Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. április 24., csütörtök Békét, biztonságot a világnak! Szovjet kormánynyilatkozat Magyar-nigériai kapcsolatok (Folytatás az l. oldatról) Az. Egyesült Államok és szövetségesei —• folytatódik a nyilatkozat — olyan lépé­seket tesznek itt, amelyek mérgezik a térség politikai légkörét, gátolják azon po­zitív folyamatok megerősö­dését és fejlődését, amelyek elősegíthetnék a párbeszéd folytatását, a nemzetközi helyzet javítása léhetőségei- nek felkutatását. Ügy tű­nik, bizonyos amerikai és japán politikai körök csu­pán a különböző országok szembenállásának formájá­ban tudják elképzelni az ázsiai és csendes-óceáni tér­ség jövőjét. E célból akar­ják kialakítani az úgyneve­zett Csendes-óceáni Közös­ség szerkezetét és működé­si mechanizmusát, hogy az a későbbiekben zárt regionális csoportosulássá, újabb mili­tarista tömbbé legyen átala­kítható. A szovjet kormány véle­ménye szerint — ha nem vetnek véget az események ilyen alakulásának, akkor az ázsiai és csendes-óceáni tér­ségben. ahol a világ sok or­szágának érdekei fonódtak egybe, nagyon kiéleződhet a feszültség. A szovjet kormány véle­ménye szerint az ázsiai és csendes-óceáni térség népeit politikai rendszereik, ideoló­giájuk és világnézetük kü­lönbözősége ellenére össze­köti a létfontosságú érdekek - azonossága. Ha a Szovjetunió javasla­tának megfelelően — han­goztatja a szovjet kormány nyilatkozata — évszázadunk végéig felszámolnák a föl­dön a nukleáris és vegyi fegyvereket, s nem kerülne sor a világűr mililarizálósá- ra, akkor a világ, s termé­szetesen az ázsiai és csen­des-óceáni térség valameny- nyi népe is megszabadulna a nukleáris és vegyi veszély­től. A Szovjetunió javasolja aztv .is, hogy két- és sokol­dalú konzultációk segítségé­vel oldják meg a vitás kér­déseket, alakítsák ki a térség államai közötti kölcsönös megértést és erősítsék egy­más iránti bizalmukat. Stabilizáló hatásuk lenne a bizalomerősítő intézkedé­seknek, s a haditengerészeti flottatevékenység beszünte­tésének is a Csendes-óceá­non. A Szovjetunió üdvözölné nukleáris fegyverektől men­tes övezetek létrehozását az ázsiai és csendes-óceáni tér­ségben. Magától értetődik, hogy a csendes-óceáni biztonság kér­déseinek áttekintésében, a döntések kidolgozásában részt kell vennie a térség minden olyan államának, amely ezt kívánja. A nyilatkozat a továbbiak­ban rámutat, hogy a Szov­jetunió gazdaságilag megkü­lönböztetett figyelmet szen­tel Szibériának és a szovjet Távol-Keletnek, amelyek az ázsiai és csendes-óceáni tér­séghez tartoznak. A térség számos országával kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai alakul­tak ki. Éppen ezért széles körű eszmecserét kíván kez­deni a világ e térségének államaival az egyenjogú, kölcsönösen előnyös és sta­bil kereskedelmi és gazdasá­gi, technológiai, tudományos és kulturális együttműködés kérdéseiről. A Szovjetunió kész részt venni ebben a regionális bé­kés együttműködésben, mert meggyőződése, hogy az ázsi­ai és csendes-óceáni térség országai egyenjogú és köl­csönösen előnyös együttmű­ködésének kialakítása — függetlenül ezeknek az or­szágoknak a társadalmi be­rendezkedésétől . — megfelel a térség államai érdekeinek, s előmozdítja a nemzetközi kapcsolatok egyenlő, demok­ratikus alapokra helyezését — fejeződik be a szovjet kormány szerdán közzétett nyilatkozata. (Folytatás az 1. oldalról) több vízgazdálkodási, okta­tási és egészségügyi intéz­mény, élelmiszeripari válla­lat. Számos nigériai diák és szakember hazánkban szer­zett diplomát, gyarapította tudását, míg magyar szak­emberek segítették és segí­tik az Önök országépítő munkáját. Nigériában ered­ményesen működnek vegyes vállalataink az egészségügy és a gyógyszergyártás te­rén. Eredményesen fejlőd­nek kulturális és .sportkap­csolataink is — mondotta Losonczi Pál. Mostani látogatásom so­rán igen hasznos tárgyaláso­kat folytattunk arról, ho­gyan fejleszthetnénk tovább az országaink közötti együtt­működést — jelentette ki Losonczi Pál. — Biztosítha­tom önt, Elnök úr, hogy a Magyar Népköztársaság, az eddigiekhez hasonlóan, a jö­vőben is korrekt partnere lesz Nigériának. Látogatá­som megerősíti azt a szán­dékunkat, hogy a jövőben is munkálkodjunk népeink ba­rátságán, együttműködésünk erősítésén — mondotta vé­gezetül az Elnöki Tanács el­nöke. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese fo­gadta Edmund G. Brown volt kaliforniai kormányzót és a vezetésével Magyaror­szágon tárgyaló amerikai üz­letemberek egy csoportját. Az üzletemberek hazánk idegenforgalmának helyzetét tanulmányozták és a kétol­ibrahim Babangida tábor­nok, nigériai államfő po­hárköszöntőjében először szintén arra emlékeztetett, hogy Losonczi Pál fí)73-ban már járt Nigériában és Ma­gyarország már akkor is részt vett a nigériai egész­ségügy, oktatás és mezőgaz­daság fejlesztésében. Ibrahim Babangida remé­nyét fejezte ki, hogy a ma­gyar—nigériai tárgyaláso­kon sikerült megoldani a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének különböző fel­adatait. Ibrahim Babangida leszö­gezte: Nigériában nagy ér­deklődéssel figyelik a ma­gyar kormány építő hozzá­járulását az afrikai problé­mák megoldását célzó erő­feszítésekhez. Bátorító, hogy az ENSZ-ben Magyarország és Nigéria azonos nézeteket vall a fontos nemzetközi kérdésekben, például támo­gatják a nukleáris leszere­lést és elítélik a világűr mi- litarizálását. Babangida elnök végeze­tül kifejezte meggyőződését, hogy Nigéria és Magyaror­szág között a jövőben is erősödik a barátság és a gyümölcsöző együttműködés. dalú szálloda,ipairi együttmű­ködés további bővítésének 1 eh et őségeir ő 1 tá rgy a lás okát folytattak az Országos Ide­genforgalmi Hivatal, a Da­nubius Szálloda- és Gyógy­üdülő Vállalat, valamint a magyar pénzügyi szervek képviselőivel. Ózdi fiatalok felhívása Marjai József amerikai üzletembereket fogadott Elismerés a TVK-nak A Minisztertanács és a SZOT elnöksége a kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaversenyben, valamint a VI. ötéves terv teljesítésé­ben kiemelkedő eredményei­kért odaítélte a vállalatok­nak és intézményeknek a Mi­nisztertanács és a SZOT El­nöksége Vörös Zászlaját. E magas elismerésben része- rü lt — többek közölt — a Tiszai Vegyi Kombinál is. A KISZ XI. kongresszu­sának tiszteletére közös munkára hívja a helybeli és a környéken élő fiatalokat a KISZ Özd Városi Bizottsága. Az akció célja, igazodva a várospol itikai, településfej­lesztési, környezetvédelmi programhoz, maradandó em­léket állítani a városban a KISZ közelgő kongresszusa alkalmából. A KlSZ-bizott- ság tervében egy kongresszu­si park, ligeterdő létrehozá­sa, annak további gondozá­sa, valamint a parkban egy kongresszusi jelvényt meg­formáló emléktábla elhelye­zése szerepel. Végső búcsú Major Tamástól A magyar színházművészet nagy egyéniségétől, a mun­kásmozgalom régi harcosá­tól, Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas, kiváló mű­vésztől családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői vet­ték végső búcsút szerdán, a Mező Imre úti temetőben. Koszorúkkal borított ravata­lánál a Nemzeti Színház, a Katona József Színház tag­jai, művésztársai és tanítvá­nyai álltak díszsorfalat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Művelődési Miniszté­rium nevében Vajda György művelődési miniszterhelyet­tes búcsúzott a felszabadult Magyarország egyik legna­gyobb színházművészétől. A magyar színésztársada­lom nevében Törőcsik Mari Kossuth-díjas, kiváló mű­vész, az egykori tanítványok képviseletében Csiszár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője, Jászai Mari-díjas mondott búcsú­beszédet. Major Tamást a Mező Im­re úti temető művészparcel­lájában helyezték örök nyu­galomra. Ujút Bán parkerdő Lillafüreden (Folytatás az 1. oldalról) egy megyei műemléki ké­peskönyv. Jó hír az is, hogy az edelényi kastélyban a BVK szállodát épít, erre az anyagi fedezet egy része biztosítva van. Megoldásra vár a füzéri vár sorsa, en­nek egyes részei élet- és balesetveszélyesek, ennek el­lenére évente 60—70 ezren látogatnak ide. Kiemelt fel­adat Tokaj rendezése is, mert jelenleg a város fejlő­dése nem méltó nemzetközi hírnevéhez. Kádár László, az Állami Fejlesztési Bank területi igazgatója javasolta különböző szervek (idegen- forgalmi, ipari, mezőgazda- sági) bevonásával egy olyan gazdasági társulás létreho­zását, amelynek anyagi le­hetőségei is lennének az ide­genforgalmi létesítmények hasznosításának jobb finan­szírozására, összefogására. A bizottság ezután tájé­koztatót hallgatott meg a megye 1985. évi idegenfor­galmáról, az új idényre va­ló felkészülésről, határozatot hozott az idegenforgalmi alapból történő támogatások elosztásáról és második fél­évi munkatervéről. Ülést tartott a SZOT A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szerdán ülést tartott. Baranyai Tibor fő­titkár és Nagy Sándor tit­kár előterjesztésében meg­tárgyalta a SZOT vezető- irányító munkájának tovább­fejlesztésével összefüggő fel­adatokat, áttekintette a nép­gazdaság helyzetét, különös tekintettel az 1986-os év in­dulásának tapasztalataira. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa határo­zatának végrehajtása érde­kében a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának az a tö­rekvése, hogy tevékenységét egyre jobban igazítsa a vál­tozó körülményekhez, a nö­vekvő feladatokhoz, azért, hogy még alkalmasabbá vál­jon hivatásának ellátására. A SZOT megválasztotta új munka- és rétegbizottságait, elfogadta működésük alapel­veit, jóváhagyta a magyar szakszervezetek XXV. kong­resszusán elhangzott javasla­tok alapján a SZOT-nak és a testületéinek 1986. évi munka- és üléstervét, vala­mint az ajánlásokat a Mi­nisztertanács és a SZOT ve­zetői soron következő meg­beszélésére. A cselekvési egység garantálhatja a sikert Beszélgetés Kapolyi László ipari miniszterrel Lakosságunk közgazdasági érdeklődése, műveltsége so­kat nőtt az elmúlt években. Az ipar jelene és jövője úgyszólván mindig szóba ke­rül, amikor az emberek az ország gazdasági helyzetéről beszélgetnek. A leggyakrab­ban elhangzó kérdéseket összegyűjtve — felkerestük Kapolyi László ipari minisz­tert, és megkértük, tájékoz­tassa közvéleményünket az ipari tárca, a kormányzat ál­láspontjáról. _— Bár nem tudhatjuk, hogy alakulnak hosszabb tá­von a nemzetközi olajárak, világszerte egyetértenek ab­ban. hogy a régi, magas árak visszatérésének belát­ható időn belül nincs reali­tásuk. Kérdés ezek után. hogy változatlanul érvényes­nek tekintsük-e a szén, az ginmenergia és persze, a kő­olaj és földgáz együttes fel­használására alapozott kom- binativ energiapolitikai stra­tégiánkat? — Igen, a kőolaj világ­piaci árának csökkenésétől függetlenül, a jövőben is megfelelő szerepet szánunk a Szénhidrogéneknek, a szén- pék és a hasadóanyagoknak á hazai energiaigények ki­elégítésében. A nukleáris eliergia felhasználása, alkal- ftíázása a leghaladóbb mű­szaki eredmények, a csúcs- technológia alkalmazását igényli. Az erőművek építé­se pedig olyan hosszú távú, jövőt megalapozó ” feladat, amely nem függhet az ener­giahordozók piacának kon­junkturális ingadozásaitól. Változatlanul időszerű az a törekvésünk is, hogy minél kevesebb olajai és földgázt tüzeljünk el az erőművek­ben, hiszen a szénhidrogé­nek vegyipari feldolgozása jelentősen hozzájárulhat ipa­runk értékteremtő képessé­gének növeléséhez. A változatlan érvényű kombi natív energiapolitika keretében vizsgáljuk szénbá­nyászatunk leggazdaságosabb fejlesztésének lehetőségeit, hiszen ezt szénbányászatunk versenyképességének fokozá­sa is szükségessé teszi. Végül, ugyancsak az olaj­árak csökkenésétől függetle­nül változatlan az alapvető energiapolitikai célunk is: a korábbinál kisebb energia- ráfordítással kell gyarapíta- nunk nemzeti jövedelmün­ket. — Az olajárak csökkenése következtében esett a világ­piacon a szénhidrogén-szár­mazékokból készült műanya­gok. vegyipari termékek ára is. Emiatt nehéz körülmé­nyek közé került számos ex­portra dolgozó vegyipari vál­lalatunk is. Mi legyen a ki­út ebből a nehéz helyzet­ből? — Nyilván növelni kell a szénhidrogén-származékok­ból készült műanyagok, vegyipari termékek feldolgo­zottsági fokát. A piaci helyzet változásá­val az érintett vállalatok­nak kockázatot kell vállal- niok, hogy a nehezebbé vált körülmények között is meg­őrizhessék gazdaságos ex­portlehetőségeiket. Termé­szetesen, a kockázatvállalás­ban az állam is szerepet vál­lal. A konkrét hazai intézke­dések kidolgozása és egyez­tetése még nem zárult le. De az már most is egyér­telmű, hogy a szénhidrogén- származékokból készült ter­mékek exportjának verseny- képessége azt is megkíván­ja, hogy kövessük a világ­piaci árak alakulását. Az árrendezést két lépcső­ben tervezzük. Első lépés­ként a közeljövőben mérsé­keljük a kőolaj és egyes kőolajszármazékok árát, de ez a változás nem érinti az árrendszer egészéi. (További, szélesebb körű rendezésre az 1987. évi népgazdasági terv előkészítésével _ párhuzamo­san kerül sor.) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél még az árcsökkentést köve­tően is jelentős, a méltányos piaci kockázat mértékét meghaladó gondok mutat­koznak, egyedi pénzügyi megoldásokat kell kezdemé­nyezni. — A gyorsítás programjá­ról határozott az SZKP XXVII. kongresszusa, feb­ruárban. Várhatóan hogyan hat ki ez a magyar ipar fejlődésére, gazdasági növe­kedésünk ütemére, hiszen legnagyobb külkereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. — Való igaz, az ipar ru­bel viszony latú exportforgal­mából 56 százalékkal, im­portunkból pedig — a nél­külözhetetlen energiahordo­zókat is beleértve — 79 szá­zalékkal részesedett 1985-ben a Szovjetunió. Nyilvánvaló, iparunk ér­deke, hogy csatlakozzék a XXVII. kongresszuson jóvá­hagyott, 2000-ig szóló cél­programokhoz. Vállalataink­nak is szorgalmazniok kell magyar—szovjet közös válla­latok, egyesülések, tervező- irodák, laboratóriumok meg­alapítását. — Egy adat szerint az összes ipari termékekből csak 8 százalék volt újnak, korszerűbbnek nevezhető a. VI. ötéves terv átlagában. Ez nemzetközi összehasonlí­tásban kedvezőtlen mutató­szám. Milyen kibontakozás­ra számíthatunk a VII. öt­éves terv időszakában, hi­szen ez a műszaki fejlesztés meggyorsítását igényli, beru­házásokra viszont most sincs elég pénzünk. — Én nem vonnék le messzemenő következtetése­ket abból a 8 százalékos arányszámból, hiszen az át­lag eleve nivellál, nem be­szélve arról, hogy az egyes ágazatok, ezen belül fő ter­mékcsoportok műszaki el­avulási ideje, a termékek életgörbéje nagymértékben eltérő sajátosságokat mutat egymástól. Jellemző például, hogy 1984-ben a gépiparban az 1 —3 éves termékek aránya , elérte a 21 százalékot, a mű­szeriparban pedig 22, a tex­tiliparban 35, a bútoripar­ban 39 százalékos arányt. Mind nagyobb teret hódít az iparban az új technika, tech­nológia. Atomerőművet épí­tünk a villamosenergia-ipar- ban, CNC-vezérlésű lemez- megmunkáló központ léte­sült a gépgyártási techno­lógiák korszerűsítésére, s megkezdődött a meleg- és nehézüzemi robotok, mani­pulátorok gyártása. Megala­poztuk mikroelektronikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom