Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

1986. április 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Levelekből Szeretnénk, ha mások is osztoznának örömünkben kedves lapunk segítségével. Szép ünnep volt Forrón, a nőnap alkalmából. A műve­lődési otthonban gyülekeztek a tsz varrodájának dolgozói és a munkában megfáradt nyugdíjas asszonyok. Nem maradt hely üresen a ha­talmas teremben. Ünnepi köszöntőt és ajándékot a tsz vezetőitől, ünnepi műsort pedig a napközis gyermekek­től kaptunk. A dalokat még szebbé tette a harmonika­szó. Köszönjük ezt az ünne­pet — írja Vogl Istvánná Forróról az ünnepeltek ne­vében. Véradó-találkozót tartottak Miskolcon, a MÁV Körzeti Üzemfőnökség szociális ok­tatóközpontjában, ahol mint­egy 500 meghívott véradó vett részt. Köztük Bánkú ti István, Somogyi János és Tóth Sándor hatvani vas­utasok ötvenszeres és Petró Lajos miskolci vasutas negy­venszeres véradók. Vala­mennyien kiváló véradói ok­levelet és kitüntetést is kap­tak — írja M. T. Szabó József művelődési- ház-vezető írja Miskolc- Szirmáról: Az elmúlt hét vé­gén fontos esemény történt Szirma életében. A HNF és a nyugdíjasklub szervezésé­ben több mint száz idős nyugdíjas gyűlt össze a Rad­nóti Művelődési Házban. A rendezvényen részt vett Keszthelyi Zoltán országgyű­lési képviselő is. A 15. Szá­mú Általános Iskola kisdo­bosai adtak kultúrműsort, majd a görömbölyi Budai Nagy Antal Művelődési Ház Pávaköre mutatkozott T>e a meghívott öregeknek. Műso­ruk nagy sikert aratott, melynek hatására született meg a döntés, hogy Szir­mán is megalakítják — már a közeljövőben — a páva­kört. Az összejövetel vidám hangulatban, a késő esti órákig tartott, és az idős emberek megköszönve a ve­lük való törődést, úgy nyi­latkoztak, hogy máskor is eljönnek. Tusay Dénes írja Mezőkö­vesdről: A mezőkövesdi Ma­tyó Rádióklub a napokban tartotta éves közgyűlését. A klubvezetőség beszámolója szólt az úttörők és sorkö­telesek folyamatos és szín­vonalas képzéséről, az ezzel kapcsolatos tervek teljesíté­séről. A beszámolót követő­en tizenegyen szóltak hozzá. Javaslatok is elhangzottak a gondok megoldása érdeké­ben. Minden remény meg­van arra, hogy az idei év még eredményesebb lesz a klub életében. Pál K. Gyula írja Má- lyinkából: A közelmúltban tartották községünkben a nyugdíjas-találkozót. Szép számmal képviseltük a falu idős lakosságát. Az általá­nos iskola diákjai adtak mű­sort. A jó zenekar mellett sokáig szórakoztunk. Mind- annyiunknak emlékezetes marad ez az est. Petri János Nyékládházá- ról: Nagy meglepetés volt számomra, hogy volt mun­kahelyem, a Dimávag Gép­gyár 21 évvel nyugdíjba vo­nulásom után baráti találko­zóra hívott. Bizony, nagyon sokat változott, fejlődött ré­gi munkahelyünk. Nagy öröm volt ezt látni, és ta­lálkozni a régi munkatár­sakkal és a vezetőkkel. Lezárult a vita Nem lesz irodaház a Lottó-lombben Az érintett lakók körében izgalmat keltett a hír, hogy a miskolci Szemere és Vö­rösmarty utcákat érintő OTP-lakások közé, az úgy­nevezett Lottó-tömb közepé­be toronyházat terveztek épí­teni. A nagy vitát kiváltó üggyel lapunk március else­jei számában mi is foglal­koztunk. Most kaptuk meg dr. Kovács László, városi tanácselnök válaszát, me­lyet az ügyben Solymosi Já­nosnak, a Lottó-tömbben la­kók közös képviselőjének adott. Tisztelt Solymosi Elvtárs! Az elmúlt év végén — la­kótársai nevében is — eljut­tatott levelére adott vála­szomban utaltam arm. hogy a Lottó-tömb városrendezé­si szempontból szükséges véglegesítésre készülő terv elfogadásánál fontosnak te­kintjük az építészeti illesz­kedést, valamint a környe­zetben élők közösségi érde­kének szem előtt tartását. Ez az utalás arra vonat­kozott, hogy már levelük kézhezvétele előtt folyama­tos tárgyalásban voltunk az Evizig-gel, hogy pontosítsuk székházuk építésének körül­ményeit, a megváltozott fel­tételekre és igényekre való tekintettel. A székház megvalósításá­nak várható elhúzódását, va­lamint a lakossági észrevé­teleket is mérlegelve tárgya­lásaink eredményeként az Évízig-székház helyének más belvárosi területet jelöltünk ki. A terület beépítésével kapcsolatos polémia levele­zéseinken túlmenően kellő nyilvánosságot kapott a he­lyi sajtó hasábjain is. Az Észak-Magyarországban is megerősítettem azt a fontos városrendezési érdeket, mely a belvárosi utcák, terek épí­tésénél, kialakításánál, a mi­nél előbbi befejezést, a rend megteremtését célozza. A belváros e jelentős, újonnan átépített területén a félbe- hagyottság tartósulását köz­véleményünk — jogosan — nem tudná elfogadni. Véle­ményünk szerint — az ide készült beruházási program tapasztalatainak hasznosítá­sával — az épületkeretbe il­leszkedő lakóházi funkció ke­rüljön itt megvalósításra, a gyalogos és egyéb közlekedé­si kapcsolatok, — feltételek beépítési tervben is megha­tározott biztosításával. Üj terv készítésével bíztuk meg tehát az Északterv-et, melyben az épület alatti par­kolás, az átlcözleke<lés zavar­talansága melletti a tetőge­rinc csatlakozó épületekhez való illeszkedése is elsődle­ges szempont. A nyílt várospolitika gya­korlatának jegyében szán­dékunkban áll, hogy a ter­vezők által készített megol- dás(oka)t lakossági fórumon is ismertessük, s az új terv végleges elfogadása előtt, az immár ott lakók véleményét is kikérjük. Megítélésem szerint a le­velemben rögzített megoldás a területen élő lakosság cse­lekvő segítségével vélemé­nyével találkozva. városunk arculatának kedvező formá­lását, értékeink gyarapítását fogja szolgálni. Ennek értelmében kérem Ont, mint a társasház közös képviselőjét, hogy javaslatai­mat támogatva, ismertesse el­képzeléseinket lakótársaival, a megnyugvás érdekében. Elvtársi üdvözlettel: Dr. Kovács László Miskolc város tanácselnö­kének válaszát, a hozott döntést bizonyára nemcsak az érintett lakók fogadják megnyugvással, hanem a vá­rosképért aggódó lokálpatrió­ták is. Hivatkozott cikkünk megjelenése óta is több le­velet kapott az ügyben szer­kesztőségünk. Vásárhelyi Je­nő, Miskolc, Engels út 74. alól, például ezt írta: „A Magyar Rádió március 15- én 13 órakor közölt adásá­ban felhívta az ország köz­véleményét, hogy 1(148 már­cius 15-e emlékére ültessünk az országban minél több helyen »Kossuth-fákat«. Ez­zel a nemes és harcos felhí­vással kapcsolatban jutott eszembe, hogy fel kellene Miskolc város illetékeseinek figyelmét hívni arra. hogy azon helyre, ahol az OTP- lakások közé 8 szintes épü­letet akarnak építeni, in­kább sok lombot, zöldet ter­mő »Kossuth-fákat'< ültes­sünk, s az 1848. március 15-e emlékét köztünk tartó fák megváltoztatnák a minden­áron való odaépítkezés aka­ratát." Gyernekalbum Azóta csak undorral tu­dok ránézni a reggelire, va­csorára elkészített tejre. Pe­dig tudom, utána jó tejet kaptunk. A boltvezető érte­sítette a Tejipari Vállalatot. Hihetetlen gyorsasággal in­tézkedtek a cseréről. Ezért dicséretet érdemelnek. De megkapta-e a maga „dicsé­retét", aki a történtekért fe­lelős? A Köjálhoz elju­tott-e a romlott tejből egy mintaadag? Történt-e fele­lősségre vonás? Igaz ez a tényeken nem változtat, de szeretnénk kér­déseinkre választ kapni, hogy biztosak legyünk ben­ne, felelősségre vonják, aki hibázik. Jánváry István nyugdíjas tanár Miskolc Nagytakarítás a parkokban A tavasz beköszöntével a parkok takarítása is elkezdődött. Ké­pünkön a miskolci Hősök tere már tisztán várja a pihenni vá­gyókat. Hagyjuk őket élni * * * Úgy véljük, olvasónk javaslata — függetlenül a Lottó­tömb körül kialakult és remélhetőleg közmegegyezést hozó vitától — szintén megszívlelendő: van még elég hely Mis­kolcon, többek között az avasi lakótelep betonrengetegében, ahová elkelnének a zsúfoltság érzetét feloldó zöldterületek, különösen a fák. Beküldte Tóth Lászlóné Tisza- lúcról Iván Eszter miskolci kislány Orosz Barnabás Abaújszántóról Ózd említése füstölgő gyárkéményeket, poros ház­tetőket, kohókat asszociál az emberekben. Talán fel sem merül az itt átutazóban, hogy a gyárváros környéke sok értéket rejteget. Sajnos a mai ember keveset foglal­kozik az árokparton heverő „milliós értékekkel". Bizony az Ó-Bükköt járó kiránduló is okozhat nö­vényismeret hiányában igen nagy károkat. A zöld gyep­szigeten tavasszal, a korán nyitó virágok színpompás látványa gyakran csábítja a felnőtteket és a gyerekeket arra, hogy letépjenek egy- egy szálat. Gyerekek sere­gét látom minden tavasszal jönni a hegyek felöl, büsz­kélkedve az első kökörcsin- csokorral. Ha tudnák, hogy mekkora összeget tartanak a kezükben, bizonyára megijed­nének. Egy szál eszmei érté­ke 1000—3000 Ft! De hon­nan is tudhatnák, hiszen az iskolákban nem tananyag, a szülők pedig általában nem ismerik a védett virágokat Bizonyára azt sem tudják, hogy nem is érdemes őket tetépni, mert kezükben na­gyon rövid időn belül el­hervad. tönkremegy. Az Ó-Bükkben még sok olyan fajta virág nyílik, me­Virógzik a tavasii kökörcsin lyeket nem ismerünk, példá­ul az orchideához tartozó kosborok, a tavaszi csillag­virág, a fekete kökörcsin. Hány és hány érdekes faj­tát lehetne még sorolni, de nem is ez a célom. Csupán kíméletet szeretnék kérni az ide kirándulóktól. Tavasz van. A virágok kihajtanak, ne vegyük el életüket. Hagyjuk őket élni és gyönyörködtetni. Zsigrai Árpád Arló Kovács Krisztián 7 éves kisfiú Bánrévéről Gyakran hallunk, olvasunk az ipar és a kereskedelem munkájáról. A megismétlő­dő panaszok orvoslás nélkül maradnak. Az enyhe elma­rasztalásoknak nincs kellő eredménye. Az ellenőrzés hiánya, fe­lületessége sok keserűséget, bajt okozhat. Mérhetetlen kár keletkezhet belőle. E hónapban a miskolci Zamat ABC-ben tejet vásá­roltam. Feleségem felforral­ta. Forralás közben a tej színe kávébarnára változott, záptojásbűz töltötte be a konyhát. Visszavittem az üz­letbe. Akkorára már töme­gével hozták vissza a büdös és nem természetes színű tejet. Az elmúlt időszakban na­gyon sók bosszúságot oko­zott, hogy a Regéc—Mogyo­róska — Fony—Korlát—Vi­zsoly—Novajidrány között közlekedő autóbusz vezetői nem tartják be a menet­rendet. Eddig „csak” bosz- 'szankodtunk, idegeskedtünk, de most már szóvá is tesz- szük, javulást remélve. Bosszúságunk bizonyításá­ra csak egy esetet szeretnék megemlíteni. A menetrend szerint Mogyorósika felől Korlátra 17 óra 30 perckor kellene indulnia az autó­busznak. Az említett esetben V5 perccel korábban hagyta el az autóbusz Korlátot s hárman lemaradtunk. Egy tanárnő, aki az iskolából hazafelé igyekezett Vizsoly­ba, egy negyedik osztályos kislány, aki Felsőcécére uta­zott s jómagam, az éjszakai műszakomra Tá'llyára, a kő­bányába indultam volna. Így kénytelen voltam a Volán­busz helyett saját kocsim­mal elindulni. A falu végén felvettem a tanárnőt és a kislányt, akik gyalog indul­ták neki az útnak a hideg éjszakáiban. Vajon meddig leszünk még szolgáltatás helyett ki­szolgáltatva a menetrendet figyelmen kívül hagyó autó­busz-vezetőknek ? T. S. Korlát Összeállította Orosz B. Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom