtelen elő­nye a csupán hátsó részén megemelhető tetőablaknak a csak vízszintesen elmozduló tolótetővel szemben, hogy megkíméli a hátsó ülések utasait az erős légáramlat­tól, s megakadályozza boga­raknak a kocsitérbe való tö­meges besodródását is. Divat a tetőablak

Next

/
Oldalképek
Tartalom