Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
1986. május 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megyei gazdasági helyzetkép az I. negyedév után A megye vállalatainak és szövetkezeteinek gazdálkodása az év első három hónapjában az előző évitől valamivel kedvezőbb képet mutat, de nem következett be számottevő fellendülés, lényeges fordu- lait. Az elmúlt évben felerősödött kedvezőtlen folyamatok továbbra is éreztetik hatásukat. A folyamatos termelés feltételei ezúttal az anyag- és energiaellátás oldaláról biztosítva voltak. A vállalatok többségének kapacitása rendeléssel lekötött. A tervezett nagyjavításokat a vállalatok jó ütemben és minőségben elvégezték. Az ipari és építőipari termelés 1985. I. negyedévéhez képest nőtt, és az országoshoz viszonyítva is kedvezőbben alakult. A megyében az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés volumene 2,8 százalékkal, a kivitelező építőipar teljesítménye pedig 35 százalékkal emelkedett, Ugyanakkor a termelés így sem érte el az 1984. I. negyedévi szintet. Az ipari termelés 1,2 százalékkal, az építőipar termelése 22 százalékkal maradt el attól. Mindez mutatja, hogy a termelés valódi dinamizálásának feltételeit még nem sikerült megteremteni. Az iparvállalatok teljesítményei továbbra is differenciáltan alakultak. Az átlagosnál dinamikusabban nőtt a kohászait, különösen az Ózdi Kohászati Üzemek termelése. A vegyipari vállalatok növelték termelésüket, a Tiszai Kőolajipari Vállalat kapacitáskihasználása azonban — a kőolaj világpiaci árának és a tőkés export csökkenésének következtében — majdnem felére esett. A Borsodi Szénbányák az előző évivel közel azonos szinten, de a csökkentett tervtől 16 százalékkal több szenet hozott a felszínre. A bázisidőszakot meghaladóan alakult a könnyűipari, a helyiipari és a kőbányászati vállalatok termelése. A Diósgyőri Gépgyárban. a December 4. Drót- művekben az előző évekétől kevesebbet, de rentábilisan termeltek. Az építőipari anyagok iránti csökkenő kereslet miatt a téglaipar csökkentette termelését. Az élelmiszeripari vállalatok közül a Borsodi Sörgyár termelési értéke dinamikusan növekedett, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalaté viszont — a szükséges vágóállat-állomány hiánya miatt — rohamosan csökkent. A mezőgazdaságban a késői kitavaszodás és. a belvízfoltok miatt a talajelőkészítési és vetési munkák csak március utolsó hetében kezdődhettek el. Az üzemek jól felkészültek a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésére, s a lemaradást nagyrészt bepótolták, összességében a szükséges gépek, az igényelt műtrágyák és vetőmagvak rendelkezésre állnak. Az import alapanyagú gyomirtó és növényvédő szerekből azonban hiányos az ellátás. Javult a búzák kondíciója, az áprilisi felmérés során a vetésterület nagyobb részg jó. vagy közepes minősítést kapott. A megye borvidékeinek ültetvényein jó közepes termés ígérkezik — ha a májusi fagyok megkímélik azt. A megye március 31-i állatállománya kisebb volt az egy évvel korábbinál. A szarvasmarhák száma 13 százalékkal, a sertésállomány 5 százalékkal, a juhok száma 15 százalékkal csökkent. Mintegy 12 százalékkal visszaesett a vágóállat-értékesítés is. Az eddig megkötött vágóállat- szerződések még nem jelzik a felvásárlási árakat javító és a tenyésztési kedvet elősegítő intézkedések hatását. A vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásának egyik jellemző vonása, hogy az értékesítési relációkban átrendeződés ment végbe. Csaknem valameny- nyi vállalatra és szövetkezetre jellemző a belföldi eladások bővülése, a tőkés export mérséklése. A belföldi igények jobb kielégítése helyes törekvés, de nem. nyugodhatunk bele a tőkés export nagyarányú csökkenésébe. Igaz, az év elején számos vállalat esetében a szabályozók sem ösztönözték eléggé a tőkés exportot. Azóta a szabályozókban változás történt. A megyében előállított ipari termékek exportja a tavalyinál 6,7 százalékkal alacsonyabb. Ezen belül a rubelelszámolású export jelentősen, 22,6 százalékkal bővült. A nem rubelelszámolású export árbevétele viszont mintegy 26 százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, A visszaesést elsősorban a két nagy kohászati vállalatunk exportjának jelentős csökkenése okozta. Mindkét kohászati vállalat mérsékelte gazdaságtalan exportját és a kötési árak is mérséklődtek. Felére csökkent az élelmiszeripari tőkés export is. A kedvezőtlen. külpiaci viszonyok miatt kenyérgabonából, élő' állatból és húsból ielentősen csökkent a kiszállítás. A TIFO1 tőkés exportja 50 százalékkal visszaesett. Megtorpanása ellenére továbbra is meghatározó a vegyipar tőkés exportteljesítése, elsősorban a TVK és a BVK jóvoltából. Az olajár- csökkenés miatti exportárcsökkenést a volumen növelésével, illetve a külpiacra kínált termékek összetételének módosításával kívánják kompenzálni. Ugyanakkor a kőolajtermékek belső termelői árának csökkenése segíti versenyképességük megtartását. A lényegesen csökkenő kivitel ellenére a megye vállalatainak importtermék-felhasználása növekedett. A vállalatok egy része a többletexport-teljesítésre történő felhívás után számba vette lehetőségeit és felajánlásokat tett (például a BVK 4,7, az LKM 5, a Diósgyőri Gépgyár 1 millió dollár értékben). A megye vállalatainál meglevő kapacitások ismeretében ezek a többletexport- vállalások meglehetősen szerényeknek tűnnek. A többletexport-vállalás ma elsőrendű nemzeti ügyünk. A gazdálkodó szervek pénzügyi helyzete az elmúlt évihez viszonyítva némileg kedvezőbb, de a javulás lassú. A sorbanál- lások összege minden hónapban megközelítette a 2 milliárd forintot. Lényeges változás, hogy a jelentős összeggel sorbanállást okozók száma leszűkült. A megye vállalatainak és szövetkezeteinek beruházási célú kifizetései 35 százalékkal nőttek, összegük 1,1 milliárd forintot tesz ki. Ennek jelentős hányadát a vegyipar ruházza be. Befejezéséhez közeledik a TVK Lineáris Polietiléngyárának építése. A beruházási forrásokon belül nőtt a saját erő felhasználása. Az I. negyedév beruházási hifelkereslete elmaradt a tavalyitól. Nem kielégítő az érdeklődés a konvertibilis elszámolású export növelését szolgáló fejlesztések, pályázatok iránt. A jövedelemkiáramlás a megyében is meghaladta a teljesítmények növekedését. A lakosság összes pénzbevétele 1986 első negyedévében 9,3 milliárd forintot tett ki. az előző évhez viszonyítva 7 százalékkal növekedett. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak átlagbére 8,1 százalékkal, átlagkeresete 9,2 százalékkal emelkedett. A ielentős mértékű keresletnövekedést az előző évben végrehajtott bérfejlesztések áthúzódó hatása, az I. negyedévben kiadott béremelések, valamint a részesedési alapból történt kifizetések növekedése okozták. A ke- resetszint-szabályozás sok vállalatnál meglehetősen laza követelményeket támasztott a bérek növekedésével szemben. Nem ösztönzött a termelékenység megfelelő növelésére. A vállalatok magatartása ha jogilag nem is, de erkölcsileg mindenképpen kifogásolható azokon a területeken, ahol valós teljesítménynövelés nélkül is jelentős béremeléseket hajtottak végre. Ez komolyan veszélyezteti a meghirdetett antiinflációs gazdaság- politikát. A pártszervezetek gazda- sógirányító munkája komoly megújulást kíván. Gyakran nem vagyunk képesek az események előtt járni, illetve azokra érdemi befolyást gyakorolni. A politikai munka megítélése tartósan nem szakadhat el a gazdasági teljesítményektől. A gazdasági demokrácia fejlődése, az úi vállalatirányítási formák — igaz, még rövid idő telt el —, eddig még nem hozták a várt hatékonyságjavulást. A központi gazdaságpolitikai célok, a gazdaságirányítás szándéka és a vállalati magatartás között túl nagy az eltérés. Mindez számos feladatot ró ránk rövid és hosszabb távon egyaránt. Tennivalóink kétirányú- ak: Nagyobb helyi erőfeszítésekre, alkalmazkodókészségre és egy sor kérdésben szisztematikus változtatásra van szükség a megye gazdálkodó szervezeteinek munkájában. Ugyanakkor szorgalmazunk bizonyos központi intézkedéseket a bányászatban, a kohászatban és a mezőgazdaságban felgyülemlett feszültségek oldása érdekében. .Persze ezeken a területeken is maximális helyi erőfeszítésre van szükség, csak akkor van erkölcsi alapunk az ország jelenlegi helyzetében központi segítséget kérni. A kormány a tartósan nehéz gazdasági helyzetben levő szakágazatok — a szénbányászat. a vaskohászat, a húsipar és a magasépítőipar — helyzetét, a hosszú távú kibontakozás lehetőségeit komplexen áttekinti. Sor kerül a gazdálkodás hatékonyságának lényeges növelését, a költségvetés támogatási terheinek csökkentését eredményező racionalizálási és szerkezetátalakítási programok kidolgozására. Reméljük, a döntések hamarosan megszületnek. Mi az. amit itt a megyében tehetünk? A fő feladat az 1986. évi népgazdasági terv teljesítésének támogatása. A vállalati gazdasági érdek határáig segítenünk kell a népgazdasági export — főleg tőkés export — feladatainak teljesítését. Sajnos, vállalataink egy része nem elép- gé vállalkozó szelleműén reagált az exportpályázati lehetőségekre, az Ipari Minisztérium felhívására. Javasoljuk: az érintett exportáló nagyvállalatokkal együttműködve ismét tekintsük át, hogy a tőkés export növelésének piaci oldalról milyen lehetőségei vannak. Ha van piac, a vállalatok vizsgálják meg. milyen az exportnövekedés gazdaságossága, milyen an nak az import- és energia- vonzata, milyen állami támogatás, vágj' kedvezmény indokolt. Ilyen javaslatokkal lehet tárgyalni és az érdekeket egyeztetni a központi szervekkel. A lényeg az, hogy vállalataink tegyenek meg minden tőlük .telhetőt az export fokozása érdekében. Tudjuk, hogy nem népszerű feladat, de valamennyiünk hosszú távú érdeke, hogjr a bérek és keresetek növelésében megfontoltságra kérjük a vállalatokat. Az a tendencia tarthatatlan, hogy a bérkiáramlás kétszerese legyen a teljesítmények növekedésének. Indokoltnak tartjuk, hogy a vállalataink és szövetkezeteink az év eddigi tapasztalatai alapján 1986. évi terveiket újra tekintsék át. és ahol lehet, olyan irányban változtassák, hogy a népgazdasági terv elvárásainak jobban megfeleljenek. A vállalatoknál és szövetkezeteknél továbbra is vannak belső tartalékok. Az ország ulapvető érdeke, hogy ezeket minél előbb aknázzák ki. Véleményünk szerint ilyen belső tartalék a meglevő termelési tényezőkkel való takarékos gazdálkodás. A megyében az anyag- és energiaigényes termelés magas aránya miatt különös jelentősége van a fajlagos anyag- és energia- költségek csökkentésének. A megyék sorában mi vagyunk a legnagyobb energiafogyasztók. Az országban 1 százalékos anyag- és energiamegtakarítás 2 százalékos nemzeti jövedelemnövekedést eredményezne. Ha ezen a területen 1,5 százalékos megtakarítást érnénk el — ami nem lehetetlen —, biztosíthatnánk a kívánatos 3 százalékos nemzeti jövedelemnövekedést. A termelés dinamikájának növelését és a jövedelmezőség javulását is segítheti a kapacitások jobb kihasználása. Tapasztalataink szerint a külkereskedelmi vállalatok nem adnak minden esettben elegendő segítséget a vállalatok kapacitásának lekötéséhez. Ezért is szükség van a vállalati market ing- tevékenység eddiginél gyorsabb javítására. A legnagyobb tartalékunk a humán erőforrásokkal való gazdálkodásban. az emberi tényezőkben van. Szocialista vállalatainknál nem tudtuk igazán a mai napig kibontakoztatni az emberekben meglevő kezdeményezőkészséget. Nem igaz. hogy ezt csak a vgmk-ban, vagy a magánszektorban lehet megoldani. A főmunkaidőben is meg lehet oldani. ha változtatunk korábbi szemléletünkön és magatartásunkon. Az alkotó, kezdeményező dolgozóknak kell elsősorban jobb munka- és életfeltételeket teremteni. Halaszthatatlan feladat a munka becsületének, a munkafegyelemnek a helyreállítása. Elemi rend és fegyelem nélkül, a munkahely becsülete nélkül nem tudjuk gazdasági feladatainkat megoldani. Nagy tartalék van a káder- és személyzeti munka színvonalának a kor követelményeihez való iga- izításában. A pártszervezetek is ebben tehetik a legtöbbel. A szűk anyagi lehetőségek közepette is van mód a mai és a jövőbeni érdekek jobb összehangolására. a műszaki fejlesztő tevékenység javítására. Tőkeszegénységünk indokolttá teszi, hogy vállalataink kezdeményezzék külföldi működő tőke fogadását, világbanki hitel felvételét (nagy vegyipari vállalataink élnek is ezzel), a lízingben meglevő lehetőségek kihasználását. A megye jelene és jövője attól függ, mennyire vagyunk képesek a termelési szerkezetet a piaci igényeknek és a jövedelmezőség követelményeinek megfelelően alakítani. Foglalkoztatási szempontból is szükség van rugalmas kis- és középüzemek letelepítésére. Ehhez központi támogatást is lehet kapni. A vállalatoknál működő párt-, szakszervezeti és KISZ-szerveknek is nagyobb részt kell vállalniuk a hatékonyabb gazdasági munka segítésében. A jövő érdekében vállalni szükséges napi feszültségeket, népszerűtlen intézkedéseket is. Továbbra is keresnünk kell a megyében a vállalatok, intézmények közötti kapcsolat javításának lehetőségeit. (Például a társulások. közös vállalkozások.) Elengedhetetlen, hogy a vállalatok, szövetkezetek még nagyobb figyelmet fordítsanak a vállalati pénzgazdálkodásra, az eszközátcsoportosításra. Nem a mindenáron való saját beruházást, hanem az eszközök jövedelmező működtetését tartjuk lényegesnek. Bízunk abban, hogy az új irányítási formák is segítik a tartalékok gyorsabb felszínre kerülését, a gazdálkodás hatékonyságának javítását. Ez lehet az értelme a gazdasági demokrácia fejlesztésének. Nincs igazuk azoknak, akik szerint nincsenek helv.i tartalékaink. Minden vállalatnál vannak tartalékok. Vállalni kell a feltárásukkal járó heljd feszültségeket. A vállalati gazdálkodás korlátain belül van cselekvési szabadság is. Munkánk javítása feltételezi, hogy minden szinten kritikusan vegyük számba a tennivalókat. A helyi erőfeszítésekhez ebben a helyzetben társulnak különböző központi intézkedések is. Szükség van központi intézkedésekre azért, hogy a kedvezőtlen tendenciák megváltozzanak. A mi dolgunk azonban itt ebben a megj'ében az. hogv maximálisan tegyük meg mindazt, ami erőnkből lehetőségeinkből telik. Dr. Miklós Imre a megyei pártbizottság osztályvezetője * (A cikk a megyei pártbizottság 1986. május 15- én elhangzott tájékoztató szerkesztett- változata) A Diósgyőri Gépgyár kábelgépgyártó gyáregységének szereldeiemében készül a DHLC- 4x01 tipusú négymenetes finomhúzógép. Az új típusú kábelgépet a gépgyár hazai és külföldi megrendelésre gyártja. Dapsi Vilmos szerelőlakatos próbákat végez a gyáregység termékén. F. L. felv.
