Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-05 / 54. szám
1986. március 5., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A valóság talaján Kritikus, őszinte értékelés az edelényi pártbizottsági ülésen Nem a vágyakra, hanem a lehetőségekre, az adottságokra kell építeni az éves termelési, gazdálkodási terveket — mondta Szabó Pál első titkár azon az ülésen, amelyen az Edelényi Városi Pártbizottság értékelte az üzemek, szövetkezetek 1985. évi gazdálkodását és megszabta az idei főbb feladatokat. Ezzel kimondva, kimondatlanul arra is utalt, hogy tavaly nem sikerűit valamennyi célkitűzést valóra váltani. Ugyanakkor az első titkár azt is hangsúlyozta, hogy a város és vonzáskörzete gazdálkodásában, lényegesen nagyobbak a lehetőségek, mint amennyiről a közvéleménynek tudomása van. A pártbizottság elé terjeszteti jelentésből kitetszett, hogy az útkeresésben még nem alakult, ki alapos, a külső és a belső okokat egyaránt feltáró magatartás, inkább az egyedi kísérletezések kerültek előtérbe. Ez, a különben dicséretre méltó törekvés azonban kevésnek bizonyult, s nem minden esetben felelt meg egy-egy központi, de sokszor még a helyi intézkedéseknek sem, amelyek a racionálisabb gazdálkodást helyezték előtérbe. Ez az oka, hogy nem sikerült olyan mértékben előrelépni a hatékonyság és az értékteremtő képesség fokozásában. amellyel a nehezebb gazdálkodási körülményeket ellensúlyozni tudták volna. Ez különösen a mező- gazdasági üzemek nagy' részére volt jel lemző. A mezőgazdasági üzemek az egyik legnehezebb évet zárták az elmúlt esztendőben Edelényben és a város környékén. Gazdálkodásukat úgy jellemezhetnénk, hogy pénzügyi helyzetük kritikus, ugyanakkor ellentmondásos volt. Ez részben a szabályozók következményének tudható be, de az elemi károk is ebben a szektorban okozták a legnagyobb nehézséget, amelynek terhei miatt bekövetkezett árbevétel-kiesés megközelítette a százmillió forintot. A termelő- szövetkezetek hiteltartozása tavaly tovább nőtt, s igen nagy összeget tesz ki a hitelek éves kamata is. Pénzügyi gondokkal küzd Bódva- szilas, Edelény és Tömör: az eladósodási folyamat felgyorsult, visszaesett a növénytermesztés. de az állat- tenyésztésben is tovább tart a tehén-, valamint a juhállomány és a hozamok csökkenése. A mezőgazdaságban általános gond, hogy a meliorációs beavatkozásokra igencsak rászoruló, művelés alatt álló területek tovább romlanak, s a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek viszont még a legszerényebb igények kielégítésére sem elegendőek. Szó esett a beszámolóban arról, hogy több termelőszövetkezetben enyhén szólva nem kielégítő a vezetés színvonala, s a szakemberellátás is elmarad a kívánatostól. Azután tapasztalható egyfajta beíeléfordulás, a hibákat felnagyító, a lehetséges alternatívákkal szembenálló magatartás is. A termelőszövetkezetek gazdálkodásában meglévő gondok, negatív jelenségek együttes hatására a múlt évi nyereség az 1984. évinek még a felét sem éri el. Különösen nehéz a tömöri termelőszövetkezet helyzete, annak ellenére, hogy az ismert okok miatt bekövetkezett veszteség tovább már nem nőtt a szakcsoportnál. Természetesen a termelő- szövetkezeteken kívül gyáregységi, telephelyi, ipari üzemek is megtalálhatók Edelényben és vonzáskörzetében. Az ipari üzemek termelését már korántsem érintette olyan súlyosan a múlt évi hosszú tél és a kedvezőtlen időjárás, mint a téeszekét. Am voltak más zavaró tényezőik. Így például, az egyes gyáregységeknek, telephelyeknek, jellegükből adódóan időnként gondot okozott az anyagellátás, a nagy szállítási távolságok; a géppark egy része elavult, rekonstrukcióra szorulna. viszont vidéken fejlesztési célokra csupán minimális anyugi eszközök állnak rendelkezésre. A pártbizottság reálisan értékelte a gazdaság mai helyzetét, kritikusan, egyben előremutatóan fogalmazta meg a tennivalókat. Mindenekelőtt felhívta a gazdálkodó szervezetek figyelmét, hogy a tervezést szigorúan a realitás talaján állva, a helyileg megvalósítható és elérhető célok figyelembevételével kell végezniük. Mint azt Szabó Pál, a városi pártbizottság első titkára és több felszólaló is hangsúlyozta: a legnagyobb tartalék továbbra is az emberi tényezőkben rejlik. Ezért nem túr halasztást a fegyelmezett, az értékteremtő munka rangjának növelése. Az eddigieknél ugyanis sokkal bátrabb, az érdekeltséget akadályozó elemektől letisztított, az ösztönzést, az alkotó embert támogató, a hatékonyságot növelő anyagi elismerésre van szükség minden munkahelyen. Ma ugyanis, még akadnak visszatartó erők, létezik konzervativizmus, amely hátráltatja a megújulást. Legalább ennyire lényeges az is. hogy a vezetés színvonala javuljon, az észszerű kockázatot vállaló gazdasági vezetők kapjanak nagyobb bátorítást munkájukhoz. L. L. Á patakiak nyereségének forrása Eredménnyel zárta az elmúlt évi gazdálkodását a Sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet annak ellenére, hogy tavaly nem sikerült teljesítenie a kitűzött nyereségtervet. A hét végén tartott közgyűlésen a tagok láthatóan elégedettek voltak az eredményekkel. Miért? Azért, mert ők tudták, nap mint nap álérezték, milyen megfeszített munkára, ösz- szehangolt cselekvésre volt szükség ahhoz, hogy megvívják a csatát a természettel szemben, s végül győzzenek. Ez a győzelem pénzben mérve majd 2 millió forintot ér. Ennyi lelt ugyanis a szövetkezeti nyereség 1985-ben. A sokat emlegetett, rendkívül kedvezőtlen időjárás, tavaly különösen a Bodrogközben, s így a sárospataki földeken is pusztított. Az év eleji szűnni nem akaró, végeláthatatlannak tűnő esőzések, a belvíz, a jeges viharok megvámolták a növénytermesztés hozamait, s a több millió forintos árbevétel-kiesés összességében 10 milliós veszteséget okozott az alaptevékenységben. Pedig az állattenyésztés szép eredményeket mondhatott magáénak az elmúlt években. Az egy tehénre eső tejtermelés a V>1. ötéves tervidőszak alatt dinamikusan — 3854 literről 4875 literre nőtt. Növekedett a hústermelés, ezen belül különösen a pecsenyecsirke- húsértékesítés bővült, mintegy 140 százalékkal. A VI. ötéves tervidőszak alatt fejlődött fel az alaptevékenységen kívüli tevékenység a szövetkezetben. A jól szervezett melléküzemágak: a forgácsoló-, a műanyag-, a vasszerkezet-, a szita-, a híradástechnikai üzemek eredményessége évről évre nőttön-nött. Az eredményességen túl pedig a jelentősége is fokozódott, hiszen a belvizes Bodrogközben a melléküzemágak megléte a biztonságot jelentheti. Mint jelentette azt két esztendőben is: 1983-ban és 1985-ben, amikor is a melléküzemági tevékenység biztosította a szövetkezeti talpon maradást. A VII. ötéves lervciklus kezdődik. A következő évek gazdálkodásának alapja pedig az — mint ahogy azt Szaniszló Sándor, a szövetkezet elnöke beszámolójában hangsúlyozta —, hogy a közös gazdaság tagjaira, alkalmazottaira a munkábanszá- mítani lehet. Ezért a jövőben olyan beruházási programot kívánnak megvalósítani, amely jól illeszkedik a jelen gazdálkodás körülményeihez, a népgazdasági elvárásokhoz, s amely a szövetkezetét eredményeiben előbbre viheti. A rekordgyar- sasággal megépült keverőüzem mellé tehát a tároló- kapacitás bővítése a cél, továbbra is fontos, kiemelt feladat a termőföld építése, azaz a megkezdett meliorációs munka folytatása. Az elképzelések között szerepel •az áillattenyésztési ágazatok, ezen belül a tejhasznú szarvasmarha, illetve pecse- nyecsirke telepi rekonstrukciója. Természetesen a beruházási programból nem maradhat ki a melléküzem- ág, ezen belül a helyi iparágazat fejlesztése sem. A zárszámadás vitájában szót kért Orosz István, a megyei pártbizottság munkatársa. Hozzászólásában hangsúlyozta, a VI. ötéves tervidőszak alatt a megye mezőgazdasága ellentmondásosan fejlődött. A tervidőszak első harmadában a szövetkezetek gazdálkodása eredményeiben felfelé ívelt. Később e fejlődésben a megtorpanás, majd a visz- szaesés jelei voltak tapasztalhatók. Az utóbbi két esztendőben növekedett a veszteségesen gazdálkodó üzemek száma. Amíg 1984-ben a helytelenül szervezett és sokszor a rosszul ellenőrzött melléküzemágak működése okozott gondot, addig tavaly a sokat emlegetett mostoha időjárás kántétele jelenítette az eredménytelenségek forrását. Külön öröm, hogy a sárospataki termelő- szövetkezet — a kedvezőtlen körülmények mellett és ellenére — is nyereséges tudott maradni az elmúlt öt esztendő alatt. Rendkívül szimpatikus és meggyőző a meliorációs munka melletti kitartásuk, annak ellenére, hogy ez nem kis anyagi terhet jelent a közös gazdálkodásban. A meliorációs munka megvalósulása ugyanakkor új kaput nyithat a patakiak gazdálkodásában, hiszen megteremtődhet a biztonságos növénytermesztés feltétele. A közgyűlésen sor került a tisztségviselők megválasztására is. A szövetkezet elnöke továbbra is Szaniszló Sándor. A zárszámadás utolsó akkordjaként Szaniszló Sándor a szövetkezeti vezetés nevében emléklapokat adott át a nyugdíjba vonuló tagoknak és termelőszövetkezeti kitüntetést a 83 éves Dombi Andrásnak, a közös gazdaság legidősebb tagjának, hajdani tisztségviselőjének. — bca — Sehol sem oktatják A téli hónapokban nem sok dolguk akad a szobafes- tő-mázoló szakembereknek. Nem így annak, aki a mesteremberek legfontosabb kellékét, a mintahengert készíti. A „holt szezonban” is bőven akad munkája. A megrendelések szinte az ország minden részéből folyamatosan érkeznek, alig győzi a kétkezi munkát. Így van ezzel Szűcs Lászlóné, falminta- hengerminta készítő kisiparos is. aki tíz évvel ezelőtt vállalkozott a hiányszakmaként számon tartott mesterség művelésére. Miskolcon, a Bajcsy-Zsi- linszky út 16-os számú bérház alagsorában rendezte be aprócska műhelyét, s hogy érti a dolgát, arról a gyakori vendégjárás árulkodik. Sehol nem oktatják a szakmai fogásokat, így évek kellenek ahhoz, hogy minőségi munkát végezhessen. Egyedüli segítőtársa férje, akit mint családtagot alkalmaz üzletében. Kettejük együttes munkája is kevés azonban ahhoz, hogy minden igényt kielégítsenek. Egy-egy henger elkészítéséhez több napra van szükség, a 25 centi- méteres nyersgumira, az úgynevezett anyahengerre elsőként kézzel rajzolják meg a saját elképzelésű mintát, amit aztán zsilettel és szikével formáznak meg. Ezt megelőzően készül a fa- tengely, melyet szivacsréteg borit. Ez biztosítja a munkahenger rugalmasságát. Az üzletvezető érdeklődésünkre azt is elmondotta. Tíz év alatt közel ezer mintát formázott meg Szűcs Lászlóné. A ké pen: készül a bemutató prospektus. Van miből válogatni a szakembereknek hogy az országban mindöszsze tucatnyian űzik ezt a mesterséget. A saját tervezésű mintákat szabadalom védi, csak ők forgalmazhatják. Jelenleg mintegy 1000 változattal rendelkeznek, de ez állandóan bővül. Legnagyobb megrendelőik közé tartoznak a vállalatok, mezőgazdasági üzemek, így többek között az Építő- és Szerelőipari Vállalat, az Ózdi Áfész és még számos miskolci cég. A magánmegrendelők köre pedig az egész országot behálózza, a szoba- l'estő-mázoló szakemberek ismerik munkájukat Győrben; Szegeden, Debrecenben, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Kép és szöveg: A hengerminta kifaragása nagy gondot és figyelmességet kíván... Csákó Gyula A télies hétvége a tavaszi készülődés jegyében telt a Vetőmag Vállalatnál. A korai vetőmagvak zöme már a „helyszínen” van. Kavalecz Barna osztályvezetőtől megtudtuk, hogy szombatig útnak indították megyénk mezőgazdasági üzemei felé a vetőmag-felújításra már megrendelt 2397 tonnányi tavaszi árpát és több. mint 170 tonnányi zabot. A rendelkezésre álló jó minőségű tavaszi árpafajtákból az idejében beérkező pótmegrendeléseket is igyekeznek gyorsan kiszállítani. Megtudtuk, hogy a vállalat akciói indít a kisüzemek, háztáji területek burgonyatermelésének fellendítése. „javítása” érdekében. A közelmúltban lapunkban is beszámoltunk arról, hogy megyénkben a kisüzemek és a háztáji területek burgonyája rendkívüli mértékben leromlott. Nagyon sok helyen rossz a minőség és gyenge az átlagtermés is. A burgonya leromlása csakis a vetőgumó rendszeres cseréjével kerülhető el. A saját állományból kiválogatott ültetőanyag évről évre silányabb, mind kevesebbet terem. A fémzáro- latlan. bizonytalan származású, „vetőméretű” burgonyaként kínált vetőgumót sem érdemes megvásárolni. A nemesített, valóban magas biológiai értékű velőgumó állami minőségi ellenőrzés után, mindig fémzárolva kerül forgalomba. Ennek magasabb ára a bő és egészséges, jól tárolható terméssel sokszorosan megtérül. Ilyen vetőgumó most bőven áll megyénk kisüzemeinek és háztáji gazdaságainak rendelkezésére. A legkeresettebb fajtákból, így Cle- opátrából. Gráciából, Desiré- ből és Delcórából a Vetőmag Vállalat minden igényt ki tud elégíteni. Természetesen nem tudják „kilózni” a megyénkben megtermelt nagy mennyiségű kiváló vetőgumót. Sürgősen várják az áfészektől, a tsz-ek háztáji agronómusaitól a megrendeléseket, az összesített igényeket. A gönci tsz vállalta, hogy a Vetőmag Vállalat részére kisebb zsákokba is „csomagol” fémzárolt vetőgumót. Ezt a kis „kiszerelést” március közepétől Miskolcon is árusítani fogják. A Kertész Áruházzal együtt keresik a fémzárolt vetögumó akció lehető legzavartalanabb lebonyolításának módját.
