Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
1986. május 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Egy munkásnál, a sok közül Az asztalon vázában piros és sárga tulipánok. Mellette, bordó kötésben okmány, rajta szintén bordó színű dobozkában a Munka Érdemrend bronz fokozata. Aki kapta. Szabó Károly. 43 éves. a Budapesti Kismotor- és Gépgyár Mezőkövesden üzemelő 3. gyáregység dolgozója, egy hátorsós automata Kép kezelője. Csendes, de kissé még hűvös áprilisi vasárnap délelőtt. Az egyik szobából kihaHat- szik a három gyerek beszélgetése, két leány, egy fiú. A nagyobbik leány az egri gimnázium másodéves tanulója, a fiú a Mezőkövesdi Asztalos Ktsz. első éves ipari tanulója. a legkisebb a bor- sodivánkai általános iskola ötödik osztályába jár. A feleség. az édesanya a vasárnapi ebédet főzi. kellemes illatok áramlanak a konyha felöl. Szabó Károly nem bő beszédű, valahogy nehezen indul a riport, talán túl szerény, mégis: — Hogy jutott el a kitüntetésig? Némi szünet, majd: — Talán azzal kezdeném, hogy 1970. február 9-étől dolgozom a Kismotor- és Gépgyár Mezőkövesdi 3. Gyáregységében. Úgynevezett alapító tag vagyok. — Ez volt a kezdet? — Igen. és nem is volt könnyű. Ugyanis a budapesti anyagyárban kellett először egy hathónapos tanfolyamat elvégezni, természetesen gépkezelőit, azon a bizonyos hatorsós automatán. Talán a legnehezebb az volt, hogy távol voltam a családomtól, úgy jött ki a lépés, hogy az első kislányom születése Pesten ért. De hál letelt a hat hónap is. a gépet alaposan megismertem és mi. a tanfolyam résztvevői a gépekkel együtt jöttünk vissza Mezőkövesdre. A gépemmel megbarátkoztam, annál kevésbé azzal, hogy mindennap kerékpárral kellett innen Éger- lövőről. ahol lakunk, bekarikázni Kövesdre. a gyárba. Ez napi 18—20 kilométeres pedálüaposást jelentett. Tudja, akikor még nem volt ilyen sűrű a buszjárat, mint ma és saját busza sem volt a gyáregységünknek. S ez a kerékpározás télen-nyáron jó három évig tartott. — Végül is kitartott! — Igen. megszoktam, megszerettem a gyári kollektívát. hiszen olyan rendes, megbízható váltótársam lett. mint Birinyi István, aki sajnos nemsokára nyugdíjas lesz Azután itt van Sipeki János munkahelyi művezető, aki igyekszik segíteni a munkánkat, nem tűri a lazaságot. igazságos ember. — Úgy tudom, a gyárban elismerik a jó, lelkiismeretes. selejlmentes munkáját! — Távol áll tőlem a dicsekvés. de a valóság — kiváló dolgozó vagyok, megkaptam a kiváló munkáért miniszteri kitüntetést és most ezt. Az asztalra mutat Szabó Károly, a piros, sárga tulipánok melletti bordó színű okmánytartóra, s a kis dobozkára. — Gondolom nagyon örül! — Mi tagadás, kissé váratlanul ért, éppen ezért annál nagyobb az örömöm. De őszinte szívvel gratuláltak bent a gyárban a munkatársaim. feletteseim is. no meg a jó ismerőseim, barátok. — Elégedett ember Szabó Károly? — Azt hiszem igen. Elégedett vagyok a munkahelyemmel. jó érzés tudni, hogy megbecsülnek. A nemrég, március 28-án kapott Munka Érdemrend szintén az elégedettségem egyik forrása. S ami talán a legfontosabb, szeret a családom és én is nagyon szeretem őket. értük dolgozom. Szabó Károly 1975-től a mezőkövesdi. Farkas Márton nevét viselő munkásőregység tagja, a kiváló munkásőr jelvény tulajdonosa. (Holdi) Picasso: Békegalamb Álmainkat és vágyainkat csak így tartjuk megvalósíthatónak. Szocialista demokráciánk kiteljesedése és érdemibbé válása csak akkor képzelhető el, ha erőinket a fenyegetettség, a jövőtől való félelem nem bénítja meg. Mert békésebb, biztonságosabb világot akarunk hátrahagyni gyerekeinknek. Egy olyan világot, amelyben minden energiánk, állampolgáraink anyagi, szellemi és morális jólétének emelését szolgálja. Ez szocialista társadalmunk építésének programja, amely folyamatos harcot jelent annak védel- mezéséért, amit elértünk, -és amit el kívánunk érni. És nem szégyelljük, hogyha másoktól tanulunk olyat, ami a szocializmus, mindannyiunk hasznára válik. A magyar közvélemény ezért is követte élénk figyelemmel azSZKP XXVII. kongresszusának munkáját. Bizakodással töltenek el bennünket azok az elképzelések, amelyeket a világban felhalmozódott problémák megoldására dolgozott ki az SZKP. A fegyverkezési verseny megfékezését célzó javaslatok, és a szocializmus építésében jelentkező óriási feladatok megoldására irányuló határozatok egyaránt élvezik támogatásunkat. Ezerki lencszáznyolcvan- hat nemzetközi békeév ... Az önzetlen ember saját biztonságát a másik ember helyzetének megértése, problémáival való szolidaritás alapján megteremtett együttműködés keretei között képzeli el. Ez a szálak ezreinek tudatos kialakítását feltételezi. Olyan kapcsolatrendszert, amelyben az együttműködés kiterjed a politikára, a gazdaságra, a kultúrára, a tudományra, és a humanitárius kapcsolatok legszélesebb körére. Amelyeknek garanciáit az államok közötti együttműködés ás az emberek, az egyes emberek közötti egyre szélesedő és mélyülő kapcsolatok egyaránt jelentik. Olyan szálak ezek, amelyek a helyzet rosszabbodása idején feszülnek, pattognak, néha el-el szakadnak, de amelyeket egyre nehezebb szétszaggatni. Ez tehát az önzetlen, humanista ember elképzelése saját, partnerei és barátai biztonságáról. És így látja ellensége biztonságának megvalósíthatóságát, mert az a véleménye, hogy a másik bizonytalansága saját helyzetét is rontja. Közhelyszámba megy, hogy a tömegkommunikációs eszközök összezsugo- rílollák világunkat. Egykor oly távoli földrészek szomszédainkká váltak. Részesei vagyunk messzi országok szenvedéseinek és örömeinek egyaránt. Helyi há. Mi magyarok is így látjuk a világot! Ügy alakult, hogy dolgaink az utóbbi időben nem mennek jobban. Sokasodnak gondjaink, az országé, az egyéné egyaránt. Segít az okok megtalálásában, a megoldások felkutatásában az. hogy tudjuk: boldogulásunk elsősorban tőlünk függ. Ám azt is tudjuk: bárhogyan is álljon össze a ..nagy megoldás", az nem a világtól elszigetelve, hanem azzal együttműködve lehetséges. Ez a nemzet és az egyén programja. Mert életpártiak vagyunk. borúk az egész világ békéjét, biztonságát veszélyeztetik. Kölcsönösen függünk egymástól, senki nem gondolhatja, hogy elzárkózhat a világ bajaitól, közömbösen szemlélheti mások szerencsétlenségéi. Nem mehet el szó nélkül a mind esztelenebb méreteket öltő fegyverkezés, az éhínség, a környezetszeny- nveződés mellett. Á holló fiainak eredményei Posta - hivatali jelleg nélhiil Kociko Antal: A posta jól szolgáltató ágazattá kiván válni. Fotó: Kurucz János A Miskolci Postaigazgatóságon az idén ismét ünnepeltek. A holló fiai — tavalyi eredményeik alapján — ebben az évben újra elnyerték a „Kiváló Igazgatóság" címet, ugyanúgy, mint 1982- ben. 1984-ben és 1985-ben. Ezenkívül — mint tudósítottunk róla — a VI. ötéves tervben nyújtott kiemelkedő teljesítményükért kiérdemelték a Magyar Posta elnöke és a Postások Szakszervezete által adományozott Kongresszusi oklevelet. Hasonló eredményeket bármelyik megyei vállalat szívesen mondana magáénak... A sikerek hátteréről 1986.. valamint a VII. ötéves terv elképzeléseiről kértünk interjút Koczka Antaltól, az igazgatóság vezetőjétől. — öt év. öt elismerés. Távol All tölünk az ünneprontás szándéka, amikor megkérdezzük: mennyire szigorúak a Magyar Postánál a munkaverseny követelményei? „Sorozatuk" ugyanis azt a benyomást keltheti, hogy egykönnyen teljesithe- tők a kiváló cím feltételei. — A szocialista munkaverseny címeiért összesen húsz postai szervezet versenyez az országban. A verseny értékelése, elbírálása többszörösen ellenőrzött gazdasági mutatókon. számokon alapul. Biztos vagyok benne, hogy az Észak-Magyarország olvasói elhiszik nekem: a Magyar Posta nincs abban a helyzetben, hogy konkrét teljesítmény és eredmény nélkül jutalmazza dolgozóit, vagy alacsony nívón határozza meg a mércét. Eredményeink álláspontom szerint a miskolci igazgatóság majdnem hétezer dolgozójának jól szervezett, átgondolt, következetes és fegyelmezett munkája alapján születtek meg. — Mindezek ellenére viszonylag gyakran hallhatunk ingerült szóváltást különösen a nagyobb városi postahivatalokban. s ugyancsak sokat vitatkoznak a postával a magas. vagy annak tartott telefonszámlák miatt. — Nekem van egy régi vesszőparipám. Nagyon szeretném. ha a posta mellől lekopna, vagy eltűnne a „hivatal" szó. Szívesebben venném. ha egységeinket posta- forgalmi üzemnek, vagy postaüzemnek neveznénk. A Magyar Posta több éves törekvése már. hogy a hivatali jelleget, a hivatuloskodó magatartást, ügyintézői .stílust elfelejtesse. Minden dolgozónknak meg kell értenie és azonosulnia kell azzal. hogy a posta elsősorban szolgáltató, jól szolgáltató ágazattá kíván válni, erre akarja átformálni arculatát. El akarjuk érni, hogy minden ügyfelünk szívesen vegye igénybe munkánkat, érezze otthon magát, ha valamelyik helyiségünkbe lép. Ezt a célt szolgálta a közönségszolgálati tanfolyam, amelyet a közelmúltban szervezett meg a Magyar Posta központja. A „mosolytanfolyamon" az egyik legfontosabb tantárgy a viselkedési kultúra elsajátítása volt. Értük dolgozunk, s ha valamilyen probléma akad, mi segíteni akarunk. — Senki sem vonja kétségbe a kedvező változásokat. de úgy érezzük, hogy az ön által lein magatartásforma nem minden postásra jellemző. — Ma még valóban nem mindenkire jellemző. Előfordulhat és sajnos, elő is fordul még figyelmetlenség, türelmetlenség, alkalmanként durvaság. De erélyesen törekedünk megszüntetésükre, és úgy érzem — eredményesen. Ma már nincsenek a postaforgalmi területen munkaerőgondjaink. s a jól dolgozó munkatársainkat megfelelően fizethetjük. Tudom, sztereotip fordulat, ám igazságtalan lennék, ha az. eddig elhangzottakhoz, nem tenném hozz.á: postásaink döntő többségével kapcsolatban nincsenek fegyelmi problémáink. Rengeteg pénzzel foglalkozunk. mégis elenyésző a bűncselekmények száma. A jogos panaszok aránya szintén csökkenő tendenciát mutat. Dolgozóink túlnyomó része tisztességgel, becsülettel végzi munkáját, ügyfeleink érdekében. — Csak értünk? — Aki jól dolgozik, az. természetesen a saját és a posta érdekeire is gondol. Ha nagyobb a forgalmunk, akkor növekedik a nyereségünk. javulnak gazdasági pozícióink. Engedje meg. hogy néhány adatot elmondjak VI. ötéves tervi eredményeinkből. Az 5,5 milliárd forintot elérő bevételi tervünket teljesítettük. A folyamatosan növekvő árak ellenére sikerült csökkenteni önköltségünket. Az öt év alatt ösz- szesen 916 millió forint nyereséget értünk el. A bevezetett új szolgáltatások kedvező fogadtatásra találtak. A készpénzgyűjtés, az egység- doboz, a hirdetési levelezőlap árusításának bevezetése, a telephelyi csomagfelvétel, s még sorolhatnám tovább, eredményes, új szolgáltatásnak bizonyultak. — Imponáló adatok. Vajon hasonlóan szép számokról lehetne beszélni, ha a posta item emeli meg szolgáltatásainak diját? — A munka termelékenységének növekedése mellett a tarifák emelkedése is szerepet játszott eredményes 'gazdálkodásunkban. Ha nem emeljük az. árakat, akkor — a „begyűrűző" költségek miatt — veszteségesek leltünk volna. Ami nem használt volna a népgazdaságnak sem. — Ha már megemlítette, maradjunk a telefonnál. Távbeszélő-hálózatunk minősége különösen a falvakban kritikán aluli, az úgynevezett telefonsűrűséget tekintve pedig Európában majdnem az utolsók vagyunk. Tudjuk, hogy a korszerűtlen hálózat fejlesztése nem a területi iga zgatóságok elható rozá sá n múlt. Mégis, nem lehetett volna egy kicsit erőszakosabban kopogtatni ez ügyben a kormány ná l ? M eglehetöscv ellentmondó sosna k érezzük például, hogy amíg Miskolciól közvetlenül tárcsázhatunk egy New York-i számot, addig egy sárospataki hívásra órákat kell várnunk. — Ha csak rajtunk múlott volna, mi fejlesztettük volna a legnagyobb odaadással a telefonhálózatot. Igazgatóságunk egyébként két kézzel megragadta a legkisebb lehetőséget is. ha a távbeszélő-hálózat korszerűsítéséről volt szó. Egyebek között ennek is köszönhetjük az elismeréseket. A VI. ötéves terv kezdetén például nem egészen félmilliárdos beruházási költséggel indultunk. amelyet végül 1 milliárd 352 millió forintra teljesítettünk. Mindenre vállalkoztunk. csakhogy korszerűsíthessük, bővíthessük a távbeszélő-hálózatot. — Például? — Miskolcon, a kőporosi részen terven felül került tető alá egy ezer állomás kapacitású konténerközpont. 1984 novemberében lehetőség nyílt egy másik konténer telepítésére. Szigorú teltételt szabtak meg számunkra : csak akkor kaphatjuk meg, ha még abban az évben üzembe helyezzük. A munkát nem egészen egy hónap. 28 nap alatt sikerült befejeznünk. Ez országos rekord volt. Budapesten, a ICriszti- na-telcfonközpont építkezésén 30 ezer órát dolgoztak igazgatóságunk műszerészei. Munkájuk révén tettünk szert — 30' millió forint értékben — két újabb konténerközpontra, amelyeket Sátoraljaújhelyen várhatóan május elején üzembe állítunk. Sikeres tárgyalások után a tanácsokkal közösen korszerűsítettük Nyékládhá- za; Mályi és még kilenc. Miskolc környéki község telefonközpontját. s bekapcsoltuk őket az országos távhívószolgálatba. Miskolcon 1984-ben 2000 helyett 5000 új telefont szereltünk fel. A megyei városban épül meg az új regionális távbeszélő- központ. Az új létesítmény a Magyar Posta VII. ötéves tervi legnagyobb beruházása lesz — jellemző adatairól már többször írt a sajtó. — Valóban, s a jelenlegi számok ismeretében úgy tűnik. hogy a regionális központ üzembe helyezése után a miskolciak telefonigényeit szinte teljes mértékben ki lehet majd elégíteni. Ám ez csak a megyei városra vonatkozik. Mi lesz a többi településsel? — A telefonhálózat fejlesztése a Magyar Posta mostani ötéves tervében végre prioritást, elsődlegességet kap. A régióközpont megépítése nemcsak a miskolciakat, hanem a megye többi településeinek lakóit is szolgálja majd. Az új központon keresztül kapcsolódhatnak be ugyanis az országos lávh ívóhálózatba. Mezőkövesden most folyik a helyi telefon- központ automatizálása, s a VII. ötéves terv idején automatizáljuk az edelényi és a szerencsi központot, bővítjük ózdi létesítményünket. Szerencsen és Mezőcsáton új postái építünk. Tisztában vagyok azzal, hogy a megye problémáit a felsorolt fejlesztésekkel nem oldjuk meg teljes egészében, de úgy érzem. hogy a VTI. ötéves tervben a távbeszélő-hálózatfejlesztésében olyan léptekkel haladunk majd. amelyre igazgatóságunk történetében még nem volt példa. Ehhez a különböző vállalatok és a lakosság közreműködésére is szükség lesz. s megragadom az alkalmat, hogy ezen az úton újra a segítségüket kérjem. Udvardy József
