Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

1986. május 5., hétfő

Az ötödik Borsodi Levéltári Évkönyv

Igen jó kiállítású, vaskos — 794 oldalas! — kötetet böngészek. Nemrégen hagyta el — majdnem azt mondtam, hogy a nyomdát, holott nem ott készült — a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár sokszorosító műhelyét. A Borsodi Levéltári Évkönyv V. kötetéről van szó, amely a korábbi igen tartalmas, jól szerkesztett, szerényebb kiállítású négy 'kötettel összevetve is megkülönböztetett figyelmet érdemel. A kötet szerkesztője Csorba Csaba, segédszerkesztője Seres-né Szegőfi Anna, a technikai szerkesztő Bánhidi And-rás- né. a kéziratot sokszorosításra Judt Istvánná készítette elő. Mindnyájan megérdemlik, hogy nevüket itt feljegyezzük. Jó ,kézbe venni egy ilyen kiállítású munkát.

A kötet három csoportban tizennyolc tanulmányt tartalmaz különböző kutatások eredményeiről. Az első fejezet Studia Historica címmel történeti jellegű írásokat ad közre, amelyeknek csaknem mindegyike közvetlenül is kapcsolódik szűkebb pátriánkhoz. Szó esik ezekben a középkori Magyarország középkeleti részének városfejlődési kérdéseiről, a Balas- sák és a Felvidék kapcsolatairól, a Várday-vagyon megszerzéséről, a XVII—XVIII. századi hegyaljai szőlőmunkákról, az újkori pénzhamisításról, a linzi posztómanufaktúra magyarországi kapcsolatairól. a Zempléni Kaszinó könyvtáráról, a naplóíró Szűcs Miklósról, a Kelet- Büfck falvainak erdőléséről, az 1925-ös zempléni közigazgatási tájékoztató lapok fel- használásáról. A második, a Studia Archivista fejezet öt levéltárra vonatkozó tanulmányt tartalmaz; illetve a Levéltárról szolgál adalékokkal. A harmadik fejezetben, a Monumenta Historicában a pálos kolostorok okleveleiről, egy gömöri nemzetőrről. valamint Körtvélyesi István szikszói bíró és fia XVIII. századi naplójáról olvashat az érdeklődő.

Az említett tanulmányok kritikai értékelése nem a napilapban megjelenő tájékoztatás, hanem a szakirodalmi kritika feladata. Itt csak felhívjuk ezekre a figyelmet, s ezzel kapcsolatban arra a nagyszerű szervezési és szerkesztési munkára, amely szerint az egyes tanulmányok különlenyom,atban beszerezhetők a Levéltárban. Ezek már a kötet elkészülte előtt elérhetők voltak. Az érdeklődésre jellemző, hogy az egykori szikszói bíró naplójáról szóló tanulmányt a szikszóiak — Csorba Csaba közlése szerint — eddig százötven példányban vásárolták meg. Bizonyára hasonló érdeklődés mutatkozik majd a kötet több más közleményének különlenyomata. vagy éppen teljes kötet iránt.

(bm)

Kaktusz-birodalom

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetének melegházaiban csaknem ötezer fajta növény él. A növénykertben különleges kaktuszok, pozsgások, broméliák és virágzó orchideák élvezik az üvegházak melegét és a személyzet szakértő gondoskodását.

Rádió mellett

Családi regény

Van-e érdekesebb történet. mint a családunk története? Már a kisgyerek is érdeklődéssel hallgatja szülei, nagyszülei meséit, anekdotáit, mert kíváncsi, hogy honnan ered, mi is történt születése előtt. Volt idő, amikor a „Hivatal” követelte meg a családfa ágainak- bogainak felkutatását, igazolandó a „faji tisztaságot", később — más előjellel — meg éppen a kétkezi munkás ősök számítottak előnynek. Mára mindkét őskuta- tás és eredetmítosz a történelem lomtárába került, de nem lankadt maga az érdeklődés, sőt egyenesen divatba jött a családfa-kutatás.

Érthető, hogy az íróknak is kézenfekvő és kimerítBalla István sályi református lelkész a Károly nevet adta 1803-ben született fiának és annak rendje, s módja szerint papnak nevelte. A fiú azonban 1820 nyarán Nagy Károly színigazgatóhoz szegődött, s 1828- han már a Megyeri—íteté- nyi—Telepi direkció negyedik tagja. Tizenöt éves igazgatói pályája alatt a legtöbb időt Miskolcon töltötte, de működött Pesten is a Belez- nay-kertben. 1842-től 1873-ig a Nagyváradi Értesítőt szerkesztette, majd visszavonult Mezőcsátra.

A magyar tánc különleges szépségének korai felfedezője. Már 1823-ban tanulmányt írt róla (Tud. Gyűjt. VII. 85—106.) és élete során gyűjtötte az anyagot, tanulta és tanította a táncot. Mezőcsá- ton írta meg a mindmáig alapműként elfogadott Körmagyar, első magyar társastánc (Debrecen, 1878) című munkáját. Személyét 1881- ben bekövetkezett haláláig nagy megbecsülés övezte.

Nevét alig emlegetjük, pedig kultúránk sokat köszönhet neki, aki a Magyar Színházi Lexikon szavaival élve „feledhetetlen érdemeket szerzett a nemzeti nyelv és műveltség terjesztésében.” Egyik Miskolcon letelepedett

hetetlen forrás a saját gyermekkoruk és családjuk. Szabó Magda Régimódi története például azért lehetett irodalmi szenzáció, mert családja története ürügyén pontos és hiteles képet adhatott Debrecen, a századelő magyar polgárságának életéről. Hasonló módszerrel dolgozott Gyurkó László is Családi regény című munkájában. (Szombat, 3. műsor, 22.38— 23.30). Egy ilyen, több évtizedet is átfogó epikus művet a legnehezebb átültetni rádióra. Kováts Tivadar úgy oldotta meg, hogy az összekötő szövegeket narrátorra (Mécs Károly) bízta, míg a cselekményszálakat „szétszedte”, monológokra bontotta. Milyen tanulságokat kínál Gyurkó László regészínművészünk, Rácz Sándor így foglalta össze Bállá Károly és városunk kapcsolatát: „A nemes város minden társulat iránt keggyel viseltetett. Leghuzamosabb időt töltött a Balta társasága több vándor truppokkal egyesülve. Ez az igazgató volt oly nemes lelkű, ki tagtársa boldogulását nem irigy- lette, senkit meg nem csalt, ennélfogva néki mindig jó társasága volt. A legjobbak: Megyeri, Kőszeghy, Hetényi, Telepi is örömmel voltak vele.” (Emléklapok egy agg színész életéből. Miskolc, 1856.).

1833. május 5.—június 9. Közös igazgatásban állnak Pergő Czélesztinnel. (Magy. Játéksz. Zsebkv ... Nagyvárad. Tichy I. bet.) Nagyváradról jöttek Miskolcra népes és színvonalas társulattal. A „színlet rendező” Újhelyi József, a máig megfejthetetlen technikai trükkök nagy mestere. Itt lép fel először Láng Lajos, a Dómi amerikai majom című pantomimban, e századfordulóig meg nem unt siker- darabban. Czélesztin kedvéért adják Schiller Haramiák című drámáját, melyben híres Moór Károlyát alakíthatta (részletesebben lapunk 1985. jan. 5-i számában). Benye? Bármilyen közhelyesen is hangzik, de az egyik az, hogy a Kárpát-medence, s benne Budapest mindenkor olvasztótégely volt. A lengyel szegényparaszti származású nagyapa, a bécsi cselédlány nagymama leszármazottai úgy váltak magyarrá még Ferenc József császár és király „békeidejében”, hogy a gyerekek — unokák emlékezetében már legendává szépült, tupírozódott ez az eredet. A tizenhárom gyerekből tíz nőtt fel. Ennyi gyereket etetni, ruházni, kiházasítani, pályára indítani — lényegében egy fizetésből — a mai fogalmaink szerint szinte a csodával határos teljesítmény. Hogy akkor mások voltak az igények? Meglehet, de enni, öltözködni, lakni mindenkor kellett. Igaza van az írónak, amikor azt mondja, hogy családja történetében mintegy „rekonstruálható” századunk minmutatják Gombos Imre sa- jóládi születésű drámaíró, Borsod vármegyei hivatalnok Esküvés (Pest, 1816) című szomorújátékát felfrissítve Szent a törvény, szent az esküvés címmel június 6- án. Pár nap múlva az ismeretlen szerzőtől származó Avashegy című vígjátékot adják, s június 9-én szabadtéri ünnepséget szerveznek. Eljátszanak egy egyfeivoná- sos vígjátékot, a Cimbellin Cigaro címűt, s utána a közönséggel együtt körtáncot járnak a Játék-helyen, amely az 1730-as évek óta a miskolciak szabadtéri társas szórakozó helye volt. (Borsodi Levéltár ÍV.—1591 b. Sp. 1. 498 1756.)

Kedvelt darabjuk a Tudálékos (kiadta Komlóssy Ferenc Pozsony, 1827), vagy Sokat Tudó című „tudományos vígjáték”. (Játékszín! Zsebkv. Bottos József. 1833. Nagyvárad.) A darab rendkívül népszerű volt; a tudományos ismeretterjesztés sce- nikus formáját adta.

Működésüket a Honművész hasábjain kíséri figyelemmel Benke József, Déryné hajdani pályatársa és mentora, miskolci leányiskolái tanító. Kifogásolja, hogy a hírlapok kevésbé ismertetik a miskolci színházi műdén fordulata, noha a család emlékezete soha nem a „nagy” történelmi eredményeket örökíti meg. Érdemes ezen is elgondolkodni. Védekező reflex lenne ez. vagy az alkalmazkodás egyik módjá? Folyóhoz is hasonlítja az Időt, amelyben sorsok, egyéniségek kavarognak látszólag tudomást sem véve a változásokról. Pontosabban József Attila fogalmazta ezt meg, „tették a dolgukat”, túlélve háborúkat, forradalmakat, országhatárok átszabását is. Maga az író természetesen, miközben vállalja és elmondja a családi legendáriumot, megértve annak naivitását, az egészet belehelyezi a „nagy” történelem koordinátái közé is. Értelmezve, a „helyére téve” az egyes szereplők cselekedeteit, viselkedését is, anélkül, hogy elítélné őket.

horpácsi

sort, mint más városokét. A szerkesztő Mátray Gábor megjegyzi, hogy „Hálával vettük volna ezen társaság miskolci mutatványai felől a bővebb tudósítást, ha mindjárt kritika nem lett volna is” (Honművész 1833. II. 201—2.) Benke szerint , a miskolci közönség érettebb a színház csodájára, mint a kisebb városoké, ahol „nem mulatni, de parancsolni” akar a nép a színházban.

A Honművész 1835 (91,

716) októberében újra hírt ad a Balla-társulat miskolci megjelenéséről. Október 18- án vásár napján, jó nagy esőben megkezdik „mutatványaikat”. A társulat több tagja: Láng József, Rácz Sándor, Telepi György, Nagy István már honos a városban, „sőt az igazgató is megyénk szülöttje, s mindany- nyiunk kedveltje”. (Honművész 1893, 93, 746—47.) Október 31-én a látványos sce- nikai hatásokat jól kiemelve mutatják be Telepi György: Göldingi vár című erkölcsi rajzolatát, mely „tetszőleg fogadtatott”. Fejér és Fejérné vendégszerepeinek Gillparzer: Ősanya című darabjában (Honművész 104, 835), melyet szépen

megdicsér a magát Szinvui- nak nevező helyi kritikus. Kiemeli Kőszeghy remek játékát, a vendégházaspárt, Bállá, Balláné és Kováts szerepjátszását.

Gyárfás Ágnes

MŰSOROK

rádió

KOSSUTH: 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai kulturális

programok. — 8.20: Hogy tetszik lenni?. . . Nyugdíjasok műsora. — 9.00: A hét zeneműve. Liszt.: Két legenda. — 5.30: A hét költője: Babits Mihály, (ism.) — 9.40: Ki kopog? A

Gyermekrádió műsora. — 10.05: Nyitnikék. Kisiskolások műsora.

— 10.35: Zenekari muzsika. —

11.05: 40 éves a Határőr című lap. — 11.25: Breitner Tamás

vezényel. — 11.36: A tulajdonság nélküli ember. Robert Musil regénye rádióra alkalmazva. 6. rész. — 12.45: Utak, ösvények. — 13.05: Bende Zsolt énekel. — 14.10: Népdalokkal a határban. — 14.42: Pára. Szini

Gyula novellája. — 14.55: Tides anyanyelvűnk (ism.) — 15.00:

Irodalmi évfordulónaptár. Szerb Antal. — 15.30: Kóruspódium.

16.05: Ugróiskola — középdöntő 1. — 17.00: Eco-mixr. Gazdasági magazin. — 17.30; Az új zene szolgálatában. A mikrofonnál a 80 éves Paul Sacher.

— 17.51: Jager: Cockney rapszódia. — 18.00: Van új a Nap alatt. Tudományos híradó. — 18.15: Hol volt. hol nem volt . . .

— 18.25: Mai könyvajánlatunk

(ism.) — 19.15: Rádiókabaré.

100 éves az autó! (ism. szombaton Kossuth 10.49) — 20.30: Székely Mihály operafelvételeiből.

— 21.00: Fél óra népzene. — 21.30: Amiről a világ vitatkozik. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Halló, itt vagyok! A telefonnál: Szilágyi János. — 23.30: Haydn: C-dúr szimfónia, No. 90. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig.

PETŐFI: 8.05: Tíz perc külpolitika (ism.) — 8.15: Verbunkosok, nóták. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10:

Lehár-felvételekböl. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Népi zene. — 13.05: Slágermúzeum.

— 14.00: Kettőtől ötig. A Rádió

kívánságműsora. — 17.08: Újdonságainkból. Külföldi slágerek. — 17.30: ötödik sebesség.

— 18.30: Tip-top parádé. Pat

Boone felvételeiből. — 19.05:

Nóták. — 19.30: Sportvilág. — 20,03: Rockújság. — 21.05: Rádiószínház. összetett jövő idő. Peter Hacks jelenetének rádióváltozata. — 21.33: Nemcsak

zene. — 22.18: Sci-fi kedvelőknek. — 22.40: Operettkeringök.

— 23.20: Archie Shepp felvételeiből. 10. rész. — 24.00: Virágénekek. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig.

3. MŰSOR: 0.08: A Budapest Ragtime Band játszik. — 9.30: Manón Lescaut. Részletek Puccini operájából. — 10.35: Zengjen a muzsika. — 11.05: Zenekari muzsika. — 13.05: Fiatalok stúdiója. — 13.36: Népdalok

kamaraegyüttesre. — 14.00: Üj

operalemezeinkből. Kienzl: Á bibliás ember. Kétfelvonásos opera. — 16.34: Ozzy Osbourne felvételeiből. Komjáthy György műsora. — 17.00: Iskolarádió.

— 17.30: Kamarazene. — 18.30:

A hét zeneműve. Liszt: Két legenda. — 19.05: Két hangon.

Horgas Béla és Levendel Júlia

— József Attiláról. — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — 21.25: Gitármuzsika. — 21.48: Peter

Schreier hangversenye. Zongorán közreműködik; Karl Engel.

MISKOLCI STUDIO

(a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on)

17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben- El szeretném mondani. Pa.ulovits Ágoston jegyzete. — válaszolunk hallgatóink leveleire. Kares a i Nagy Éva. összeállítása.) —18.00- Észak-magyarországi krónika. — Sport. — 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország. a Déli Hírlap. a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából.

televízió

SZLOVÁK TELEVÍZIÓ

1. MŰSOR: 15.50: Hírek. — 15.55: Unnepj gyűlés a, prágai felkelés és a felszabadítás. 41. évfordulójának alkalmából. — 17.15: Iránytű. — 18.05- A Kommunista Kiáltvány jelentőségéről. — 18.26: Esti mese. — 18.30: A rendőrség nyomoz. — 18.35: Telesport. — 18.40: A szocialista demokrácia elmélyítése. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20:

Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv- híradó. — 20.26: Az anya. Színházi előadás. — 22.15: Katona- zene!. — 22.50: Hírek.

2. MŰSOR: 16.30: Hírek. — 16.35- Francia nyelv. — 17.05: A 21 emelet adása. — 17.30: A letűnő világ. Angol természetfiLm- sorozat. — 17.55: Apu. anyu és én Filmsorozat. — 18.20: A szlávok elődje. — 18.30: A hét eseményei magyar nyelven. —-19.00: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. 19.20- Időjárás-jelentés. — 19.30: TV-híradó. — 20.20: Sportszemle. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: időjárás-jelentési. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. -- 22.10: Műterem.

mozi

BÉKE: A7. elvarázsolt dollár Színes magyar film. fii, helyár! Kezdés: 3. nil és Xíl ólakor. — BÉKE KAMARA: Zugüg-yvéd zavarban. Mto. olasz: film. 14 éven aluliaknak nemi ajánlott! II. helvár! Kezdés- I órakor. — Végelszámolás. Jugoszláv film. 1(1 éven felülieknek.! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: Nyomás, utána! Színes olasz kalandfilm.

14 éven aluliaknak nem aián- 1 ott! 'Kiemelt III. helyér! Kezdése 9 és 11 órakor és C3. hn5 és 7 órakor. — HÉV ES Y IVAN FILMKLUB: Filmmúzeum! előadás: ..5(1 éves filmsiker”. Mazurka.. Német film. (1935). Kezdés- fS és 17 órakor. — TÁNCSICS1: Falfúró. Színes magyar film. 16 éven felülieknek! Kezdés: H órakor. — Életben, maradni, Színes amerikai, zenés film. III. helyár! 'Kezdés: ÍG és f8 óraikor. — Táncsics kamara: Amit tudni akarsz, a szexről. Mb. színes amerikai víg,latéit. 18 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés.; 6 órakor. — SZIKRA; Csillaghullás. Színes szovjet film. Kezdés. f5 órakor.

— A kicsi kocsi újra száguld. Mb. színes amerilca.1 vígjáték. Ifi. helyár! Kezdés: f7 órakor. — FÁKLYA: Szerelem, első vérig. Színes magyar film. 14 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés:

15 és H órakor. -*■ FÁKLYA KAMARA: Break. Amerikai film. III. helyár! Kezdés: 15 órakor.

— KRÚDY: Családi titok, színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés. í7 órakor. — PETÖFf: Te már nagy- kisfiú vagy. Mb. színes amerikai vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TAPOLCA, KERT MOZI: Zorró. Színes olasz —francia kaiandfilm. III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — TOKAJ. DISCO: Jorgensen, a zsa.- ru. Mb. színes dán krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: fi! órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Jöjj és lásd! I—II. Színes szovjet, film. Duola helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC-SZIRMA : Meztelenek és bolondok. Mb. a —r- rikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! in. helyár! Kezdés; fG-kor. — MISKOLC-PERECES : Az elvarázsolt dollár. Színes magyar film. III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: Aladdin és a csodalámoa. Mto. színes ja- nán rajz-mesefilm, II. helyár! Kezdés: 4 órakor. — Titokban Hongkongban. Mb. színes francia. bohózat. II. helyár! Kezdés: G és II órakor. — SÁROSPATAK. RÁKÓCZI: Nincs kettő négy nélkül. Mb. színes olasz kaiandfilm. Kiemelt III. helyár! Kezdés- hn4. 6 és n9 órakor. — SATORÁLJA. ÜJHELY. BÉKE; Jöjj és- lásd! I—H. Színes szovjet film. 16 éven felülieknek! Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. — MEZŐKÖVESD. PETÖFf: A borotvás gyilkos. Mb! színes csehszlovák krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés : G órakor. — Arányesó' Yuc- caban. Mto. színes olasz kaiandfilm. Kiemeli. III. helyár! Kezdés: 8 órakor. — ŰZD, BÉKE: Szerelmi lázálom. Mto. színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ír. hel.vár! Kezdés: 5 és. 7 órakor. — FILM- MUZEUMI ELÖADAS; Ez a Villa eladó. Magyar film. Kezdés: 7 órakor. — ÓZD, KOSSUTH: FilmmUzeumi előadás: Ez a villa. eladó. Magyar film. Kezdés: fG órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI. Tiszteletbeli konzul Mb. színes angol film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 5 és 7 órakor. — KORTÁRS FILMKLUB: Narayama balladája. Színes jaoán film. 16 éven felülieknek! II, helyár! Kezdés: 5 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.; Fantom az élszakában. Mto. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek! Kiemeli III. helyár! Kezdés- f6 órakor. — ÉRTELMISÉGI FILMKLUB : Kabaré, színes amerikai zenés film. 1G éven felülieknek! Kezdés: 5 órakor.

színház

5. hétfő

A Kilián Gimnázium diákjainak műsora

Kezdés: este 7 órakor

Dolgozókat alkalmaznak

Termelőszövetkezetünk műanyag-feldolgozó ipari szolgáltató szakcsoportja fő- és mellék- állású üzletkötőket keres termékeik értékesítésére. Fő profiljuk : polietilén tasakak, zsákok, pe- és pvc-fcliratos és felirat nélküli szatyrok, vákuum- formázott csomagolóeszközök készítése. Jelentkezni írásban:

szolgáltató főmérnök részére az alábbi címen: Lenin Mgtsz, Szerencs, Rákóczi út 16.

Országos Műemléki Feliőség nyíregyházi építésve- ege felvételt hirdet kezdő uikiisi munkakör bctölté- Jclcntkczni lehet: Mis-