Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 FENTEK Bmuih\ A hét vége Ásványbörze az egyetemen Ha összerakták volna a miskolci egyetem földszinti termeiben hétvégén kiállí­tott ásványokat, kőzeteket, ki lehetett volna gömbölyí­teni belőlük az öreg gló­buszt. Igazán változatos földgömböt képzelhettünk el. hiszen az aranyszemcsés csil­logó markezil a Kárpátok hegygerinceit, a finom kar- eolalú, vonalú achát Szász- Svájc barlagjait, vagy Uru­guay hegytetőit ékesítették egykor, és ha a türelmünk nem hagy cserben, krókoitból illeszthettük volna az óceán vizébe Ausztrália szigetét, achat gooden ragyogás borí­totta volna Brazíliát és csa- roitot mosott a Bajkál-tó vi­ze .. . vagyis a gondosan ka­talogizált, „törzskönyvezett" ásványok, kőzetek a földgo­lyó legkülönbözőbb pontjáról érkeztek a hétvége nagy népszerűséget kellő találko­zójára. És nemcsak a kövek, ha­nem gazdáik is országhatá­rokon túlról indultak el Miskolcra, hogy a már nem kis hagyománnyal rendelke­ző kiállítás és a börze idei látványosságait gazdagítsák. Csehszlovák, NDK-beli, oszt­rák gyűjtők jöttek el ma­gyar kollégáikhoz, és tömött autóbuszok hordták ki a kel­lemes, tavaszias időben út­ra kelő érdeklődőket. Az azuril tigrisszem mel­lett láthattak máramarosi gyémántot, fluorilot Kínából, akvamarint Mongóliából, pi- ritet Peruból és egv sor ha­zai kőzetet Rudabányáról, a Blikkből, Telkibányáról. Mádról, a Vértesből. Akik a szép látványon túl mélyebben akartak megis­merkedni az ásványgyűjtés szépségeivel, számos könyvet vásárolhattak, köztük egy kuriózumot, az első magyar ásványtani tanulmányt, amely „Magyar Minerológia, az az a kövek’ s' értzek’ tu­dománya" címmel jelent meg „Kolo'svárott 1786"-ban. A reprint kiadást mindössze száz forintért vehette mega gyűjtő. De nem sajnálták a súlyosabb bankókat sem, hi­szen az achátok, topázok, szfaleritek szebb darabjaiért már több száz forintot is szívesen kifizetlek, sőt. aki­nek igazán szerencséje volt, ősnövények és -állatok nyo­mataival gazdagíthatta gyűj­teményét. A legnagyobb szerencsé­jük pedig azoknak akadt, akik a tombola sorsolásán, vagy a zsákbamacska kíná­latából juthattak akár áspis­hoz is. Az egyetemi ásványbör­zén számos fiatal, egészen kicsi gyermek is olt tolon­gott az értő és laikus fel­nőttek között. Nem véletlen talán, hogy igen sok gyer­mek szájából hangzott el a kérés, kívánság: „Délután menjünk a Bükkbe!" (szendrei) Fotó: Csákó Gyula munkára készülnek Tavaszi Nincs téli fagyszabadsága Kavicsbánya Vállalat nyék- ládházai üzemében ezekben a napokban sem. Hazánk egyik legnagyobb „vízi bá­nyájából" ugyan jelenleg nem termelnek ki kavicsol, A Debrecen felé vezető út mentén fekvő, kettes számú bányánál készenlétben áll egy kotró, hogy ha az idő­járás engedi, azonnal mun­kához láthasson. Az építkezésen nélkülöz­hetetlen kavicsot jelenleg vasúton nem szállítják a bá­nyából. Amíg az időjárás en­gedte, januárban azonban tengelyen kereken 40 000 ton­na osztályozott kavicsot küld­tek az ország különböző iré- szébe. Munkanapokon köz­úton tehergépkocsik fuva­rozzák a megrendelőknek az árut. A lelet kihasználva, most készítik elő a gépeket a ta­vaszi-nyári. fokozott igény- bevételre. A szerelők jelen­leg a téli nagyjavítás során többek között két úszókotró felújítását végzik. Kicseré­lik a megkopott alkatrésze­ket. Hasonló munkát végez­nek az osztályozom továbbá a szállítóberendezéseknél is. Görgők, csapágyak cseréjé­re, gumihevederek felújítá­sára kerül sor. A számítások szerint ezek­kel a berendezések felújítá­sát márciusban befejezik, s a jégmentessé vált bánya­tavakból újból megkezdik a kavics kitermelését. AZ MSZMP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XUI. évfolyam, 58. sióm Ara: 1,80 Ft Hétfő, 1986. március 10. A? SZKP-knngresszus gazdasági határozata Az SZKP XXVII. kong­resszusa megállapította, hogy a következő öt évre, illetve a Szovjetunió távlati fejlesz­tésére vonatkozó gazdaság- fejlesztési irányok tervezete megfelel az SZKP új szer­kesztésű programjában fog­laltaknak. A program tük­rözi a pártnak a gazdaság és a társadalmi fejlődés gyorsítására irányuló célki­tűzéseit, a népgazdaság in­tenzívebbé tételének és a népjólét töretlen emelésé­nek feladatát — ez áll ab­ban a határozatban, amelyet a kongresszus Nyikolaj Rizs- kov miniszterelnök előadói beszédének megvitatása után fogadott el. Az SZKP XXVII. kong­resszusa a következőket ha­tározta el: — A kongresszus jóvá­hagyja a Szovjetunió 1986— 90-es évekre és a 2000-ig ter­jedő időszakra vonatkozó gazdasági és társadalmi fej­lesztési koncepcióját, a fő irányok tervezetét. Sarlós István Indiában Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke küldöttség élén vasárnap hivatalos lá­togatásra Indiába érkezett. Meghívója Bal Ram Dzsak- har, az indiai szövetségi tör­vényhozás alsóházának, a Lók Szabimnak az elnöke. A magyar parlamenti kül­döttség Dzsaipurba utazik, ahol találkozik Radzsasztán állam politikai közéletének képviselőivel. Visszatérve a fővárosba, Sarlós István tár­gyalásokat folytat majd a szövetségi törvényhozás és a kormányzat vezető tagjaival a két ország kapcsolatairól. — A kongresszus felha­talmazza a Szovjetunió Mi­nisztertanácsát, hogy a fő irányok tervezetével össz­hangban dolgozza ki a kö­vetkező öt évre szóló gaz­dasági és társadalmi fejlesz­tésre vonatkozó tervjavasla­tot. Bontsa le ezt az ötéves terv egyes éveire, határozza meg a minisztériumok, felső irányító szervek, köztársasá­gok és a legfontosabb gaz­dasági körzetek ezzel kap­csolatos feladatait. A kor­mány javaslatát terjessze 1986 májusában a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elé. Az ötéves terv — a fő irá­nyoknak megfelelően — in­tézkedéseket irányoz elő a gazdasági fejlődés gyorsítá­sára és a hatékonyság foko­zására. a szovjet nép élet- színvonalának további eme­lésére. Az ötéves terv kidol­gozásakor figyelembe kell venni azokat a javaslatokat, amelyeket az SZKP XXVII. kongresszusán vetettek föl, Péntek óta hivatalos láto­gatáson Mexikóvárosban tar­tózkodott Várkonyi Péter külügyminiszter. Kollégájá­val, Bernardo Sepulveda Amor mexikói külügymi­niszterrel tárgyalásokat foly­tatott a két országot köl­csönösen érdeklő nemzetkö­zi kérdésekről és a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A mexikói külügyminiszter ebéden lát­ta vendégül Várkonyi Pé­tert, melyen részt vettek a külügyminisztérium és a mexikói üzleti körök vezető illetve amelyek a kongresz- szust megelőző beszámoló— vezetőségválasztó taggyűlé­seken, az SZKP új szerkesz­tésű programjának és a gaz­dasági fejlődés fő irányai tervezetének országos mére­tű megvitatásakor hangzot­tak el. — A kongresszus az új öt­éves terv kidolgozását és pontos teljesítésének meg­szervezését minden part-, ta­nácsi, ifjúsági, szakszerveze­ti és gazdasági szervezet leg­fontosabb gazdasági és poli­tikai feladatának tekinti. A XII. ötéves tervben gyökeres fordulatot kell tenni a mun­kában, mozgósítani kell az anyagi forrásokat, és min­den tartalékot a terv telje­sítésének szolgálatába kell állítani. Teret kell nyitni a tömegek kezdeményezései­nek, meg kell szilárdítani a rendet és a fegyelmet, és ez­zel fokozni az előrelépés gyorsaságát a gazdasági és társadalmi fejlődés minden területén. képviselői, valamint a dip­lomáciai testület számos tag­ja is. Várkonyi Pétert fo­gadta Antonio Riva Palacio szenátor, a mexikói szenátus nagytanácsának elnöke. Várkonyi Péter szombaton a nemzeti emlékműnél ko­szorúzott, és a mexikói fő­város nevezetességeivel is­merkedett. Külügyminiszte­rünk vasárnap utazott to­vább közép-amerikai útjá­nak következő állomására, Nicaraguába. Mexikót meg­előzően Kubában járt. Várkonyi Péter mexikói tárgyalásai „Kirakodógép” kerül Berentére A téli hidegek évről évre kemény munkát jelenteitek és a vagonüritéssel komoly gondot okoztak a Berentei Szénosztályozón. Számos üzemből, mint például Or­mosbányáról. Rudolf telepről ugyanis a kitermelt szén vas­úti kocsikban érkezik 1— be­tonkeménységűre összeíagy- va. Ezek ürítése pedig hihe­tetlenül nehéz és időt rabló feladat. Ezen a helyzeten hivatott segíteni az a ..kirakodógép’', amelyet a közelmúltban pró­báltak ki a Berentei Szén­osztályozón. Mint arról már hírt adtunk, egy NSZK-beli céggel kötött megállapodás alapján működött a szén­osztályozón a gép, s néhány nap alatt több mint ISO va­gonból „kaparta ki” a befa­gyott szenet. A gép munká­ját nemcsak a Berentei Szén­osztályozó szakemberei fi­gyelték és minősítették, ha­nem az ország különböző vállalataitól, hasonló gon­dokkal küzdők is ismerked­tek munkájával. Ott voltak többek között a kohászati üzemek, a Borsodi Ércelőké­szítő Mű. a dunántúli ba­uxitbányászok képviselői is. Egyértelmű elismeréssel nyi­latkoztak az okos masina működéséről, teljesítményé­ről. A tapasztalatok alapján a Berentei Szénosztályozón £ vagonokba fagyott szén ürí­tését jövőre a tervek szerint már ez a gép végzi. A bor­sodi szakemberek a tapasz­talatok alapján némi módo­sítást javasoltak. Most ugyan­is a gép egy vágány mellé állva tudta csak üríteni az oda betolt vagonokat. A bor­sodiak javallatára az NSZK- beli cég három vágány fölé egy híd pályát tervez, s a gép — megfelelő átalakítás után — ezen a „hídon" mozoghat. Így teljesítménye is megnő, a vagonok mozgatása is egy­szerűbbé válik. Munkasikerek a kongresszusi héten A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVII. kong­resszusa tiszteletére tett fel­ajánlását a Tiszai Vegyi Kombinát kollektívája, szo­cialista brigádjai jelentősen túlteljesítették. Az olefingyár a karbantartó és a szolgál­tató egységekkel szorosan együttműködve etilénből a szerződésen felül 1045 ton­nát szállított kiváló minőség­ben a szovjet testvérüzem­nek. a Kalusi Klorvinil Ter­melési Egyesülésnek. A fes­tékgyár az időarányos 1000 tonna tervével szemben 1260 tonna fehér zománcfestéket gyártott a Szovjetunió részé­re. A műtrágyagyár a kong­resszus tiszteletére minden eddigit meghaladó termelési csúcsot ért el. első kéthavi tervét ammóniából 1447 ton­nával. ammonnitrátból 4547 tonnával teljesítette túl. A kereskedelmi igazgató­ság szocialista brigádjai a szállítások rugalmas, gyors szervezésével biztosították a Szovjetunióba irányuló ex­portot. A lineáris polietiléngyári beruházáson a kongresszusi héten fejeződött be a natúr granuláló extrúdersoron erő­átviteli és a kikészítő üzem­ben az extrúder termékve- /etékeinek szerelése. Az első három hánop min­den esztendőben a gazdasági egységeink számvetésének, megmérettetésének időszaka is. Az üzemek, vállalatok, szövet­kezetek az előző év, tervidő­szak munkájáról adnak ilyen­kor számot, készítenek ösz- szegzőt, értékelőt, egyben ez az esemény nyújt alkalmat az új, megvalósításra váró fel­adatok egyeztetésére, elfoga­dására. Termelőszövetkezeteink számvető, feladatokat megha­tározó közgyűléseiről az el­múlt napokban, hetekben több alkalommal tudósítottunk. Ám, a szövetkezetek sorában nem­csak a téeszek tartják ilyen­kor zárszámadó értekezletei­ket. Ez idő tájt rendezik kül­döttgyűléseiket megyénk taka­rékszövetkezetei, illetve általá­nos fogyasztási és értékesítő szövetkezetei is. Az elmúlt hót végén két áfész küldöttgyűlé­sén vettünk részt. A vidéki ellátás javításáért A Kazincbarcika és Vidé­ke Áfész 1985. évi szövet­kezetpolitikai és gazdasági tevékenységéről, illetve az 1986. évi üzletpolitikai és in­tézkedési, cselekvési prog­ramjáról. az elmúlt szomba­ton Kazincbarcikán megtar­tott küldöttgyűlésen tájékoz­tatta a tagság jelenlevő lcép­A minőség javítása érdekében Két napirendi pontja volt annak a megbeszélésnek, amelyet az elmúlt héten tar­tottak a Lenin Kohászati Művek acélgyártói, hengeré­szei, műszaki és technológiai szakemberei. Dr. Tolnay Lajos, az LKM műszaki igazgatója elmon­dotta, honv 1985-ben a ko­hászat első számú veszteség- forrását a selejt jelentette. Ennek csökkentése érdeké­ben az esztendő első két hó­napjára ösztönző prémiumot tűztek ki, ugyanakkor tech­nológiai ellenőrzéseket tar­tottak. Ennek eredményeként a tavalyi havi átlaghoz vi­szonyítva a selejt januárban már 20 százalékkal csökkent. A prémiumok kifizetése a helyszínen, azonnal megtör­tént. viselőit Koch Péter, az áfész elnöke. Mint elmondta, az elmúlt esztendő üzletpolitikai célkitűzéseiből adódóan min­denekelőtt a kereskedelmi munka színvonalának növe­lésére, a többcsatornás be­szerzésekre, a kistelepülések kulturált kereskedelmi ellá­tására, az olcsó áruk kínála­tának biztosítására, az új üzemelési formák továbbfej­lesztésére, forgalmazáson be­lül pedig a gazdaságosságra törekedett 1985-ben a Ka­zincbarcika és Vidéke Áfész. Az elmúlt évi szövetkezet- politikai munkát értékelve, a küldöttgyűlés résztvevői megállapították, hogy a gaz­dasági eredmények mellett sikereket értek el a taglét­szám, a részjegybefizetések és -kiegészítések növekedé­sében. A 293 új belépővel taglétszámuk év végére elér­te a 4660 főt. Részjegyállo­mányuk 3,5 millió, célrész­jegy-állományuk 7,6 millió forint volt. Különösen ki­emelkedő munkát végzett a kazincbarcikai, dövényi, sa- jókazai, tardonai. mályinkai intézőbizottság. Tavaly sike­rült továbbfejleszteniük az iskolaszövetkezeti mozgalmu­kat is. Tardonán 50 tagú új iskolaszövetkezeti csoport alakult, így jelenleg már öt ilyen kollektíva működik az áfész kebelén belül 324 tag­gal. Ami a barcikai áfész gaz­dasági munkáját illeti, Koch Péter örömmel számolt be a küldötteknek, hogy alapvető célkitűzéseiket teljesítették, illetve több területen túltel­jesítették. 482 millió forin­tos árbevételük például 2 százalékkal haladja meg a tervezettet. Különösen a kis­kereskedelmi és a felvásár­lási tevékenységük figyelem­re méltó. Felvásárlási üzem­águk sikere kiemelten di­csérendő. Bár az országosan (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom