Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1986. április 4., péntek Kutatásuk tárgya: a tokaji Bár ;i mondás úgy tartja, szi'iból ért a magyar, a szőlő. a bor mégis olyan kivételes téma. egyszóval kuriózum. amelyről jó ha az ember nemcsak a füle segítségével. <le a nyelvével, torkával is meggyőződik. Nos. mindarról, amiről az. igazgat!) irodájában szó volt, '— érzékszervi bírálat keretében — a kutatóállomás vizsgálati eredményeit, mintáit őrző pincéiben személyesen is meggyőződhetünk. Mit mondjak? A tarcali kutatók nem töltik tétlenül, illetve eredménytelen munkával a hétköznapokat. Másképpen fogalmazva: a mennyországot nem mindig fölfelé kell keresni . . . Ül velem szemben egy fiatalember, — mindössze harmincnégy éves —, s miközben beszél erről is, arról is, kénytelen vagyok rádöbbenni. milyen keveset tudok a szőlő, a bor titkairól. Ugyanakkor — mint a szőlő amatőr szerelmese — azt. is el kell mondanom, annyi rendkívül érdekes és fontos tudnivalót hallok tőle a szőlőtermesztéssel. borászkodással kapcsolatosan, hogy tovább erősödik bennem a hit: a szőlészet, a borászat nagy, szép és izgalmas tudomány. A fiatalembert, aki erről ismételten meggyőz. Marcinké Ferencnek' hívják. Ami pedig a beosztását illeti, ő a Tokaj-heg.yaljai Állami Gazdasági Borkombinál tarcali kutalóállomásának igazgatója. Ö és az általa irányított — minden dolgozót beszámítva — huszonöt tagú kollektíva munkálkodik tulajdonképpen történelmi borvidékünk, Tokaj-Hegyalja holnapi hírnevéért, az itteni világhírű végtermék, a tokaji hírének méltó fenntartásáért. további virulásáért. Hogyan, mi módon? Erről beszélgetünk több órán át az igazgatóval, s két közvetlen munkatársával. Szalmás /V/ilHóssuI és Mellár Imrével. — Kutatóállomásunk jogelődje I9ÍI1. december .'il-ig a Szőlészeti Kutató Intézet égisze alatt működött. A változtatásra —• miszerint az állomás átkerült a borkombinál közvetlen kezelésébe, felügyelete alá. mindenekelőtt azért volt szükség, hogy az elméleti munka közelebb kerüljön a gyakorlathoz. Az új felállásban a kutatók közvetlenebbül tapasztalják, érzik ugyanis a termelés mindennapos problémáit. Következésképp, az állomás több konkrét segítséget tud nyújtani e táj szüle ) te r m es z lésé n ek, borászatának fejlesztéséhez... Az új szervezeti felállásban immár több mint négy esztendeje működő tarcali kutalóállomás éves feladata, munkája négy fő kutatási területre, még pontosabban, négy témacsoportra összpontosul. — Az egyik legfontosabb feladatunk a nemesítési.Taj- laérték-kutatási tevékenység, itt a cél közismert. Hegyal- ja jellegzetes fajtáinak, illetve azok tulajdonságainak megőrzése, javítása, valamint olyan új fajták keresése. — fajtabővítés céljából — amelyek a tokaji jelleget őrzik, tartalmazzák, de a jelenlegi fő fajtáinknál korábban beérnek, ugyanakkor jó cu- korgyüjtő képességgel rendelkeznek. Tavaly például 140 fajta bort gyűjtöttünk be. s térképeztük fel értékeiket. Ebbe ;t vizsgálatba minden olyan hibridet bePalcickba zctrt medicinák, avagy nem minden orvosság keserű Hajdú Imre Fotó: Fojtán íjászló vonlunk, amit eddig a kutatók itt Hegyalján nem figyeltek, nem vizsgáltak. Természetesen hosszú távon ennyi fajtát nem vagyunk képesek vizsgálni. De ezekből választottuk ki azt a 211 reményteljes fajtát. amit A nemesítési fajtaérték kutatási témakörben egyébként történik még affinitás- vizsgálat is, ami 'azt jelenti, hogy a furmint és a hárslevelű fajtákat 35 alanyba oltva vizsgálják. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy az alaA tarcali kutatóállomás harmadik nagy vizsgálati területe az ökonómiai és növényvédelmi kutatás. Országos program keretében tanulmányozzák például a hegy-völgy sokirányú telepítést. Ha ez a telepítési mód beválik nálunk, lényegesen kisebb meliorációs költséggel lehet majd szőlőt telepíteni a meredek hegyoldalaikra. Ugyanebben a témakörben ellenőrzik az új növényvédő és gyomirtó szerek hatásait, s ugyanez a kutatócsoA rügyvizsgálatok jó közepes termést ígérnek Marcinké Ferenc igazgató Hegyaljára négyféle művelési módban alaposabban kívánunk vizsgálni, figyelni, értékelni a következő években. Nem kizárt, hogy közülük egyikmásik a jövő hegyaljai fajtája lehet. — Az érdekesség kedvéért hallhatnánk néhány vizsgált fajta nevét? — Az úgynevezett furmint típusúak közül említhetjük a Badacsony 3-at, a Zengüt, a T 1)2 — Kövérszőlő hibridet, a Kövérszőlöt. a hárslevelű típusúak közül a Tarral 2-t, a Tárcái 7-et, a Bouvier — Hárslevelű 1007 —62 hidridet, a muskotály típusúak közül pedig a Tárcái 1-et, a Hárslevelű — Muscat otlonel 35-ös és 37- es hibridet. — A nemesítés terén milyen kutatások történnek Tarcalon? — Mi is végzünk itt helyben keresztezéses nemesítést. Ennek során keressük a megfeleld szülőpárokat, amelyekből új, de tokaj-hegyaljai jelleget őrző utódfajla kerekedik. A hagyományos fajták közül az egyik szülő a furmint. Egyebek között Bouvier és Zenit fajtákkal keresztezzük . . . Emellett kiemelt feladatunk a szelekciós nemesítés, az úgynevezett klónszelekció. Sőt, beindítottuk a már ismert kiónok további szelekcióját, a szuper klónozást . . . nyok miként halnak a nemesre, az érési időt és a fagyérzékenységet illetően. Ugyancsak e területen végeznek érésmenet-vizsgálato- kat is. Ennek lényege az, hogy több időpontban vett érésminták adataiból állapítják meg a szüret optimális idejét. Országos program keretében a furmint és hárslevelű kiónokat nyolcféle terhelési fokozatban vizsgálják. A tőkéket 50—200 mázsa hektár termésmennyiségig terhelik, s nézik a meny- nyiség, minőség összefüggéseit, hol az a pont, ahol a minőség romlani kezd. — Ügy vélem, a másik kutatási témacsoportjuk, a technológia és talajerő-gazdálkodás vizsgálata, rendkívül fontos a jelen szőlőtermesztése szempontjából. — Való igaz. Ugyanis tápanyag- és levélanalízis alapján táblánként határozzuk meg a kijuttatandó tápanyag mennyiséget. Mégpedig az optimális mennyiséget! Ez a vizsgálatunk kimondottan szolgáltatás, amit Hegyalja valamennyi üzemi és egyéni termesztőjének ingyen elvégzőnk. Ugyancsak e témakörben kutatjuk a szőlő érése folyamán lezajló változásokat: a kevesebb kézi munka igényű, két új művelési mód az egyes függöny és kettes függöny, a GDC metszésűnek módozatait; valamint a port készítette el a nagyüzemi szőlőterületek kataszterét, amelyhez hasonló munka legutoljára az ötvenes években készült. A kataszter tartalmazza a szőlő- termelés valamennyi fontos mutatóját, feltérképezi az optimális termőhelyeket, még azokat a területeket is, amelyek ma ugyan parlagok, de szőlőtelepítésre, szőlőtermelésre nagyszerű adottságokkal rendelkeznek. — S végül ne feledkezzünk meg a laboratóriumi vizsgálataikról sem. Az itt folyó munka is a mához, a gyakorlathoz kapcsolódik. Évente kétszer készítjük el az egyes területek tápanyagkészletének kimutatását a begyűjtött levélminták alapján. Ugyancsak a laboratóriumunkban végezzük el minden év elején a rügy- vizsgálatokat. amelyek adataiból határozzuk meg a vesszők terhelhetőségét, tehát a metszést. De ez a vizsgálat a szőlőatkák elleni védekezéshez is biztos támpontot ad. — Az idei rügyvizsgálatok alapján milyen termés várható 1986-ban Hegyalján? — A rügyvizsgálatok világos rügyenként átlagosan 1.4—1.5 fürtkezdeményt mutatnak. Ebből közvetve tudunk csak jósolni a várható termésre, a majdani fürtök súlya nagyon változó lehel, hiszen a következő hal—hét hónap bizonytalansági tényezője az időjárás. A rügyvizs- galatok alapján a mi óvatos becslésünk: jó közepes termes. Az elmúlt évi fagykár még sok helyen érezteti hatását . . . Már felépítésének a gondolata szenvedélyes viták füzében született. És e tűz a gondolatból tervpályázattá, tervvé, majd tényleges építéssé érés évtizedeiben, sőt az ünnepélyes átadás után sem lohadt. Az egész hatalmas épület építőművészeti megoldásától a belső díszítőelemek apró részleteiig szinte minden heves lobo- gásában lett olyanná, amilyen, és koi;ánlsem egyöntetű megelégedésre. A legélesebb viták, a leguggályosabb fenntartások éppen leginkább — vagy tán kizárólagosan — látható részeire, az összkép, a belső kép művészi minőségére összpontosullak. Bizonyára e viták — no és persze, a mérsékeltebb látványosság, vagy épp a láthatatlanság — is belejátszottak abba. hogy az ország első házáról kialakult képünkből éppen az hiányzik, ami benne a legértékesebb, ami osztatlanul értékes, amit soha senki nem kérdőjelezett meg: az épü- letegész és minden apró épületelem, külső és belső tartozék építő-műszaki, technikai megoldása. E mestermunkáért az érdem természetszerűleg az Országház tervezőjéé, és felépítésének irányítójáé, Steindl Imréé. Az ő szigorának, igényességének, hozzáértésének köszönhető, hogy — az építést végigkísérő financiális zavarok dacára — nemcsak az ötletek és elgondolások, hanem azok kivitelezése is szavatolta az időtállóságot. A még nem korszerűsített korabeli liftek is megbízhatóan működnek, hibátlanul szolgál a légkondicionálás, rezzenetlenül állják a füstgázos idők ostromát a pirogránitból — a pécsi Zsolnay-g.vár akkori találmányából — készült tetődíszek. szellőzőkémények — s folytathatnánk. Az építőkéhez méltó buzgalommal és színvonalon zajlik folyamatosan a Ház á 1 lagmegörzése. elöregedett vagy háborús sérült felületi elemeinek, burkolatának, díszeinek felújítása, cseréje. Hogy eredeti pompájában, zavartalanul szolgálhasson további századokon ál is. valamennyiünk büszkeség é - re A kupolacsarnok szerkezeti megoldása az egyik leglátványosabb tervezői bravúr. A külső kupolát kerítő 16 pillér közül az itt középen látható belsejében, csigalépcsőn juthatunk fel a kupola derekát övező árkádsorba.
