Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

1986. március 11., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Miskolci szolgáltatók “ t erveal nem végez? mérlege A megyeszekhely szulgál- tatóipari vállalatainak elmúlt évi gazdálkodását a közel­múltban értékelte az irányí­tó pártbizottság. Egyik fon­tos megállapításuk, ho^y a vállalatok pártszervezetei, kommunistái munkájának eredményeként az üzemekben kiegyensúlyozott a politikai légkör, megfelelő a dolgozók hangulata. Ennek is része van abban, hogy a vállala­tok többsége a »bázishoz ké­pest növelte termelési érté­két és megfelelően alkal­mazkodott a piaci viszonyok­hoz. Például változatlanul keresetlek az Avas Bútorgyát viszonylag olcsó termékei, de az Éprtőunyag-ipari Vállalat —, amelynek diszkerámiái iránt csökkent a kereslet — megfelelő termékváltással :i,5 millió forinttal magasabb értéket termelt tavaly, mint lí)í!4-ben. A Sütőipari Vál­lalat a lakossági igényeket lényegében kielégítette. A péksütemény-el látásban időnként jelentkező hiányo­kat, csak a Vasgyári Sütő­üzem rekonstrukciójának be­fejezése után tudják teljes mértékben megoldani. A Termolux Kisvállalatnál je­lentősen felfutott a tekerese- lőüzem teljesít mén ve. Az építőipari vállalatok közül csak a Miskolci Építő­ipari Vállalat teljesítette ter­vét. Nem volt elegendő meg­rendelése a Tanácsi Építő­ipari Vállalatnak, de a hely­zethez alkalmazkodva, jelen­tős takarékossági intézkedé­seket hoztak. A Mélyépítő Vállalatnak is kapacitáski­töltő gondjai voltak, de pi­ackutatási erőfeszítések eredményeként teljesítették árbevételi tervüket. A kom­munális szolgáltató vállala­tok közül túlteljesítette ter­vét a Borsodtávhő és az Autójavító Kisvállalat. Szá­mottevő lemaradás két vál­lalatnál volt: a Patyolatnak kevesebb volt a munkája, így tervét csak 95 százalékra teljesítette. Az Ingatlankeze­lő Vállalatnak pedig szűkül­tek a pénzügyi lehetőségei, s nagyobb mérvű árváltozá­sok. kivitelezési kapacitás- hiány es csökkenő támogatás is nehezítette gazdálkodásu­kat. A vállalatok összességében csökkenő létszámmal, néhány helyen m u n kae rő- go ndok k a 1 oldották meg feladataikat. Továbbra is komoly létszám- hiánnyal küzd a Közlekedési Vállalat: hetven autóbuszve­zetőre lenne szükség. Rontja a dolgozók hangulatát, hogy míg Budapesten ismét meg­emelték a forgalmi juttatás összegét, az öt vidéki ki­emelt városban még csök­kentett összegben sem vezet­ték be, annak- ellenére, hogy az. elmúlt évben a Minisz­tertanács tárgyalta e kérdést és jogosnak találta az igényt. Néhány vállalatnál jelentős bérfejlesztés volt: a Sütő­ipari Vállalatnál Hl százalék­kal. míg a MIÉP-nél 15.1) százalékkal emelték a fize­tést. A vállalatok pénzügyi hely­zete összességében elfogad­hatónak minősíthető, jelen­tős eredményeket éi lek el az anyag- és energiatakaré­kosságban. Az eredményeket nézve, úgy tűnik, erőfeszíté­seik nem voltak hiábavalók. A nehezebb körülmények kö­zött lényegében jól dolgozlak, a Miskolci Szolgáltatóipari Pártbizottsága tényeket mér­legelve. javaslatot fogadott el az idei gazdaságpolitikai feladatokra és a végrehajtást segítő tömegpolitikai munká­ra. Az idei év sem lesz könnyű, éppen ezért még fo­kozottabban van szükség minden belső tartalék jobb feltárását a. ' Határozottabb belső intézkedésekre van szükség a gazdálkodás haté­konyságát javító tényezők feltárására. Meg kell gyor­sítani a belső érdekeltségi rendszerek fejlesztését, emel­lett megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a mun­ka- és technológiai fegyelem erősítésére. A megnövekedett feladatokhoz, kell igazítani a pártmunka stílusát; eleve­nebb politizálásra, a tén.v- közléseken túl a feladatok értelmezésére és sokoldalú indoklására. magyarázatára van szükség. Mindezt azért is. hogy a miskolci szolgáltató- ipari vállalatok eredménye­sebben dolgozzanak a me­gyeszékhely lakossága érde­kében. !’. J. Közterületi alkotások Borsodijait összesítés készült azokról a közterületi alkotásokról, amelyek a hatodik ötéves terv éveiben kerültek me­gyénk településeire. Az ösz- szesítésből kiderül, hogy kü­lönösen az elmúlt esztendő­ben gazdagodtak és szépültek megyénk városai, nagyközsé­géi képző- és iparművészeti alkotásokkal. Tavaly állították fel a me­gyénkben élő Szanyi Péter szobrászművész térplasztiká­ját Len in városban. Ugyan­csak ő alkotta azt a felsza­badulási emlékművet, amely Szerencset díszíti. ..Szomjúság" című művét Ózd városának ajándékozta Kucs Béla szobrászművész. azt az Újváros téri általá­nos iskola előtt állították fel. A városban élő Kiss Sunyi István szobrászművész pedig Mekcsei István emléktáblá­ját készítette el. amelyet az egykori Sajóvárkony. most a város 111. kerületében he­lyeztek el. Encs városába Kalló Vik­tor „Három tavasz." című emlékműve került, mig ..Ma­tyóország fővárosa" Mezőkö­vesd Csíkvári Péter szob­rászművész „Madárijesztő' című szoborkompozíciójával gazdagodott. A múlt évben avatták fel megyénk egyik új városában. Edelényben Gyurcsek Ferenc felszabadulási emlékművét. A lemezgyáráról ismert Borsodnádasdon a művelődé­si ház homlokzatára került Szabó Zoltán festőművész alkotása. Megyénk városai a követ­kező ötéves tervben is szá­mos új képzőművészeti al­kotás befogadását tervezik. Különösen örvendetes, hogy az anyagi lehetőségekhez mérten, az üj városok is közterületi alkotásokkal igyekeznek szépíteni a tele­püléseket Az ÚGY főszereplői: II. r. alperes - Borsod Megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat. További szereplők, akik „isszák a vét" - a Déryné u. 4-6. sz. alatti lakások felső szintjén élő családok (és —10 évesek — a beázott pataki tetők érdekében és annak előfelté­teleként.” Ez az újabb szak­értői vélemény természetesen tételesen is megmondja, mi. hol, miben hibádzik. De 10 év múltán, mikor jön el az idő — amikor majd nem áznak már be ezek a tetők Sárospatakon?! A kér- dö-felkiáltó mondat jogos. Borsod Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, dr. Csá­kány András jogtanácsos: — A Megyei Bíróság ítélete után is a/.i mondtam, fogad­tuk el a határozatot. Legjobb minél előbb túl lenni a tető kijavításán, ez a vállalatra nem vet rossz fényt. A ter­,,Kínunkban nevetünk...” A Megyei Bíróság 1984. szeptember 2 7-i határozata szerint az I. r. alperes köte­les a C—2 jelű épület (Dé­ryné 4—(i. sz.) tetőszerkeze­tét három hónap alatt kija­vítani: a II. r. alperes kö­teles 30 nap alatt a kijaví­táshoz a tervdokumentációt szolgáltatni. A kijavítási költség 20°l0-ban a felperest, 60%-ban az I. r. alperest, 20 %-ban a II, r. alperest ter­heli. Egyszerű, érthető, világos. Vagy mégsem? Tizenhét hó­nappal az idézett határozat után Sárospatakon: még mindig beáznak a lakások. Déryné u. ti. sz.. a IV/l-es lakásban Toinkó Jánosáé nem titkolja elölünk, amit mások előtt szégyell. Meg­mutatja otthonuk minden zegét-zugát. Nekünk ajánlja, nézzünk csak felfelé: a mennyezetre-íalakra. A für­dőszobában: „Előfordul, hogy a fürdővízbe jön egy kis va­kolat is"; a spájzban: „Meg­mutatom ezt is, de ne ítél­jen meg azért, amit lát": a kisszobában: „Mór festeni se merjük ...": és így to­vább. A konyhában, az elö­Az ÜGY igazán akkor kezdődött, amikor ezeknek az épületeknek a műszaki átadósa-átvétele — 1975. de­cember 9-én — megtörtént. Iratok szerint ugyanis — ..Az átadást követően a tető be­ázott. ezért a felperes (la­kásszövetkezet) 1970. októ­ber 13-án. majd .19 77-ben. 1979-ben, 1980—81—82-ben az I. r. alperest (épílöválla- lat) felkérte a tető hibái­nak kijavítására. Az I. r. alperes többször végzett ja­vítást, de a beázások ismét jelentkeztek.” E hivatalosan megfogal­mazott utolsó mondatot Tom- kó János saját lakásukban így fordítja le: „Tényleg jöt­tek többször is ide építő- munkások. néhány vödör szurkot leöntöttek a tetőn és távoztak. A víz jött tovább, nézze csak meg ezt az ab­lakot: egv bizottság előtt is mondtam, meglököm én erő­sebben is. de akkor tokos­tól együtt szalad az egész . . ." Összejött (és elmaradt) ta­nácskozások. vizsgálatok, egyezkedések követték egy­mást. Az eső és a tető azon­ban minderről nem vett tu­domást. Természete szerint „viselkedett". A lakók a fel­ső szinten levő lakásokban egyre jobban beáztak. És az ÜGY természete (legalább­is nálunk honos természe-. te) szerint a bíróságra ke­rült. így született meg a már idézett megyei bírósági határozat. Szakvélemény alapján tényként állapították meg. hogy a beázás terve­zési. kivitelezési és üzemel­tetési hibákra vezethető vissza. Pontosan: „A terve­ző mulasztása abban all. hogy nem tervezte meg jól térben, a másik kisszobá­ban. A beázás el nem té­veszthető jelei éktelenked­nek mindenhol. Nem különb a helyzet a Déryné u. 4. sz. alatt sem. A 111/ti-os lakásban Pénzes Jánosné „kalauzol": — Itt. az előtérben már láthatják: húzódik le a vi­zes folt a biztosítókhoz. A vécében, a fürdőszobában is megnézhetik a „szép folto­kat". A kisszobát egyszerű­en nem lehet használni. Le­esett mór középen a plafon­ból egy rész, visszatömköd- tük, hiába. A lámpából esik le az eső. Rettegünk, ha esős idő jön. (Kerülgetjük a la­vórokat mindenütt, A fala­kon, a mennyezeten kivirág-, zik a mész. Olyan jó mész- szag van ilyenkor ... mintha most építkeznénk. Kínunk­ban nevetünk rajta . .. En­nél már csak az rosszabb, amikor megszárad. Hullik ránk, mindenre. Három éve. amikor megvettük a lakást, még csak nyomai voltak mindennek. Elődeink jelen­tették korábban is. Ha ak­kor léptek volna, sokkal ol­csóbban meg lehetett volna úszni ezt az egészet .. . a hőszigetelést, hiányzik a bádogozás alatt a szigetelés, a vízterelő, továbbá a dila­táció. Ezeket a tervezési hi­bákat a kivitelezőnek fel kellett volna ismernie. Hi­ba továbbá, hogy nem ké­szültek párakiszellőzők. Az üzemeltető terhére állapítot­ta meg az elsőfokú bíróság, hogy a tipegő járdalapokat áthelyezték, az antennákat elhelyezték, a vízelvezetőt nem tisztították ki- és nem gondoskodtak a hőgátló ka­vicsréteg megfelelő pótlásá­ról.” A lakásszövetkezet és az építövállalat belenyugodott az elsőfokú bíróság ítéleté­be. Várták a folytatást, vagyis a cselekvést. Hiá­ba. mert a tervező vállalatx megtámadta a Megyei Bíró­ság döntését és így az ÜGY a Legfelsőbb Bíróság elé került. (A fellebbezés a ke­reset elutasítására irányult. Vitatta, hogy tervezési hiba történt és megismételte az elévüléssel kapcsolatos ál­láspontját.) A Legfelsőbb Bíróság 19114. december 13-án keltezett ha­tározata szerint: „A felleb­bezési tárgyaláson a szakér­tő fenntartotta írásbeli szak­vélem én yét, ha ngsú lyozta. hogy a tervező mulasztása olyan jellegű, amely nem­csak az új hőtechnikai szab­vány előírásainak, hanem a tervezés idején érvényben volt előírásoknak sem felelt meg. Ezeket a tervezési hibá­kat a felperes (a lakásszövet­kezet) csak a szakvélemény alapján ismerhette fel. A fel­peres a tető kijavítását to­vábbra is a tervezéskor ér­vényben volt előírásoknak megfelelően kérte.” Ha virágzik a mész .............kí­n unkban nevetünk (F. L. (elv.) kasokban élők (Pénzesek­nek két. Tomkóéknak ha­tom gyermekük van) min­dennapos életérzésével. Saj­nos, az aktagyűjtemény még tovább gyarapodott. A Me­gyei Bíróság ítéletét hely­benhagyó legfelsőbb bírósági határozat után sem változott semmi. Illetve történtek dol­gok : a tervező kijavítási ter­vet készített, amit az építő nem fogadott el. A lakásszö­vetkezet a Megyei Bírósághoz fordult, végrehajtási eljárást kérve. Am, ha az építő nem fogadja el a tervező doku­mentációját. a bíróság újabb szakvéleményt kér. Ez meg is érkezik. 1986. február 18-i keltezéssel. Az első kérdés úgy szól a szakértőhöz, hogy: „A tervdokumentáció alkal­mas-e az ítéletben, illetőleg annak alapját képező szakvé­leményben felsorolt hibák kijavítására?” Erre a kérdés­re azt írta az igazságügyi építészi szakértő. hogy: ......egyértelmű válaszom, hog y nem. mert ez a doku­mentáció sem tartalmában, sem műszaki összeállításában nem elegendő: olyan alapve­tő részletterveket és műszaki leírásokat nem tartalmaz, amelyek feltétlenül szüksége­sek a szakszerű kivitelezés A labda tehát visszake­rült Patakra. Vállalja a la­kásszövetkezet az új szab- vártyoknak-előirásoknak megfelelő tetőjavítást! — magyarán, nyúljanak zsebbe a lakók — és akkor semmi gond. Az ÜGY lezárul. . A szövetkezet gazdasági vezető­je már a tervezői vélemé­nyek előtt kijelentette: „Most megmondhatom. mi nem tudjuk elfogadni az értéknö­velés költségeit, nem vállal­hatjuk magunkra. Mi vállal­juk a hibáinkat, nem voltak vezők fellebbeztek. Vállala­tunk a Legfelsőbb Bíróság döntése után készült kija­vítási tervet nem fogadhatta el, mert az nem garantálta, hogy nem kényszerülünk új­ra javításokra. Most — a főmérnökünk nevében is mondhatom —. amennyiben a szakértői véleménynek meg­felelő kijavítási tervet ka­punk a tervezőktől: soron kí­vül. tisztességgel és becsület­tel elvégezzük a tetőjavítást. Ez biztos. Megfelelő terv kell. És mi felvonulunk. Borsod Megyei Tanácsi Tervező Vállalat. Kocsis La­jos műszaki osztályvezető szobájában hárman próbál­nak segíteni „vakrepülésem­ben". Az osztólyvezető mel­lett Pénzes Gizáné irodave­zető. és Bakos Lászióné, aki a terveket készítette. Hosz- szas beszélgetés után össze­foglaljuk a lényeget. íme te­hát a tervezők álláspontja: — Továbbra is vitatjuk a szakértői megállapítást, amely szerint: „a tervező nem tervezte meg jól a hő- szigetelést ..." Ellentétben ezzel, mi azt állítjuk, hogy az eredeti terv az akkori — 1972—73-ban — érvényes előírásoknak megfelelt. — De mi lesz a kijavítási tervvel? Hiszen az építők erre várnak . . . — Mi készek vagyunk olyan kijavítási tervet ké­szíteni, amelyik megfelel az igazságügyi építészi szakértő legutóbbi leírásának. Ennek anyagi vonzatát — a javí­tás értéknövelő költségeit — azonban nem vállaljuk, nem vállalhatjuk. Ezt a lakásszö­vetkezetnek kell fedezni. Egyébként korábbi kijavítá­si tervünk is azért lett olyan, amilyen: mert a pataki szö­vetkezet elzárkózott a hő- szigetelés költségeinek átvál­lalása elől. Ha továbbra is marad ez az álláspont, akkor marad az eredeti kijavítási most kikkel fizettessük meg a javítás pluszköltségeit? Azokkal. akik beáznak? Vagy minden tagunkkal? — Cserháti Sándorné. Hogy mi lesz? Egy biztos — a hó el fog olvadni és a víz ereszkedni kezd a laká­sokba. Aztán jön majd a tavaszi esőzés is. Termé­szetük szerint viselkednek a természeti elemek. A tető is. És a beázott lakások la­kóinak idegei is „természe­tesen" — mind jobban „megereszkednek". Újra a bíróságon ? Szaporodó akták tervünk is. És ismét Patakon... Gondolom, az olvasó is megunja végül az aktákból, itatokból, határozatokból va­ló idézéseket. Annyira vi­lágosát: ezek. Főként, ha összevetjük az ominózus la­ellenvetéseink. elfogadtuk, hogy az üzemeltetésben vol­tak hibák. De mondja meg. Ez így természetes? Tönagy Józsct

Next

/
Oldalképek
Tartalom