Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1986. április 19., szómba« Kiállítás a bányászat történetéről Kettőszál éves Borsodban a bányásikodás, ebből au alkalomból gazdag és értékes ki­állítás nyílt Perecesen a T04. Számú Szak- munkásképlő Intézetben. A Malthas egészen o kezdettől napjainkig mutatja be a szén­bányászat fejlődés黫. Régi karbidlámpa, lej­tős akna, vágathajtőgép, szintező műszerek, mesterséges lélegeztető készülékek, és a bá­nyamentők havédő munkaruháit is megte­kinthetik többek között az érdeklődök, a bá­nyászat történetét bemutató kiállításon. Pojtán László képősszeállitása WlgBp*-Wá Mondhatná szebben... Kivel szokott / minimális nyereség Beszélgetés dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettessel vekedte'k. A munkaerö-ellá­nála.*; növelési; bili priori­Szóltunk e hasábokon is arról, hogy a nyelvihasználat­ban — miként a viselkedés­ben, maga-tartósban — az ember mintákat követ. Első­sorban azokat a külső beha­tásokat szoktuk számba ven­ni, amelyek a rosszízű meg­nyilatkozások hatására rom- bolólag haltnak. Joggal kifo­gásoljuk a beszédkultúra fogyatékosságait, a durvaság terjedését, az idegen- meg­nevezések indokolatlan be­hatolását az üzleti életbe, a hivatali stílus bonyolultsá­gát, a kiejtés romlását. In­dokoltan említjük azt is, hogy a jellembeli és nyelvi fejlődésében minden hatás­ra érzékeny ifjú nemzedék nemcsak értékes példáikat lát és hall maga körül, s gyak­ran épp a környezetet jel- , lemző felületesség, elnagyo.lt- - ság, alantasság a kiváltó oka a nyelviség negatívumainak. i Ezt a hatást nem tagad- i hatjuk ugyan, de nem sza­bad megfeledkeznünk az egyén lehetőségeiről, felelős- i ségéről sem. A befolyásoló tényezők következménye nemcsak a külső erőkön, hanem a belső indítékokon és akaraton is múlik. Társa­dalmi méretekben is küzde­ni -kell a káros megnyilvá­nulások ellen, de sohasem érhető el — ahogy a testi egészség esetében sem —, hogy „steril” környezetben éljünk. Ezért az egyéni ma­gatartás, igyekezet, edzettség — ép test, ép lélek, ép be- szédérzék! — igen nagy je­lentőségű, Nyelv és maga­tartás kérdéseivel foglalkoz­va nem csupán a vadhaj­tások nyesegetése, a fertőzés lehetőségeinek korlátozása a cél. hanem a termő ágak erősítése, az ellenállóképes- ség tokozása is. Most már a nyelvhaszná­lat kérdéskörére szűkítve fi­gyelmünket azt mondhatjuk: rajtunk is múlik valameny- nyire, hogy milyen mintákat követünk. Bizonyos -mértékig — s ez a mérték nem is csekély — m-i választhatjuk meg azokat, -akiket meghall­gatunk, akiknek a szavára figyelünk, akikkel beszélge­tünk. Érdemes hát elgondol­kozni egy kicsit: kivel is szoktunk beszélgetni! A belső kört a család al­kotja. Gyermek és szülő, gyermek és nagyszülő, test­vér és -test-vér, szülő és szü­lő áll állandó kommuniká­ciós kapcsolatban a teljes­nek mondható családban. Az otthoni életben szóba kerülő témák annyira változatosak, hogy igen sokféle alka-lmat kínálnak az önfejlesztésre. A családon belüli beszédhely­zetek, tartalmak és nyelvi formák megadhatják a szük­séges alapokat az egészséges beszédfejlődéshez. Erről ér­demes lesz egyszer bőveb­ben szólni. A kapcsolatok másik -köre a lakóhelyi, iskolai, munka­helyi környezet. Lazább szer­kezetű és bonyolultabb kö­zeg ez, beleértve a hivata­los és a baráti érintkezést. Vajon hogy alakulnak itt a beszédkapcsolatok? Ez az a kör, amelyben meghatározó lehet az egyén választása: kikhez kerül közelebb, kik­től határolódik el. Jó lenne, ha igényesen tudnánk dön­teni, ha tudatosan keresnénk alkalmat a beszélgetésre a magunk gondolkodását, megértő- és kifejezőképessé­gét fejlesztő társakkal. A beszédkapcsolatoknak, természetesen, sok típusa van. Van, akivel csak azért állunk szóba, mert híréhsé- gü-niket próbáljuk oltani. Ezek többnyire pletykaszin­tű beszélgetések. Másoktól elsősorban információkat ké­rünk, ismereteink körét bő­víti az ilyen -beszélgetés. Olykor szükségét érezzük, hogy a bennünk felgyűlt él­ményekről szólhassunk va­lakinek, a meghiallgattatós- hoz keresünk társat. Lehet­nek olyan ismerőseink, akik a világban való tájékozódás­hoz adnak segítséget szem­léletünket alakító eszmecse­rékben. Alapvető igény te­hát, hogy környezetünkkel sokágú kommunikációs kap­csolatban éljünk. Amit -tehe­tünk: válasszuk meg jól eze­ket a kapcsolatokat. Sokan tudunk életünk egy- egy szakaszából olyan meg­határozó személyiségeket említeni, akiktől nemcsak tu­dást, hanem magatartást és beszédmódot is tanultunk. A beszélgetések ugyanis nem­csak tartalmukkal, hanem formájukkal is hatnak. A jól választott társsal való. me­derben tartott beszédfolyam a kifejezés gazdaságosságá­ra, pontosságára, tisztaságá­ra nevel. Gyakorlatot teremt abban, hogy magunk is tu­datosan szóljunk. Mindenki megtalálhatja környezetében a jó mintákat; érdemes meg­keresni s követni őket. Olyan nagy a jó beszélgetések ha­tása, hogy aligha tekinthet­jük túlzásnak ezt a tételt: Mondd meg, kivel szoktál beszélgetni, s megmondom, ki vagy! Évek óla nehéz körülmé­nyek között dolgozik a ma­gyar vaskohászai. Külső és belső körülmények, kiszá­mi thatatlan ármozgások tet­ték próbára e szép, de ke­mény emberi helytállásit igénylő iparágat A hajdan biztos jövőt, anyagi és er­kölcsi becsű lést kiváltó va­sas szakmák tekintélye kissé -megkopott. A derékhad ki­öregedőben van. az utánpót­lás pedig nehézkes. Így hát érthető, hogy megannyi -köz- érdeklődésre számot tartó té­ma, nyi-lvánosságra érdi kér­dés foglalkoztatja az embe­reket. 'Következésképpen a kohászat helyzete aligha te­kinthető a szakma belső ügyének, sókkal) inkább je­lent. és jövőt, gazdálkodást és életvitelt, befolyásoló té­nyezőnek. Ilyen és hasonló gondolatok kapcsán -kerestük fel dr. Vörös Árpád ipari minis »te hhe ly e t-tes-t. választ várva nemcsak a inán, ha­nem a holnapot is érintő kérdésekre. — Miniszterhelyettes elv- társ, nem titok, hogy nehez helyzetben van a magyar vaskohászai. ezen belül kél borsodi gyár, az LKIVJ és az ÚKÜ. Hogyan ítéli meg Ön: milyen belső és külső folya­matok alakították ki e két gyárban a jelenlegi állapoto­kat? — A vaskohászati váltató - tok pénzügyi helyzete a VI. ötéves tervben kedvezőtle­nül alak-ult, ugyanakkor bi­zonyos differenciálódás is történt. Az alapanyaggyártó három vállalat -mindegyikére jellemző az ala-phiá-ny; sőt. volt olyan év. 11)84. ami­kor mindhárom váltótól veszteséges volt. A közepes nagyságú és kisebb kohászati vállalatok, amelyek az acél­termékek feldolgozását vég­zik, pénzügyilleg rendezeti éveket tudhatnak magúig mö­gött, és a jövedelmezőség is megfelel a vállalat működő- képességéhez szükséges telté­teleknek. De nem volna -he­lyes arra a következtetésre jutni, hogy á közepes és ki­sebb vél la tatok azért gazdál­kodnak jövedelmezően, -meri méreteiknél és szervezettsé­güknél fogva lépést tartottak a növekvő követelményekkel. A három nagy -kohászati vál­lalat pedig nem képes erre. A hatékonyság közötti különb­ség összefügg azzal, hogy Diósgyőr és Ózd az V. .és VI. ötéves tervben nagy összegű beruházásokat hajított vég-re, melyeknek kamatterhei és visszafizetési kötelezettségei meghaladták a vállalat te­herbíró -képességét, hiszen csupán kamatokra 500—800 millió forintot fizettek éven­te. Ráadásul a világpiaci árak kedvezőtlen alakulása is döntő mértékben sújtotta e két vállalatot. Az -anyag­os energiaárak emelkedtek, a késztermékek árai viszont csökkentek a világpiacon. A beruházási források be­szűkülitek, így kevésbé volt lehetőség újabb fejlesztések­re és ez visszahatott a már meglevő berendezések elő­nyeinek kihasználására is. Az LK-M-ben -például az öt­vözött acél részarányának növeléséhez szükség lett volna a feliülettísztító, a -hő­kezelő és a kikészítő techno­lógia korszerűsítésére, hogy a termékek minőségileg ja­víthatók legyenek. Erre saj­nos nem iker ülhetett sor. A belföldi igények mérséklődé,- se is -kedvezőtlenül hatott a vál falatok eredményességére. A korábban kialakult kapa­citáskihasználás kismérték­ben, de csökkent. A rendelők igényéinek kielégítése vál­tozást követelt a programo­zásban és a gyártásban, ami újabb költségekkel jár-t. A két vaskohászati válla­lat eredményeinek romlásá­hoz hozzájárult az is, hogy a karbantartáshoz és műkö­désképességhez szükséges al­katrészek és szolgáltatások árai jelentős mértékben nö­lásban is kedvezőtlen ten­dencia érvényesült, ezért több fontos munkahelyen létszámhiány keletkezett. Vé­gül ehhez a témakörhöz-tar­tozik, hogy a szabályozók változásai ugyan általában követték a. külgazdaság .moz­gásál. de a konkrétság és a szigorítás mértéke nem fe­jezte ki a vállalati -munka hatékonyságát. —■ Ilyen külső és belső kö­rülmények után hozott egy rendkívül figyelemre méltó határozatot az Állami Terv- bizottság. Milyen lehetősége­ket kínál ez a jövőt illető­en az iparág és konkrétan az LKM és az ÖKÜ pénz­ügyi állapotának rendezésé­re? tíz az intézkedés Lalán visszaszorítja azt. az ipar­ágra szerintem sértő, kér­désfelvetést is. hogy van-e szükség nálunk a kohászat­ra? . . . —r Az ATB határozóin voltaképpen- a két vállalat korábban . felhalmozódott adósságterhéit törölte azzal a feltétellel, hogy elkészítik a gazdaságos működés prog­ramját. Ez azt jeleníti, Diós­győr és Ózd pénzügyi hely­zetének alakulása attól függ. milyen mértékben valósítják meg a nyereséges gazdálko­dási a belső tartalékaik szé­lesebb körű kihasználásával. Ha az évenkénti kannal nem terheli a vállalat költ­ségeit, altkor mindkét-helyen legalább három-négyszáz millió forint költségcsökken­tő intézkedést kell megvaló­sítani 1986-ban ahhoz, hogy a veszteség megszűnjön. Is­merve az éves feladatokat, idén fokozott erőfeszítések­kel elérhető a veszteséges jelleg megszüntetése, illetve minimális nyereség elérése. Ügy érzem, ez az intézkedés közvetett módon is kifejezi azt, hogy a vaskohászatra a népgazdaságnak szüksége van, de arra is utal. hogy az eddiginél hatékonyabb és jobb. minőségei produkáló vaskohászatra van szükség. — Sok szó esik mostaná­ban a termékszerkezetről. Megvannak-e a személyi fel­tételei ennek Diósgyőrött és ‘Ózdon. elképzelhető-e a vál­tás újabb nagy beruházások, milliárdos fejlesztések nél­kül? — A termékszerkezet kor­szerűsítése alapvető kérdése a hazai iparnak. Ehhez a vaskohászatnak is jobb mi­nőséget, méretpontosabb ter­méket és szélesebb választé-, köti kell biztosítani a fel­dolgozó vállalatok számára. Mindehhez természetesen a meglevő lehetőségek haszno­sításán kívül — gondolok itt elsősorban a technológiai fe­gyelem megszilárdítására és a technológiai korszerűsíté­sekre — fejlesztések is szük­ségesek. Éneikül érdemi ter­mékszerkezet-korszerűs ítés t nem tehet elérni. A kohá­szat sajátosságából adódik, hogy a beruházások 100 mil­liós értékrendekkel jelle­mezhetők. Ezekhez a szemé­lyi feltételek, ha kedvezőt­len tendenciák mellett is, de ma még megvannak. — Sokat beszélünk a ko­hászat megújulásáról, és a tartalékokról, valamint e tartalékok újraképződéséről. Milyen feltételei vannak en­nek a Borsod megyei kohá­szatban, mit vár az itteni üzemektől az Ipari Miniszté­rium ? — Mint minden termelő, gazdálkodó területen, a vas­kohászatban is érvényesül a" folytonosság a korszerűség­ben. a belső -tartalékok hasz­nosításában. illetve újabb lehetőségek felszínre hozásá­ban. Ez nemcsak a termelő berendezésekkel függ össze hanem a hazai és külgazda­sági környezet változásaival is. Az utóbbi években meg­nőtt az anyag- és energiará­fordítások. valamint a minő­ségi követelmények szerepe. Korábban a kapacitáskihasz­tóssal. A változó körülmé­nyek tudatos cselekvésre késztetik a vállalati kollek­tívákat. a mindenkori igé­nyeknek megfelelően. Diós­győrött és Ózdon a megúju­lás és a tartalékok további hasznosítása tekintetében is lépni keli. Gondolok arra. hogy a VJ. ötéves tervben befejezett beruházások az el­múlt években ----- világgaz­dasági. népgazdasági és vál­lalati tényezők következté­ben — csak részben segítet­ték a vállalati eredményeket. A Lenin Kohászati Művek kombinált acélműve, az üst- metallurgiai berendezés, a folyamatos öntőmű; az Ózdi Kohászati Üzemekben a sa­lak h á nyók I e r r u m l a r t a 1 má - nak kinyerése, a nagyolvasz­tói technológiai korszerűsí­tések; mindkét vállalatnál a Borsodi É'rcelőkészítő Mű át­építésével elérhető minőség- javulás és önköltségcsökken­tés. jelentős lehetőségek for­rása. amit a VII. ötéves terv­ben hasznosítani kell. De to­vábbi tartalékok vannak a munka- es üzemszervezésben a technológiái korszerűsítés­ben. a kutatásokban, a mar­keting tevékenység fejlesz­tésében; valamint a teljes gyártási és gazdálkodási fo­lyamatokban. A vállalatok az éves tervek megalapozására és a lehetőségek kiaknázá­sára konkrét intézkedési lei - veket készítettek és készí­tenek a jövőben is. Ennek „hozama" több 100 millió forintos köl tség csökkentés­ben. vagy eredményjavulás­ban juthat kifejezésre. Azért megjegyzem, hogy n válla­lati eredmények két ellenté­tes irányú összetevőből adód­nak. Ez pedig belső erőfe­szítésekkel elért eredmény­többlet, amely ellentételez­heti a külső körülmények szigorodását részben vagy teljesen. — Divatos lénia lett a /ti­es a mellékmunkaidö telje­sítményének és jövedelmé­nek összevetése. illetve sze­repének, becsületének reali­tása. Valós és vélt sérelmek terhelik a főmunkaidő rang­ját, alul- és felülértékelve a teljesítményeket. — A tapasztalatok általá­ban azt bizonyítják, hogy a mellékmunkaidőben a mun­ka szervezettebb, a teljesít­mények nagyobbak, mint a főmunkaidőben. Az is igaz, hogy a kifizetett bérek a mellékmunkaidö teljesít­ménynövekedéséneik mérté­két esetenként túlhaladják. A megbízható értékelés, a vállalati keretek között min­den bizonnyal egyértelművé teszi, milyen változtatásokra van szükség azért, hogy a fő- és mellékmunkaidő tel­jesítményeiért. kifizetett bé­rek ne okozzanak feszültsé­get. A valós és vélt sérel­mek egy-egy példa kapcsán, érzékelhetők. De nem volna helyes általános értékítéletet alkotni egyedi példákból. Arra viszont szükség van. hogy felhívjuk a figyelmet az esetleges „vadhajtások” nyesegetésére. levágására. Meggyőződésem szerint, a kétféle foglalkoztatás tapasz­talatainak összevetése 'ked­vező eredményeket hozhat. Hiszen e tevékenységi for­mák " nemcsak a munkaerő mobilitásának, mértékét nö­velik. hanem kedvező ta­pasztalatok hasznosításához is bizonyságul szolgálhatnak. Gondolok arra. hogy a mun­ka- és technológiái folyama­tokban felerősödik a dolgo­zók egyéni érdekeltsége, és számos olyan akadályozó té­nyező csökkentésére találnak megoldást a kollektívák, amelyekre a ..hagyományos” munka keretein belül koráb­ban nem volt bevált mód­szer. — Köszönjük a beszélge­tést! Kováts Dániel Faulovits Ágoston

Next

/
Oldalképek
Tartalom