Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-17 / 141. szám
1986. június 17. kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az OTP új szolgáltatása Nyugdíj-előtakarékossági betét Egyszer .mindenki számára elérkezik a megérdemelt pihenés ideje: a nyugdíj. Erre az időre nem, árt már fiatalon gondolni és kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a gondtalan öregség feltételeinek kibővítését jelentik. Egy ilyen lehetőség az Országos Takarékpénztár újszerű kezdeményezése, a nyugdíj-előtakarékossági betét. Az OTP törekvése mindenképpen figyelemre méltó, ahol hagyomány a szolgáltatások körének a bővítése. Az idevonatkozó rendelkezések értelmében az új betétforma 1986. július 1-től vehető igénybe kedvező feltételekkel. Ezzel kapcsolatban Kisházi Gézáné, a takarékpénztár Borsod Megyei Igazgatóságának betét- és értékosz- tály-vezetője részletes felvilágosítással szolgált. Mindenekelőtt azt mondta el, hogy az OTP 35 éve áll a lakosság szolgálatában. Ez idő alatt egy sor új szolgáltatást vezetett már be, amelyek mindegyike csakhamar népszerűvé vált. (Ifjúsági betét, átutalási betét, takaréklevél stb.) Bizonyára a nyugdíj-előtakarékossági betét is kedvező fogadtatásra talál a lakosság körében megyénkben is. — Az új betétforma — hangsúlyozza az osztály vezetője —, a jövőről való gondoskodás korszerű formája. — Kik vehetik igénybe? — Mindazok, akik betöltötték 35. életévüket és 50 évnél nem idősebbek. E takarékossági forma lényege: ak.i igénybe veszi ezt a lehetőséget, - viszonylag kis részletekben összegyűjtött követeléséből — természetesen tízéves takarékossági időszak teljesítése után — nagy ösz- szegű pénzt vehet fel, vagy ha úgy intézkedik, tetszés szerinti ideig járadékot kaphat, ami egyenértékű a nyugdíj, illetve a jövedelem kiegészítésével. A takarékpénztár az elhelyezett összeg után évi 10 .százalékos kamatot fizet. Ebből tíz éven át 9 .százalékot kamatos kamatként az ügyfél részére ír jóvá a takarékpénztár, a fennmaradó 1 százalék pedig az életbiztosítási díj fedezetét képezi. Az ügyfél tehát a biztosítási szolgáltatásért külön díjat nem fizet. E betétforma iránt érdeklődők a szerződést bármelyik OTP-fiókban megköthetik. Tetszés szerinti, de legalább 10 ezer forint induló alapösszeget kell elhelyezni. ugyanakkor 10 éven át rendszeresen azonos, de minimum 300 forint összegű havi 'befizetést .kell teljesíteni. — Vannak-e kötöttségei, egyéb előírásai ennék a be- tétfor mának? — Igen. Az a helyzet, hogy a szerződésben vállalt összeget módosítani, csökkenteni, kiegészíteni nem lehet. mint ahogy a betétből részösszeget felvenni sem lehetséges. Viszont a szerződés halmikor megszüntethető, és 30 napi felmondási idő után a befizetett összeg a tényleges takarékossági időtartamtól függően kamatokkal együtt felvehető. Fontos azt is tudni, hogy azonos időben egy ügyfélnek több betétszerződésé is lehet. — Nem árt tudni azt is, hogy a takarékossági időszak lejárta előtt felbontott szerződéseknél egy éven belül kamatot nem térít a takarékpénztár. Aki a szerződésikötést követő második évben szünteti meg a betétet, az évi 4, a harmadik évben évi 6,5, a negyedik és ötödik évben évi 8, a hatodik évben történő megszüntetés esetén a kamat évi 8,5 százalék. Hat év után ez a kamat évi 9 százalék. Azt is el kell mondani, hogy e betét-konstrukció olyan új típusú szolgáltatás, amelynek keretében — a kiegészítő életbiztosítás mellett az ügyfél (halála esetén a kedvezményezett), — az áltála befizetett tőke és annak kamatos kamatai felett bármikor tetszés szerint rendelkezhet. Bárkinek, akit az új betétforma érdekel, bármely OTP-fióknúl készségesen állnak rendelkezésére részletes felvilágosítással, útbaigazítással. (t—f) Felvételünkön még üres a Fészek, de az előzetes jelentkezések alapján várható, hogy júliustól sátrak sokasága tarkállik itt. A tulajdonos hol föld-, hol pedig vasmunkás, attól függően, mikor, mi a teendő. Felvételünkön a főzőhelyiség állványzatát he- gesztik. Fent gólyáék, lent Kótáék A bogácsi Fészek A kémény — mint óriási felkiáltójel — messziről látszik. A falu szinte minden pontjáról. Látszik, de elérhetetlen. A kémény, mert nagyon magas; — voltaképpen gyárkémény —, biztos védelmet nyújt a fészeknek, s a fészek lakóinak. Kóta Csaba tenyerével napellenzőt formálva hosz- szan bámulja a méltóságteljesen köröző gólyamamát. — Ők adták az ötletet — mutat lakhelyük felé —, hogy a kemping neve Fészek legyen. Fészek kemping. Sőt, ez a kémény — mely egykoron a Bori-féle malom kéménye volt —. szinte kínálja a reklám lehetőségét is. Ha már minden munkával elkészültünk, akkor majd felfestetem az oldalára a kemping nevét. Lássa mindenki, aki Bogácsra téved, hogy tavalyhoz képest ismét gazdagodott a falu . .. A gazdagodás első észrevehető jele, Mezőkövesd felől jövet egy újonnan épülő élelmiszeribolt képében öt- lik az idegen szemébe; de tavalyhoz képest a gazdagodás jele a rövidesen elkészülő pártház, illetve a hőfürdő előrehaladott állapotban levő szociális építménye, nem is beszélve az itt is divattá vált butikokról. És> épp a minap kaptunk hírt róla mi is. hogy a napokban elkezdődik egy új medence éoíté- se. amit a jövő évi fürdőszezon kezdetére át is adnak az egyre nagyobb számban Bogácsra érkező vendégeknek ... ... akiknek nemcsak a meglevő fürdőmedencék szűk befogadóképessége jelentett gondot, hanem az olcsó szálláslehetőség hiánya is. Bogácson az idei nyárig például kempingezésre nem volt lehetőség. Legalábbis hivatalosan; nem. ugyanis vadkempingezők akár a megye több frekventált pontján, itt is gombamód szaporodtak. Tervek születtek ennek a rendezésére is, ám a jó szándék valahol mindig megbukott. Míg csak nem jelentkezett Kóta Csaba! A pedagógusdiplomával rendelkező Kóta házaspárról, pontosabban a vállalkozásukról az elmúlt évben már beszámoltunk. A házaspár a nyári szünidőben bogácsi nyaraló-lakásukban az ország minden részéből érkező általános iskolás korú gyerekeket üdültet (teljes ellátás biztosítva) a szülők köz- megelégedésére. A falusi turizmus egy sajátos formáját valósították meg, egyebek között úszásoktatás, turisztika. lovaglás, számítógépes oktatás szerepelt a turnusokban üdülő gyermekek programjában. — A kemping azt jelenti, hogy felhagynak ezzel az üdültetési móddal? Szakállas házigazdánk nemcsak a fejével int taga- dólag, a kezével is jelzi, hogy szó sincs erről. — A gyermeküdültetést a jövőben is a legfontosabb vállalkozásunknak tekintjük. S itt nehogy azt gondolja, hogy elsősorban anyagiakról van szó! Arról is, de a pedagógus nyáron sem bújik ki a bőréből. A gyermekszeretet. az oktatás-nevelés „kényszer” nyáron, is ott munkál bennünk. A kemping az pedig új és pluszvállalkozás. — Honnan jött az ötlet? — Onnan, hogy kereslet volt. kínálat viszont nem. Bogács még több turistát, pihenni vágyót tudna magához kötni, ha nemcsak vállalati és magánüdülők lennének, hanem lenne mód a kevésbé tehetős vendég, vagy a kimondottan sátorozást kedvelő turista megfelelő színvonalú fogadására is... Volt itt mellettünk két öreg kert, gyümölcsös. Megvettük. Azóta túrjuk, ássuk, füvesítjük, a jó ég tudja, hogy még mi mindent csinálunk. De végül is úgy néz ki, hogy legkésőbb július 1-én kinyit a Fészek kemping. — Könnyen, ment a létrehozása ? — Az engedélyeztetés, az a nehéz. Én már öt évvel ezelőtt is akartam, de az akkori tanácsi vezetés ódzkodott az ilyen magánjellegű vállalkozástól. Szerencsére mára változott ez a szemlélet. Azt hiszem, a tanács is a lényeget látja: hogy kell ez a kemping, mert igény van rá. ugyanakkor e pénzszűke világban jobb. ha nem neki kell beruháznia, hanem akad helyette vállalkozó. A Fészek kemping — amelynek ottjártunk kor természetesen még nem voltak lakói, s Kóta Csabáék még javában szerelték a vizes blokk berendezéseit — ideális helyen fekszik. Közel a hőfürdőhöz, ám mégis egy kis utca csendes zugában, ahol egyik oldalról a már említett malomkémény és a csendesen folydogáló Hór patak határolja a teret. Sátrak nélkül is mutatós az újonnan telepített üdezöld pázsit, a sárga sóderral borított közlekedőutak. — Tulajdonképpen kétcsillagos kemping a miénk, ennek ellenére meleg vízzel is ellátjuk. A vizes blokk kétszáz vendég kiszolgálására épült, zuhanyzókkal, vécékkel. S külön létesítünk főzőhelyiséget. A területen a lakókocsik részére elektromos leállások-csatlakozások találhatók, szóval minden, ami előírás. — Említette, hogy most a kempingépítés során napi 16 órát dolgoznak. Ügy gondolom, később sem lesz kevesebb munka. Hogyan bírják majd energiával a gyermeküdültetést, s a kemping üzemeltetését? Nem megy esetleg egyik a másik rovására? — Jogos a kérdés, de meg kell nyugtatnom: fogjuk bírni, illetve nem megy a sok teendő a minőség rovására. Én ugyanis a most záródó tanév második felétől már nem tanitok, vagyis mindezt a „mikor föld-, mikor vasmunkát” főállásban csinálom. De még így sem bírnánk a feleségemmel ketten. Éppen ezért a szüléink segítségével, közreműködésével üzemel majd a kemping, s a mi fő figyelmünk továbbra is a gyermekeken, a gyermek- üdültetésen lesz. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Országszei'v„ nagy érdeklődés kísérte a Szegénylegények című filmet, amely a betyárvilágnak Ráday Gedeon királyi biztos által történt felszámolásából vette tárgyát. A tévénézők vegyes érzelmekkel fogadták a mesékben, történetekben olykor rokonszenvesnek feltüntetett szegénylegények elleni fellépést. Volt, aki még sajnálta is a társadalommal szembehelyezkedő betyárokat, gondolván; azok a szegénységet pártfogolták, a gazdagok pénztárcáját kiürítették, és a rab.lott pénzből a rászorulóknak juttattak. A valóság azonban nem volt ilyen egyszerű, egyértelmű. Erről a kor postakocsisai, postavezetői másként vélekedtek. A betyárvilág hazánkban az 1867. évi kiegyezés után élte virágkorát. Háttérben a kor gazdasági, társadalmi nehézségeit kell látnunk. A kiegyezés után a cseh, német nemzetiségű zsandárok elhagyták az országot. Ezek még a legbecsületesebb emberben is rebellist, gonosztevőt láttak. Az őket felváltó rendfenntartó szervezet, a megyei, járási csendbiztosság a pandúrokkal nem volt képes feladatát maradéktalanul ellátni sem létszámuk, sem rátermett személyek hiánya miatt. Érdekes postai vonatkozás: 1876. május 21-én, Zemplén megye főispánja Homonna postamesterét, Durcsinszky Gyulát nevezte ki a megüresedett homonnai csendbiztosi állomásra, postai állásának felhagyása mellett. Az osztrák abszolút uralmat felváltó I liberális—demokrata rendszer kénytelen volt lazábbra engedni a bűnüldözést. Ezt a lazulást használták fel egyesek — gazdasági szükségtől is halott postakocsissal. A vörösvári postalegényt 1870. januárjában ölték meg útközben háromezer forintért. Nem volt biztonságos a kerecsenéi erdő sem, amelyhajtva — bűncselekmények elkövetésére. Működésük színtere az Alföld déli része, a Mátra, a Bükk erdősége volt. Cselekményük a pénzesleveleket, csomagokat szállító postakocsik ellen irányult. 1870 és 1880 között évenként átlag 8—10 nagy összegű postarablást, útonállást követtek el, mely sokszor emberi életet is követelt. Mindez Ráday kormánybiztos 1869. január 4- ével kezdődő tisztogató tevékenységének ellenére történt. Ezek közül néhány. 1868-ban Kalocsa, Izsák, majd Kerekegyháza és Kun- szentmiklós közt fegyveres kísérettel közlekedő postakocsi megtámadása és a rajta tartózkodók megölése oly riadalmat okozott a postakocsisok körében, hogy azok az éjjeli szállítást megtagadták. 1869. tavaszán a Kiszomborból Szőreg felé közlekedő posta kocsisa megtámadása során a karján, nyakán, és a hátán több helyen lövéstől megsérült. Lovai a lövésektől megijedve vágtába fogtak; ennek köszönhető, hogy a nyolcezer forintnyi érték hiány nélkül megérkezett a ben Eger—Füzesabony közt közlekedő postakocsi áthaladt. 1870. november 14-én három fegyveres útonálló a kocsisra lőtt, az nem volt bátortalan, a rablók közé lőtt, majd a szállított százezer forinttal elvágtatott. A szegénylegények példáját olykor megtévedt postakezelő „haramia” is követte. A zentai Radákovich elfelejtette a 16 400 forint értékű pénzeszacskót továbbítani. A gyanú rá terelődött, de mindaddig tagadott, míg Szegeden Ráday egyik vizsgálóbírója, Lauschek vallomásra nem bírta. Így az elásott pénz húsz forint híjával megtérült. Miben látta a közvélemény a postarablás okait? A meglazult erkölcsökben, a rossz utakban, a bűnüldöző szervek hanyagságában. A rosszul fizetett postakocsisok — tilalom ellenére — borravalóért bárkit felvettek. A hatóság az utak karbantartására nem fordított gondot, a rossz utak miatt tönkrementek a lovak. Az elcsigázott lovakkal a járati rendet betartani nem lehetett. Gyakori volt az 5—6 órás késés, a járatérkezés az éjjeli órákig elhúzódott, az éjszakai postaszállítás csábította az útonállókat. A nagyszámú osztrák zsandár nyüzsgését nem pótolták a szórványosan megjelenő pandúrok, amit az elszaporodó betyárok a maguk hasznára fordítottak. A helyzeten a postaigazgatás rendeleti úton is igyekezett segíteni; megszüntették az éjjeli járatokat, általánossá tették az őr- kíséretet. Szigorúan megtiltották pénznek levelekben való küldését, helyette az U'talványforgalmat országosan kiszélesítették. A betyár világot célszerű állami rendelkezések és Ráday hatásos működése szüntette meg. A betyárvilág elmúlt, a betyárkodási hajlam nem veszett ki, társadalmunkban is megtalálható, csupán a módszer változott. Nem kis része van ebben a krimik hatásának is. Napjaink hazai amatőr postarablói falusi kispostákat kísérlik meg éjnek idején kifosztani, változó szerencsével, mert legtöbbször az asztalfiók aprópénz maradványával kénytelenek beérni. Az is megtörtént, hogy a kisméretű pénzesládát cipelték ki a mezőre, és mikor nagy kínnal felnyitották, pénzt nem találtak. Nemrégen postaautóból próbálták nagy pénzt szerezni, előfordult a posták nappali kifosztása is, de mindkettőn rajtavesztettek. A bűnüldöző szervék korszerű módszerei párosulva a társadalom aktív közreműködésével a könnyű pénzt áhítókat hamar rács mögé helyezi. Ezért hát kár betyárkodni. 1 mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Mennyi forintot lehet engedély nélkül kivinni külföldre? — kérdezi F. I.-né, lenin- városi olvasónk. A pénzügyminiszter 1986. április 15-ével ' módosította a tervszerű devizagazdálkodásról szóló jogszabályokat. Eszerint az utasoknak devi-v zahatósági engedély nélkül szabad kivinniük: belföldieknek személyenként legfeljebb 400 forintot, a külföldieknek személyenként legfeljebb 100 forintot. A határszéli forgalomban belföldieknek és külföldieknek lee- feljebb 50 forintot lehet kivinni. de a határszéli forgalomban kivihető belföldi pénz azonban havonta, személyenként a 200 forintot nem haladhatja meg. A 100 forintnál nagyobb címletű belföldi pénzt az együttutazók sem vihetnek ki -a devizahatóság engedélye nélkül. A jogszabály módosítja a kivihető szokásos mennyiségű ajándék, a nemesfémek, muzeális tárgyak és a bélyegek értékét is. A belföldiek személyenként 1500 forint (a határszéli forgalomban -— ha nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz — havonként egy ízben 200 forint) belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű szokásos mennyiségű ajándéktárgyat, arany, platina és ezüst, valamint ezekből készült tárgyak, muzeális tárgyak, bélyegek és az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett közleményben felsorolt árucikkek kivételével vihetnek devizahatósági engedély nélkül. A behozatali összegek ugyanazok, mint a kiviteli értékek. Nem kell a deviza- hatóság engedélye az ajándék vagy az utas vámtarifa rendelkezései szerinti vámkezeléshez. ha a vámáru személyenkénti, vagy egyedi értéke a 25 000 forintot nem haladja meg. Ezt az értékkeretet ugyanazzal az áruval kapcsolatban összevontan alkalmazni még családtagok esetében sem szabad. Dr. Sass Tibor
