Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-04 / 103. szám

1986. május 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Egy hivatás vonzásában A miskolci 100. Számú Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolában az él mű It években szép ered­ményéket érnék el a hon­védelmi nevelő munkában. Sikeres rendezvények, honvédelmi napok, külön­böző versenyeken elért jó helyezésekkel büszkéiket)- héltnek. A fiatalok szere­tik azokat a tematikus osztályfőnöki órákat is, amelyek a magyar törté­nelem kiemelkedő honvé­dő harcaival, vagy éppen mai néphadseregünk is­mertetésével foglalkoznak. Marosvári Emil, az intézet tanára, aki tartalékos tiszt­ként az iskolában egyik „mo­torja” a honvédelmi neve­lésnek, elmondta, hogy cél­tudatos nevelő munkájuk ha­tása abban is lemérhető, hogy iskolájukból minden évben szép számmal jelent­keznek tiszti és tiszthelyet­tesi iskolába. — Az idén is jó néhányan választották a katonai hiva­tást, többségük tiszthelyette­si iskolába jelentkezett. Nemrégiben voltak a felvé­teli vizsgák Debrecenben és hazatérve örömmel újságol­ták, hogy javasolták felvéte­lüket. Ennek mi is örülünk, hiszen ez azt is bizonyítja, hogy jól képzett és egészsé­ges, hivatásos katonának al­kalmas fiatalok kerülnek ki iskolánkból. Mi vonzza a fiatalokat a katonai pályára? Bizonyára jó részüket valamiféle ro­mantikus elképzelések is mo­tiválják, de közrejátszanak benne anyagi megfontolások is. Például a végzett tiszt- helyettesek egy átlagos fizi­kai, műszaki pályakezdőnél több fizetést. 5—6 ezer fo­rintot is kaphatnak. És ha hazalátogatnak az iskolába — mert. mint Bar­st József igazgatóhelyettes elmondta, erre is volt példa —, akkor az egyenruhás tiszt-, vagy tiszthelyettes-je­löltek. vagy már végzett ka­tonák elmesélik a képzés és a munkába állás körülmé­nyeit. De arra is volt példa, hogy egy szülő jött be az in­tézetbe és megköszönte, hogy az iskola támogatta a fiá­nak azt a szándékát, hogy hivatásos katona legyen. Az édesanyának akkoriban ez nem tetszett, de pár év múl­va rájött, hogy helyes volt a fia terve és az iskola ösztön­zése. Néhány fiú a közelmúlt­ban volt Debrecenben felvé­teli vizsgán. Laktanya- és iskolalátogatáson győződtek meg arról, felvételük esetén, milyen is lesz a tiszthelyet­tesi iskola. A kétnapos fel­vételin módjuk volt bepillan­tani ;i katonai élet hétköz­napjaiba is. Tudják, hogy mit vállalnak. Igaz, már a szakmunkásképző iskolákban tartott előadásokon, filmve­títéseken. beszélgetéseken a pálya előnyeiről, nehézsége­iről is szó esett. Simon Péter harmadéves épületasztalos tanuló a tiszt- helyettesi iskola gépesített lövész szakára jelentkezett: — Alapos orvosi vizsgálaton estünk át, pszichológus is el­beszélgetett velünk, és a családi körülményekről is alaposan érdeklődtek. — Én rádiótechnikai-lokátor szakra jelentkeztem — mondta Ko­vács Gábor, negyedikes szak­középiskolás, aki most gép­szerelést tanul. A különféle vizsgálatok mellett engem is alaposan kikérdeztek a csalá­di körülményeimről, és sok más dologról. — A beszélge­tésen még azt is megkérdez­te egy tiszt — fűzte hozzá Tóth Péter, negyedéves szak­középes gépszerelő, hogy amikor elvégezzük az iskolát, mit fogunk szólni akkor, ha elhelyeznek az ország másik végébe. Nem tartom vészes­nek — válaszoltam, hiszen elég fiatal vagyok még ah­hoz. hogy megállapodjak. És az is sokat számít, ha az ember megismeri az ország más tájait, városait is. — Az is sokat számít, hogy a végzés után is jó kö­rülmények között. szépen berendezett szállókban fo­gunk lakni — hangsúlyozta Soltész György esztergályos tanuló, aki műszaki tiszthe­lyettesnek jelentkezett. És ha az ember megnősül, akkor a hadseregben gyorsabban ka­punk lakást, mint a civil életben. Ezek a fiatalok a katonai hivatás vonzásába kerültek. Vonzza őket a korszerű tech­nika, a jó kereseti és tovább­tanulási lehetőségek, talán némi kalandvágy is, de min­denesetre felnőtt emberként, felelősséggel vállalták a dol­gozó nép fegyveres szolgá­latát. Petra József Vetélkedő a békeév alkalmából Béke éve — béke éke — egészség. Ezzel az elnevezés­sel szervez játékos vetélke­dőt a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságá­nak béke—barátság mun­kabizottsága és a Borsod Megyei Kórház Heim Pál if­júsági szocialista brigádja 1986, május 15-én a Szent- péteri kapui megyei kórház kultúrtermében. A békemoz- galmákkal, a Békevilágta­nács tudnivalóival, az Or­szágos Béketanács történe­tével, munkájával, valamint az egészséges életmóddal kapcsolatos témákra várják a szocialista brigádok és a KISZ-szervezetek jelentke­zését, amelyet május 10-ig adhatnak le a HNF városi bizottságán. (Miskolc, Szé­chenyi út 70.) A vetélkedőn öttagú cso­portok. összesen harminc csapat vehet részt, s a je­lentkezés sorrendiében fo­gadják el a nevezéseket. A felkészüléshez a következő irodalmat ajánlják a szerve­zők: Országos Béketanács kiadványai, a békemozgalom időszerű kérdései sorozat. 20 éves a magyar békemozga­lom 1969, az OBT országos tanácskozásainak jegyző­könyvei, Réti Ervin: Szoli­daritásunk ereje, Daniel An­na: a Világ színpadán. Egészségügyi ABC, valamint elsősegélynyújtás — vörös­keresztes kiadványa. Behozzák a lemaradást A kedvező időjárás követ­keztében jó ütemben halad­nak megyénkben az idősze­rű mezőgazdasági munkák végzésével. Ennek eredmé­nyeként például a növény- termesztésben az időjárás okozta lemaradást nagyrészt sikerült behozni. Ugyanak­kor a mostani időjárás ked­vez a szántóföldi kultúrák és ültetvények fejlődésének, valamint a vetési munkák­nak is. így befejezéséhez közeledik már a napraforgó és a zöldborsó vetése, a bur­gonya ültetése is. (Folytatás a 3. oldalról) A küldöttek hat szekcióban vitatták meg az eredményeket és a élelmiszertermelésben dolgozó fiatalok tanácskozásán készült). esetenként kishitűség is ta­pasztalható. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő idő­szak feladatainak kijelölésé­ben meghatározó szerepe van a küldötteknek. Mind­ezek mellett a jövőben nö­vekszik a helyi közélet sze­repe, rangja, ahol a KISZ- fiataloknak — ha a körül­mények úgy kívánják — ki kell harcolniuk tekintélyü­ket. A mozgalom újítási tö­rekvései — amelynek fontos alapja a párt ifjúságpoliti­kai állásfoglalása — termé­szetesen nem jelentik a múlt tagadását. A folytonos­ság és a megújulás jegyé­ben kell realizálni a törek­véseinket — hangsúlyozta. A feladatokról szólva mondta: a differenciált rétegpolitika azt is jelenti, hogy az elkö­vetkezendő időszakban na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a tanulóifjúságra. Ter­mészetesen oly módon, hogy a KISZ továbbra is szorgal­mazza a pályakezdés, a la­káshoz jutás gondjainak a megoldását. Továhbra is nagy figyelmet fordítunk a munkásfiatalokra, és az ér­telmiségi fiatalokra. A ter­vezett szervezeti változások — például a KISZ-korhatár módosítása — az ifjúsági szövetség politikai jellegének erősítését szolgálják. Befeje­zésül kitartó munkát és sok sikert kívánt megyénk KISZ- fia táljainak. * A szakmunkásképzés gond­jaival, a főiskolás értelmi­ség helyzetével foglalkozott a sárospataki küldött, Ko­vács Gábor, aki egyúttal is­mertette azokat az eredmé­nyeket is, amelyeket a diák­sport és a turisztika fellen­dítésében értek el a helybé­li fiatalok. A környezetvédelemért, a kulturált, egészséges élet­módra lehetőséget adó lakó- környezet kialakításáért már eddig is sokat tettek a Ka- zinbarcikán és a környéken élő fiatalok. Erről szólt kül­döttük, Fürjes József, ki­emelve azokat a sikereket, amelyeket a BVK ifjúkom­munistái érték el a környe­zetvédő vegyszerek kutatásá­ban, avagy az ivóvizek nit- ráttalanításában. tennivalókat. (Felvételünk az Nagy sikere volt az érte­kezlet utolsó felszólalójának, Búza Lászlónak, aki egye­bek között a különféle típu­sú iskolák közti kapcsolat megteremtését szorgalmazta. Elmondta azt is, a megye nagyvárosaiban élő, tanuló fiatalokban él az igény a miskolcihoz hasonló diák­centrumok létrehozására. A kétnapos tanácskozáson elhangzottakat Major János, a KISZ Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Bizottságának első titkára foglalta össze. A küldöttgyűlés a választással fejeződött be. A KISZ Bor­sod Megyei Bizottságának első titkára ismét Major Já­nos lett. Titkárai: Szabó Aladár, Késik László és Ká­nya Gusztáv. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöké­ül Iván Tibort, titkárának Latorczai Mariannt válasz­tották meg. Borsod megye fiataljait a KISZ kongresz- szusán hatvanhét küldött képviseli majd. A tanácskozás szünetében nagy sikert arattak a cigándi úttörő népi együttes tagjai. Együttműködési szerződés Évkönyv a természetvédelemről A Lenin Kohászati Művek és a Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Parancsnok­sága között már hosszú idő óta létezik munkakapcsolat azáltal, hogy az LKM-be im­portból érkező küldemé­nyek vámkezelését a Vám- és Pénzügyőrség végzi. A vámkezelési munka különö­sen az 1970-es évek elejétől, a nemesacél-hengermű üzem­be helyezése óta nőtt szá­mottevően. A VII. ötéves tervben a külkereskedelmi tevékeny­ség várhatóan ismét élénkül­ni fog. A növekvő vámáru­kezelés gyors, pontos lebo­nyolítása mindkét fél részé­ről indokolja az együttmű­ködés szervezettebb megva­A múlt évi mélypont után az idén ismét gyarapodik a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban a sertések száma. A megyében az áfészekhez kap­csolódóan 36 szakcsoport mű­ködik, több mint 6000 taggal. Részükre a meghirdetett ko­cakihelyezési akció során az idén mintegy 1000—1200 anyaállatot juttatnak, hizla­lásra, illetve szaporításra. A kihelyezésre szánt kocák kö­zül már 350-et a tenyésztők lekötöttek, s nyolcvanan már meg is kapták azokat. A többit is folyamatosan jut­tatják el gazdáikhoz. A kihelyezett kocák szapo­rulatát a tenyésztők saját gazdaságukban hizlalják meg. s a hízott sertéseket értéke­sítik az áfészeken keresztül. A sertéshizlalási kedv fel­lendítéséhez hozzájárult az új szabályozó rendszer is. Hogy ez mennyire így van, mi sem szemlélteti jobban, mint az a tény, hogy a múlt lósítását. A Vám- és Pénz­ügyőrség vezetői a diósgyő­riek meghívására az LKM- be látogattak abból a cél­ból, hogy közelről megismer­jék a kohászat jelenlegi hely­zetét és együttműködési szer­ződést kössenek a vállalattal. A vendégeket Drótos László, az LKM vezérigazgatója fo­gadta és adott tájékoztatást a vállalat tevékenységéről és távlati elképzeléseiről, ter­veiről. Ezt követően gyár- látogatáson 'ismerkedtek a kombinált acélművel és a tekercshúzó üzemmel. Az együttműködési szerző­dést Drótos László vezér- igazgató és Földesd Balázs megyei parancsnok látta el kézjegyével. évben az összes kihelyezett kocák száma nem érte el a 200 darabot. Ez is hozzájá­rult, hogy jelentősen csök­kent a hizlalás a háztájiban. Az új szabályozók mellett, a szakcsoportokat különböző támogatásban részesítik az áfészek is. Ezek közé tarto­zik, s talán az egyik leg­fontosabb, hogy segítenek a takarmányellátásban, a kü­lönböző tápok beszerzésében — amin a hizlalás gazdasá­gossága nagymértékben mú­lik. Gondoskodnak az apa­állatok kihelyezéséről, a ter­mészetes és mesterséges ter­mékenyítésről. Gondot for­dítanak az állategészségügyi szabályok betartására, a kü­lönböző oltások időbeni el­végzésére. Mindezeket figyelembe vé­ve sikerült újraéleszteni a tenyésztői kedvet, amelyben különösen a mezőkövesdi és bódvaszilasi áfészek értek el érdemleges eredményeket. A Borsod Megyei Termé­szetvédelmi Egyesület a kö­zelmúltban jelentette meg 1985. évi évkönyvét. Az idén megalakulása ötéves jubileu­mára készülő, és már közel ezer tagot számláló amatőr kollektíva jól szerkesztett könyvecskéje a laikusok szá­mára is érdekes olvasmány. Ki ne lenne például kí­váncsi arra, hogyan reagált a vadásztársadalom egy, az európai kontinens fejlett or­szágaiban a vadászat teljes felszámolására törekvő nem­zetközi szervezet létrejötté­re? És ha már a vadászat került szóba: milyen sors vár a hazánkba tévedt, de ná­lunk nem honos fajokra? Elgondolkodtató az az in­terjú is, amely az Aggteleki Nemzeti Park igazgatójával A kópházi határállomáson, pénteken este csak rövid ideig, még két. óráig sem tar­tó határzár volt. Szombaton reggel zavartalanul megin­dult a forgalom. Azonban a délelőtti órákban — tíz óra körül — váratlanul ismét megbénult az átkelő forgal­ma. Mintegy 4 órán át tar­tott a határzár, majd az ide­vezető utakat elzáró trakto­rok elvonultak, és röviddel délután 2 óra előtt újból megindult a forgalom. Az osztrák hatóságoktól — vámosoktól — olyan infor­mációk érkeztek magyar kol­légáikhoz. hogy ezt a rövid ideig tartó zavart újabb fi­gyelmeztetésnek szánják a készült. Megismerhetjük to­vábbá a híres Esztramos- hegy hiteles történetét, Her­man Ottó életének néhány villanását, a barlangászok és a madarászok tevékenységét, a keleméri Mohos-tavak és környékének állatvilágát. Az egyesület tagjai végzik az Aggteleki Nemzeti Park gombaflórájának feltérképe­zését — olvashatjuk az egyik cikkben — feltárták a Zemp­lén szivében fekvő rétek pá­ratlan botanikai értékeit és a ritka növényfajokat ve­szélyeztető körülményeket — áll egy másik,ban. Megtaláljuk a füzetben a területi titkárok beszámolóit, és az egyesület tavalyi tá­boráról szóló írásokat. A szép megjelenésű évkönyvet Kiss László illusztrációi dí­szítik. K. A. G. különböző panaszok orvoslá­sát kérő ausztriai, burgen­landi szőlőtermelők, földmű­velők. Kilátásba helyezték a kőszegi, és egyéb magyar— osztrák határon levő átkelők forgalmának megbénítását is. Sopronnál a szombatra virradó éjszaka megszűnt ha­tárzárat napközben nem fe­nyegette újabb korlátozás. A magyar szervek azonban itt is felkészültek az esetleges újabb korlátozásokra. A ma­gyar hatóságok — a rendőr­ség, a határőrség, a vámőr­ség — mindent elkövetnek a kényszerhelyzetbe került utazók váratlan nehézségei­nek enyhítésére. Segítenek az áfészek Magyar—osztrák határ Szünetelt a forgalom Képházánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom