Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1986. április 19., szómba« Kiállítás a bányászat történetéről Kettőszál éves Borsodban a bányásikodás, ebből au alkalomból gazdag és értékes kiállítás nyílt Perecesen a T04. Számú Szak- munkásképlő Intézetben. A Malthas egészen o kezdettől napjainkig mutatja be a szénbányászat fejlődés黫. Régi karbidlámpa, lejtős akna, vágathajtőgép, szintező műszerek, mesterséges lélegeztető készülékek, és a bányamentők havédő munkaruháit is megtekinthetik többek között az érdeklődök, a bányászat történetét bemutató kiállításon. Pojtán László képősszeállitása WlgBp*-Wá Mondhatná szebben... Kivel szokott / minimális nyereség Beszélgetés dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettessel vekedte'k. A munkaerö-ellánála.*; növelési; bili prioriSzóltunk e hasábokon is arról, hogy a nyelvihasználatban — miként a viselkedésben, maga-tartósban — az ember mintákat követ. Elsősorban azokat a külső behatásokat szoktuk számba venni, amelyek a rosszízű megnyilatkozások hatására rom- bolólag haltnak. Joggal kifogásoljuk a beszédkultúra fogyatékosságait, a durvaság terjedését, az idegen- megnevezések indokolatlan behatolását az üzleti életbe, a hivatali stílus bonyolultságát, a kiejtés romlását. Indokoltan említjük azt is, hogy a jellembeli és nyelvi fejlődésében minden hatásra érzékeny ifjú nemzedék nemcsak értékes példáikat lát és hall maga körül, s gyakran épp a környezetet jel- , lemző felületesség, elnagyo.lt- - ság, alantasság a kiváltó oka a nyelviség negatívumainak. i Ezt a hatást nem tagad- i hatjuk ugyan, de nem szabad megfeledkeznünk az egyén lehetőségeiről, felelős- i ségéről sem. A befolyásoló tényezők következménye nemcsak a külső erőkön, hanem a belső indítékokon és akaraton is múlik. Társadalmi méretekben is küzdeni -kell a káros megnyilvánulások ellen, de sohasem érhető el — ahogy a testi egészség esetében sem —, hogy „steril” környezetben éljünk. Ezért az egyéni magatartás, igyekezet, edzettség — ép test, ép lélek, ép be- szédérzék! — igen nagy jelentőségű, Nyelv és magatartás kérdéseivel foglalkozva nem csupán a vadhajtások nyesegetése, a fertőzés lehetőségeinek korlátozása a cél. hanem a termő ágak erősítése, az ellenállóképes- ség tokozása is. Most már a nyelvhasználat kérdéskörére szűkítve figyelmünket azt mondhatjuk: rajtunk is múlik valameny- nyire, hogy milyen mintákat követünk. Bizonyos -mértékig — s ez a mérték nem is csekély — m-i választhatjuk meg azokat, -akiket meghallgatunk, akiknek a szavára figyelünk, akikkel beszélgetünk. Érdemes hát elgondolkozni egy kicsit: kivel is szoktunk beszélgetni! A belső kört a család alkotja. Gyermek és szülő, gyermek és nagyszülő, testvér és -test-vér, szülő és szülő áll állandó kommunikációs kapcsolatban a teljesnek mondható családban. Az otthoni életben szóba kerülő témák annyira változatosak, hogy igen sokféle alka-lmat kínálnak az önfejlesztésre. A családon belüli beszédhelyzetek, tartalmak és nyelvi formák megadhatják a szükséges alapokat az egészséges beszédfejlődéshez. Erről érdemes lesz egyszer bővebben szólni. A kapcsolatok másik -köre a lakóhelyi, iskolai, munkahelyi környezet. Lazább szerkezetű és bonyolultabb közeg ez, beleértve a hivatalos és a baráti érintkezést. Vajon hogy alakulnak itt a beszédkapcsolatok? Ez az a kör, amelyben meghatározó lehet az egyén választása: kikhez kerül közelebb, kiktől határolódik el. Jó lenne, ha igényesen tudnánk dönteni, ha tudatosan keresnénk alkalmat a beszélgetésre a magunk gondolkodását, megértő- és kifejezőképességét fejlesztő társakkal. A beszédkapcsolatoknak, természetesen, sok típusa van. Van, akivel csak azért állunk szóba, mert híréhsé- gü-niket próbáljuk oltani. Ezek többnyire pletykaszintű beszélgetések. Másoktól elsősorban információkat kérünk, ismereteink körét bővíti az ilyen -beszélgetés. Olykor szükségét érezzük, hogy a bennünk felgyűlt élményekről szólhassunk valakinek, a meghiallgattatós- hoz keresünk társat. Lehetnek olyan ismerőseink, akik a világban való tájékozódáshoz adnak segítséget szemléletünket alakító eszmecserékben. Alapvető igény tehát, hogy környezetünkkel sokágú kommunikációs kapcsolatban éljünk. Amit -tehetünk: válasszuk meg jól ezeket a kapcsolatokat. Sokan tudunk életünk egy- egy szakaszából olyan meghatározó személyiségeket említeni, akiktől nemcsak tudást, hanem magatartást és beszédmódot is tanultunk. A beszélgetések ugyanis nemcsak tartalmukkal, hanem formájukkal is hatnak. A jól választott társsal való. mederben tartott beszédfolyam a kifejezés gazdaságosságára, pontosságára, tisztaságára nevel. Gyakorlatot teremt abban, hogy magunk is tudatosan szóljunk. Mindenki megtalálhatja környezetében a jó mintákat; érdemes megkeresni s követni őket. Olyan nagy a jó beszélgetések hatása, hogy aligha tekinthetjük túlzásnak ezt a tételt: Mondd meg, kivel szoktál beszélgetni, s megmondom, ki vagy! Évek óla nehéz körülmények között dolgozik a magyar vaskohászai. Külső és belső körülmények, kiszámi thatatlan ármozgások tették próbára e szép, de kemény emberi helytállásit igénylő iparágat A hajdan biztos jövőt, anyagi és erkölcsi becsű lést kiváltó vasas szakmák tekintélye kissé -megkopott. A derékhad kiöregedőben van. az utánpótlás pedig nehézkes. Így hát érthető, hogy megannyi -köz- érdeklődésre számot tartó téma, nyi-lvánosságra érdi kérdés foglalkoztatja az embereket. 'Következésképpen a kohászat helyzete aligha tekinthető a szakma belső ügyének, sókkal) inkább jelent. és jövőt, gazdálkodást és életvitelt, befolyásoló tényezőnek. Ilyen és hasonló gondolatok kapcsán -kerestük fel dr. Vörös Árpád ipari minis »te hhe ly e t-tes-t. választ várva nemcsak a inán, hanem a holnapot is érintő kérdésekre. — Miniszterhelyettes elv- társ, nem titok, hogy nehez helyzetben van a magyar vaskohászai. ezen belül kél borsodi gyár, az LKIVJ és az ÚKÜ. Hogyan ítéli meg Ön: milyen belső és külső folyamatok alakították ki e két gyárban a jelenlegi állapotokat? — A vaskohászati váltató - tok pénzügyi helyzete a VI. ötéves tervben kedvezőtlenül alak-ult, ugyanakkor bizonyos differenciálódás is történt. Az alapanyaggyártó három vállalat -mindegyikére jellemző az ala-phiá-ny; sőt. volt olyan év. 11)84. amikor mindhárom váltótól veszteséges volt. A közepes nagyságú és kisebb kohászati vállalatok, amelyek az acéltermékek feldolgozását végzik, pénzügyilleg rendezeti éveket tudhatnak magúig mögött, és a jövedelmezőség is megfelel a vállalat működő- képességéhez szükséges teltételeknek. De nem volna -helyes arra a következtetésre jutni, hogy á közepes és kisebb vél la tatok azért gazdálkodnak jövedelmezően, -meri méreteiknél és szervezettségüknél fogva lépést tartottak a növekvő követelményekkel. A három nagy -kohászati vállalat pedig nem képes erre. A hatékonyság közötti különbség összefügg azzal, hogy Diósgyőr és Ózd az V. .és VI. ötéves tervben nagy összegű beruházásokat hajított vég-re, melyeknek kamatterhei és visszafizetési kötelezettségei meghaladták a vállalat teherbíró -képességét, hiszen csupán kamatokra 500—800 millió forintot fizettek évente. Ráadásul a világpiaci árak kedvezőtlen alakulása is döntő mértékben sújtotta e két vállalatot. Az -anyagos energiaárak emelkedtek, a késztermékek árai viszont csökkentek a világpiacon. A beruházási források beszűkülitek, így kevésbé volt lehetőség újabb fejlesztésekre és ez visszahatott a már meglevő berendezések előnyeinek kihasználására is. Az LK-M-ben -például az ötvözött acél részarányának növeléséhez szükség lett volna a feliülettísztító, a -hőkezelő és a kikészítő technológia korszerűsítésére, hogy a termékek minőségileg javíthatók legyenek. Erre sajnos nem iker ülhetett sor. A belföldi igények mérséklődé,- se is -kedvezőtlenül hatott a vál falatok eredményességére. A korábban kialakult kapacitáskihasználás kismértékben, de csökkent. A rendelők igényéinek kielégítése változást követelt a programozásban és a gyártásban, ami újabb költségekkel jár-t. A két vaskohászati vállalat eredményeinek romlásához hozzájárult az is, hogy a karbantartáshoz és működésképességhez szükséges alkatrészek és szolgáltatások árai jelentős mértékben nölásban is kedvezőtlen tendencia érvényesült, ezért több fontos munkahelyen létszámhiány keletkezett. Végül ehhez a témakörhöz-tartozik, hogy a szabályozók változásai ugyan általában követték a. külgazdaság .mozgásál. de a konkrétság és a szigorítás mértéke nem fejezte ki a vállalati -munka hatékonyságát. —■ Ilyen külső és belső körülmények után hozott egy rendkívül figyelemre méltó határozatot az Állami Terv- bizottság. Milyen lehetőségeket kínál ez a jövőt illetően az iparág és konkrétan az LKM és az ÖKÜ pénzügyi állapotának rendezésére? tíz az intézkedés Lalán visszaszorítja azt. az iparágra szerintem sértő, kérdésfelvetést is. hogy van-e szükség nálunk a kohászatra? . . . —r Az ATB határozóin voltaképpen- a két vállalat korábban . felhalmozódott adósságterhéit törölte azzal a feltétellel, hogy elkészítik a gazdaságos működés programját. Ez azt jeleníti, Diósgyőr és Ózd pénzügyi helyzetének alakulása attól függ. milyen mértékben valósítják meg a nyereséges gazdálkodási a belső tartalékaik szélesebb körű kihasználásával. Ha az évenkénti kannal nem terheli a vállalat költségeit, altkor mindkét-helyen legalább három-négyszáz millió forint költségcsökkentő intézkedést kell megvalósítani 1986-ban ahhoz, hogy a veszteség megszűnjön. Ismerve az éves feladatokat, idén fokozott erőfeszítésekkel elérhető a veszteséges jelleg megszüntetése, illetve minimális nyereség elérése. Ügy érzem, ez az intézkedés közvetett módon is kifejezi azt, hogy a vaskohászatra a népgazdaságnak szüksége van, de arra is utal. hogy az eddiginél hatékonyabb és jobb. minőségei produkáló vaskohászatra van szükség. — Sok szó esik mostanában a termékszerkezetről. Megvannak-e a személyi feltételei ennek Diósgyőrött és ‘Ózdon. elképzelhető-e a váltás újabb nagy beruházások, milliárdos fejlesztések nélkül? — A termékszerkezet korszerűsítése alapvető kérdése a hazai iparnak. Ehhez a vaskohászatnak is jobb minőséget, méretpontosabb terméket és szélesebb választé-, köti kell biztosítani a feldolgozó vállalatok számára. Mindehhez természetesen a meglevő lehetőségek hasznosításán kívül — gondolok itt elsősorban a technológiai fegyelem megszilárdítására és a technológiai korszerűsítésekre — fejlesztések is szükségesek. Éneikül érdemi termékszerkezet-korszerűs ítés t nem tehet elérni. A kohászat sajátosságából adódik, hogy a beruházások 100 milliós értékrendekkel jellemezhetők. Ezekhez a személyi feltételek, ha kedvezőtlen tendenciák mellett is, de ma még megvannak. — Sokat beszélünk a kohászat megújulásáról, és a tartalékokról, valamint e tartalékok újraképződéséről. Milyen feltételei vannak ennek a Borsod megyei kohászatban, mit vár az itteni üzemektől az Ipari Minisztérium ? — Mint minden termelő, gazdálkodó területen, a vaskohászatban is érvényesül a" folytonosság a korszerűségben. a belső -tartalékok hasznosításában. illetve újabb lehetőségek felszínre hozásában. Ez nemcsak a termelő berendezésekkel függ össze hanem a hazai és külgazdasági környezet változásaival is. Az utóbbi években megnőtt az anyag- és energiaráfordítások. valamint a minőségi követelmények szerepe. Korábban a kapacitáskihasztóssal. A változó körülmények tudatos cselekvésre késztetik a vállalati kollektívákat. a mindenkori igényeknek megfelelően. Diósgyőrött és Ózdon a megújulás és a tartalékok további hasznosítása tekintetében is lépni keli. Gondolok arra. hogy a VJ. ötéves tervben befejezett beruházások az elmúlt években ----- világgazdasági. népgazdasági és vállalati tényezők következtében — csak részben segítették a vállalati eredményeket. A Lenin Kohászati Művek kombinált acélműve, az üst- metallurgiai berendezés, a folyamatos öntőmű; az Ózdi Kohászati Üzemekben a salak h á nyók I e r r u m l a r t a 1 má - nak kinyerése, a nagyolvasztói technológiai korszerűsítések; mindkét vállalatnál a Borsodi É'rcelőkészítő Mű átépítésével elérhető minőség- javulás és önköltségcsökkentés. jelentős lehetőségek forrása. amit a VII. ötéves tervben hasznosítani kell. De további tartalékok vannak a munka- es üzemszervezésben a technológiái korszerűsítésben. a kutatásokban, a marketing tevékenység fejlesztésében; valamint a teljes gyártási és gazdálkodási folyamatokban. A vállalatok az éves tervek megalapozására és a lehetőségek kiaknázására konkrét intézkedési lei - veket készítettek és készítenek a jövőben is. Ennek „hozama" több 100 millió forintos köl tség csökkentésben. vagy eredményjavulásban juthat kifejezésre. Azért megjegyzem, hogy n vállalati eredmények két ellentétes irányú összetevőből adódnak. Ez pedig belső erőfeszítésekkel elért eredménytöbblet, amely ellentételezheti a külső körülmények szigorodását részben vagy teljesen. — Divatos lénia lett a /ties a mellékmunkaidö teljesítményének és jövedelmének összevetése. illetve szerepének, becsületének realitása. Valós és vélt sérelmek terhelik a főmunkaidő rangját, alul- és felülértékelve a teljesítményeket. — A tapasztalatok általában azt bizonyítják, hogy a mellékmunkaidőben a munka szervezettebb, a teljesítmények nagyobbak, mint a főmunkaidőben. Az is igaz, hogy a kifizetett bérek a mellékmunkaidö teljesítménynövekedéséneik mértékét esetenként túlhaladják. A megbízható értékelés, a vállalati keretek között minden bizonnyal egyértelművé teszi, milyen változtatásokra van szükség azért, hogy a fő- és mellékmunkaidő teljesítményeiért. kifizetett bérek ne okozzanak feszültséget. A valós és vélt sérelmek egy-egy példa kapcsán, érzékelhetők. De nem volna helyes általános értékítéletet alkotni egyedi példákból. Arra viszont szükség van. hogy felhívjuk a figyelmet az esetleges „vadhajtások” nyesegetésére. levágására. Meggyőződésem szerint, a kétféle foglalkoztatás tapasztalatainak összevetése 'kedvező eredményeket hozhat. Hiszen e tevékenységi formák " nemcsak a munkaerő mobilitásának, mértékét növelik. hanem kedvező tapasztalatok hasznosításához is bizonyságul szolgálhatnak. Gondolok arra. hogy a munka- és technológiái folyamatokban felerősödik a dolgozók egyéni érdekeltsége, és számos olyan akadályozó tényező csökkentésére találnak megoldást a kollektívák, amelyekre a ..hagyományos” munka keretein belül korábban nem volt bevált módszer. — Köszönjük a beszélgetést! Kováts Dániel Faulovits Ágoston
