Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

1986. április 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13----- ■ .. ------ - — - - ——■ i » ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­* TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA % TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA A Moszkvics 2141-es a futópróba előtt Számítógépünkkel zr- # ítélhetünk két szálúm­ban. és kenhetünk za­jokul is. Ezekel kél utasítás támogatja: VOI. ti. ahol OánS !! a hangerő nagysá­gát határozza meg: a.SOUND sz, hm. id. ahol I á sz á :i azt mondja meg. hogy me­lyik szólam szóljon (sz=l. vagy 2). illetve zaj. ha sz = 0 5 hm ő 1022 a hangmagas­ságul határozza meg, és 0 % id 2= (15 525 a hang meg­szólalásának idejét szabja meg. Pl.: VOI-7: SOUND 1.9(111,30 jelentése: szólaljon meg 7-es hangerővel az 1. szólam 900- as magasságú hangja 30 egy­ségnyi ideig. A hangot ki­kapcsolhatjuk a VOI- 0. vagy a SOUND 1.0,0 uta­sítással Kérdés, hogy melyik ze­nei hangnak, melyik szám felel meg’’ A hang frekven­ciájának ismeretében ezt a következő képlet szolgáltat­ja: hm 1024—111840.45 F. Tudjuk, hogy a tizenkét fo­kú skálában bármely hang frekvenciája a megelőzőnek 2 ♦ (1 12)-szerese. így, ha kiindulunk egy ismert kódú hangból, akkor a következő program segítségével kiírat­hatjuk az összes zenei hang kód tpl: 10 PRINT"!!'' :DIMZH4C12) 20 FOR 1=1 TO 12 30 READ ZH*<I> 40 NEXT I 50 X=2T< 1X12):F=110 60 FOR 0K=1 TO 6 70 FOR H=1 TO 12 80 HM=INT<1024-111840.45/F+.5) 80 F=F*X 100 PRINTQK.: ZH$<H> - HM 110 NEXTH.OK 120 DATA A,A4-H-C-C#•D 130 BATA B#,E»F F#. 0.'04 READV. A hangok neveit a # ZH$-tömbváltozó tar­talmazza. A számokat kerekítjük, mivel a SOUND- utasítás csak egész változó­kat használ. A fenti programból nyert adatokat felhasználva bár­milyen egyszólamú zenél programozhatunk úgy, hogy DATA-utasitásokban elhe­lyezzük a hangmagasságra és a ritmusra jellemző számo­kat sorban egymás után. A „boci-boci tarka" kódolása például a következő lehel 1000 DftTfl 810zl0;S54z10,810,10 1010 DATA 854,10,881,20,881,20 Próbáljuk meg leját • szani az Avasi-temp- lom harangjátékéi ’ Egv hang megszólalásának ideje közben a hangerőt sza­badon változtathatjuk. lg\ megpróbálhatjuk utánozni a harang hangját, ami kezdet ben nagy hangerővel szól majd fokozatosan lecseng. Mivel a ritmus, két hang ki ­vételével egyenletes. így nem érdemes elhelyezni adatként 10 PRINT"17" 20 FOR 1=1 TO 16 30 READ H 50 T=25 60 IFI=8 OR 1=16 THEN T=50 70 SOUND 1..H .T 80 FOR V=8 TO 4 STEP-.1 90 VOL V:NEXT V:REM LECSENGÉS 100 NEXT I 110 DATA 810.770-704-643 120 REM DO-''LA FA RE 130 DATA 798-739-685-596 140 REM TI SO MI DO 150 DATA 648-685,704,770 160 REM RE MI FA LA 170 DATA 739-798-810-596 180 REM SO TI DO' DO Ha a hangmagasság • adatait tömbbe helyez­zük el. akkor érdekes dolgot próbálhatunk kr Játsszuk el a zenél a végé rnl kezdve! Ez programunk ban csak annyi-változási je­lent. ■ hogy beolvassuk a tömbbe az adatokat, és le­játszáskor a ciklusvá hozót csökkentjük. Szúrjuk bi kövi'tke'/n sorukat: 5 DIM H(16) 35 NEXT I 40 FOR 1=16 TO 1 STEP-1 valamint a JU-us es (i0-asso­rokban változtassuk H-t H(I)-re. Zongorázzunk a 2. és • 3, billentyüsoron úgy. hogy a szomszédos bil­lentyűk között fél hang kü­lönbség legyen A megnyomniI billentyűkód­jához fogjuk hozzárendelni a hangmagasság adatál a kö­vetkezőképpen : SOUN Dl. IIM(ASC(C$)),2. Vulkánra épült hőerőművek Kamcsatka a szovjet Tá­vol-Kelet egyik legkülönö­sebb díjegysége. Csalóka vi­dék ez. ahol minden más. mini aminek látszik. A lü itt 2—:S méteresre is megnő, viszont, a másutt szép szál­fák éppen hogy elérik az 50 centimétert. Gazdag az, ál­latvilág is. Sokféle madár- és lepkefaj él a félszigeten, s a partvidék számos vízi állal nyugalmas pihenőhelye. A különleges éghajlat, a tarka állal- és növényvilág ellenére Kamcsatka mégis elsősorban a tűzhányók földjeként került a iköztudat- ba. A vulkánkutatók valósá­gos paradicsoma a félsziget Itt és a szomszédos Kuril szigeteken, ahol 68 működő vulkánt tartanak nyilván már régóta kísérleteznek a geotermikus energia haszno­sításának lehetséges módjai­val. A Kosevoj- és a Kam- balnyij-tüzhányó lábánál 1967 óta üzemel egy 11 ezer kilo wattos áramtermelő be­rendezés. A közeljövőben újabb vul­káni állítanak az áramter­melés szolgálatába. A jelen­leg is “működő Mutnovszkij- lúz.hónyó hőjét fogja hasz­nosítani az, a geotermikus i rőmü. amelynek építését még ebben az ötéves terv­ben megkezdik. Teljesítmé- nve 200 ezer kilowatt lesz. A vulkánt körülvevő ter­málvíz-források gyakorlati­lag kimeríthetetlenek. Az. elhasznált energiát a ter­mészet szinte folyamatosan pótolja. A hó és az eső a föld alá, mintegy 4—5 ki­lométeres mélységbe szivá­rog, ahol azután a vulkán hője felmelegíti és gőzzé változtatja a vizel. Abszolút nulla fok A tokiói egyetem fizikai intéz-etének kutatói megdön­tötték az abszolút nulla fok megközelítésében a német kutatók eddigi rekordját. A japánok olyan kis hőmérsék­letet hoztak létre, amely csupán 30 milliomod kelvin­nel haladja meg az abszolút nulla fokot, a mínusz 273.15 Celsius-fokot. Az eddigi csúcs 38 milliomod kelvin volt. A kutatók remélik, hogy még ezt az értéket is sikerül lejjebb szorítani: 20 milliomod kelvinre. Képünkön: o világ legmagasabb acél ivhidja a Colorado fölött, Arizonában. A technika fejlődése, új építészeti anyagok megjele­nése egyre szilárdabb, na­gyobb távolságot átívelő hi­dakat hozott létre. Mint épí­tészeti objektumok legalább olyan csodálnivaíók, mint a rómaiak híres hidjai. A leg­nevezetesebbek az. elmúlt 15—20 évben épültek. Európa leghosszabb hídja, a kereken 6000 méter hosz- szú öland-hid Svédországot köti össze az. előtte fekvő Öland-szigettel. A hidat elő­re gyártott vasbeton geren­dákból. illetve szekrény ala­kú elemekből építették. Ösz- szesen 155 nyílása van. A tengerszoros közepe táján két. kisebb szigetecske van. melyek között hajóforgalom bonyolódik. A hídszerkezet alsó éle 38 méternyire van a lenge'- szintje felett, és így a legnagyobb óceán járók is közlekedhetnek alatta. Ezek a hídrészek aláállvánvozás nélkül épüllek. A hídpillé- rek cölöpökön állnak, ame­lyeket a nagy tengermély­ség miatt különleges, a ten­geri olajbányászathoz alkal­mazott lábakon álló acél- szerkezetű állványról vertek le. A világ leghosszabb függő- hídja, amely egyben Európa harmadik leghosszabb hídja (a második a hollandiai oos- terscheldei hid) Franciaor­szágban, a Loire-delta fölött épült Saint Nazaire és Saint- Brévin városok között. A hí-, dal eredeti S-formája és 3356 méteres hossza teszi híressé. Hogy a nagy tank­hajók forgalmát ne akadá­lyozza, a híd központi 720 méletes pályarészét ikét for­dított V-alakú pilon 60 mé­terrel a vízszint fölé eme­li 72 acélkábellel. Az autók számára 12 méter széles út­test van rajta. Ugyancsak híres hídrekor- der az Európát Ázsiával összekötő Boszporusz-hid. Teljes hossza 1560 méter, a hídpálya 64 méter magasan húzódik a tenger fölött. Az egész hidat csak két 165 mé­ter magas kapuzat tartja. Európa híres hidjai közé tartozik még az a kötélhid, amely mintegy 16 éve köti össze a hamburgi kikötő ke­leti és nyugati részét. Konstrukciója hasonlít az ugyancsak híres San Fran­cisco-! Golden Gate-hídhoz. Legnagyobb nyílású áthida­lása 520 méter. Itt két. 135 métei magas kapuzaton át­vezetve 88 acélsodrony tart­ja a vízszint fölött 56 méter magasan ívelő hídfelületet. Másfajta rekordot tart egv amerikai híd. amely nem hosszával tűnik ki, hanem magasságával. Arizonában, a Colorado folyó fölött épüli 204 méter magasságban. Fesztávolsága csak 308,4 mé­ter. A híd nagyon elhagya­tott helyen épült. 422 km-re a legközelebbi várostól. Salt Lake City-től és 217 km-re a legközelebbi vasútállomás­tól. Csak kevés indián és telepes él ezen a vidéken. Azért kellett itt hidat építe­ni, mert a Colorado folyóra 4 duzzasztóművet építenek a hozzátartozó melléképüle­tekkel. A 300 méter széles szurdok (Glen Canyon) mi­att csak 360 km-es kerülő­vel lehetett volna az építő­anyagot a másik oldalra át­vinni. Moszkva utcáin egyre gyakrabban tűnik fel az elegáns, új. 2141-es Moszkvics. A karosszéria lendületes vezetésű, a gép­kocsi elsőmeghajtású, a kocsi belső (ere kényelmes kiképzé­sű. A gépkocsi 100 kilométeren 7,4 litert fogyaszt, és 200 000 kilométer megtétele előtt nincs szükség a motor nagyjavítá- j sára. Az első 50 új Moszkvicsot a gyári kollektíva az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére állította elő. Az év vé­géig a folyamatos rekonstrukció bonyolult körülményei kö­zepette is 2 ezer Moszkvics 2141-est gyártanak. Az új típust bizonyos változtatásokkal a népgazdaság igényeihez igazodva több sorozatban állítják elő. Ehhez, először ki kell s/.á 10 RÉM ZONGORA 20 PRINT"!" DIM H<255> 30 X=2T<1Z12);F=110 40 R*="QUERTVUI0P8+«0--l l^,l~LHflS" 50 fl*-R*+"DFGHJKL M »♦•--! I ~L[ 60 FOR 1 = 1 TO LEN<R»> 70 B*=MID*<R#,1,1> 80 HM=INT<1024-111840.45/F+.5> 90 F=F*X 100 H<RSC<BS)>=HM 110 NEXT I 120 VOL 8 130 GETKEV C» 140 S0UND1-H<.RSC<C»>>,4 150 GOTO 130 Fejér Szabolcs tanár Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium Készítik az új Moszkvics modellji SZÁMÍTÓG É P A Z I S K 0 L A B A H Ismerkedés a Commodore—16 számítógéppel (5.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom