Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

lelően biztosítható. AMIK — a fizetendő antennadíj arányos csökkentése mellett — ezért döntött a szlovák antenna leszereltetésé- ről, azaz az előírásoknak nem megfelelő szolgáltatás megszüntetéséről.

A műszaki és egyéb előírások betartása mellett a MIK egyéni kérelem alapján azonban lehetővé teszi, hogy az arra igényt tartó bérlők saját használatukra ■ antennát szereljenek fel.

*

A választ ismertettük Magyar Ferendcel, akit az nem elégített ki. A bérház lakóinak képviseletében kéri: állíttassa vissza a MIK a leszerelt antennát, nekik jó az a térerősség, amellyel az adást eddig is vették. Az a néhány forintos költségcsökkentés nem kárpótolja őket azért, hogy most nem nézhetik a különféle mérkőzéseket, sportadásokat. Képhibáért ők sosem emelték kifogást. Véleménye szerint az intézkedés nem a fejlődést szolgálja, amikor fejlődik a televíziózás és terjed a kábeltelevízió is.

alkatrészhiány, jótállás, kártalanítás

Fábián József, Miskolc, Hegyalja úti lakos leveléből:

.... 1985.

s

zeptember 6-án állapította meg a Vilikész szerelője az elromlott WA 45 tíesetben a szolgáltató telephelye szerinti illetékes városi tanács szakigazgatási szervéhez (Miskolc Megyei Városi Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályához) fordulni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a kárra vonatkozó igények vita esetén polgári peres úton is érvényesíthetők, erre azonban többnyire nagyobb értékű károk esetén szokott sor kerülni.

Mayer Sándor Miskolcról telefonon tette meg észrevételét, miszerint: egyes autószervizekben egy közönséges mosást sem csinálnak minimum 50 forint borravaló nélkül. Egy átvizsgálás, beállítás esetén pedig ennyi borravalót el sem fogadnak. Az ember sokszor úgy érzi — mondta —, hogy nem megrendelő, aki a kért és elvégzett munka arányában fizet, hanem a szerelők hangulatának, kénye-kedvének kiszolgáltatott ügyfél, aki örüljön, hogy szóba álltak vele . . .

Kérdése: milyen ellenőrzéseket tartanak, büntet1,ek-e már meg ilyen esetben szervizvezetőt, művezetőt, vagy éppen szerelőt?

Szabó József válasza:

— Az előző években az autójavító iparban kialakult az a gyakorlat, hogy a javításra bevitt gépjárművet átvették a tulajdonostól és a szerelők vitték a javítópadra. A tulajdonos nem követhette a gépkocsi javításának útját, hogy ne kerüljön kapcsolatba a javítást végző dolgozókkal. Ezt a gyakorlatot a lakosság kifogásolta, sőt, többször olyan kérés hangzott el, adjanak lehetőséget arra, hogy a szervizen belül a szerelő személyét is megválaszthassa. Ennek következtében közvetlen kapcsolatba került a megrendelő és a szervizt végző dolgozó. Gyakorivá vált, hogy a megrendelő a jobb szolgáltatás reményében borravalót ígért vagy adott.

A vállalatok igazgatói több intézkedést tettek ennek megakadályozására. Ezek között említjük: igazgatói utasítás jelent meg, melyben felhívták a dolgozók figyelmét, hogy megkülönböztetett szolgáltatást nem nyújthatnak, ezért borravalót nem követelhetnek, illetve nem fogadhatnak el. A megrendelőknek ugyanakkor jól látható helyen ilyen értelmű tájékoztatást függesztettek ki. A borravaló elfogadásával kapcsolatos intézkedés megszegésének következménye a minőségiprémium-elvo- nás. Természetesen erre csak akkor kerülhet sor, ha a vállalati vezetők tudomására jut. Ilyen intézkedésre az elmúlt évben is volt példa.

Ezúton is felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy az autójavító iparban dolgozók borravalót nem követelhetnek, előfordulását a helyszínen azonnal jelentsék a vállalat vezetőinek.

A szerkesztőség megjegyzése: Véleményünk szerint a problémakör bonyolultabb. A borravaló, „csúszópénz" — kérdés (nemcsak a szolgáltatások területén!) egy másik fórum témája lehetne . , .

Leszerelték az antennát

22^525*“ (ÍObb 0,d0,i kép)- Nél,ük csak" í«<‘ <bDl ohtaM kép). (Képeink Kazincbarcikán, a Sajómenti lp,

Magyar Ferenc, Mis- © kolc, Augusztus 20. u. 18. alól írja:

„Amikor az Augusztus 20. utca 12-14—16—18—20. számú bérházat felújították, központi antennát szereltek fel a tv I—II. és a szlovák adás vételéhez. A

felújítás után négy évig

mindhárom adást venni tudtuk, de mintegy két éve a MIK leszereltette a szlovák adás vételére szóló antennát arra hivatkozva,

hogy gyenge a térerősség...” Kérdései: Amikor a felújítás után az antennát felszereltették és átvették, jó volt a térerősség? Ha már akkor sem volt jó, miért szereltették fel, miért vette át a MIK? Az egész lakótelepen egyébként miért jó a térerősség? A szomszéd házakon is rajta van a szlovák antenna, csak erről kellett leszerelni? Nekünk — írja — megfelel a képminőség azzal a térerősséggel is, ahogyan a felújítás után négy évig volt...

Báthori Gábor, a megyei tanács építési és vízügyi osztályvezetője válaszol:

— Magyar Ferenc panaszával kapcsolatosan tájékozódtunk az épületet kezelő MIK Vállalatnál, továbbá a Posta Rádió-Televízió Műszaki Igazgatóságának Miskolci Zavarvizsgáló Üzeménél. A központi televízióantennáknak lehetővé kellene tenniök két hazai és az adott körzetben vehető, egy külföldi program vételét. A szlovák adás rossz vétele miatti sorozatos bérlői kifogások alapján a MIK megrendelésére a posta szakemberei 1985- ben műszeres vizsgálatot végeztek az Augusztus 20. utca körzetében a térerősség mérésére. A mérési eredmény tanúsága szerint a szlovák televízióadás vétele az előírt műszaki követelmények hiányában (sugárzott jelszint alacsony mértéke) nem volt megíepusú NiDK automata mosógépünk hibáját: a fűtőszál kiégett, újjal kell pótolni. Azóta csaknem hét hónap telt el, s a cserére a mai napig (a levél írásának időpontjáig — Szerk.) nem került sor, pedig szeptember végétől hetente, kéthetente érdeklődünk minden eredmény nélkül...” Valóban bosszúság: egy mosógép, ami van is, nincs is. Hét hónap bizony hosz- szú idő, különösen, ha egy négytagú családra kell mosni. Fábián József panaszát ezért elsőnek a Vilikészhez továbbítottuk:

Bacsó Gyula válaszol:

— A tulajdonos panaszával teljes mértékben egyetértek. Mi szolgáltatók is lehetetlen helyzetnek tartjuk, amikor egy fontos háztartási készülék javítása hónapokon keresztül elhúzódik. Előre kell bocsáta- nom: vállalatunk és dolgozóink is abban érdekeltek, hogy a meghibásodott készülékeket megjavítsuk, hiszen bevételünk csak az elvégzett javításokból van.

Ebből következik, hogy lehetőségeinkhez mérten mindent elkövetünk a javítások feltételeinek biztosítása érdekében. Ennek ellenére ilyen esetek, minta szóban forgó mosógépnél is, sajnos előfordulnak. Az importkészülékek alkatrészellátása legtöbbször nem szervizeink igénylésén, a készletező vállalat beszerzésén (bár ritkán ilyen is előfordul), hanem a külföldi partner szállító- készségén múlik. Példaként megemlíthetem, hogy az- egvik mérsékelt árú és ezért keresett félautomata mosógéphez a gyártó külföldi cég egy egész éven keresztiül nem szállított semmilyen alkatrészt, most pedig leszállított két évre elegendő mennyiséget... Az NDK-készülékek alkatrész- ellátása hasonló módon i°en- kritikus, ezért húzódott el ennek a készüléknek a javítása is. Az ilyen esetek — mint már említettem — érdekeinkkel ellentétesek és többségük rajtunk kívül álló okokból fordulnak elő.

A konkrét készülékkel kapcsolatban el kell még mondanom, hogy a javításhoz most sem rendelkezünk alkatrésszel. Sikerült viszont egy más gyártmányú importkészülék fűtő- betétjét megszereznünk, amelyet némi átalakítással be tudtunk építeni, és így egyéb hibáinak (erősítő, szivattyúmotor) javítása után a mai napon hazaszállítjuk. Természetesen az elvégzett javítás után ugyanúgy vállaljuk a jótállást, mintha eredeti alkatrészt építettünk volna be.

*

Fábián József levelét és Bacsó Gyula válaszát ismertettük dr. Kapros Ti- bornéval is, aki a következő megjegyzést fűzte hozzá:

— A jótállás lejárta után a javító és gyártó vállalatok kötelezettségeit minisztertanácsi rendelet szabályozza. E szerint, ha a javításra váró készülék ára

5 ezer forint alatt van, akkor a vásárlástól számított

6 évig, ennél magasabb értékű készülék esetén 8 évig köteles a forgalmazó, illetve a gyártó a szervizellátást biztosítani. Ameny- nyiben ennek például alkatrészhiány miatt nem tud eleget tenni, köteles a vásárlót kártalanítani.

A kártalanítási igénybejelentést a javító szerviznél kell megtenni. A kártalanításnak több feltétele is van: Igazolnia kell, hogy megpróbálta a készüléket javíttatni, be ~kell mutatnia a jótállási jegyet. Felhívom az olvasók figyelmét arra, hogy a kártalanítási igény csak az 1980, január 1. után a kiskereskedelemben értékesített készülékek esetén áll fenn.

Panaszosunk esetében a kártérítési igénybejelentéssel — az említett feltételek mellett — lehetett volna élni. Sajnos, a szavatossági igény érvényesítésének módja nem eléggé ismert a lakosság körében. Jó lenne, ha az ügyfelek figyelmét a szervizek is felhívnák az igényérvényesítés lehetőségére. így talán kevesebb hasonló elhúzódó panaszüggyel találkoznánk.

Szakos Lászióné tette szóvá Parasznyáról: „ ... 1985. októberében már írtam egy levelet a szerkesztőségnek, hogy nem jön ki hűtőszekrényemet megjavítani Kazincbarcikáról a Gelka. Akkor, az önök intézkedéDr. Kapros Tiborné

Báthori Gábor

sére kijött egy szerelő, aki azt állapította meg, hogy a gép motorhibás. Előbb lekéri Pestről a jótállás alapján a megfelelő motort és újból kijön. Ennek kb. egy hónap leforgási időt adott és magával vitte a jótállási jegyet is. Én még a jótállási idő alatt jeleztem a hibát, de azt ez idő .alatt nem hárították el: arra leszek kíváncsi most, hogy a hűtőmet mennyiért javítják meg, mert csupán a motor legalább 3 ezer forintba kerül. Elég sajnos, hogy a javítást csak a szerkesztőségen keresztül tudom elérni, de valahogy a végére szeretnék már járni”.

Dr. Kapros Tiborné válasza:

— Elöljáróban megemlíteném, hogy a hűtőgépek alkatrészellátása az utóbbi időben különösen kifogásolható. Ezért a szerviz hibáján kívül is előfordulhat, hogy akár több hónapot kell várni az alkatrész megérkezéséig. így történt ez a Sajómenti Ipari Szövetkezet kazincbarcikai átalányelszámolásos részlegéhez javításra beadott hűtőszekrény esetében is. Ugyanakkor a szerviz vezetője azt is jelezte, hogy a még garanciális készüléket először házilagosan próbálta a tulajdonos megjavítani. Itt szeretném felhívni a készüléktulajdonosok figyelmét arra, hogy a készülékbe történő jogosulatlan beavatkozás a garancia megvonásához vezethet. Jó tudni azonban, hogy amennyiben a javító szerviz a bejelentéstől számított 30 napon belül, illetve cserekészülék biztosítása esetén 60 napon belül nem tudja a készüléket megjavítani, a csereutalványt a tulajdonos részére köteles kiadni. A garanciaidő lejárta után pedig a javítás alkatrészhiányamiatti elhúzódása esetén a megrendelő kártérítési igénnyel fordulhat a gyártó, illetve forgalomba hozó szerv felé a 35/1978. Mt. sz. rendelet előírásai alapján.

*

Nem tartozik szorosan mostani fórumunk témájához a „diósgyőri öreg nyugdíjasok" nevében küldött levél, melyben a szenek minőségére, illetve a meddő és kő miatti kártérítés intézésére panaszkodnak. A levelet, mivel nem egyedi eset, szintén eljuttattuk a megyei tanács ipari osztályára, ahol Kapros Tiborné a következő választ adta:

— Sajnos — mint köztudott - a hazai szenek 'minősége nem egyenletes. A geológiai adottságok és a gépekkel történő szénkitermelés mellett előfordulnak jogos minőségi reklamációk. Az ilyen panaszok intézésének módja egyszerű és szabályozottan működik. A megrendelő bejelentése alapján, helyszíni felmérést követően a jogos panaszokat orvosolják, a vevőket kártalanítják. (Igény szerint pénzben, vagy szénnel.) A kiszállítást követően minőségi kifogás esetén bejelentést kell tenni a megrendelés helyén, ahol ezt követően rövid idő alatt intézkednek a kártalanításra.

Szabó József

Bacsó Gyula

Lépést tartani az igényekkel

Amikor félnapokon,

• sokszor napokon át hiába várjuk a szerelőt, a mesterembert; amikor a várakozással töltött fél, vagy egész napokat a szabadságunk bánja; amikor heteken, hónapokon keresztül csak néznénk a televíziót, csak szeretnénk használni az automata mosógépet, vagy az autót, a vásárláskor szerzett örömünk tartós bosszúsággá válik. Ilyenkor dolgozzék a mester bármilyen lelkiismeretesen, nem vagyunk elégedettek a minőséggel, mert időveszteségünket, bosszúságunkat is belekalkuláljuk. Milyen megyénkben a szolgáltatások tekintetében az összkép? A szerkesztőséghez érkezett levelek, kérdések ismeretében hogyan ítéli meg a helyzetet dr. Kapros Tiborné?

— A .lakosság részére végzett szolgáltatások teljesítményértéke a VI. ötéves tervidőszakban mintegy 75 százalékkal nőtt, 1985. év végére elérte az 1,6 milliárd forintot. Igen jelentős a kisipar fejlődése, ma már több mint 8 ezer kisiparos áll megyénkben a lakosság rendelkezésére. Az alapvető szolgáltatásokkal az ellátás tehát biztosított.

A VI. ötéves tervidőszakban mintegy 460 millió forint értékű beruházással gazdagodott a szolgáltató szektor. A legjelentősebb a Patyolat Vállalat új telephelye, de meg kell említenem a március 1-vel belépett leninvárosi autószervizt, az edelényi kisipari műhelysort. A Borsod Megyei Fodrász Szövetkezet 28 új fodrászüzletet nyitott, ebből 19-et községekben, számos üzletét felújította, korszerűsítette. A szolgáltató hálózat a megyében ösz- szesen 4700 négyzetméter alapterülettel bővült, igaz, ezzel párhuzamosan sor került veszteséges üzletek bezárására is.

Az eredmények mellett azonban azt is meg kell említeni, hogy egyes területeken, elsősorban az aprófalvakban, peremterületeken, a lakosság részére nehezebben elérhető és az utazási költségek miatt drágább lett a szolgáltatás. Egyes szolgáltatási ágazatokban, pl. gépkocsijavítás, cipőjavitás, a fejlesztés nem tudott lépést tartani az igények növekedésével. Végül szólni kell arról is, hogy a tervidőszak második felében jelentős áremelések történtek a gépkocsi javításban, a híradástechnikai készülékek javításában, valamint a textiltisztításban is. Ez érzékenyen érintette a lakosságot.

— Mi várható a VII. ötéves tervidőszakban?

— Az igények várhatóan tovább növekednek. Tapasztalataink szerint a lakosság a nehezebbé vált életkörülmények között sem mond le a megszokott életviteléhez kapcsolódó szolgáltatásokról. Emellett a technika fejlődése, új fogyasztási cikkek megjelenése új igényeket támaszt a szolgáltató vállalatokkal szemben.

Gondot jelent azonban, hogy a szolgáltató szektor saját forrásai fejlesztéseket csak igen kismértékben tesznek lehetővé, így fő célként a meglévő hálózat megőrzése, korszerűsítése fogalmazható meg. Emellett nem mondhatunk le az új fogyasztói igényekhez való alkalmazkodásról, fel kell készülni az új technika — videó, számítógép stb — fogadására.

— Milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre?

— A tanácsi gazdálkodás eddigi rendszerében a szolgáltatások fejlesztését a megyei tanács a szolgáltatásfejlesztési alapból finanszírozta, a szolgáltatók pénzügyi forrásait kiegészítette ... Mára ez a helyzet megváltozott. A fejlesztési eszközök jelentős hányada a helyi tanácsokhoz került, így a városi, községi tanácsok döntik el, mennyit fordítanak a lakossági szolgáltatások fejlesztésére.

A helyi tanács feladata és lehetősége a szocialista szektor és a kisipar szolgáltató tevékenységének területi összehangolása, a támogatási lehetőségek differenciált alkalmazása. Ilyen eszköz a tanácsi helyiségekkel való ésszerű gazdálkodás, a kisiparosoknak nyújtható adó- kedvezmény. Mindez nem jelenti azt, hogy a megyei tanács „kivonul” a szolgáltatások szervezéséből támogatásából. A jövőben is támogatja azokat a regionális fejlesztéseket, amelyek egy-egy ágazat vagy térség számára nélkülözhetetlenek. A hangsúly azonban a helyi források koordinált felhasználásán van.

— ön mit tart a szolgáltatások fő gondjának?

— A VII. ötéves tervet előkészítő munka során tapasztaltuk, hogy a szolgáltató szervezetek többsége még szinttartó beruházásokra is alig tud vállalkozni, új profilok bevezetéséhez, eszközök vásárlásához forrásokkal nem rendelkezik. A szabályozó rendszer sem ösztönöz a tevékenység bővítésére. Félő, hogy a szolgáltató ipar — támogatás nélkül — feléli műszaki-technikai alapjait, és nem tud lépést tartani az igények változásával.

Nem javul az alkatrész- ellátás, sőt egyes területeken romlás tapasztalható. Ugyanakkor a fogyasztók helyzete sem irigylésre méltó, sok esetben kiszolgáltatottnak érzik magukat a szolgáltatókkal szemben. Hathatós intézkedésekre van szükség a fogyasztói érdek- védelemben. Ezt mutatják a napi tapasztalatok és az önök olvasói levelei is. Ezen a téren a jogi szabályozásnak is változnia kell. Például meg kell oldani, hogy ne csak a garanciaidő alatt, illetve ezen belül, hanem a teljes forgalmazás idején visszacserélhető legyen a készülék, ha alkatrészhiány miatt nem javítható. A helyzet megváltoztatása persze nemcsak jogi szabályozás kérdése, mindenekelőtt megfontoltabb forgalmazás a termelők, kereskedők és javítók jobb együttműködése szükséges az ellátás javításához. ónodvóri Miklós