Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

1986. május 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megyei gazdasági helyzetkép az I. negyedév után A megye vállalatainak és szövetkezeteinek gazdál­kodása az év első három hónapjában az előző évitől valamivel kedvezőbb ké­pet mutat, de nem követ­kezett be számottevő fel­lendülés, lényeges fordu- lait. Az elmúlt évben fel­erősödött kedvezőtlen fo­lyamatok továbbra is érez­tetik hatásukat. A folyamatos termelés feltételei ezúttal az anyag- és energiaellátás oldaláról biztosítva voltak. A válla­latok többségének kapaci­tása rendeléssel lekötött. A tervezett nagyjavításokat a vállalatok jó ütemben és minőségben elvégezték. Az ipari és építőipari termelés 1985. I. negyedévéhez ké­pest nőtt, és az országos­hoz viszonyítva is kedve­zőbben alakult. A megyé­ben az előző év azonos időszakához képest az ipa­ri termelés volumene 2,8 százalékkal, a kivitelező építőipar teljesítménye pedig 35 százalékkal emel­kedett, Ugyanakkor a ter­melés így sem érte el az 1984. I. negyedévi szin­tet. Az ipari termelés 1,2 százalékkal, az építőipar termelése 22 százalékkal maradt el attól. Mindez mutatja, hogy a termelés valódi dinamizálásának feltételeit még nem sike­rült megteremteni. Az iparvállalatok telje­sítményei továbbra is dif­ferenciáltan alakultak. Az átlagosnál dinamikusab­ban nőtt a kohászait, külö­nösen az Ózdi Kohászati Üzemek termelése. A vegy­ipari vállalatok növelték termelésüket, a Tiszai Kő­olajipari Vállalat kapaci­táskihasználása azonban — a kőolaj világpiaci árának és a tőkés export csökke­nésének következtében — majdnem felére esett. A Borsodi Szénbányák az elő­ző évivel közel azonos szin­ten, de a csökkentett terv­től 16 százalékkal több sze­net hozott a felszínre. A bázisidőszakot meghala­dóan alakult a könnyűipa­ri, a helyiipari és a kőbá­nyászati vállalatok terme­lése. A Diósgyőri Gépgyár­ban. a December 4. Drót- művekben az előző éveké­től kevesebbet, de rentá­bilisan termeltek. Az épí­tőipari anyagok iránti csök­kenő kereslet miatt a tégla­ipar csökkentette termelé­sét. Az élelmiszeripari vál­lalatok közül a Borsodi Sör­gyár termelési értéke di­namikusan növekedett, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalaté viszont — a szük­séges vágóállat-állomány hiánya miatt — rohamosan csökkent. A mezőgazdaságban a ké­sői kitavaszodás és. a bel­vízfoltok miatt a talajelő­készítési és vetési munkák csak március utolsó heté­ben kezdődhettek el. Az üzemek jól felkészültek a tavaszi mezőgazdasági mun­kák végzésére, s a lemara­dást nagyrészt bepótolták, összességében a szükséges gépek, az igényelt műtrá­gyák és vetőmagvak ren­delkezésre állnak. Az im­port alapanyagú gyomirtó és növényvédő szerekből azonban hiányos az ellá­tás. Javult a búzák kondí­ciója, az áprilisi felmérés során a vetésterület na­gyobb részg jó. vagy köze­pes minősítést kapott. A megye borvidékeinek ültet­vényein jó közepes termés ígérkezik — ha a májusi fagyok megkímélik azt. A megye március 31-i állat­állománya kisebb volt az egy évvel korábbinál. A szarvasmarhák száma 13 százalékkal, a sertésállo­mány 5 százalékkal, a ju­hok száma 15 százalékkal csökkent. Mintegy 12 szá­zalékkal visszaesett a vá­góállat-értékesítés is. Az eddig megkötött vágóállat- szerződések még nem jel­zik a felvásárlási árakat javító és a tenyésztési ked­vet elősegítő intézkedések hatását. A vállalatok és szövet­kezetek gazdálkodásának egyik jellemző vonása, hogy az értékesítési relá­ciókban átrendeződés ment végbe. Csaknem valameny- nyi vállalatra és szövetke­zetre jellemző a belföldi eladások bővülése, a tő­kés export mérséklése. A belföldi igények jobb ki­elégítése helyes törekvés, de nem. nyugodhatunk be­le a tőkés export nagyará­nyú csökkenésébe. Igaz, az év elején számos vállalat esetében a szabályozók sem ösztönözték eléggé a tőkés exportot. Azóta a szabályo­zókban változás történt. A megyében előállított ipari termékek exportja a tava­lyinál 6,7 százalékkal ala­csonyabb. Ezen belül a ru­belelszámolású export je­lentősen, 22,6 százalékkal bővült. A nem rubelelszámolású export árbevétele viszont mintegy 26 százalékkal csökkent az elmúlt év azo­nos időszakához képest, A visszaesést elsősorban a két nagy kohászati válla­latunk exportjának jelentős csökkenése okozta. Mind­két kohászati vállalat mér­sékelte gazdaságtalan ex­portját és a kötési árak is mérséklődtek. Felére csök­kent az élelmiszeripari tő­kés export is. A kedvezőt­len. külpiaci viszonyok mi­att kenyérgabonából, élő' ál­latból és húsból ielentősen csökkent a kiszállítás. A TIFO1 tőkés exportja 50 szá­zalékkal visszaesett. Meg­torpanása ellenére tovább­ra is meghatározó a vegy­ipar tőkés exportteljesíté­se, elsősorban a TVK és a BVK jóvoltából. Az olajár- csökkenés miatti exportár­csökkenést a volumen nö­velésével, illetve a külpiac­ra kínált termékek össze­tételének módosításával kí­vánják kompenzálni. Ugyanakkor a kőolajter­mékek belső termelői árá­nak csökkenése segíti ver­senyképességük megtartá­sát. A lényegesen csökke­nő kivitel ellenére a me­gye vállalatainak import­termék-felhasználása nö­vekedett. A vállalatok egy része a többletexport-teljesítésre történő felhívás után szám­ba vette lehetőségeit és felajánlásokat tett (példá­ul a BVK 4,7, az LKM 5, a Diósgyőri Gépgyár 1 millió dollár értékben). A megye vállalatainál meg­levő kapacitások ismereté­ben ezek a többletexport- vállalások meglehetősen szerényeknek tűnnek. A többletexport-vállalás ma elsőrendű nemzeti ügyünk. A gazdálkodó szervek pénzügyi helyzete az el­múlt évihez viszonyítva né­mileg kedvezőbb, de a ja­vulás lassú. A sorbanál- lások összege minden hó­napban megközelítette a 2 milliárd forintot. Lényeges változás, hogy a jelentős összeggel sorbanállást oko­zók száma leszűkült. A megye vállalatainak és szövetkezeteinek beruhá­zási célú kifizetései 35 szá­zalékkal nőttek, összegük 1,1 milliárd forintot tesz ki. Ennek jelentős hánya­dát a vegyipar ruházza be. Befejezéséhez közeledik a TVK Lineáris Polietilén­gyárának építése. A beru­házási forrásokon belül nőtt a saját erő felhaszná­lása. Az I. negyedév be­ruházási hifelkereslete el­maradt a tavalyitól. Nem kielégítő az érdeklődés a konvertibilis elszámolású export növelését szolgáló fejlesztések, pályázatok iránt. A jövedelemkiáramlás a megyében is meghaladta a teljesítmények növekedé­sét. A lakosság összes pénz­bevétele 1986 első negyed­évében 9,3 milliárd forin­tot tett ki. az előző évhez viszonyítva 7 százalékkal növekedett. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak átlagbére 8,1 százalékkal, átlagkeresete 9,2 százalék­kal emelkedett. A ielentős mértékű keresletnövekedést az előző évben végrehaj­tott bérfejlesztések áthúzó­dó hatása, az I. negyedév­ben kiadott béremelések, valamint a részesedési alapból történt kifizetések növekedése okozták. A ke- resetszint-szabályozás sok vállalatnál meglehetősen laza követelményeket tá­masztott a bérek növeke­désével szemben. Nem ösztönzött a termelékeny­ség megfelelő növelésére. A vállalatok magatartása ha jogilag nem is, de er­kölcsileg mindenképpen kifogásolható azokon a te­rületeken, ahol valós tel­jesítménynövelés nélkül is jelentős béremeléseket haj­tottak végre. Ez komolyan veszélyezteti a meghirde­tett antiinflációs gazdaság- politikát. A pártszervezetek gazda- sógirányító munkája ko­moly megújulást kíván. Gyakran nem vagyunk ké­pesek az események előtt járni, illetve azokra érde­mi befolyást gyakorolni. A politikai munka megítélése tartósan nem szakadhat el a gazdasági teljesítmények­től. A gazdasági demokrá­cia fejlődése, az úi válla­latirányítási formák — igaz, még rövid idő telt el —, eddig még nem hozták a várt hatékonyságjavulást. A központi gazdaságpolitikai célok, a gazdaságirányítás szándéka és a vállalati ma­gatartás között túl nagy az eltérés. Mindez számos fel­adatot ró ránk rövid és hosszabb távon egyaránt. Tennivalóink kétirányú- ak: Nagyobb helyi erőfe­szítésekre, alkalmazkodó­készségre és egy sor kér­désben szisztematikus vál­toztatásra van szükség a megye gazdálkodó szerve­zeteinek munkájában. Ugyanakkor szorgalmazunk bizonyos központi intézke­déseket a bányászatban, a kohászatban és a mezőgaz­daságban felgyülemlett fe­szültségek oldása érdeké­ben. .Persze ezeken a terü­leteken is maximális helyi erőfeszítésre van szükség, csak akkor van erkölcsi ala­punk az ország jelenlegi helyzetében központi segít­séget kérni. A kormány a tartósan nehéz gazdasági helyzetben levő szakágazatok — a szén­bányászat. a vaskohászat, a húsipar és a magasépítő­ipar — helyzetét, a hosszú távú kibontakozás lehető­ségeit komplexen áttekin­ti. Sor kerül a gazdál­kodás hatékonyságának lé­nyeges növelését, a költ­ségvetés támogatási terhei­nek csökkentését eredmé­nyező racionalizálási és szerkezetátalakítási prog­ramok kidolgozására. Re­méljük, a döntések hama­rosan megszületnek. Mi az. amit itt a megyé­ben tehetünk? A fő fel­adat az 1986. évi népgaz­dasági terv teljesítésének támogatása. A vállalati gazdasági érdek határáig segítenünk kell a népgaz­dasági export — főleg tő­kés export — feladatainak teljesítését. Sajnos, válla­lataink egy része nem elép- gé vállalkozó szelleműén reagált az exportpályázati lehetőségekre, az Ipari Mi­nisztérium felhívására. Ja­vasoljuk: az érintett ex­portáló nagyvállalatokkal együttműködve ismét te­kintsük át, hogy a tőkés export növelésének piaci oldalról milyen lehetőségei vannak. Ha van piac, a vállalatok vizsgálják meg. milyen az exportnövekedés gazdaságossága, milyen an nak az import- és energia- vonzata, milyen állami tá­mogatás, vágj' kedvezmény indokolt. Ilyen javaslatok­kal lehet tárgyalni és az érdekeket egyeztetni a központi szervekkel. A lé­nyeg az, hogy vállalataink tegyenek meg minden tő­lük .telhetőt az export fo­kozása érdekében. Tudjuk, hogy nem nép­szerű feladat, de vala­mennyiünk hosszú távú ér­deke, hogjr a bérek és ke­resetek növelésében meg­fontoltságra kérjük a vál­lalatokat. Az a tendencia tarthatatlan, hogy a bérki­áramlás kétszerese legyen a teljesítmények növeke­désének. Indokoltnak tartjuk, hogy a vállalataink és szövetke­zeteink az év eddigi ta­pasztalatai alapján 1986. évi terveiket újra tekint­sék át. és ahol lehet, olyan irányban változtassák, hogy a népgazdasági terv elvárásainak jobban meg­feleljenek. A vállalatoknál és szö­vetkezeteknél továbbra is vannak belső tartalékok. Az ország ulapvető érde­ke, hogy ezeket minél előbb aknázzák ki. Véle­ményünk szerint ilyen bel­ső tartalék a meglevő ter­melési tényezőkkel való ta­karékos gazdálkodás. A megyében az anyag- és energiaigényes termelés magas aránya miatt külö­nös jelentősége van a faj­lagos anyag- és energia- költségek csökkentésének. A megyék sorában mi va­gyunk a legnagyobb ener­giafogyasztók. Az ország­ban 1 százalékos anyag- és energiamegtakarítás 2 százalékos nemzeti jöve­delemnövekedést eredmé­nyezne. Ha ezen a terüle­ten 1,5 százalékos megta­karítást érnénk el — ami nem lehetetlen —, bizto­síthatnánk a kívánatos 3 százalékos nemzeti jövede­lemnövekedést. A termelés dinamikájá­nak növelését és a jövedel­mezőség javulását is segít­heti a kapacitások jobb ki­használása. Tapasztalata­ink szerint a külkereske­delmi vállalatok nem ad­nak minden esettben ele­gendő segítséget a vállala­tok kapacitásának leköté­séhez. Ezért is szükség van a vállalati market ing- tevékenység eddiginél gyor­sabb javítására. A legnagyobb tartalé­kunk a humán erőforrá­sokkal való gazdálkodás­ban. az emberi tényezők­ben van. Szocialista vál­lalatainknál nem tudtuk igazán a mai napig ki­bontakoztatni az emberek­ben meglevő kezdeménye­zőkészséget. Nem igaz. hogy ezt csak a vgmk-ban, vagy a magánszektorban lehet megoldani. A főmun­kaidőben is meg lehet ol­dani. ha változtatunk ko­rábbi szemléletünkön és magatartásunkon. Az al­kotó, kezdeményező dolgo­zóknak kell elsősorban jobb munka- és életfelté­teleket teremteni. Halaszthatatlan feladat a munka becsületének, a munkafegyelemnek a hely­reállítása. Elemi rend és fegyelem nélkül, a mun­kahely becsülete nélkül nem tudjuk gazdasági fel­adatainkat megoldani. Nagy tartalék van a ká­der- és személyzeti mun­ka színvonalának a kor kö­vetelményeihez való iga- izításában. A pártszerveze­tek is ebben tehetik a leg­többel. A szűk anyagi lehetősé­gek közepette is van mód a mai és a jövőbeni érde­kek jobb összehangolásá­ra. a műszaki fejlesztő te­vékenység javítására. Tő­keszegénységünk indokolt­tá teszi, hogy vállalataink kezdeményezzék külföldi működő tőke fogadását, vi­lágbanki hitel felvételét (nagy vegyipari vállalata­ink élnek is ezzel), a lízing­ben meglevő lehetőségek kihasználását. A megye jelene és jö­vője attól függ, mennyire vagyunk képesek a terme­lési szerkezetet a piaci igényeknek és a jövedel­mezőség követelményeinek megfelelően alakítani. Fog­lalkoztatási szempontból is szükség van rugalmas kis- és középüzemek letelepíté­sére. Ehhez központi tá­mogatást is lehet kapni. A vállalatoknál működő párt-, szakszervezeti és KISZ-szerveknek is na­gyobb részt kell vállalniuk a hatékonyabb gazdasági munka segítésében. A jö­vő érdekében vállalni szük­séges napi feszültségeket, népszerűtlen intézkedése­ket is. Továbbra is keresnünk kell a megyében a válla­latok, intézmények közötti kapcsolat javításának lehe­tőségeit. (Például a társu­lások. közös vállalkozá­sok.) Elengedhetetlen, hogy a vállalatok, szövetkezetek még nagyobb figyelmet fordítsanak a vállalati pénzgazdálkodásra, az esz­közátcsoportosításra. Nem a mindenáron való saját be­ruházást, hanem az eszkö­zök jövedelmező működ­tetését tartjuk lényeges­nek. Bízunk abban, hogy az új irányítási formák is se­gítik a tartalékok gyor­sabb felszínre kerülését, a gazdálkodás hatékonysá­gának javítását. Ez lehet az értelme a gazdasági de­mokrácia fejlesztésének. Nincs igazuk azoknak, akik szerint nincsenek helv.i tar­talékaink. Minden válla­latnál vannak tartalékok. Vállalni kell a feltárásuk­kal járó heljd feszültsége­ket. A vállalati gazdálko­dás korlátain belül van cselekvési szabadság is. Munkánk javítása feltéte­lezi, hogy minden szinten kritikusan vegyük számba a tennivalókat. A helyi erő­feszítésekhez ebben a hely­zetben társulnak különbö­ző központi intézkedések is. Szükség van központi intézkedésekre azért, hogy a kedvezőtlen tendenciák megváltozzanak. A mi dol­gunk azonban itt ebben a megj'ében az. hogv maxi­málisan tegyük meg mind­azt, ami erőnkből lehető­ségeinkből telik. Dr. Miklós Imre a megyei pártbizottság osztályvezetője * (A cikk a megyei párt­bizottság 1986. május 15- én elhangzott tájékoztató szerkesztett- változata) A Diósgyőri Gépgyár kábelgépgyártó gyáregységének szereldeiemében készül a DHLC- 4x01 tipusú négymenetes finomhúzógép. Az új típusú kábelgépet a gépgyár hazai és kül­földi megrendelésre gyártja. Dapsi Vilmos szerelőlakatos próbákat végez a gyáregység termékén. F. L. felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom