Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

lelően biztosítható. AMIK — a fizetendő antennadíj arányos csökkentése mel­lett — ezért döntött a szlo­vák antenna leszereltetésé- ről, azaz az előírásoknak nem megfelelő szolgáltatás megszüntetéséről. A műszaki és egyéb elő­írások betartása mellett a MIK egyéni kérelem alap­ján azonban lehetővé te­szi, hogy az arra igényt tartó bérlők saját haszná­latukra ■ antennát szerelje­nek fel. * A választ ismertettük Ma­gyar Ferendcel, akit az nem elégített ki. A bérház lakói­nak képviseletében kéri: ál­líttassa vissza a MIK a le­szerelt antennát, nekik jó az a térerősség, amellyel az adást eddig is vették. Az a néhány forintos költségcsök­kentés nem kárpótolja őket azért, hogy most nem néz­hetik a különféle mérkőzése­ket, sportadásokat. Képhibá­ért ők sosem emelték kifo­gást. Véleménye szerint az intézkedés nem a fejlődést szolgálja, amikor fejlődik a televíziózás és terjed a ká­beltelevízió is. alkatrészhiány, jótállás, kártalanítás Fábián József, Mis­kolc, Hegyalja úti la­kos leveléből: .... 1985. s zeptember 6-án állapítot­ta meg a Vilikész szerelő­je az elromlott WA 45 tí­esetben a szolgáltató telep­helye szerinti illetékes vá­rosi tanács szakigazgatási szervéhez (Miskolc Megyei Városi Tanács V. B. épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályához) fordulni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a kárra vonatkozó igények vita esetén polgári peres úton is érvényesít­hetők, erre azonban több­nyire nagyobb értékű ká­rok esetén szokott sor ke­rülni. Mayer Sándor Miskolcról telefonon tette meg észre­vételét, miszerint: egyes autószervizekben egy kö­zönséges mosást sem csi­nálnak minimum 50 forint borravaló nélkül. Egy át­vizsgálás, beállítás esetén pedig ennyi borravalót el sem fogadnak. Az ember sokszor úgy érzi — mond­ta —, hogy nem megrende­lő, aki a kért és elvégzett munka arányában fizet, ha­nem a szerelők hangulatá­nak, kénye-kedvének ki­szolgáltatott ügyfél, aki örüljön, hogy szóba álltak vele . . . Kérdése: milyen ellenőr­zéseket tartanak, büntet­1,ek-e már meg ilyen esetben szervizvezetőt, művezetőt, vagy éppen szerelőt? Szabó József válasza: — Az előző években az autójavító iparban kiala­kult az a gyakorlat, hogy a javításra bevitt gépjár­művet átvették a tulajdo­nostól és a szerelők vitték a javítópadra. A tulajdo­nos nem követhette a gép­kocsi javításának útját, hogy ne kerüljön kapcso­latba a javítást végző dol­gozókkal. Ezt a gyakorla­tot a lakosság kifogásolta, sőt, többször olyan kérés hangzott el, adjanak lehe­tőséget arra, hogy a szer­vizen belül a szerelő sze­mélyét is megválaszthassa. Ennek következtében köz­vetlen kapcsolatba került a megrendelő és a szervizt végző dolgozó. Gyakorivá vált, hogy a megrendelő a jobb szolgáltatás reményé­ben borravalót ígért vagy adott. A vállalatok igazgatói több intézkedést tettek en­nek megakadályozására. Ezek között említjük: igaz­gatói utasítás jelent meg, melyben felhívták a dolgo­zók figyelmét, hogy meg­különböztetett szolgáltatást nem nyújthatnak, ezért borravalót nem követelhet­nek, illetve nem fogadhat­nak el. A megrendelőknek ugyanakkor jól látható he­lyen ilyen értelmű tájékoz­tatást függesztettek ki. A borravaló elfogadásával kapcsolatos intézkedés meg­szegésének következménye a minőségiprémium-elvo- nás. Természetesen erre csak akkor kerülhet sor, ha a vállalati vezetők tudomá­sára jut. Ilyen intézkedésre az elmúlt évben is volt pél­da. Ezúton is felhívjuk a la­kosság figyelmét, hogy az autójavító iparban dolgo­zók borravalót nem köve­telhetnek, előfordulását a helyszínen azonnal jelent­sék a vállalat vezetőinek. A szerkesztőség megjegy­zése: Véleményünk szerint a problémakör bonyolultabb. A borravaló, „csúszópénz" — kérdés (nemcsak a szolgál­tatások területén!) egy másik fórum témája lehetne . , . Leszerelték az antennát 22^525*“ (ÍObb 0,d0,i kép)- Nél,ük csak" í«<‘ <bDl ohtaM kép). (Képeink Kazincbarcikán, a Sajómenti lp, Magyar Ferenc, Mis- © kolc, Augusztus 20. u. 18. alól írja: „Amikor az Augusztus 20. utca 12-14—16—18—20. számú bérházat felújítot­ták, központi antennát sze­reltek fel a tv I—II. és a szlovák adás vételéhez. A felújítás után négy évig mindhárom adást venni tudtuk, de mintegy két éve a MIK leszereltette a szlo­vák adás vételére szóló an­tennát arra hivatkozva, hogy gyenge a térerősség...” Kérdései: Amikor a fel­újítás után az antennát fel­szereltették és átvették, jó volt a térerősség? Ha már akkor sem volt jó, miért szereltették fel, miért vet­te át a MIK? Az egész la­kótelepen egyébként miért jó a térerősség? A szom­széd házakon is rajta van a szlovák antenna, csak er­ről kellett leszerelni? Ne­künk — írja — megfelel a képminőség azzal a tér­erősséggel is, ahogyan a felújítás után négy évig volt... Báthori Gábor, a megyei tanács építési és vízügyi osztályvezetője válaszol: — Magyar Ferenc pana­szával kapcsolatosan tájé­kozódtunk az épületet ke­zelő MIK Vállalatnál, to­vábbá a Posta Rádió-Tele­vízió Műszaki Igazgatósá­gának Miskolci Zavarvizs­gáló Üzeménél. A központi televízióantennáknak lehe­tővé kellene tenniök két hazai és az adott körzetben vehető, egy külföldi prog­ram vételét. A szlovák adás rossz vétele miatti soroza­tos bérlői kifogások alap­ján a MIK megrendelésére a posta szakemberei 1985- ben műszeres vizsgálatot végeztek az Augusztus 20. utca körzetében a térerős­ség mérésére. A mérési eredmény tanúsága szerint a szlovák televízióadás vé­tele az előírt műszaki kö­vetelmények hiányában (su­gárzott jelszint alacsony mértéke) nem volt megíe­pusú NiDK automata mosó­gépünk hibáját: a fűtőszál kiégett, újjal kell pótolni. Azóta csaknem hét hónap telt el, s a cserére a mai napig (a levél írásának időpontjáig — Szerk.) nem került sor, pedig szeptem­ber végétől hetente, kéthe­tente érdeklődünk minden eredmény nélkül...” Valóban bosszúság: egy mosógép, ami van is, nincs is. Hét hónap bizony hosz- szú idő, különösen, ha egy négytagú családra kell mos­ni. Fábián József panaszát ezért elsőnek a Vilikészhez továbbítottuk: Bacsó Gyula válaszol: — A tulajdonos panaszá­val teljes mértékben egyet­értek. Mi szolgáltatók is lehetetlen helyzetnek tart­juk, amikor egy fontos ház­tartási készülék javítása hónapokon keresztül elhú­zódik. Előre kell bocsáta- nom: vállalatunk és dolgo­zóink is abban érdekeltek, hogy a meghibásodott ké­szülékeket megjavítsuk, hi­szen bevételünk csak az el­végzett javításokból van. Ebből következik, hogy lehetőségeinkhez mérten mindent elkövetünk a ja­vítások feltételeinek bizto­sítása érdekében. Ennek el­lenére ilyen esetek, minta szóban forgó mosógépnél is, sajnos előfordulnak. Az importkészülékek alkat­részellátása legtöbbször nem szervizeink igénylé­sén, a készletező vállalat beszerzésén (bár ritkán ilyen is előfordul), hanem a külföldi partner szállító- készségén múlik. Példaként megemlíthetem, hogy az- egvik mérsékelt árú és ezért keresett félautomata mosógéphez a gyártó kül­földi cég egy egész éven keresztiül nem szállított semmilyen alkatrészt, most pedig leszállított két évre elegendő mennyiséget... Az NDK-készülékek alkatrész- ellátása hasonló módon i°en- kritikus, ezért húzó­dott el ennek a készülék­nek a javítása is. Az ilyen esetek — mint már emlí­tettem — érdekeinkkel el­lentétesek és többségük rajtunk kívül álló okokból fordulnak elő. A konkrét készülékkel kapcsolatban el kell még mondanom, hogy a javítás­hoz most sem rendelke­zünk alkatrésszel. Sikerült viszont egy más gyártmá­nyú importkészülék fűtő- betétjét megszereznünk, amelyet némi átalakítással be tudtunk építeni, és így egyéb hibáinak (erősítő, szivattyúmotor) javítása után a mai napon haza­szállítjuk. Természetesen az elvégzett javítás után ugyanúgy vállaljuk a jót­állást, mintha eredeti al­katrészt építettünk volna be. * Fábián József levelét és Bacsó Gyula válaszát is­mertettük dr. Kapros Ti- bornéval is, aki a követke­ző megjegyzést fűzte hoz­zá: — A jótállás lejárta után a javító és gyártó vállala­tok kötelezettségeit minisz­tertanácsi rendelet szabá­lyozza. E szerint, ha a ja­vításra váró készülék ára 5 ezer forint alatt van, ak­kor a vásárlástól számított 6 évig, ennél magasabb ér­tékű készülék esetén 8 évig köteles a forgalmazó, il­letve a gyártó a szervizel­látást biztosítani. Ameny- nyiben ennek például al­katrészhiány miatt nem tud eleget tenni, köteles a vásárlót kártalanítani. A kártalanítási igénybe­jelentést a javító szerviz­nél kell megtenni. A kár­talanításnak több feltétele is van: Igazolnia kell, hogy megpróbálta a készüléket javíttatni, be ~kell mutat­nia a jótállási jegyet. Fel­hívom az olvasók figyelmét arra, hogy a kártalanítási igény csak az 1980, január 1. után a kiskereskedelem­ben értékesített készülékek esetén áll fenn. Panaszosunk esetében a kártérítési igénybejelentés­sel — az említett feltételek mellett — lehetett volna élni. Sajnos, a szavatossá­gi igény érvényesítésének módja nem eléggé ismert a lakosság körében. Jó lenne, ha az ügyfelek fi­gyelmét a szervizek is fel­hívnák az igényérvényesí­tés lehetőségére. így talán kevesebb hasonló elhúzódó panaszüggyel találkoznánk. Szakos Lászióné tette szó­vá Parasznyáról: „ ... 1985. októberében már írtam egy levelet a szerkesztőségnek, hogy nem jön ki hűtőszek­rényemet megjavítani Ka­zincbarcikáról a Gelka. Akkor, az önök intézkedé­Dr. Kapros Tiborné Báthori Gábor sére kijött egy szerelő, aki azt állapította meg, hogy a gép motorhibás. Előbb le­kéri Pestről a jótállás alapján a megfelelő mo­tort és újból kijön. Ennek kb. egy hónap leforgási időt adott és magával vitte a jótállási jegyet is. Én még a jótállási idő alatt jelez­tem a hibát, de azt ez idő .alatt nem hárították el: arra leszek kíváncsi most, hogy a hűtőmet mennyiért javítják meg, mert csupán a motor legalább 3 ezer forintba kerül. Elég sajnos, hogy a javítást csak a szer­kesztőségen keresztül tu­dom elérni, de valahogy a végére szeretnék már jár­ni”. Dr. Kapros Tiborné vála­sza: — Elöljáróban megemlí­teném, hogy a hűtőgépek alkatrészellátása az utóbbi időben különösen kifogá­solható. Ezért a szerviz hi­báján kívül is előfordul­hat, hogy akár több hóna­pot kell várni az alkatrész megérkezéséig. így történt ez a Sajómenti Ipari Szö­vetkezet kazincbarcikai áta­lányelszámolásos részlegé­hez javításra beadott hű­tőszekrény esetében is. Ugyanakkor a szerviz ve­zetője azt is jelezte, hogy a még garanciális készülé­ket először házilagosan próbálta a tulajdonos meg­javítani. Itt szeretném fel­hívni a készüléktulajdono­sok figyelmét arra, hogy a készülékbe történő jogosu­latlan beavatkozás a ga­rancia megvonásához ve­zethet. Jó tudni azonban, hogy amennyiben a javító szerviz a bejelentéstől szá­mított 30 napon belül, il­letve cserekészülék biztosí­tása esetén 60 napon belül nem tudja a készüléket megjavítani, a csereutal­ványt a tulajdonos részére köteles kiadni. A garancia­idő lejárta után pedig a javítás alkatrészhiányami­atti elhúzódása esetén a megrendelő kártérítési igénnyel fordulhat a gyár­tó, illetve forgalomba ho­zó szerv felé a 35/1978. Mt. sz. rendelet előírásai alap­ján. * Nem tartozik szorosan mostani fórumunk témájához a „diósgyőri öreg nyugdíja­sok" nevében küldött levél, melyben a szenek minőségé­re, illetve a meddő és kő miatti kártérítés intézésére panaszkodnak. A levelet, mi­vel nem egyedi eset, szintén eljuttattuk a megyei tanács ipari osztályára, ahol Kapros Tiborné a következő választ adta: — Sajnos — mint köztudott - a hazai szenek 'minősége nem egyenletes. A geológiai adottságok és a gépekkel történő szénkitermelés mel­lett előfordulnak jogos mi­nőségi reklamációk. Az ilyen panaszok intézésének módja egyszerű és szabályozottan működik. A megrendelő be­jelentése alapján, helyszíni felmérést követően a jogos panaszokat orvosolják, a ve­vőket kártalanítják. (Igény szerint pénzben, vagy szén­nel.) A kiszállítást követően minőségi kifogás esetén be­jelentést kell tenni a meg­rendelés helyén, ahol ezt kö­vetően rövid idő alatt intéz­kednek a kártalanításra. Szabó József Bacsó Gyula Lépést tartani az igényekkel Amikor félnapokon, • sokszor napokon át hiába várjuk a szere­lőt, a mesterembert; ami­kor a várakozással töltött fél, vagy egész napokat a szabadságunk bánja; ami­kor heteken, hónapokon keresztül csak néznénk a televíziót, csak szeretnénk használni az automata mo­sógépet, vagy az autót, a vásárláskor szerzett örö­münk tartós bosszúsággá válik. Ilyenkor dolgozzék a mester bármilyen lelkiis­meretesen, nem vagyunk elégedettek a minőséggel, mert időveszteségünket, bosszúságunkat is belekal­kuláljuk. Milyen megyénk­ben a szolgáltatások tekin­tetében az összkép? A szer­kesztőséghez érkezett leve­lek, kérdések ismeretében hogyan ítéli meg a helyze­tet dr. Kapros Tiborné? — A .lakosság részére végzett szolgáltatások telje­sítményértéke a VI. ötéves tervidőszakban mintegy 75 százalékkal nőtt, 1985. év végére elérte az 1,6 milli­árd forintot. Igen jelentős a kisipar fejlődése, ma már több mint 8 ezer kisiparos áll megyénkben a lakosság rendelkezésére. Az alapvető szolgáltatásokkal az ellátás tehát biztosított. A VI. ötéves tervidőszak­ban mintegy 460 millió fo­rint értékű beruházással gazdagodott a szolgáltató szektor. A legjelentősebb a Patyolat Vállalat új telep­helye, de meg kell említe­nem a március 1-vel belé­pett leninvárosi autószer­vizt, az edelényi kisipari műhelysort. A Borsod Me­gyei Fodrász Szövetkezet 28 új fodrászüzletet nyitott, ebből 19-et községekben, számos üzletét felújította, korszerűsítette. A szolgálta­tó hálózat a megyében ösz- szesen 4700 négyzetméter alapterülettel bővült, igaz, ezzel párhuzamosan sor ke­rült veszteséges üzletek be­zárására is. Az eredmények mellett azonban azt is meg kell említeni, hogy egyes terü­leteken, elsősorban az ap­rófalvakban, peremterülete­ken, a lakosság részére ne­hezebben elérhető és az utazási költségek miatt drágább lett a szolgáltatás. Egyes szolgáltatási ágaza­tokban, pl. gépkocsijavítás, cipőjavitás, a fejlesztés nem tudott lépést tartani az igé­nyek növekedésével. Végül szólni kell arról is, hogy a tervidőszak második felé­ben jelentős áremelések történtek a gépkocsi javítás­ban, a híradástechnikai ké­szülékek javításában, vala­mint a textiltisztításban is. Ez érzékenyen érintette a lakosságot. — Mi várható a VII. öt­éves tervidőszakban? — Az igények várhatóan tovább növekednek. Ta­pasztalataink szerint a la­kosság a nehezebbé vált életkörülmények között sem mond le a megszokott életviteléhez kapcsolódó szolgáltatásokról. Emellett a technika fejlődése, új fogyasztási cikkek megjele­nése új igényeket támaszt a szolgáltató vállalatokkal szemben. Gondot jelent azonban, hogy a szolgáltató szektor saját forrásai fejlesztéseket csak igen kismértékben tesznek lehetővé, így fő célként a meglévő hálózat megőrzése, korszerűsítése fogalmazható meg. Emellett nem mondhatunk le az új fogyasztói igényekhez való alkalmazkodásról, fel kell készülni az új technika — videó, számítógép stb — fogadására. — Milyen eszközök áll­nak ehhez rendelkezésre? — A tanácsi gazdálkodás eddigi rendszerében a szol­gáltatások fejlesztését a megyei tanács a szolgálta­tásfejlesztési alapból finan­szírozta, a szolgáltatók pénzügyi forrásait kiegészí­tette ... Mára ez a helyzet megváltozott. A fejlesztési eszközök jelentős hányada a helyi tanácsokhoz került, így a városi, községi taná­csok döntik el, mennyit fordítanak a lakossági szol­gáltatások fejlesztésére. A helyi tanács felada­ta és lehetősége a szocia­lista szektor és a kisipar szolgáltató tevékenységé­nek területi összehangolá­sa, a támogatási lehető­ségek differenciált alkal­mazása. Ilyen eszköz a tanácsi helyiségekkel való ésszerű gazdálkodás, a kis­iparosoknak nyújtható adó- kedvezmény. Mindez nem jelenti azt, hogy a megyei tanács „kivonul” a szolgál­tatások szervezéséből tá­mogatásából. A jövőben is támogatja azokat a regio­nális fejlesztéseket, ame­lyek egy-egy ágazat vagy térség számára nélkülözhe­tetlenek. A hangsúly azon­ban a helyi források koor­dinált felhasználásán van. — ön mit tart a szolgálta­tások fő gondjának? — A VII. ötéves tervet előkészítő munka során ta­pasztaltuk, hogy a szolgál­tató szervezetek többsége még szinttartó beruházá­sokra is alig tud vállal­kozni, új profilok beveze­téséhez, eszközök vásárlá­sához forrásokkal nem ren­delkezik. A szabályozó rendszer sem ösztönöz a te­vékenység bővítésére. Félő, hogy a szolgáltató ipar — támogatás nélkül — feléli műszaki-technikai alapjait, és nem tud lépést tartani az igények változásával. Nem javul az alkatrész- ellátás, sőt egyes területe­ken romlás tapasztalható. Ugyanakkor a fogyasztók helyzete sem irigylésre méltó, sok esetben kiszol­gáltatottnak érzik magukat a szolgáltatókkal szemben. Hathatós intézkedésekre van szükség a fogyasztói érdek- védelemben. Ezt mutatják a napi tapasztalatok és az önök olvasói levelei is. Ezen a téren a jogi szabá­lyozásnak is változnia kell. Például meg kell oldani, hogy ne csak a garancia­idő alatt, illetve ezen be­lül, hanem a teljes forgal­mazás idején visszacserél­hető legyen a készülék, ha alkatrészhiány miatt nem javítható. A helyzet meg­változtatása persze nem­csak jogi szabályozás kér­dése, mindenekelőtt meg­fontoltabb forgalmazás a termelők, kereskedők és ja­vítók jobb együttműködése szükséges az ellátás javítá­sához. ónodvóri Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom