Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. május 13., kedd Csernobil Az alapkövet a miniszter és a megye vezetői helyezték el (Folytatás az 1. oldalról) szer létrehozásával. A miniszter megjegyezte: a tárca vezetése szeretné, ha az egész országban követnék a borsodi példát. A magyar szénbányászat egyik kulcskérdése a termelési kapacitás meghatározása — hangsúlyozta az előadó. A VII. ötéves tervidőszakban arra számítanak, hogy az ország mélyművelésű szénbányái évenként mintegy 15 millió tonna szenet adnak. Tervbe vették a mór feltárt ligni'tvagyon kitermelésének növelését, így együttesen 25 millió tonnára szeretnék növelni a mélyművelésű és a külszíni bányák egyévi teljesítményét. A bükkábrányi külszíni bánya megnyitásával az volt a cél, hogy enyhítsenek az ellátási gondokon. Az iparvezetés azzal számol, Milyen mértékű sugárszennyezés engedhető meg egy fej salátán? — A csernobili atomerőműben történt szerencsétlenség sok kérdést felvet. Ezt a fentit Brüsszelben, ahol a nyugat-európai közösség szakértői vitatják napok óta, miközben a kormányok között dúl a harc. Azonos radioaktivitási határértéket engedélyezzenek-e a tejre és az articsókára? — Bonn és Róma másként vélekedik erről. A nyugat-európai mezőgazdasági belhá- ború új fejezettel gazdagodott Csernobil után. Abban viszont nagy az egyetértés, hogy a kelet-európai mezőgazdasági termékeket ezzel az ürüggyel is ki lehet szorítani az EGK-ból. Egy hétig tartó vita és négyszeri halasztás után a miniszteri tanács soros elnökségét betöltő hollandok szombaton este azt közölték: megjött végre az utolsó hozzájárulás is, az olaszoké a tervezett intézkedés-csomaghoz, így az hétfőtől érvénybe lép. Két fejezetre oszlott ez: az egyik kiterjesztette további élelmiszerekre (tejtermék, zöldség, gyümölcs, hal) a brüsz- szeli EGK-bizotlság által.saját hatáskörben már előzőleg elrendelt húsbehozatali tilalmat hét kelet-európai szocialista országból (Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia) ; a másik szakértők ajánlása alapján határértékeket állapított meg különböző élelmiszerfajták sugár- szennyezettségére. amely mellett még az EGK belső hogy az alacsony fűtőértékű lignitet az erőművek használják a villamosener- gia-termeléshez. így, a tisza- palkonyai széntüzelésű erőmű teljes egészében, míg a Borsodi Hőerőmű részben lignit eltüzelésével termel majd energiát. A miniszter előadása érintette a magyar vaskohászat helyzetét is, amely napjainkban egyáltalán mem nevezhető könnyűnek. Első lépésként el kell érni, hogy jó minőségű vasérc álljon a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek rendelkezésére. A következő tennivaló, hogy kifogástalan minőségű kohászati termékeket gyártsanak a feldolgozó ipar számára, s fejlődjön a másod- és harmadtermékek előállítása is. Egy ötéves terv természetesen nem elegendő a meglevő gondok felszámolásához, a műszaki-techforgalmában akadálytalanul szállíthatók a tagországok között. Másnap az olaszok tiltakoztak:, „félreértették” álláspontjukat, az csak a csomag első feléhez jelentett hozzájárulást (a kelet-európai termékek kitiltásához), a másodikhoz nem. Róma egy kiló salátán 1000 Becquerel (27 nanocurie) jód 131-es izótopot tűrne meg, hogy exportálható legyen, Bonn ennél szigorúbb, és 250 Becquerel (9,5 nanocurie) határértéket kíván ahhoz, hogy átvegye. A sugárbiológusok szerint 150 nanocurie-nél kezdődik az, ami már valamiféle ártalmat jelenthet az emberi szervezetre, és a nyugatnémetek saját tejszállításaiknál például jóval feljebb húzták meg a határt, mint az olasz zöldségfélékre. Az olaszok szerint elfogadhatatlan ilyen különbség, és a jogszabály javaslat megint hátrányosan különböztette meg a délvidéki mezőgazdasági termelőket az északiakkal szemben., Régi vita ez az EGK-ban északiak és déliek között. A furcsa ez esetben legfeljebb az, hogy az annyira rettegett jód 131 nyolc nap alatt elbomlik, és 15 nappal a szerencsétlenség után Brüsz- szelben még mindig vita folyik intézkedés helyett. A holland elnökség megerősítette: valóban „félreértés” történt, a jogszabály nológiai fejlesztéseket fokozatosan, a meglevő anyagi lehetőségek figyelembevételével kell megvalósítani. Alapkőletétel a leendő Technika Házánál A borsodi műszaki hetek megnyitását követően került sor — a megyei könyvtár szomszédságában —, a széles 'körű társadalmi összefogással épülő Tudomány és Technika Házának alapkőletételére. Az ünnepi aktuson a megye és a város párt-, állami és társadalmi szervei vezetőinek jelenlétében Nagy Sándor, a Technika Háza építésére létrehozott operatív bizottság vezetője tett jelentést dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének. Elmondta, hogy eddig több mint kétszáz üzem, vállalat és intézmény nyújtott támogatást a nagyszabású terv valóra váltásához. Dr. Szaladnya Sándor arról beszélt, hogy az MTESZ Borsod Megyei Szervezetének keretében évenként mintegy ezerkétszáz rendezvényre kerül sor, amelyeken negyvenezer szakember vesz részt. Megérdemli hát Borsod műszaki és agrá-rértel- misége, hogy a gazdasági életben betöltött szerephez méltó székházat kapjon. Ezt követően Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára az Észak-Magyaror- szág május 12-i számát, Ladányi József, a megyei tanács elnöke a beruházási alapokmányt, Dudla József, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára a Déli Hírlapot, dr. Kovács László, a Miskolci Városi Tanács elnöke a város zászlaját és címerét, dr. Szaladnya Sándor, az alapkőletételre szóló meghívót és Valaska László, az MTESZ titkára pedig a ma használatban levő pénzérméket helyezte el az urnába. L. L. egyelőre nem érvényes. A megoldás a külügyminiszterekre maradt: hétfőn kezdődött ülésükön valószínűleg úgy oldják meg ezt a leckét, hogy szétválasztják a két részt: elfogadják a kelet-európai termékek kitiltását, és tovább vitatkoznak az egymás közti forgalomról. Jacques Delors EGK-bi- zottsági elnök, az EGK „vezérigazgatója” legalábbis erre utaló módon nyilatkozott. Kézenfekvő, hogy a tilalom a szocialista országok ellen irányul, hiszen Ausztriát vagy Svédországot is érte olyan mértékű szeny- nyezés, mint a tilalommal sújtottalkat, az mégsem vonatkozik rájuk — mutattak rá többen. Az NDK azonban nincs köztük (tekintettel nyilván a belnémet kereskedelemre, amely évről évre növekszik Bonn igyekezete révén). „Persze, hogy nincs — hangzott a brüsz- szeli válasz —, a tilalom olyan országokra vonatkozik, amelyek ezer kilométeres sugarú körben helyezkednek el Csernobil körül, s így fokozottan ki voltak téve a veszélynek.” Jugoszlávia azonban távolabb fekszik ezer kilométernél Csernobiltől, mégis rákerült a listára.. . A német határon feltartóztatták az olasz salátát, az olasz határon pedig a francia tejet; mindenütt feltartóztatták azonban a Kelet(Folytatás az 1. oldalról) 1 röntgennyi sugárzás éri az embert. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség normáinak megfelelő szovjet egészségügyi szabvány 25 röntgenben határozza meg .azt az értéket, amelynek megkapása esetén a sugárveszélyes munkahelyeken dolgozóknak egy évre el kell hagyniuk a sugárzási zónát. Ma már Csernobilban is az eredeti értéknek a felét, egyharmadát mérik. Ami pedig a távolabbi helyeket, például az események színhelyétől 100 kilométerre lévő Kijevet illeti, ott a legerősebb kisugárzás idején sem mértek többet, mint 0,35 —0,4 milliröntgen/óra. Ivan Pljüscs, a kijevi terület .tanácsának elnöke a lakosság kitelepítéséről számolt be: április 26-án estére 1200 autóbuszt vontunk össze Pripjatyban, az erőmű lakótelepén, s a közeli Csernobilban. Akkor még nem volt szükség a mentésre, azt csak másnap, a sugárzási érték emelkedésekor kezdtük meg, s 3 óra alatt 44 ezer embert költöztettünk el. A lakótelepi épületekből álló Pripjatyban minden lépcsőház elé buszok álltak, s az emberek pánik nélkül, szervezetten hagyták, el lakóhelyüket. Sokan, magukkal vitték háziállataikat is. Először a buszok indultak el, majd azok. akik saját gépkocsijukon hagyták el a lakótelepet és a járási székhelyet. Két nappal, később — mivel az erőmű állapotával kapcsolatos. bizonytalanság tovább tartott — döntés született a Csernobil környéki harminc kilométeres zóna lezárásáról. Az ottani falvakban élő további 46 ezer ember kitelepítése is rendben lezajlott a május eleji ünnepek végére. * Hazánk légkörében a levegő radioaktív tartalma — a napok óta tartó folyamatos csökkenést követően s— hétfőn gyakorlatilag visszaállta csernobili reaktorbalesetet megelőző természetes szintre. A talaj, a növényzet és a felszíni vizek radioaktivitása is igen közel került a természetes értékekhez. A rendszeres mérések folytatódnak. Európából érkező kamionokat és vagonokat. Nyugat- Európában a piaci versengés, piacféltés „radiokatív” színezetet kapott, és a „sugárpszichózis” hatására egy fokkal magasabb szinten jelentkezett e napokban. Azok, akik hisznek a nyugat-európai integrációban, Brüsszelben elkeseredve nyugtázták: a közösség döntési mechanizmusa egy válsághelyzetben, amikor gyors és összehangolt döntésre lett volna szükség, ismét csődöt mondott. Tizenkét kormány egyhangú döntése hosszú időt igénylő folyamatban alakulhat csak ki. S ami a legrosszabb, ha holnap újabb atomfelhő, és a jelenleginél sokkal veszélyesebb, úszna a közösség fölé, a döntés ugyanígy késne, és huzavonába torkollna — mondják szomorúan. A sugárszakértők pedig azt mondják: jobb nem is gondolni arra, mi lenne, ha tényleg veszélyes értékeket ért volna el a sugárszeny- nyezés. A körülményes brüsz- szeli szabályozás például szót sem ejt a cézium izotópokról, amelyek csak 30 év alatt bomlanak el. Sajnos, a megkülönböztető korlátozás olyan időpontban történt, amikor már formálódik az EGK és a KGST- tagországok közötti közvetlen megállapodások és, kereskedelemszabályozás lehetősége. Csernobil ezt sem könnyítette meg, de Brüsz- szel, amely éppen ezt a lehetőséget szorgalmazza évek óta, okosabb és előretekin- tőbb módon is eljárhatott volna — ismerik el józanabb EGK-körökben. Megkezdődtek az írásbelik Néhány perccel nyolc óra előtt a Kossuth rádió riportere azt mondta, hogy a korábbi szokással ellentétben, csak déli 12 órakor ismertetik a tételeket a nagyérdemű szülőkkel, merthogy csalafintaságuk határtalan és kimeríthetetlen, s állítólag titokzatos módon segíteni tudják izzadó, gyötrődő csemetéjüket. Ami a magunk tapasztalatát illeti — a szülők néha valóban jobban izgulnak gyermekeikért, s az ügy érdekében (ki tudja, megnyugvást hoz-e vagy idegességet számukra?) nem gondolnak a telefonszámlával. Délre és délutánra persze már minden kiderült —• legalábbis ami a tételcímeket illeti. A gyerekek és a szaktanárok véleménye megoszlik, van aki egj'enesen gyönyörűnek tartja az idei magyar írásbeli tételeit, van aki szörnyülködik rajta. A gimnazisták Ady, Vörösmarty és Mikszáth ismereteikből vizsgázhattak, a szakközép- iskolások József Attilából és Adyból. A harmadik választható tétel szabad folyást engedett irodalmi élményeiknek, merthogy kedvenc regényhősükről írhattak. Ha szabad jóslatot kockáztatni, ezen a könnyűnek látszó „címen” igazán könnyű elcsúszni’! Mára persze már más lett a kérdések kérdése — merthogy ma már a matematikáé a főszerep. Legalábbis délelőtt. Mert — az írásbelis tárgyak szép számmal vannak — délután már idegen nyelvekből írnak a maturan- dusok. Ez a hét foglalt... cs. a.—b. i. Kohl levele Reaganhez Helmut Kohl nyugatnémet kancellár levélben hívta fel Ronald Reagan amerikai elnököt a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról megkötött, de az amerikai törvényhozás által nem ratifikált SALT—2 szerződés tiszteletben tartására, eltanácsolva Washingtont atomrakétái és bombázói számának további növelésétől. A Bild-Zeitung című lap hétfői jelentése szerint Kohl egy április 25-i keltezésű, négyoldalas levélben fejtette ki fentiekkel kapcsolatos nézeteit. A levél tényét megerősítette Horst Teltschik, a kancellár külpolitikai tanácsadója. Amint a kancellár kifejtette, megértést tanúsít Reagan ama óhaja iránt, hogy a Nyugat biztonsági érdekeit szem előtt tartva „válaszoljon” a szovjet lépésekre. Mindamellett a SALT—2 megszabta határokat nem szabad megsérteni, „ameny- nyiben és ameddig ez lehetséges a biztonságot nem veszélyeztető módon”. A szerződés betartása az alapja további fegyverzetcsökkentési megállapodásoknak, és megerősítené az „amerikai leszerelési politika hitelét” — mutat rá Kohl. * Ronald Reagan amerikai elnöknek az a szándéka, hogy megszegi a SALT—2. szerződést — jelentette a The Time amerikai hírmagazin legújabb számában. A tervek szerint a megengedettnél több B—52 bombázót szerelnek fel manőverező robotrepülőgéppel legkésőbb az év végéig. Az amerikai légierő öt év óta alakítja át B—52 bombázóit. hogy azokat nukleáris töltetű manőverező robotrepülőgépekkel fegyverezze fel. Az ilyen/ módosított B—52 bombázók száma eléri a százat és a jelenlegi ütem mellett (háromhetente egy) Washington december táján túllépi a manőverező robot- repülőgépek hordozóeszközeire kiszabott felső szintet, amelyet a SALT—2. 1320 darabban határoz meg. „Megértem a gazdák gondjait, de helytelennek tartom, hogy akcióik olyan embereket érintenek, akiknek a dologhoz semmi közük” — jelentette ki Kurt Steyrer, az Osztrák Szocialista Párt elnökjelöltje. Steyrertől hétfői sajtóértekezletén az MTI tudósítója megkérdezte, hogyan látja a határlezárásokkal párosuló megmozdulásokat. „A határzárak sajnálatosak, s a nemzetközi jogot is sértik” — mondotta a szocialista párti elnökjelölt. Kurt Steyrer egyébként elismerte: az elnökválasztás első fordulójában sok szocialista is ellene szavazott, hogy tiltakozzék pártjuk politikája, a korrupciós ügyek, az állami ipar botrányai miatt. Sokan, főként fiatalok, hasonló okokból távol is maradtak a szavazástól. Ezeket a jelzéseket figyelembe kell venni, a kampány hátralévő hónapjában a gyakorlati kérdéseket kell előtérbe állítani, mondotta. Pvc-ablak és erkélyajtó beszerzésre 100 000 Ft értékig 60% hitel, 3 éves törlesztésre Részletes tájékoztatás: az OTP-fiókokban és a Borsodi Vegyi Kombinát Műanyag Marketing Osztályán,. 3702 Kazincbarcika Telefon: (48) 10-211 Steyrer az osztrák parasztok akcióiról Megnyitották a Borsodi Műszaki és Közgazdasági Heteket
