Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. június 28., szombat Táborozó úttörők a Balatonon Vidám táborozok népesítették be a balatoni úttörővárost. Az úttörők, szülők, gyerekeket szerető felnőttek érdeklődéssel várják, milyen programot kínálnak annak a több mint 20 ezer gyereknek, akik az idén nyáron 10—14 napot töltenek Zán- kán, az úttörők kedvelt táborában. A táborozok számára olyan programajánlatok készültek, amelyek lehetőséget adnak a tanévben folytatott tevékenységtől eltérő életre, fizikai és szellemi felfrissülésre, kellemes, izgalmas, örömteljes élmény- szerzésre, sok-sok játékra, alkotó elképzelések valóra váltására. A gyermekek hasznosíthatják az iskolában, úttörőszervezetben, családi körben és a baráti társaságban szerzett ismereteiket, tapasztalataikat, ötleteiket. A táborozó úttörőknek ha kedvük, kívánságuk támad a környezetük felfedezésére, megismerésére, új élmények szerzésére, felnőtt vezetőik, ifjú társaik közreműködésével megvalósíthatják terveiket. Az új vezetők javaslatai között szerepel a Balaton környékének felfedezése; ba, rá ti együttlétek hazánk más tájain élő úttörőkkel, külföldi gyerekekkel, esős napokon nézhetnek kedves, vidám filmeket, művészeti bemutatókat. Ha a gyerekek szívesen fogadják, rendezhetnek táncesteket, szórakoztató, játékos összejöveteleket. Látogathatnak kiállításokat, maguk is készíthetnek „művészi” alkotásokat, játszva ismerkedhetnek a videózással, számítástechnikával. Birtokba vehetik a szép és gazdag gyermek- könyvtárat. Élvezhetik a Balaton szépségeit, túrázhatnak, portyázhatnak a környező hegyekben. Élhetnek a sportolás minden lehetőségével. A KRESZ-parkban gyakorlatban sajátíthatják el a kulturált közlekedés szabályait. Megpihenhetnek, szórakozhatnak az esti tábortüzeknél. A kínálat, az „étlap”, amelyből a táborozok, felnőtt vezetőik segítségét is igénybe véve választhatnak, nagyon gazdag. A felnőttek, az úttörővezetők ebben a táborban valóban társak. Szívesen adnak tanácsot a gyerekek együttéléséhez, bátorítják őket, értelmes ötleteik, alkotó fantáziájuk megvalósításához. A lényükkel, szeretetükkel, felelősségteljes megnyilvánulásukkal kívánnak hatni a táborozó úttörőkre. A cselekvési lehetőségek nyújtásával, és nem a tilalomfák állításával ösztönöznek a helyes viselkedésre. , Nagyon hasznos, egyben érdekes is lehet az egymástól eltérő érdeklődésű és különböző helyen élő úttörők találkozása. Nyáron Zánkán táboroznak a képzőművészetben, népművészetben kiemelkedő alkotást létrehozó gyermekek: az amatőr fotózásban és filmezésben, irodalmi riportok készítésében, úttörőtörténet-kutatásban, számítógép-programozásban, -kezelésben kiemelkedő teljesítményt elérő úttörők. Itt lesznek a vízi életben jártas úttörők, sakkolimpiá- sok, a Balaton természetvédelmén őrködő és a fegyveres testületekkel együttműködő lányok és fiúk. Nagy számban jönnek az úttörő tisztségviselők, úttörőtanácstagok, őrsvezetők, kiváló úttörőközösségek, gyermekotthonokban élő gyermekek. Minden turnusban lesznek külföldi gyermekek is. A táborozok személyes tapasztalataik alapján átélhetik, hogy a gyermekek, a világon mindenütt békében, vidáman és örömtéljesen kívánnak élni, boldogan, önfeledten énekelnek, játszanak, sportolnak, barátkoznak. Tapasztalhatják, hogy ez a nemes szándék, törekvés itt Zánkán leküzdi a nyelvi nehézségeket is. Reméljük, a szülők is felkészítik gyermekeiket a tábori életre, hangulatra. Arról se feledkezzenek meg, hogy a hazai levél még a legjobb közösségben is különleges boldogságot jelent. Szívesen olvassák a gyerekek a kellemes híreket a családról, testvérekről, barátokról, kedvenc cicáról, kutyáról, bárányról, papagájról vagy díszhalról. Szülők, pedagógusok, úttörővezetők együtt tehetünk a gyermekek nyári örömeiért, hogy azok élményeiket emlékeikben megőrizve tisztelettel és szeretettel gondoljanak az értük és velük fá- radozókra. N. L. Úttörők szaktábora np • 1 •• i •• 1 íszalokon Üttörőgárdisták részére szervezett szakmai továbbképző tábort a közelmúltban a leninvárosi városi úttörő- elnökség, a tiszalöki úttörőtáborban. Az egyhetes továbbképzésen hetvenegy pajtás vett részt; a közlekedési, az egészségőr, a munkásőr, a tűzoltó, a honvéd és a polgári védelmi alegységekben. A program sokszínűségét különféle bemutatók, vetélkedők tarkították. Valamennyi alegység szervezett úgynevezett szakmai napot, amely alkalmat adott arra, hogy a pajtások megismerkedjenek az egyes csoportok munkájával. Ifjúsági békekliib Siklós János: Zilahy utolsó évei A csillagokban élni Az Országos Béketanács idén, a nemzetközi békeévben is megszervezi a Nemzetközi Ifjúsági Békeklubot, amely a múlt évben már sikeresen működött, és igazolta létjogosultságát a magyar békemozgalom tévé-' kenységében. A klub munkája szervesen kapcsolódik a hazai békemozgalom, és az ifjúsági mozgalom politikai tevékenységéhez, az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeévhez. Feladata, hogy a mind nagyobb számban hazánkba látogató külföldi fiatalokkal — újságírók, szakértők, közéleti személyiségek segítségével — megismertesse hazánk társadalmi, gazdasági, kulturális életét, külpolitikai elképzeléseit, a magyar békemozgalmat, s a Magyarországot más országokhoz fűző sokrétű kapcsolatokat. Azt várjuk, hogy a klub résztvevői, közönsége a szocialista és a tőkés országokból érkező, valamint magyar érdeklődő fiatalok közül kerül majd ki. Rendszeresen vonzó, szórakoztató programot is biztosítunk, például diszkót, néptánctanulást, együttesek fellépését, diákegyüttesek szereplését. A klub címe: Budapest V., Károlyi Mihály u. 9. Telefonszám: 174d)76. Nyitvatartási idő: 1986. július 1.—augusztus 17. Vasárnap kivételével mindennap 17.00—23.00 óráig. Belépődíj: 25 forint. „Bemegyek néha az újság- tefnetőkbe és kotorászom el- hullajtott gondolataim kriptájában . . . Kikeresek néhány sóhajtást az ólomnyomta papírokon, fölhozom onnan, könyvbe rakom és odaadom annak, aki kézbe veszi” -T- írja a szerző könyvborítóján. így áll össze egy könyv? így is összeállhat. Tárcák, novellák, s egy visz- szaemlékezés-féle Zilahy Lajosról. Arról a ,Zilahy Lajosról, akinek regényeit újra kiadják, filmjét bemutatják. Siklós János élete alkonyán ismerkedett meg az idős, már beteg íróval. Beszélgettek, leveleztek. Ezeket az emlékeket idézi fel publiciszti- kus eszközökkel. Paradox helyzet, paradox műfaj. Nem irodalomtörténet, noha kordokumentumokat is idéz, nem interjú, nem napló. A liatalabb pályatárs, újságíró tisztelgése az ellentmondásoktól sem mentes, hajdan sikeres író, az emigrációtól és a betegségtől megtört, megkeseredett ember előtt. Bizonyos mértékig hiányt pótol, mert az irodalomtörténet-írás sokáig nem tudott mit kezdeni Zilahy Lajossal, egyszersmind tudatosítja is ezt a hiányt. Mint ahogyan a Herczeg Ferencről, Surányi Miklósról, Gulácsy Irénről és még sok más írónkról el nem készült monográfia, korszerű értelmezés hiányát is. Vannak ellentmondások, amelyeket csak az idő oldhat fél, tompíthat el. Siklós János érdekes módon érzékelteti a korral változó értékelési szempontokat: idézi a különböző időben- írott irodalmi lexikonokból a Zilahy Lajos-értékeléseket. Száz- nyolcvan fokos fordulatok a teljes elmarasztalás és az ünneplés között... Milyen író volt Zilahy? Ez nem derül lei Siklós írásából, mert áthárítja a minősítés feladatát az esztétákra. A szerzőt elsősorban maga az ember, vagy ha úgy tetszik, a jelenség érdekli. Egy sajátos, hajdan meghatározó értelmiségi réteg életútja és tragikuma. Zilahy Lajos tragédiája az volt, hogy öregen, betegen, magárahagyottan hal meg szülőhazájától néhány kilométerre, amikor már megoldódtak a hazatelepülésének körülményei, feltételei. A kötet második felében olvashatók a tárcák és novellák. Valóban hírlapi termékek, könnyed kézzel, laza tollfogással írottak. Siklós János Móra Ferencet, Tömörkényt vallja mesterének. Kitűnő iskola és hagyomány, de a szerző nem tud mindig felnőni hozzájuk. Erénye az, hogy mindenkor valós, megélt élményt ír le, de megreked a leírásnál, az esetnél, mintha nem lenne türelme a kidolgozáshoz, az ábrázoláshoz. Ez indokolt és helyénvaló a napilapban, de így — kötetbe gyűjtve — szembetűnővé válnak a halványabb megoldások is.- Kiemelkedik közülük A csillagokban élni és a József című írás, s nemcsak a tragikus befejezés miatt. Székáts, a nyugdíjas ezredes infarktust kap karácsony éjszakáján, amikor rádöbben, hogy elhibázta az életét és a házasságát. A gyűlölet, felesége kirobbanó indulata öli meg, amikor rádöbben az ürességre, a magányra. József meg- süketül kisgyerekkorában. Az apja felelősséget érez iránta, irányítani akarja a sorsát. A testvérei azonban nem szeretik, mert nem értik meg. Amikor a szülők meghalnak, a testvérek merő irigységből, önzésből egyszerűen eladják a testvérük feje fölül a szülői házat, amelyet József valóságos múzeumnak rendezett be. Ez már sok az érzékeny lelkű fiúnak, fölakasztja magát. Ez a motívum: a közöny és az önzés, mint gyilkos méreg, más novelláiban is jellemformáló és cselekménymozgató erő. Siklós János jó megfigyelő, ismeri az életet, az embereket, konfliktusaikat. Valami miatt mégsem tud minden írásával katharzist elérni, mert nem dolgozza ki a csattanóig, vagy beéri laposabb megoldással. A kötet egésze ettől lesz ellentmondásossá, hiszen minden karcolatéban, novellájában ott érezzük a kibontható magot, az irodalom lehetőségét is. Horpácsi Sándor Egy barcikai kiállítás nyomdoká n Majercsik János Kazinahareik-a városi kiállítóterme ezekben a hetekben Miajercsóik János „idevalósi” képzőművész alkotásait kínálja megnézésre. A vendégkönyv szokott ilyenkor — s más esetekben is — tanúnak szegődni; vallani arról, hogy mi öröm, mi kétség, mi érzés és mi gondolat járja át a képeket nézőket. Majercsik János munkáit sokan „írják le” ölömmel, mint látogatók. Hiszen sok a bálát. az ismerős, a mindennapokban ikézfelemeléssel üdvözölhető ember. Kevés lenne azonban, ha összesen erre, ennyire hagyatkozhatna munkái megítélésében maga az alkotó, a képek létrehozója. Szükséges a személyes ismeretségen, a település határain túlról érkezettek, az egyáltalán csak „betévedők” reagálása. Megállják ezek a festmények, linómetszetek, ak- valellek és mások ia helyüket mindenképp. Konfliktusok, drámák, élesre „töltött” képi közvetítések nélkül. Mert az belátható. megtapasztalható és megérzékelhető Majer- ct-ik János kazincbarcikai önálló bemutatkozásán, hogy nem ezekre szegődött. Nem .a keresztező útvonalak metszés-fogalmazására. Mire tehát? A táj élményének a közvetítésére. A földhöz, a „földesmunkához” kötődött emberek, asszonyok figuráinak elénk vetítésére. Elsőként a Hűség című képe állít meg igazán. Mint amikor igazoltatnak. A feketeségből elösugá-rzik egy idős paraszt házaspár fehéren megvi-l-lantott sorsa. Jobb orcájáról mutatva a férje mellén pihenő asz- szonyfejet; bal arcát és a szívtájékig megmutatott fehéringes férjet. Valami nagy-nagy alázat és a mai Nyugalom ... korban különösen fontosat üzenő szándék nyugszik itt „egymás vállán”. A kiállítás más helyein is inkább a figurális, por.t- réképek fognak meg. A tája i-festményei nekem kevesebbet üzennek. Annyit mindenesetre és tisztán: hogy Majercsik János szereti és őrzi a természetet. Hangulata van ezeknek a megragadott festmény- helyzeteknek, való igaz. Ha —• gondolom — kicsit „keményebben -bánna” ezekkel a hangulatokkal, nem csupán a szemnek és az érzésnek, a gondolatnak is nagyobb ereje lehetne. így is több képe előtt kell úgy „visszaállni”, hogy van itt nekünk egymással — alkotás és néző — dolgunk. Nyugalom hatja át M-a- jercsik János képeit, szóljanak emberről, mutassanak pusztát, erdőt, vidé- ket-természetet. Megérthető ez a nyugalom: maga az alkotó ért már oda, hogy sok-sok keresztút, csalódás, konfliktus után megtalálja a helyét: a világban, a hazában, az otthont adó településben, a munkahelyi kollektívában, az ismerősök körében. Már a világot nem készül -megváltani. A gyermekkor fel-fel- sejlő álmait, valóságait fogalmazza jelenné. Nyugalom — ez a címe egyik linómetszetének. Aki megáll ez előtt a kép előtt, s volt val-ah-a ás -egy kicsike köze a falusi parasztasszonyok életéhez, az zsolozs- mázha-tja magában: „íme, aki bakapál-ta már az egész Ibidet...” És a pihenés után, kezdi elölről. . . (t. n. ,j.) Varjak ...
