Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' l ÉSZAK MAGYAIOISZAG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 78. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1986. április 3. fodor Zsivkov tartja beszédét, mögötte az elnökség egy része Szófia egyik újonnan ki­alakított, impozáns város- központjában, a Ludmilla Zsivkova kultúrpalotában szerdán megkezdte munká­ját a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A Marx, Engels és Lenin arc­képével díszített hatalmas teremben kilenc órakor el­foglalta helyét az elnökség, és Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának fő­titkára több, mint négyezer embér — küldöttek és ven­dégek — jelenlétében meg­nyitotta a bolgár kommunis­ták legmagasabb fórumát. amelyen a megválasztott 2661 delegátusból 2648 van jelen. A külföldi kommunis­ta és munkáspártokat, for­radalmi, demokratikus és egyéb haladó szervezeteket a megnyitón 131 delegáció képviselte, közöttük az MSZMP küldöttsége, élén Maróthy Lászlóval, a Politi­kai Bizottság tagjával, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sével. Az SZKP küldöttsé­gét Nyikolaj Rizskov, a KB Politikai Bizottságának tag­ja, miniszterelnök vezeti. A KB írásos beszámolójá­hoz fűzött szóbeli kiegészí­tésben Todor Zsivkov meg­állapította, hogy a mostani kongresszus munkájának kö­zéppontjában az elkövetke­zendő másfél évtized tár­sadalmi-gazdasági fejleszté­sének problémái, a gazdasá­gi, a politikai, a kulturális élet, az irányítás, valamint az oktatás területén történő gyökeres átalakítások állnak majd. Kiemelte, hogy Bulgária számára napjaink legfonto­sabb feladata a tudományos­műszaki forradalom kibonta­koztatása, ezen az alapon a szocialista társadalmi rend­szer, a szocialista demokrá­cia fölényének érvényesíté­se, a nép anyagi, szociális és szellemi igényeinek tel­jesebb kielégítése. Külpoli­tikai téren a béke megóvása és az emberi civilizáció megmentése jelenti a döntő fontosságú kérdést. Todor Zsivkov emlékezte­tett arra, hogy a BKP Köz­ponti Bizottságának 1985. februári és 1986. januári tel­jes ülésén kidolgozták a tu­dományos-műszaki politika új koncepcióját, kijelölték az ennek megvalósításához szükséges eszközöket. Ezen a kongresszuson a gazdasági fejlődési ütem gyorsításá­nak, a még nagyobb dina­mizmus biztosításának, az (Folytatás a 3. oldalon) £#■. -M-r vst. ?riékter&mtés éstámogatás a hozzánk méltó magatartás Megnyílt a 16. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat Az észak-magyarországi régió képzőművészeti műhe­lyeit szoros kapcsolatok fű­zik egymáshoz. Jól reprezen­tálta ezt a Salgótarjáni Nóg­rádi Sándor Múzeumban tegnap megnyitott 16. tava­szi tárlat is. A kiállítás ny i­tányaként a Miskolci Fúvós­ötöst hallhattuk, majd a múzeumigazgató házigazda, Praznovszky Mihály köszön­tötte a vendégeket, minde­nekelőtt a kiállító művésze­ket. A nagyszámú közönség soraiban ott volt Géczi Já­nos, az MSZMP KB tagja, a Nógrád Megyei Pártbizott­ság első titkára, valamint Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke. A 16. Salgótarjáni Tavaszi Tárlatot Fejti György, az MSZMP KB tagja, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pártbizott­ság első titkára nyitotta meg. — Hazánk felszabadulá­sának évfordulója jegyében, erre az ünnepre is készül­ve, rangos országos tárlat nyílik meg e percekben az érdeklődők előtt — mondot­ta bevezetőjében, majd an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy művé­szek és kritikusok, nagykö­zönség és politikusok — ha más-más nézőpontból is — ugyanazon töprengünk, a jelenkor művészetének kül­detésén. Ezzel összefüggés­ben hangoztatta azt a vé­leményét, hogy miközben sokszor meddő viták és ter­méketlen, ostoba presztízs- harcok zajlanak, a kiállító- termekben megjelenő mű­vek termékenyítenek: gondo­latokat ébresztenek, érzel­meket nevelnek fel, tartást, hitet és merészséget adnak, erkölcsöt építenek. Ebben az esetben a képzőművésze­ti alkotás és a rátekintő (Folytatás a 3. oldalon) Id. Szabó István szobrászművész a közönség soraiban A húszesztendős Leninvárost köszöntő ünnepség lésztvevöinek egy csoportja A városalapítás huszadik évfordulóján Húsz év éppen csak arra elegendő, hogy egy újszülött elérkezzen a felnőttkor kü­szöbére. Húsz év szükséges ahhoz, hogy kialakuljon egy ember arca, jelleme, szemé­lyisége, amiknek ismereté­ben már következtetni lehet eljövendő esztendőire. De miként igaz eme két állítás, ha egy városról kell szól­ni. ha egy város ünnepli szü­letésének huszadik évfordu­lóját? Leninváros esetében — ahol tegnap emlékeztek meg az 1966-os városalapítás hu­szadik évfordulójáról. A Ti­szai Vegyi Kombinát a ma­gyar ipar egyik teprezen- tánsa. a nemzetközi gazda­sági integrációban jelentős részt vállaló, dinamikusan fejlődő nagyüzem. A gyár­alapítás óta olyan eredmé­nyeket produkált, amivel szinte egyedül áll a hazai iparban és jelenleg is egyik legfontosabbnak tartja a jö­vő formálását, aminek szép példája a jelenleg hatmil- liárd forintnyi beruházással épülő világszínvonalú lineá­ris polietiléngyár. A vegyipar másik nagy bázisa a Tiszai Kőolajipari Vállalat, ahol a rendelke­zésre álló kőolajigények és lehetőségek szerinti, optimá­lis összetételű, gazdaságos feldolgozása folyik 1979-től. Leninváros harmadik nagy gyára a Tiszai Erőmű Vál­lalat, aminek öt telephelyé­ről a hazai villamosenergia­termelés 25 százalékát biz­tosítják. Mindezek alapoz­zák meg a Tisza-parti vá­ros mindennapjait. A település 1970. április 22-e óta viseli a Leninvá­ros nevet. A városalapítás huszadik évfordulóján sorra vették a sikereket, eredmé­nyeket. Az ünnepség a cent­rumban álló Lenin-szobor- nál kezdődött, melynek ta­lapzatára koszorút helyeztek el a város politikai, társa­dalmi és gazdasági szerve­zeteinek. egységeinek, vala­mint a lakosságnak a kép­viselői. A vörös szegfűkből font koszorúk közölt az orosz nyelvű felirattal el­látott szalagokat Izjaszlav Genribov ies Raljanszinszkij. a Szovjetunió nagykövetsége debreceni főkonzulátusának főkonzulja és Leonyid Ja- godovszki követségi főtaná­csos igazította el. A Derkovits Gyula Műve­lődési Központ színházter­mében folytatódott a kettős évforduló ünneplése. A zsú­folásig meglelt színházterem közönségét, a város lakóit és a vendégeket Dóka Fe­renc, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte, köz­tük Fejti Györgyöt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első Dóka Ferenc, a városi pártbi­zottság első titkára köszönti a megjelenteket titkárát, dr. Ladányi Józsefet. a megyei tanács elnökét és a szovjet küldöttség vezetőit. A pártbizottság első titká­ra hazánk felszabadulásának 41. és Leninváros várossá nyilvánításának 20. évfordu­lójára összegyűlt ünneplők között külön szólt azokhoz az ismerősökhöz, akik a vá­rosalapítás előtti években is már a Tisza partján mun­kálkodtak, megvetve ezzel a ma húszesztendős város alap­iát. Ünnepi beszédet Hegedűs György tanácselnök mondott. Felidézte a felszabadulás kö­rülményeit, azt a pusztítást, rombolást és mérhetetlen fájdalmat, amit a fasiszta hordák zúdítottak hazánkra, majd a háború utáni újjá­építés lázas tenni akarását, a szocialista társadalom alap­jainak lerakását. Tiszasze- derkény közelmúltjába visz- szanyúlva emlékezett az el­ső erőmű, a Tiszai Vegyi Kombinát, majd a Tiszai Kőolajipari Vállalat építésé­re. és arra a két nevezetes napra, amikor várossá nyil­vánították a települést, majd amikor felvehette a Lenin­város nevet. „Ez a névadás bizalmat és biztatást jelen­tett” — hangsúlyozta a ta­nácselnök. — „Bizalom és biztatás volt ahhoz, hogy a mi Városunkban is olyan emberek élnek, akik a szo­cializmus történelmi vívmá­nyait, eredményeit megvédik és továbbfejlesztik.” A to­vábbiakban szólt a sokszálú szovjet—magyar kapcsolat- rendszerről, aminek ápolá­sában, építésében Leninvá- rosnak, a település vállala­tainak rendkívül sok munká­ja fekszik. Ez az alkotó mun­ka a szűkebb környezet szé­pülését és épülését is meg­hozta. aminek következtében ma Leninvárost a fiatalok, a virágok és az ipar városá­nak nevezik. Az ünnepségen bejelentet­ték. hogy a városi tanács díszpolgári cím adományo­zásáról hozott rendeletet. A városi tanács elnökétől Hu­szár Andor, a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója. Búru Józsefné, a Tiszai Erő­mű Vállalat művezetője és Gulyás István, a leninvárosi 2. Számú Általános Iskola igazgatója vette át a díszpol­gári oklevelet. A társadalmi és közösségi munkában élen­járók pedig „Lenin városért emlékplakett’' jutalomban részesültek. A Leninváros huszadik születésnapját köszöntő és ha­zánk felszabadulásának 41. évfordulójára rendezett ün­nepség a Magyar Állami Népi Együttes műsorával ért véget. Husiár Andor, a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója átveszi Hegedűs György tanácselnöktől a díszpolgári oklevelet smmmammmmmmmmmmKm fodor Zsivkov beszédével megkezdődéit a Bolgár KP kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom