Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

1986. június 21., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA Commodore számítógépek összehasonlítása (C16, C116 és Plus/4 gépek) Az iskola-számítógépek ki­választásakor a C16-OS gép is az ajánlott gépek közé ke­rült. A cikk szerzője szerint megérdemelten, hiszen kiváló Basic-nyelvváltozata a ta­nulásra igen alkalmassá te­szi. Üjabb, több helyről szár­mazó (pletyka hitelességű) információk szerint viszont lehetséges, hogy nem is Cl6 gépek fognak beérkezni ha­zánkba, hanem Plus/4 tíou- súak. Ezért szükségesnek lát­juk az igen hasonló típusok összehasonlítását ismertetni. (Árakról szándékosan nem esik szó, csak az új vámérté­keket említjük!) A C16-ról feltételezzük, hogy valamennyire ismert típus. Róla röviden csak annyit, hogy az elterjedt és ismert C64-es gépnél lénye­gesen jobb a Basic-nyelve. Hátránya viszont a rendkívül kis memória, ami grafika al­kalmazása esetén már keve­sebb. mint ami szükségesnek mondható (2Kbyte). Ez a probléma áthidalható egy me. mória-bővítő használatával. (3—4000 Ft-os áron kapha­tók, különféle megbízható­ságban. Magyar készítmé­nyek.) A gépnek új vámérté­ke 6000 Ft. A Cl 16 típus teljesen azo­nos a C16-ital, az alábbi elté­réseken kívül: Alakja kisebb, laposabb. Billentyűzete ún. gumibillen­tyűzet. Ez kifejezetten hát­rányára írható. Emiatt ere­deti ára is kisebb, e cikk szerzőjének véleménye sze­rint az olcsóbb ár nem áll arányban a használati érték csökkenésével. Mindenki maga döntsön ebben a te­kintetben. (A gép vámérté­kéről jelenleg nincs ada­tunk.) A billentyűzetben is van­nak kisebb eltérések. A kur­zorvezérlő billentyűk elhe­lyezése lényegesen jobb. mint a C16-nál, nem kell az ujjakat tornáztatni közben. (Hasonló a Plus/4 kurzove- zérléséhez. Egyébként is van külső hasonlóság a két gén között.) Az ún. funkciós gombok a billentyűzet fölé kerültek, ami némi kényelmetlenséget jelent. Memóriabővítés itt is szükséges! A programok cseréje min­den korlátozás nélkül lehet­séges, hiszen ugyanannak a gépnek változatairól van szó. A Plus/4 típusú gép némi eltéréseket mutat. de a programcsere itt .is lehetsé­ges az eddigi típusokkal. Alakja hasonló a Cl 16- hoz, csak valamivel na­gyobb. Billentyűzete normál, nem gumitasztatúra. Memóriakapacitása eleve 64 Kbyte, ebből a Basic- programok részére kb. 60 Kbyte áll rendelkezésre. Grafika használata esetén ez kb. 48 Kbyte-ra csökken. (Ez a két érték annyi, mint a memóriabővítővel szerelt C16 és Cl 16 gépek esetén.) Egy csatlakozóhellyel több van a Plus/4 gépen, mint az előző két típusnál. Azoknál érthetetlen módon lemaradt a USER PORT (ejtése júzer port, felhasználói kapu), aminek segítségével a géphez kapcsolhatók különféle be­rendezések, vagy a gép. pl. más számítógéphez köthető. A kurzorvezérlő és funk­ciós billentyűk elhelyezése hasonló a Cl 16 gépével. Az Fl-jelű funkciós gomb azon­ban nem az eddigi GRAP­HIC parancs kiadására szol­gál, hanem ennek segítségé­vel léphetünk rá a gépbe épített 4 program használa­tára. Az FI gomb átírása a Cl6-nál esetleg megszokott funkcióra azonban egyszerű­en lehetséges. Az említett 4 beépített programról kapta ez a gép a nevét is. Teljesen új. a Commodore gépeknél szokat­lan megoldásról van szó: egy szövegszerkesztő, és eb­ből elérhető másik három (•táblázatkészítő, grafikus adatkiértékelő és adatbázis­kezelő) program bekapcsolás után rendelkezésre áll. Ezek egymás között adatokat is át tudnak adni. Ez az elgon­dolás rendkívül jó. A kivi­tel körül már kisebb gondok vannak. Mind a négy pro°- ram korlátozott lehetőségű, bonyolult kezelésű. A nyu­gat-európai szaklapok meg­lehetősen tartózkodóak a di­cséreteket illetően. Csak az adatbázis-kezelő program­ról van néhány jó szavuk. Egy biztos: nem helyettesí­tenek egy külön erre a célra készült programterméket, ezért csak az ötlet dicsér­hető. Iskolagépként ez a négy „bennszülött” program semmivel sem segíti a ta­nulást, az iskolai adminisz­tratív munkák segítésére is csak mérsékelten alkalmaz­ható. Jelentősen megemeli viszont a gép árát. Vámérté­ke 1986. júliustól 16 000 Ft. Végül külön ki kell hang­súlyozni, hogy a program- nyelv szempontjából mind­három géptípus egyenértékű (Basic 3,5-ös Commodore változata). A lényeget te­kintve ugyanannak a gépnek háromféle változatáról van szó. Kinek, melyik típus a megfelelőbb, amellett dönt.- Ezt a döntést szeretné ez a cikk elősegíteni. Lángos István Folytatódik a kútfúrás Szerencsés kimenetelű mű­szaki balesetnek nevezték a szakemberek a Balatonma- gyaród—Zalakomár közötti olaj kutatási területen tör­tént, és még aznap el­fojtott széndioxidgáz-kitö- rést. A Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat szakem­berei a riasztás után rövid időn belül már a helyszí­nen voltak, és öt és fél órás munkával sikerült elzárniuk a kitörésgátlót, majd a ku­tat. Nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók is, de beavat­kozásukra nem volt szük­ség. A kút megnyugodott, s a szakemberek szerint bizton­ságban van. Jelenleg a be­rendezések átvizsgálásán, új fúróiszap készítésén dolgoz­nak, s úgy tervezik, hogy folytatják a kút továbbfú- rását. A rovarcsípések veszélye Szinte alig akad ember, aki életében ne szisszent volna már fel egy-egy csí­péstől, ne nézte volna meg aggódva a csípés helyén ke­letkező duzzanatot, és ne vakarózott volna a kellemet­len viszketés miatt. Különö­sen a mezőgazdaságban dol­gozó falusiakat éri gyakran méh-, darázs-, hangya, pók­vagy szúnyogcsípés, de a szabadságát vízparton töltő városlakó sem kerülheti ezt el. A veszélyes csípésre ké­pes rovarok közül a méhek, a darazsak és a lódarazsak a legfontosabbak. Közülük is csak a „dolgozó nősté­nyek” rendelkeznek fullánk­kal, méregzacskóval, és a zacskót méreggel ellátó mé­regtermelő miriggyel. Ez a fullánk voltaképpen védő­fegyver a rokon rovarokkal szemben, de a szúrás elvét­ve bizony az embert is éri. A méregzacskóban fehérjé­hez kötött mérgen (toxinon) kívül még több más ható­anyagot (hisztdmint, hyalu- rionidazet, lecitinazet, és egy úgynevezett „lassan ha­tó anyagot”) is találtak. Több laboratóriumban tö­megesen vonták ki a mé­regzacskókból a toxikus anyagot, és kimutatták, hogy hatását elsősorban a haj­szálerekre, az idegrenszerre és a vörös vérsejtekre fejti ki. A hajszálerek átjárható­sága minden valószínűség szerint a hisztamin hatásá­ra fokozódik, ezért keletke­zik a csípés helyén kisebb- nagyobb duzzanat és pír. Az idegrendszeri hatás ritka esetben akár súlyos eszmé­letlenséggel is társulhat, de az esetleges eszméletvesztés mégsem az idegrendszerre, hanem sokkal inkább a vér­keringésre gyakorolt hatás következménye. A zuhanó vérnyomás miatt ugyanis az agy kevés vért kap, s ez ve­rejtékezéshez, szédüléshez, ájuláshoz vezethet. Egyetlen csípés a bőrön heves fájdalmat, rövid ide­ig tartó elfehéredés után duzzanatot eredményez, s ez órákig, de legfeljebb egy-két napig áll fenn. A csípés he­lyén a fájdalom megszűné­se után viszketésérzés tá­mad. A felsorolt tünetek mindenféle beavatkozás nél­kül megszűnnek, de csök­kenthetjük a fájdalmat és a kellemetlenségeket, ha a ful­lánkot kihúzzuk, a szúrás helye felett a bőrt akár szipkával, akár szájjal meg­szívjuk. A fájdalmat men­tolszeszes dörzsöléssel vagy borogatással enyhíthetjük. Egy méhcsípés rendsze­rint ártatlan és veszélytelen dolog. Kivételt képez, ha a méh, a darázs vagy a ló­darázs a szájba jut, és a nyelv tövén vagy a gége környékén szúrja meg az embert. Az ott levő lágy szövetek csakúgy, mint tes­tünk más lágy szövetei, gyorsan, szinte percek alatt megduzzadnak. Ha ,a duz­zadás a hangrést elzárja, légzésképtelenség, fulladás következhet be. Éppen ezért, ha valaki méhcsípés veszé­lyének van kitéve, mindig csak csukott szájjal járjon. Egyetlen méhcsípés is okoz­hat életveszélyt, éspedig ugyanolyan mértékűt, mint több száz, ha valaki a méh- csípéssel szemben túlérzé- kennyé vált. Azt hinné az ember, hogy ez rendkívüli ritkaság. A valóságban azon­ban nem egészen így van, hiszen világszerte meglehe­tősen sokan halnak meg a méhméreggel szemben kiala­kult túlérzékenység miatt. Azokban az esetekben, ami­kor túlérzékenység fejlődik ki, lényegében ugyanaz tör­ténik, mintha valaki védő­oltást kap, azzal a különb­séggel, hogy most nem vé­dőanyagok, hanem ártalmas „ellenanyagok” keletkeznek a szervezetben. A méhcsí­pés esetén ugyanis nemcsak méreganyagok, hanem a méh testéből származó fehérjék is kerülnek a szervezetbe. Ezek a fehérjék a nyirokszö­vetek sejtjeiben „ellenanyag” termelését válthatják ki. Az érzékennyé váláshoz körül­belül két hétre van szükség, ez idő alatt az ellenanyagok termelése elér egy bizonyos fokot. És ha ezután ismételt szúrás éri az érzékennyé vált embert, akkor ez az egyet­len méhcsípés nem fájdalmat, bőrduzzanatot és viszketést, hanem súlyos, akár halálos kimenetelű szövődményeket is okozhat. Ez a szövőd­mény az úgynevezett vérke­ringési sokk. Leszámítva tehát a na­gyon ritka túlérzékenységet, a tömeges rovarcsípés elke­rülése egyáltalán nem nehéz. A felesleges virtuskodást sajnos sok ember drágán fi­zeti meg. Olyan ember ugyanis nincsen, aki több száz méhcsípéstől ne szen­vedne súlyos mérgezést. A darázsfészkeket, még inkább a lódarazsak földbe vájt kel­tetőhelyeit bottal felpiszkál­ni, és utána futásnak ered­ni — értelmetlen virtusko­dás. Különösen a falusi gye­rekeket, de még inkább a nyári szabadságukat falun töltő városiakat kell figyel­meztetni arra, hogy ilyen csínyre ne vállalkozzanak. Az elektromos áram nem­csak veszélyes lehet az élő szervezetre, hanem gyógyító hatású is. Reumából, lumbá- góból, ízületi megbetegedé­sekből, izomgyulladásból és sok más, kínzó fájdalomból kigyógyulók a tanúi annak, milyen eredményre vezethet a jól megválasztott ingerte­rápia a betegségek kezelésé­ben. Az orvosi gyakorlatban használt villamos áram in­gerként hat, s megfelelő módon alkalmazva mind te­rápiás, mind diagnosztikai célra felhasználható. Bár a gyógyító áramütés élettani hatását ma sem ismerjük tö­kéletesen, bizonyos, hogy működésre lehet vele kény­szeríteni az élő szervezet kü­lönféle szerveit és szöveteit. A gyógyító orvos külön­böző ingerfrekvenciákat vá­laszthat a kezelésre. Szink­ronizált ingerlés a neve an­nak az eljárásnak, amelyben az ingerlő impulzusok a „fel­éledési” idő eltelte után ér­keznek, tehát minden inger ingerületet vált ki. Ha az ingerek ennél gyorsabban kö­vetik egymást — tehát egy részük hatástalan marad — aszinkron ingerlésről beszé­lünk. Gyakori eset, hogy mélyeb­ben fekvő szervek, szövetek gyógyítására kell alkalmazni a villamos áramot. Ez azért ütközik nehézségbe, mert az ingeráramnak át kell hatol­nia a közti szövetrétegeken is, ami nemcsak fölösleges, hanem káros is lehet. Egy osztrák orvos dolgozta ki az interferenciás ingerlés elvét, amellyel elkerülhető a gyak­ran fájdalmat okozó fölös­leges ingerületi állapot. A fi­zikában ismert hullám-in­terferenciához hasonlóan két különböző frekvenciájú in­gerlő készüléket kapcsolnak a betegre, és az elektródokat úgy helyezik el a test fel­színén, hogy a két áram csak a célzott szerv környe­zetében keresztezi egymást. Két nagyfrekvenciájú áram­forrás szolgáltatja az ingert, amelyeknek frekvenciaérté­kei körülbelül 100 hertzcel térnek el egymástól. A ke­resztezett térben a különb­ségnek megfelelő 100 hertzes, kedvező élettani hatású in­geráram halad át. Bár az interferenciás in­gerlés elvét már évek óta al­kalmazzák, sokszor nehézsé­get okoz a négy elektród megfelelő felerősítése. Az a célszerű ugyanis, hogy a két ingermező hozzávetőlegesen derékszögben metssze egy­mást, de ezt nem mindig le­het megvalósítani, különösen a hosszúkás testrészeken, pél­dául a végtagokon. Ugyan­akkor a legújabb kezelőké­szülékeknek már nem négy, hanem hat elektródájuk van. ami lehetővé teszi, hogy a keresztezett térben háromdi­menziós villamos erőtér ala­kuljon ki. A hatelektródos sztereodinamikus ingerlést főként a különféle mozgás- szervi megbetegedések gyó­gyítására alkalmazzák. A ta­pasztalatok szerint már né­hány kezelés után csökken a betegek fájdalomérzete, s a gyógykezelés hatása tartósan megmarad. Képünkön: nőgyógyászati kezelés interferenciás inger­terápiával. Az ingeráramot vákuumelektródokkal vezetik a beteg testébe. A lebegés művészei Mindenki látott már rovarokat lát­szólag mozdulatlanul állni a levegő­ben, amikor egy helyben lebegnek a napfényben, néha villámgyorsan odébb­cikáznak, majd újból szinte mozdulat­lanul megállnak. Zengőlegyek ezek, amelyek szárnyaik bizonyos tartásával és igen magas csapásszámával érik el, hogy látszólag mozdulatlanul függenek a levegőben. Szárnyuk mozgását ép­pen úgy nem láthatjuk, mint a repülő­gép légcsavarjának forgását, annak pontos mechanizmusa csak nagy se­bességgel felvett film lassított vetíté­sekor tanulmányozható. Ha a lebegő állat közelébe megyünk, villámsebesen odébbcikázik, de nem nagy távolságra, és újból kezdi egy helyben való lebe­gését. Ezek az érdekes legyek nemcsak sa­játos repülésükről, hanem feltűnő szí­nezetükről is felismerhetők. A darázs­szerű sárga-fekete színezet uralkodik rajtuk, de vannak fémesen csillogó fajaik is, úgyhogy túlzás nélkül állít­hatjuk: a zengőlegyek faunánk legdí­szesebb legyei. A vaskos testű, jobbára közepes nagyságú pöszörlegyek hosszú, előreál- ló szívókája elárulja, hogy nektárral élő rovarok, kitűnő repülők, a zengő­legyekhez hasonlóan tudnak egy hely­ben lebegni, mintegy megállnak a le­vegőben, és úgy szívják ki a virágok kelyhéből a nektárt. Jellemző eközben lábtartásuk: elülső és középső lábaikat egyenesen előre meresztik, hátulsó lá­baikat viszont hátrafelé széttárják úgy, hogy lábfejízeik felfelé állnak. Testü­ket rendszerint vastag szőrbunda bo­rítja, azonkívül pikkelyeket is visel­nek. Mind a szőrök, mind a pikkelyek rendkívül törékenyek, ezért a már idő­set* legyek közt alig lehet teljesen ép állatot találni. Bundás testük mi­att sokszor összetévesztik őket a mé­hekkel, vagy a poszméhekkél, de csu­pán egy szárny,párjuk nyomban elárul­ja, hogy — legyek. Igen sajátos a pöszörlegyek petera­kása. Egyesek repülés közben ejtik pe­téiket magános méhek és darazsak fészkeinek a bejáratába, vagy annak közelébe. Előzőleg a nőstény leszáll a földre, homokszemeket vesz fel a pot- rohvégen levő petezacskóba. A peték áthaladnak ezen a homokzacskón, és ragadós felületükre homokszemek ta­padnak. A légy így álcázza petéit, s csak azután ejti be a méhek fészkébe. A pöszörlegyek jelentősége a termé­szetben kettős; egyrészt hasznosak, mert káros hernyókat és sáskákat ti­zedelnek, másrészt károsak, mert pusz­títják a hasznos fürkészdarazsakat és fürkészlegyeket. Képünkön: a virág előtt lebegve nektárt raboló pöszörlégy. Jól látható hosszú szívókája, és jellegzetes lábtar­tása. * TUDOMÁNY -.TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom