Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-13 / 61. szám
1986. március 13., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 „Izzadó” boksák Egyre több patatcporlon, erdő őriíte völgyben találkozhat a turista füstölgő bolt- 'ókkal. Nem véletlenül, hiszen külföldön egyre nagyobb a kerestet a magas hőfokon, füst nélkül inó faszén iránt, amelyet at ipari hasz- nálatra alkalmatlan bükk-, s gyertyánágakból, suhán- gokból égetnek ki a földdel takart félgömbökben at avatott mesterek. A Borsodi Erdő- és Fofeldolgotó Gazda- súgnak fontos bevételi forrása a fasten. fotó: Morvay Tamás Vállalati tanácsülés Szerencsen Példa a helytállásra Eredményekben bővelkedő esztendőt tudhat, mag« mögött a Szerencsi Állami Gazdaság annak ellenére, hogy tavaly a sokat emlegetett kedvezőtlen időjárás ebben a térségben is éreztette kártékony hatását. Igaz, a növénytermesztés hozamkiesésének tényleges^ nagyságát csak becsülni lehet, de — mint azt az elmúlt hét végén tartott vállalati tanácsülésen is elmondták — egyedül a gabona terméskiesése meghaladta a 15 és fél millió forint értéket. Tavaly, aratásidőben már látszott, gondok lesznek a kalászosok hozamaival, ezért különféle intézkedéseket hoztak a hozamkiesések kompenzálására. Az állattenyésztés, valamint a jól megválasztott alaptevékenységen kívüli ágazatok fokozott termelése végül is kiegyensúlyozta a gazdálkodás nyári egyenetlenségét, s így összességében az állami gazdaság az elmúlt évben közel 44 millió forint nyereséget könyvelhetett el. Sok-e vagy kevés az elért 44 millió forint? Vart/ii Gábor közgazdasági igazgatóhelyettes elsősorban közgazdászként boncolgatta e kérdést. Vállalati tanácsülési beszámolójában elmondotta: az elmúlt évi nehézségek ellenére is Szerencs irigylésre méltó nyereséggel zárta a 115-ös esztendőt, sőt a bérpolitikai és a fejlesztési, beruházási tevékenységeiket is sikerrel valósította meg. Igv Bükki fa Előkészítenék szállításra a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Miskolci Fűrészüzemében az év első exportszállítmányát. A Ládi fűrésztelepről olasz megrendelésre szállítanak úgynevezett szelvényárut, amelyet országúton, kamionokban juttatnak majd el a megrendelőknek. A deszkának feldolgozod rönköket a Bükk hegységben termelték ki. Kifogástalan minőségű gyertyán-. bükk- és tölgyáru indul majd útnak három kamionnal — előszállítmány- ként. A megrendelő által megadott méretben, szélességben, vastagságban készítették ki a faárut a fűrésztelepen. Az olasz megrendelőn kívül más külföldi partnerekmeglarlotla előkelő helyét az állami gazdaságok rangsorában. A VI. ötéves tervidőszak alatt jelentősen nőttek a hozamok. Az állományi létszám az évek folyamán mind alacsonyabb lett. A ráfordítások és más erőforrásmutatók a tervezett szint alatt, az árbevételek pedig a tervezett felelt valósultak meg, s ez azt is jelenti, hogy az elmúlt időszakban a munka hatékonysága lényegesen javult. A vállalati tanácsülés vitájában, a hozzászóló kerületvezetők és üzemvezetők az elért sikerek értékelésén túl szóltak a gondokról is, de rámutattak azokra a tartalékokra, amelyek feltárva és beépülve a gazdálkodásba, tovább növelhetik a hatékonyságot és a vállalati nyereséget. Mennyit ér a 44 millió? A gazdaságnak nyilván sokat, de sokat a térségnek is. hiszen — mint azt a tanácsülésen részt vevő Sohajda Sándor, a városi pártbizottság munkatársa is hangsúlyozta — a városkörnyéki mezőgazdasági üzemek, ösz- szesen 70 millió forint nyereséget termeltek tavaly, s ennek több, mint a felét itt. ebben a gazdaságban. Mindezekért (is) a Szerencsi Állami Gazdaság munkájában példa kell, hogy legyen mindenki számára. Végezetül, mit ígér a 44 millió? Biztos alapot egv keserves időjárású esztendő után az elkövetkező évekhez. — bea — ■ exportra r>ek is .szállítanak majd faárut a Ládi üzemből. A megrendelők között van többek között svéd és NSZK-beli cég is. Ezek parkettát rendeltek. amelynek előkészítése most folyik a telepen. Ezeknek alapanyagát ugyancsak a bükki erdőkben termelték ki. A I^ádi fűrészüzemből nem első alkalommal elégítik ki a külföldi megrendelők igényeit. A mostani megrendelések is annak köszönhetők, hogy a korábbi években az igényeknek megfelelő, hibátlan árut, a megadott időpontban szállítottak részükre. Megszerezték ezzel azt a megbízhatóságot, amely egyik feltétele az üzleti kapcsolatoknak. Nagy Lívia szűröburák hangolását végzi . . . (Baloldalt) Az úgynevezett Rack-mühelyben Kelemen Andrásné feladata a kábelforma- készités. Ezeken keresztül jut el az információ egyik készülékről a másikra . . . (Jobboldalt) Egy év alatt 11 millió Megyénkben folytatódnak a takarékszövetkezetek küldöttgyűlései. Tegnap Ricsén, a tavalyi munkát értékelve elmondták, hogy egy év alatt 11 millió forinttal növekedett a betétállomány, ami napjainkban már eléri a 112 millió forintot. Legtöbben az építési és termelési kölcsönt vették igénybe. A legelő kamatozik Mit lehet tenni 2(iUÜ hektár sziki legelővel, ha a saját állatállománnyal a felét sem lehel lelegeltetni? Már több éve foglalkoztatja ez a kérdés a Mezőcsáti Augusztus 20. Termelőszövetkezet vezetőit, hiszen nincs olyan gazda, akit a kihasználatlanság ne bosszantana. Mivel az állatállomány növelése a félőhelyek számának korlátozottsága, s a minimális fejlesztési alap miatt szinte lehetetlen, olyan megoldást kellett keresni, amely nem igényel tőkebefektetést. Nehezen születeti meg az ötlet, amelynek lényegét egy közmondással lehet legjobban kifejezni: ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez. Lefordítva a gyakorlat nyelvére: mivel a fölös legelöl nem lehet olyan környékre vinni, ahol sok az állat, akkor a juhokat, s a szarvasmarhákat kell idehozni. Természetesen olyan feltételek mellett, hogy a szövetkezet is. s az állattartó is jól járjon. Első lépcsőben egy gulyát állítottak össze. A 280—340 növendéket. meddő tehenet számláló csorda, a környék huszonöt községéből került a Kis- Hortobágyra. A kistermelők szívesen hozzák a kövér fűre kedvező díj ellenében az állatokat. Még nagyobb integráló szerepet tölt be a közös gazdaság a háztáji juhtartás- ban! A Bükkalja, s Dél-Borsod falvaiból évente 1400 anyabirkát küldenek a mezőcsáti legelőkre a kistermelők. A fűbér egy legeltetési időszakra darabonként 202 forintba kerül, vagyis csak négy téli hónapra kell a gazdáknak az állatok részére takarmányt biztosítani. így a Kis-Hortobágy legelői olcsóvá teszik a birkatartást. hiszen a csekély legeltetési díjjal szemben a születendő bárányok 1400 forintot, a gyapjúnyírás pedig további ötszáz forint bevételt hozhat a gazdának. Nem véletlen tehát, hogy egyre többen jelentkeznek a tei melőszövetkezet irodáján, hogy itt szeretnék legeltetni állományukat. kell értékelnünk eddigi tevékenységünket, s meg kell teremteni a korszerű termelés lehetőségeit. Merőben új gyártmány , előállításával nem számolunk, de a betétvázakon belül az úgynevezett PCM üvegszálas hírközlő rendszerek aránya nő majd jelentősen. — A korszerűbb technika térhódítása a dolgozóktól is nagyobb felkészültséget, magasabb szakmai tudást igényel. Képesek-e megújulnia gyár dolgozói? Milyen feltételeket biztosit ehhez a gyáregység ? — Elmondhatom, hogy szakember-ellátottságunk minden tekinletben megfelel a mai követelményeknek. A kellő létszámot és megfelelő szakmai felkészültséget két forrásból tudjuk biztosítani. Egyrészt a gyáron belül megvalósítottuk a mechanikai és elektroműszerész dolgozók átképzését, s ezen túlmenően a sátoraljaújhelyi 117. Számú Szakmunkásképző Intézettel karöltve kiépítettük az iskolarendszerű oktatást, amely jelentős utánpótlásbázisa gyárunknak. Ezt a tevékenységet 5, illetve 3 éve kezdtük el, s jelenleg 119 szakmunkástanulónk van. Nem kell tehát attól tartanunk. hogy az elkövetkezendő években munkaerőgondokkal nézünk majd szembe. A fiatalok körében vonzó a műszerészszakma, hiszen a számítástechnikában alkalmazott berendezések már a jövő technikái. Arról pedig, hogy a szakmát szerzett fiatalok gyárunkat válasszák munkahelyükül. a megfelelő és igen ösztönző bérezési rendszerrel gondoskodunk. (csákó) Fotó: Laczó József Ha valakitől megkérdeznénk. tudja-e, milyen berendezéseket készítenek a Telefongyárban? — biztosan furcsán tekintene ránk. Mit is gyárthatnának ilyen helyen, ha nem telefonkészülékeket? Aki viszont ismeri a sátoraljaújhelyi gyáregységet, az tudja, hogy a valóság merőben más. Az ott dolgozó 340 szakember évek óta nem készít hasonló berendezéseket. Ma már olyan adatátviteli és irányszűrő betétek előállításával foglalkoznak, melyeket a számítógépes rendszereknél alkalmaznak. Az utóbbi évek rohamos híradástechnikai fejlődése a jövőben is irányváltoztatásra készteti a vállalatot, melynek egyik legkisebb egysége a sátoraljaújhelyi. A mérleg nyelve továbbra is a számítástechnika l'clé billen, s a lépéstartás csak az időben végrehajtott termékszerkezet-váltással lehetséges. Hogyan tudnak éleget tenni az. új feladatoknak? .— erről kérdeztük a közelmúltban Béza Dánielt, a zempléni gyáregység igazgatóját. — Az. utóbbi években mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a .számitógépes adatátviteli berendezések iránt, s ez. részünkre is új tennivalókat jelent — mondja az igazgató. — A követelményekhez igazodva, 1972-ben jelentős profilváltást hajtottunk végre. Előtérbe került a számítógépeknél alkalmazott adatátviteli részegységek előállítása, emellett természetesen nem mondtunk le a korszerű híradástechnikai készülékek alkatrészeinek gyártásáról sem. A számítástechnikáé a jövő... Katsai József az RMB-12L jelű betétet méri be — Milyen feladatok várnak az. idén a kollektívára? — A vállalat 1986-os árbevételi terve 3 milliárd 340 millió forint, ebből a ránk jutó rész meghaladja a 145 milliót. Ez az összeg közel 25 millióval több az egy évvel ezelőttinél. A jelenlegi magasabb követelményeknek csak akkor tudunk eleget tenni, ha biztosítjuk a dinamikus továbbfejlődés feltételeit. Ennek érdekében ál
