Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
1986. április 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szalmaláng... ...ellobban és nincs tovább? Néhány héttel ezelőtt nagy érdeklődést kiváltó riportot sugárzott a televízió Hét műsora. A riport egy új környezetkímélő, rendkívül tiszta tüzelőanyagot mulatott be, amelynek gyártója az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát. Az érdeklődést mindenekelőtt az új tüzelő alapanyaga váltotta ki, ugyanis ebből hazánkban is bőséges mennyiség áll rendelkezésre. Ügy is fogalmazhatnék: az előállításához szükséges ,,nyersanyagakból'’ szinte nagyhatalomnak számítunk. Az új tüzelő neve kukorica- vagy szalmapellet, attól függően, mi a termék alapanyaga: kukoricaszár-e, vagy szalma. Tulajdonképpen e két mezőgazdasági mellék- termékből szecskázás, majd nagy nyomáson történő préselés után készül a néhány centiméter átmérőjű pellet, amely nagy hatásfokkal, égési melléktermék keletkezése nélkül, a barnaszénnel csaknem egyenértékű kalóriát, hőt biztosítva ég el. A tévében látott riport több okból is megmozgatta a lakosság fantáziáját. A kiindulási alap mindenekelőtt hazánk energiagondja, a tavalyi és az idei tél szén- mizériája volt. Ugyanakkor a megyénket, országunkat járva, és ismerve hazánk gabonatermesztési adatait, látnunk, tudnunk kell, hogy minden évben jelentős rneny- nyiségű szalma- és kukoricaszár melléktermék keletkezik, amely felhasználás híjával nagy tehertétele a mezőgazdasági üzemeinknek. S bár a MÉM 8 1981. utasításának 6-os számú függeléke tiltja a szalma, a szár égetését, a szabályt, a tiltást évről évre megszegik az üzemek, és sok tízezer tonna szalma hamvad el nyaranta a tarlón. Az üzemek tettét sajnos még felelőtlenséggel sem lehet megbélyegezni, hiszen az aratás után egykét héttel kezdeni kell a következő termelési időszak talajelőkészítését, szóval sokszor idő sincs a betakarításra. Még inkább pedig pénz nincs rá, ugyanis a szalma betakarítása gép, üzemanyag, következésképp pénz kérdése, s ha az, akkor jogos a gazda kérdése: miért áldozzak rá, minek bálázzam be, szállítsam telephelyre, hiszen nincs módom, mire felhasználni. A szalmapellet híre megmozgatta a fantáziákat azért is, mert az ezt előállító berendezésekkel kis hazánkban nemcsak az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát rendelkezik. Pelletet megyénk több üzeme is képes előállítani, ugyanis rendelkeznek az ehhez szükséges technológiai berendezésekkel. Igaz, ezek a beruházások eredetileg nem erre a célra készültek, hanem takarmány, mindenekelőtt pilvégül is a szalmapellet készítésére éppúgy alkalmasak, mint a takarmányként felhasznált lucernapellet előállítására. Szóval van egy technológia, lehet vele készíteni egy reményteljes tüzelőanyagot, hozzávaló szalma- és kukoricaszár — többek között megyénkben is — rengeteg van, mi több, vannak hozzá megfelelő préselő berendezések is, szóval úgy tűnik, akár már holnap hozzá lehet kezdeni Borsodban is a gyártáshoz, elvégre most tavasztájt sem feledhetjük, tél lesz jövőre is. Vagy nem egészen ilyen egyszerű a dolog? A felsorolt meglevőségek még nem alapjai a sikernek? Nos, a fűtésre alkalmas pellet gyártásának lehetőségeiről megyénk legnagyobb kalászos területtel és egyik legnagyobb préselőüzemmel rendelkező termelőszövetkezetében, a Mezőkövesdi Matyó Tsz-ben érdeklődtünk. Ott a szövetkezet egyik vezetőjétől, dr. Soltész Zsolt agrármérnöktől sok érdekességet, s persze furcsaságot tudtunk meg ezzel kapcsolatban. — A Hét riportja rendkívül érdekes volt, ám egy lényeges dologról hallgatott: a költségekről, szóval a pénzről. Egyelőre mi is tekintsünk el ettől, általánosságban beszéljünk a pelletről, mint fűtőanyagról, gyártásának lehetőségeiről. A mi téeszünkben minden esztendőben 4 ezer hektár területen termesztünk kalászosokat, ami azt jelenti, hogy minden nyáron tíz-tizenkét ezer tonna szalma keletkezik, amivel több okból nem tudunk mit kezdeni, következésképp csak tehertétele a téesznek. Az állattenyésztésben nincs olyan ágazatunk, amely mint almot igényelné a szalmát. Ellenben aratáskor és azt követően annyira összetorlódnak a munkák, olyan gyorsan kell az időszerű talajművelést elvégezni, hogy — elégséges gép híján — képtelenek vagyunk időben letakarítani a tarlót. De tegyük föl, van elég bálázógépünk, szállító járművünk is, vagyis műszakilag képesek vagyunk a szalma gyors letakarítására. Ekkor azonban már általánosságban nem beszélhetünk, s minden mozzanatot költségre kell konkretizálnunk. Egy mázsa szalma bálázása, felszedése, telephelyre szállítása — bármilyen olcsó technológiával is — 13U—140 forint közvetlen költséget jelent. Ha mondjuk, úgy döntünk, ebből pedig holnap pelletet, vagyis tüzelőanyagot fogunk gyártani, az a 130—140 forint költség csak a feldolgozó- üzem udvaráig történő beszállítás költségeit fedezné. Magára a pelletgyártásra, természetesen további forinitt térnék vissza a tévé-riporthoz. Abban egy konkrét utalást nem hallottam a költségeket illetően. Kérem, itt Mezőkövesden, a Tüzép- telepen a lakosság az idei télen is 140 forintért egy mázsa kiváló minőségű NSZK importszenet tudott vásárolni. Gondolja, hogy pelletért hajlandó többet is áldozni? Nem hinném. Persze, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az említett importszénen 240—260 forint állami támogatás van . . . — Csak nem arra gondol, hogy ha... — De igen. Számításaim szerint a szalmapellet mázsáját 240—260 forintért elő tudnánk állítani. Persze ek- ,kor még nyereségünk nem lenne az üzleten, de már veszteségünk sem. Mivel a lakosságnak ezt a tüzelőanyagot 140 forintnál drágábban nem lehetne árusítani, mert különben nem venné meg, de mi sem akarunk ráfizetni, ezért mi azt a 100—120 forintos különbö- zetet, mint árkiegészítést kérnénk az államtól. S azt hiszem nemcsak mi, hanem valamennyi mezőgazdasági üzem, amely képes pellet gyártására. — Ha ezt az árkiegészítést megadnák az illetékesek, az mit jelentene a Matyó Tsz esetében? — Azt, hogy nem égne el minden évben a MÉM tiltó rendelkezése ellenére a 10— 12 ezer tonna szalmánk nagy része, hanem az eger- lövői takarmánypréselő üzemünk évii 5—6 ezer tonna préselvényt állítana elő. Vagyis csak a mi üzemünk ki tudna váltani 5 ezer tonna közepes minőségű szenet. Ez a lövői üzemünk, mivel most csak lucernát, s más pillangósokat dolgoz fel préselt takarmánynak, május 15-től szeptemberig üzemel, akkor viszont egész évben folyamatosan ki tudnánk használni a kapacitását... A tévé riportja után — lehet, hogy már azt megelőzően is — az illetékesek vizsgálták, vizsgálják a pel- lat tüzelőanyag-gyártás lehetőségeit, érdekeltségi rendszerét. Erről dr. Soltész Zsolt is sok érdekes és hasznos gondolatot fogalmazott meg. A megoldás pénz, megfelelő érdekeltségi rendszer, de úgy vélem, mindenekelőtt szemléletváltozás —. s nem elsősorban üzemi szemléletváltozás — kérdése. Egy doboz gyufa ára napjainkban 50 fillér. S belőle elég egy szól, s máris ég sokezer tonna szalma. Tavaly, tavalyelőtt országosan ez volt még a módi. De muszáj nekünk a nyári kánikulában elégetni mindazt, ami télen is — amikor nagyobb szükség van rá '— adhat meleget? langósok feldolgozására, de tokát kellene áldoznunk. S Hajdú Imre Fémzárolt vetőgumó kedvezményes áron Lapunkban már több ízben is foglalkoztunk azzal, hogy milyen veszély fenyegeti — különösen a háztáji területeken, a kisüzemekben — a burgonyatermesztést. A leromlott szaporítóanyag, illetve a sok helyen hosszú esztendők óta fel nem újított vetőgumó miatt nemcsak rendkívül alacsony megyénk sok körzetében a termésátlag, hanem rossz, tárolhatatlan a burgonya minősége is. A Vetőmag Vállalat most akciót indított annak érdekében, hogy ne csak a nagyüzemek, de a kisüzemek, a háztáji területek, a kiskertek is mindenütt hozzájussanak megyénkben — a különben itt megtermelt — rendkívül magas termőképességű, egészséges, fémzárolt, kisméretű vetőgumóhoz. A „fémzároltságot” külön ki kell hangsúlyozni, mert ez a biztosítéka annak, hogy valóban minőségi, állami szervek által ellenőrzött szaporítóanyagról van szó, nem pedig csak valami ehhez hasonlóról. Az elmúlt években ugyanis szokássá vált, hogy piacainkon vetőburgonyaként árusították a spekuláló, lelkiismeretlen eladók a kisméL retű étkezési burgonyát. Ez legfeljebb méreteiben hasonlított a vetőburgonyára, de termőképessége, biológiai értéke meg sem közelítette azt. A Vetőmag Vállalat mostani akciója során 20 százalékos árkedvezménnyel hozza forgalomba a fémzárolt vetőgumót. A legkeresettebb burgonyafajták, Desirée, Grácia és Romanó kisméretű vetőgumója áll megyénk termelőinek rendelkezésére. A vállalat miskolci termelési osztálya várja mielőbb az áfé- szek, a háztá ji agronómusok útján a tsz-hóztáji gazdaságok és a szakcsoportok ösz- szesített megrendeléseit. A most 20 százalékkal olcsóbban árusított vetőgumó külön előnye, hogy kisméretű, így a megadott területre kevesebb a szaporítóanyagszükséglet. Megnyílt a IS. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat Fejti György Feledy Gyula grafikusművésszel beszélget a kiállításon. Fotó: Laczó József (Folytatás az 1. oldalról) ember között, bármikor létrejöhet az összekapcsolódás csodája, s a hivatásosak lapokban megjelenő kritikája és művészettörténet-írása mellett folyamatosan íródik egy laikus kritika és művészettörténet is: a műalkotásra rácsodálkozó embereké, a magyarságé, az emberiségé — mondotta Fejti György, majd így folytatta. — Észak-Magyarországról 31 művész 51 alkotását láthatjuk a kiállításon. Az adatokat összevetve kitetszik, hogy miközben a tárlat az észak-magyarországi régió jeles bemutatkozási alkalma, országos szerveződés is. .,Az országos", az „északmagyarországi” jelzők tartalmát firtatva, az előadó rámutatott arra. hogy: — A művészeti élet fontos stratégiai pontjai nem földrajzi pontok, hanem eszmék, érzelmek és stílusok, s ezek megmutatkozása nincs régióhoz kötve. Noha, természetesen valamennyiünkéi méltán tölthet el jó érzéssel, hogy szűkebb szülőföldünkön a szocializmus időszakában izmosodtak meg igazán a képzőművészet bázisai. — Mi az hát. amit feltétlenül számon kell kérni most is, és minden ilyen megmutatkozás alkalmából? — tette fel a kérdést az előadó, amelyre így válaszolt: — Az értéket, mely sokféle csomagban rejtőzhet. Tudomásul kell vennünk, hogy a szónak uniformizált, egyöntetűvé szür- kített értelmében az élet egyetlen területén sincs egységes, mindenkire érvényes, mindenki által elfogadott értékrend a szocializmusban sem. így kell ennek lennie a képzőművészetben is. Nemcsak magyar és nem is csak képzőművészeti jelenség, hogy erősen tartja magát a felülről készen kapható, egységes értékrendhez fűződő tévhit; és ennek mélyén a türelmetlenség, a szankciók óhajtása, különösen szokatlan új művészeti törekvésekkel szemben. Pedig tapasztaltuk nemegyszer: nem jó, ha az értékteremtésben a kirekesztésé a döntő szó. Századunk túlságosan sok értéket dobott ki így is, és tagadott meg méltatlanul elődöket. Az új értékek teremtésében és óvó, féltő felnevelésében ugyanakkor nem volt ilyen serény, talán sokszor ' inkább szeszélyes, állhatatlan. Holott ez: az értékteremtés és -támogatás a hozzánk méltó magatartás, ezzel tudunk legjobban érvelni, az értéktelenséggel, az álművészettel, a művészi mezbe bújtatott szélhámossággal szemben is — mondotta többek között a kiállítási megnyitó beszédében Fejti György. A kiállításon 114 művész 192 alkotása vár befogadóira. Köztük számos alkotó részesült elismerésben. A díjakat és az arany diplomákat C. Becker Judit, Salgótarján Város Tanácsának elnöke nyújtotta át. Salgótarján Tanácsának nagydíját Kárpáti Tamás festőművész, a Nóg- rád Megyei Tanács díját Czinke Ferenc grafikusművész, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját Lóránt János festőművész vette át. A Miskolc Városi Tanács díját Muzsnay Ákos grafikusművész, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács díját Kéri Imre grafikusművész kapta. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának díját Feledy Gyula grafikusművésznek ítélte a zsűri. Ezenkívül még számosán vették át a Nógrád megyei nagyüzemek és üzemek által alapított díjakat, valamint a Salgótarján Város Tanácsa által a közművelődésben, a művészeti nevelés- és ízlésfejlesztés területén kiemelkedő tevékenységet végzők számára adományozott aranydiplomát. Megkezdőit a Bolgár KP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) intenzív növekedés valamennyi tényezője rnaximá- lis kiaknázásának a feladatát tűzzük magunk elé. Ez lehetővé teszi országunk számára a gyorsabb fejlődést, azt, hogy szorosan együtt haladjon a legfejlettebb szocialista országokkal, még aktívabban vegyen részt a nemzetközi szocialista munkamegosztásban, teljesebb mértékben biztosíthassuk a nép szükségleteinek kielégítését — hangsúlyozta Todor Zsivkov. Todor Zsivkov a Központi Bizottság beszámolójára utalva megállapította, hogy teljesen át kell szervezni a bolgár tudományos életet. Egyebek között a népgazdaságban ugrásszerűen meg kell gyorsítani a fejlett technológiák transzferével kapcsolatos infrastruktúra megteremtését. Késlekedés nélkül meg kell kezdeni technológiai központok és intézetek létesítését. Határozottan növelni kell az alkotók és a tudományos-műszaki haladásban élenjárók társadalmi tekintélyét. Lényegesen meg kell változtatni a tudomány területén dolgozók fizetési, ösztönzési rendszerét. Szólt arról is, hogy a szocialista integráció fejlesztésében minőségileg új szakaszt jelent a KGST-nek az ezredfordulóig érvényes tudoDr. .Molnár László, az Ózdi Városi Pártbizottság első titkára köszöntötte Ózdon a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének tizenhét helyi tagját tegnap, a mányos-műszaki komplex programja. Bulgária tudományos-műszaki fejlesztésében a Szovjetunióval való még szorosabb kapcsolatok megteremtését célzó irányvonalat kell szem előtt tartani. Todor Zsivkov kiemelte: „Itt. a kongresszuson ismét hangsúlyozni szeretném, ha nem teremtünk kellő feltételeket ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek, valamint a megfelelő tudományos láncszemek valóban önigazgató szervezetekként működjenek. akkor ez súlyos csapást mér gazdasági és társadalmi-politikai stratégiánkra. A feladat abban foglalható össze, hogy meg kell szüntetni a gazdaságban a hivatali szemléletet, fel kell számolni a bürokratizmust, új tervezési és irányítási . rendszerre kell áttérni. A hivatali és tárcaszemlélet kedvező szerepet játszott fejlődésünkben, azonban ezek már kimerítették lehetőségeiket és mély ellentmondásba kerültek a tudományosműszaki haladás új tendenciáival”. Szólt arról, hogy az önigazgató szervezeteknek igazi árutermelőkké kell válniuk. Ezek a szervezetek a szocializmusban is érvényesülő értéktörvény és az áru- és pénzviszonyok feltételei között fejtik ki tevékenységüket. Az értéktörvény, vaCelszabadulásunk évfordulója alkalmából tartott baráti találkozón. Egyben tájékoztatást adott a város és környéke fejlődéséről és az elkövetkező tervidőszak célkitűzéseiről. lamint az áru- és pénzviszonyok azonban módosult formában fejtik ki hatásukat. Mindezekkel kapcsolatban kiemelte az országon belüli és kívüli verseny és •konkurencia szerepét Emlékeztetett a Központi Bizottság beszámolójának an a a részéi e, amelyben megfogalmazták, hogy a jelenlegi irányítási rendszer még nem teiemtette meg mindazokat az előfeltételeket, amelyek az ország további, gyorsított ütemű társadalmi-gazdasági fejlesztéséhez szükségesek. Röviden nemzetközi kérdéseket is érintett Todor Zsivkov. Hangsúlyozta, hogy az imperialista államok meg- pi óbálnak közös frontot lét- i ehozni a szocializmus ellen a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalmak, a haladás erői ellen. Leküzdhetetlen akadályként áll azonban előttük a Varsói Szerződés Szervezete, mindenekelőtt a Szovjetunió a maga hatalmas gazdasági, tudományos és katonai potenciáljával. A Bolgár Népköztársaság ezt a; jövőben is saját ereje nőve-1 lésével fogja támogatni. * )\r Todor Zsivkov. a BKP KB főtitkára szerdán délután fogadta Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottsá-j gának tagját, a magyar de-, legácic vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón kölcsönök megelégedéssel állapították meg. hogy pártjaink, országaink és népeink sokoldalú kapcsolatai töretlenül fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy az együttműködés további bővítése mindkét félnek érdeke. Baráti találkozó Ózdon
