Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

1986. május 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Honvédelmi nevelés napjainkban Beszélgetés dr. Benedek István mérnök-alezredessel, a Megyei Honvédelmi Bizottság titkárhelyettesével Az MSZMP honvédelmi politikájából eredő követel­mények egyike, hogy szoci­alista társadalmunk tagjai ismerjék meg a nemzetközi katonapolitika, a honvéde­lem, a haza védelmére tör­ténő felkészülés főbb össze­függéseit, egyes konkrét kérdéseit. Természeténél és időszerűségénél fogva az if­júság honvédelmi nevelése, oktatása, a katonai pályára irányítása e szempontból ki­emelt jelentőséggel bírnak. Erről beszélgettünk dr. Bene­dek Istvánnal, a Megyei Honvédelmi Bizottság titkár- helyettesével. — A honvédelmi nevelés hol helyezkedik el a honvé­delmi felkészülés rendszeré­ben? — A honvédelmi felkészí­tés rendszere szabályok és tevékenységek összessége. Céljuk az ország védelmi képességének biztosítása. Ebből eredően felöleli a fegyveres erők, a népgazda­ság, a lakosság, az államve­zetés és az államigazgatás egységes elvek és követel­mények szerinti felkészíté­sét. Ebben a felkészítési rendszerben az egységessé­get az MSZMP honvédelmi politikája biztosítja, s azt a hazai és nemzetközi törté­nelmi tapasztalatokra ala­pozva összállami, össztár­sadalmi feladatnak tekinti. Ennek szerves része a hon­védelmi nevelés. A honvé­delmi felkészítés szükség- szerűségének és időszerűsé­gének kapcsán tisztán kell látnunk, hogy korunk fő tartalmát a két ellentétes érdekű és törekvésű világ- rendszer közötti sokoldalú gazdasági, eszmei-ideológiai, politikai, kulturális, tudomá­nyos, s egyes tagországok között olykor helyi jellegű fegyveres harc tölti ki. A burzsoá ideológia a szoci­alista nemzeti fejlődés és a szocialista nemzetköziség szükségszerűségének megkér­dőjelezésével, időszerűtlensé­gének propagálásával, az ide­alizált tőkés társadalom egyetemességének hirdetésé­vel, a tudományos-technikai forradalom, az ipari-techni­kai haladás, az anyagi kul­túra társadalomtól függet­lenített értelmezésével, a szocializmus, a szocialista népek közötti ellentétek szí­tásával törekszik éket ver­ni. — Milyen fő irányokban és céllal folyik az ifjúság honvédelmi nevelése? — A honvédelmi nevelés a szocialista erkölcsi, világ­nézeti nevelés szerves része­ként megvalósuló tevékeny­ség. Elsődleges célja, olyan tudati-akarati tényezők ki­alakítása, melynek birtoká­ban állampolgáraink készek és képesek az alkotmányban foglaltak szerint a haza vé­delmére vonatkozó köteles­ségeiknek maradéktalanul eleget tenni. E tudati-akara­ti tényezők kialakítása a következő irányokban és el­érendő céllal folyik. Az első legfontosabb ne­velési cél, hogy a szocialis­ta erkölcs normái az ifjú­ság tartós és megingatha­tatlan tulajdonságaivá vál- ianak. Ha ugyanis a neve- lés-oktatás-kénzés elmélyí­ti. a szocialista hazaszerete­tei és a proletár internacio­nalizmus érzelmeit, és ezeket az érzelmeket a szocialista humanizmus, az igazságsze­retet, a munkához való szo­cialista viszony és fegyelem egységévé érleli, mindezzel a honvédelmi készség, a honvédelmi képesség és tu­dat eszmei-erkölcsi feltéte­lét is megteremti. A második nevelési cél, hogy az ifjúság a nevelés- oktatás-képzés komplex fo­lyamatában megfelelő vi­lágnézeti felkészítést kap­jon, mert változó és fejlődő világunk bonyolult és sok­oldalú összefüggéseiben, csak­is annak birtokában tud biztosan eligazodni. A harmadik nevelési cél a testi-fizikai kulturáltság iránti igény fejlesztése, erő­sítése. Ez a tevékenység eszközeiben és módszereiben figyelembe veszi a fiatal szervezet adottságait és hoz­zájárul a fejlődő szervezet edzettségének, ellenálló ké­pességének kibontakoztatá­sához. A negyedik nevelési cél az állambiztonság, a köz­rend- és közbiztonság-véde­lem kérdéseinek megfelelő mélységű megismertetése. Az ötödik nevelési cél a közösségi szellem kialakítá­sa és erősítése, az együtt­működésre való hajlam ki- fejlesztése. Az egyes em­ber ugyanis csak jól szer­vezett közösségben, bonta­koztathatja ki egyéni képes­ségeit, ezért fel kell kelteni és erősíteni a közösségi élet iránti igényt, a progresszív jellegű közösségi szokások­hoz való ragaszkodást. — A honvédelmi nevelés milyen kapcsolatban van az általános nevelési célokkal? — A honvédelmi nevelés minden területe fedésben van a nevelés-oktatás-kép- zés komplex folyamatában elérendő általános céllal. A közös cél végül is olyan személyiségek kialakítása, akik képesek az értékterem­tő társadalmi tevékenységre és potenciálisan alkalmasak haza fegyveres védelmére. Tógabfoan fogalmazva, ezt a dialektikus kölcsönösséget: az .MSZMP honvédelmi politi­kája mindig abból indul ki, hogy a szocialista társada­lom, az állam, a gazdaság és a tudat fejlődése egyben a honvédelmet erősítő té­nyező is, amely gyarapítja a haza védelme érdekében mozgásba hozható védelmi potenciált. — Miben látja a honvé­delmi nevelés terén elért eredmények lényegét? — Az elmúlt években több olyan párt-, állami és tár­sadalmi határozat is szüle­tett, mely direkt, vagy 'köz­vetett módon segíti az ifjú­ság honvédelmi nevelését és katonai pályára való irányí­tását. Megítélésem szerint e határozatoknak is betud­hatóan az elmúlt években javult a honvédelmi neve- íőmunka színvonala, erősö­dött és szélesedett társadal­mi bázisa, kedvezőbbé vál­tak annak személyi és tár­gyi feltételei, nőtt a politi­kai irányító és koordináló tevékenység hatékonysága. A tanácsok szakigazgatási szervei, az iskolák, az MHSZ. az úttörőcsapatok, az Ifjú Gárda alegységek, a KISZ és az MHSZ, valamint a katonai szervezetek mind nagyobb szerepet vállalnak az ifjúság hazafias honvé­delmi nevelésében, felkészí­tésében. E felkészítés ered­ményeként ifjúságunk nagy többsége eleget tud tenni a sorkatonai szolgálattal járó kötelezettségeinek, a vele járó megterheléseknek. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a fel­készítés terén nincsenek gondjaink, vagy megoldásra váró feladataink, különösen az elért eredmények meg­tartása és fejlesztése vonat­kozásában. — Miben látja a honvé­delmi nevelés minőségi szín­vonalának javítási lehetősé­geit? — Elsődlegesnek tartom, hogy a főiskolák, az egyete­mek, de a továbbképzésre szolgáló intézmények is az eddigieknél nagyobb hang­súlyt fektessenek az ifjúság honvédelmi nevelése ál­talános és specifikus kérdé­seinek oktatására. Alapvető társadalmi és nem kevésbé egyéni érdek fűződik ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék testben és lélekben egyaránt egészséges legyen. Napjaink realitása azonban, hogy e cél elérését törekvéseinkkel szemben számos direkt vagy indirekt módon ható káros jelenség is gátolja. Elég itt talán a mozgásszegény élet­módra, a testi-fizikai kultu­ráltság iránti hajlam és igény kialakításának nagyfokú hi­ányára utalni. Ugyanis a mozgásigény — mint biológiai szükséglet — kielégítetlensége jelentős szervi és fejlődési rendellenességek és ideg- rendszeri elváltozások előidé­zője. Említhetnénk még a táplálkozási kultúránk ala­csony szintjét, vagy az ön­pusztító, a személyiségjegye­ket romboló életmódot foly­tatók számának nemkívána­tos növekedését is. — A fegyveres erők és testületek milyen formában és céllal vesznek részt az ifjúság honvédelmi nevelésé­ben? — A honvédelmi nevelés és felkészítés egyik fontos feladata a Magyar Néphadse­reg tiszti, tiszthelyettesi ál­lománya utánpótlásának biz­tosítása. A katonai pályára irányítás a Honvédelmi Mi­nisztérium főnökségeinek, a Magyar Néphadsereg szervei­nek, parancsnokságainak, csa­patainak bevonásával köz­ponti irányítás mellett fo­lyik; és alapvetően az isko­lai pályairányítás rendszeré­ben az ifjúság minden réte­gére kiterjedően, a honvé­delmi nevelés szerves része­ként valósul meg. A katonai pályára irányítás az általá­nos iskolák 5. osztályától kezdődik és a szakmunkás- képző intézetekben, a kö­zépiskolákban, a termelésben dolgozó, valamint a sorka­tonai szolgálatot teljesítő fi­atalok körében folytatódik. A felvilágosító tevékenység ki­terjed a katonai pálya lé­nyegének, a tisztek és tiszt- helyettesek élet- és munka- körülményeinek reális, élet­hű bemutatására, a katonai szolgálathoz kötődő társadal­mi ösztönzési és elismerési formák megismertetésére. A honvédelmi nevelés-öktatás- képzés, valamint a katonai profilnak is megfelelő szak­köri munka minőségi szín­vonalának emelése érdeké­ben indokolt, hogy katonai szervezeteink parancsnokai az eddigieknél jobban segít­sék elő e tevékenység haté­konyságát. Ennek érdekében esetenként az iskolák rendel­kezésére bocsátják kikénző bázisaikat, eaves általánosan ismert technikai eszközeiket, kulturális, sport- és egyéb anyagaikat. Az érdeklődők számára pedig csapat- és in­tézeti látogatásokat szervez­nek. Megyei szinten a kato­nai pályára irányító tevé­kenységet az MN Megyei Hadkiegészítő és Területvé­delmi Parancsnokságok szer­vezik és irányítják. Nagy Zoltán Frontállások — hidegre, melegre... Néhány héttel ezelőtt, amikor az áprilisi időjá­rásba berobbant egy — rö­vid ideig tartó — meleg­front, annak rendje, s mód­ja szerint megkérdeztük a miskolci Távhőt: hogy’ál­lunk a fűtéssel? Az illeté­kes elmondta, hogy’ ál­lunk; az automaták ilyen­kor ugye „leszabályoznak”, majdnem fűtésszünet van stb. A sors iróniája, hogy mire ez a nyilatkozat meg­jelent, majdnem visszake­rült ránk a nagykabát, ami persze nem a nyomdai át­futás lassúságát, hanem a gyors hőmérsékletváltozást jelezte. A nyilatkozatra azonban legalább olyan érzékenyen reagáltak az olvasók, mint mondjuk, egy csúzos ember az idő­változásra. Üjabb levelek, telefonok jöttek: mi az a majdnem, most van fűtés vagy nincs fűtés? Mire fi­zetnek? ... stb. Nyilatkozott egy másik illetékes, aki kiigazította az elsőt a pontatlansága miatt (hogy tudniillik le- állnának a fűtéssel), mond­ván: „A Távhő a fűtési szezon hivatalos befejezté- ig, április 15-ig nem szo­kott leállni, a szolgáltatást igénybe vevők addig jogo­san fizetik az átalánydíjat, azon túl pedig, ha a hideg miatt tovább üzemelnek, a pótdíjat.” Ojabb cikkünkre újabb reagálás érkezett, s ahosz- szú levél ezúttal részlete­sen taglalt minden, fűtés­sel kapcsolatos problémát. A vitát lezárandó, ebből idézünk most néhány, az illetékesek figyelmébe aján­lott gondolatot. „ ... a második cikkből az tűnik ki, hogy a fűtési szezon befejezése előtt már nem a fűtésért fizetünk, hanem azért, hogy az au­tomata be van kapcsolva. Mert hogy például a diós­győri lakótelepen április 5-én estétől április 10-én estéig még rövid ideig sem volt fűtés, az bizonyos . .. Ügy tűnik az is mindegy, hogy mennyi ideig nem fűtenek. Ha a szolgáltató cég szerint az automata be van kapcsolva, a fo­gyasztó köteles fizetni. Hogy eközben a radiáto­rok hidegek, az teljesen mellékes ... Vitatom az il­letékes véleményét; a pa­naszosok problémája ugyan­is nem egyedi. Több ezer ember érzi úgy, hogy be­csapták, csak már belefá­sult a vitába, vagy nem tudja, kihez forduljon. Az ugyanis nem véletlen, hogy a fogyasztók panaszaikkal nem a szolgáltató vállala­tokhoz fordulnak. Már ré­gen elegük van a semmit­mondó vagy éppen egy­másnak ellentmondó vála­szokból, nyilatkozatokból... El kellene már végre dön­teni, hogy a fűtési díj áta- lánydíjas-e vagy sem, te­hát október 15-től április 15-ig mindentől függetle­nül, vagy pedig a tényle­ges fűtési napok után kell fizetni? ... Szerintem a probléma igazságos megoldására több lehetőség is kínálkozik. 1. A fűtési napok szá­mától függetlenül fizessen a fogyasztó egy évre a la­kás légköbméterével ará­nyos összeget. így az idő­járás okozta kockázatot a felek egyformán viselik. 2. A hőközpontban le­plombált szekrényben elhe­lyezett vízhőmérséklet-leíró műszer regisztrátuma alap­ján a szolgáltató vállalat­tól független szerv utólag állapítsa meg a fűtési na­pok számát. 3. A hőközpontban mért havi tüzelőanyag-fogyasz­tással arányos összeget fi­zessen minden fogyasztó. Ez lenne a legkorrektebb módszer, így egyik fél sem érezné magát becsapva...” Levélírónk, Zórád Ist­ván, Miskolc, Kuruc utca 27. szám alatti lakos ez utóbbi három ötletéhez, kellő szakértelem híján, mi nem fűzhetünk kommen­tárt. A javaslatok „szak­véleményezése” a Távhő feladata. Annál is inkább, mert jövőre is lesz hideg­meleg front. Bent a laká­sokban és — a lakók fejé­ben is ... Epééi Kormos Lilla 1 éves mezőcsáti kislány Takács Sarolta Aranka 14 hó­napos hejőpapi kislány Szundi Andrea 1 éves aisó- zsolcai kislány Szerkesztői üzenetek Vencel János, Halmaj: Sajnos, előző levelét, nem kapta meg szerkesztősé­günk, de örülünk, hogy gondja megoldódott, be­avatkozásunk nélkül is. * Ifj. Kazup Tibor: Kö­szönjük bizalmát, mellyel szerkesztőségünkhöz for­dul, de segíteni, sajnos nem tudunk. Házassági hir­detéssel a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat foglalko­zik, és házasságközvetítés­sel pedig az e célra létrejött irodák. * M. K., Sajószentpáter : Az esetet a helyi tanácsón kell bejelenteni, ők bizo­nyára segíteni tudnak, hogy megakadályozzák a madarak lelövését. Elveszett... ... április 25-én az 1-es autóbuszjáraton Miskolcon, egy fekete aktatáska, ben­ne orvosi iratok, táppén­zes papír, szemüveg, óra, toll. Kérjük a becsületes megtalálót, hogy az irato­kon levő címre juttassa el a fontos orvosi papírokat. Az autóbusz fél egykor in­dult a Tiszai pályaudvar­ról. Összeállította Orosz B. Erika Jobban telik az idő, s a félelmek is oldódnak a jól fel­szerelt váróhelyiségben Régi vágya teljesült Ka­zincbarcika lakosságának, amikor megkezdődött a gyermekfogászati rendelés. A rendelés megkezdését körültekintő szervezőmun­ka előzte meg, amelynek irányítója dr. Mochlár Ist­ván fogász főorvos volt, aki régóta tapasztalta, hogy a város közel nyolcezer gyermekénél igen nagyfo­kú a fogszuvasodás. A Lenin úton, a rende­lő mellett kialakítottak egy barátságos, színes oktató­képekkel díszített helyisé­get, ahol a gyermekek já­tékos nevelése folyik dia- filmek segítségével. A gyermekek félelmét igyek­szenek elűzni a színes ké­pek. mesefigurák, az aján­dékba kapott matricák. Az óvodásokat heti három na­pon csoportosan kezelik, az iskolásoknak hetente két napon van rendelés, egyé­nileg szülői kísérettel jár­nak a kezelésre szoruló gyermekek. Koczka Sándorné Kazincbarcika

Next

/
Oldalképek
Tartalom