Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1986. március 8., szombat Zemplén megyei mezőváros, Mád rendkívül gazdag, ám napjainkra — az országos, de még a megyei közvélemény körében is - fakulóbon lévő, vagy már el is felejtett történelmi hagyományaiból válogattuk. Ennek a — szölökultúrája révén évszázadokon át — virágzó és hírneves hegyaljai településnek mára — mi tagadás — megkopott patinája, legalábbis ami a nagyon gazdag építészeti értékeit illeti. Az örökölt jus- sot - nyilván anyagi lehetőség híjával - szerényebb eredményességgel tudják csak óvni, védeni az idő vasfogának pusztításától. Pedig a hivatalosan műemléki védettséget élvező épületeinek száma sem kevés, tizenegy, vagyis több mint például Ózd, Kazincbarcika, Sajószentpé- ter összes műemléke, s akkor még nem is szóltunk arról a sok copf, barokk jellegű, gyönyörű - ám hámló falú - lakóépületről, melynek ősi tulajdonosai között éppúgy feljegyezték a Rá- kócziak, Orczyak, Pulszkyak, Báthoryak, Malo- nyaiak, Széchyek, mint az Andróssyak, Szir- maiak, Erdödyek, Dessewffyek nevét. Mádon sétálva ma is történelmi atmoszféra fogadja, történelmi levegő csapja meg az idelátogatót: lépten-nyomon pincék, oszlopfök, köbe vésett feliratok, boltivek, míves kapubejáratok és ablakkeretek szembesítik velünk a múlMád nevét országos, sőt világhírű bora mellett — melyet közismert népdalunk is megörökít, mondván „bor, bor, bor, de jó az a mádi bor" — néhány közismert közmondás, szólásmondás révén is ismerik mindenfelé. Ezek közül a legismertebb mondás Ott van (vagyok), ahol a mádi zsidó. A két háború között még mádi képeslapot is forgalmaztak ezzel a felirattal, a képen ábrázolva a szekere bakján ülő mádi honpolgárt és egy másik mondás révén közismert mádi Kék Szőllő Szállát (szállodát). A közmondás eredetének több változata is közismert, ezek közül mi most két variánst isOtt vagyok, ahol a mádi zsidó. Egykori képeslap a nevezetes honpolgárról és a leégett Kék Szőllő Szálláről. néprajzi magazin Az idei esztendőben első alkalommal jelentkező honismereti és néprajzi magazinunk anyagát egyetlen településünk, a hajdan hires tat. Sőt nemcsak a köbe vésett, köböl rakott jelek üzennek a gazdag történelmi évszázadokból, gazdag a szellemi hagyaték is. Ez utóbbit mindenekelőtt a helyi általános iskola helytörténész pedagógusai, tanulói gondozzák, őrzik, gyűjtik lokálpatrióta szeretettel. Mai anyagunk összeállításának ők voltak aktiv közreműködői. mentetünk. Az egyik szerint az egyszeri mádi polgár kissé kapatosán vásárra indult. Útközben elaludt a bakon. Ezt észrevette egy tréfás kedvű legény, aki megfordította a szekeret, s így a ló újra hazafelé indult. Amikor a gazda felébredt, „Gyönyörű volna /I • elm... Néhány hete — s erről a televízióból, rádióból, sajtóból mindenki értesülhetett — kegyelettel emlékeztünk meg a magyar munkásmozgalom jeles személyisége, Löwy Sándor születésének 80. évfordulójáról. Löwy Sándor 1906. február 12-én született Mádon. Apja Löwy Móric, az Oroszlánhoz címzett fogadót vezette akkortájt a hegyaljai településen. A család mádi jelenléte 1830-tól nyomon követhető, ami természetesen nem zárja ki azt, hogy már régebben ide kerültek a család ősei, hisz dr. Kalmár János: Mád, tokajhegyaljai község élete a XVI—XVIII. században című könyvében olvasható egy, a XVIII— XIX. század fordulóján készült leltárból: „10. a Koplaló korcsma, amelyben Lé- w.y Mozses ... lakik." Lőwy Sándor és a Lőwy család mádi. emlékeivel kapcsolatban Draskóczki Sándor és Vaszil József pedagógusok több, nyomtatásban eddig meg nem jelent adatot szolgáltattak. Lőwy Sándor másfél évet járt a mádi elemi iskolába. Mint jófejű gyermek, tanulmányait korábban kezdte, s egy osztály- - ba járt a bátyjával, Józseffel. Mádról a család — ellentétben más közleményekkel — 1912 decemberében Miskolcra költözött, s ott a Tetemváron laktak. Miskolcon kezdte Sándor inaséveit. A bőrös szakmát tanulta, de mivel rosszul bántak vele, ezért hamar abbahagyta. Később a pékszakmát tanulta ki. Miskolcról 1918 után költözött a Lőwy család Kassára. Később nemcsak Sándor tért vissza Magyar- országra, hanem az egész család. Apjuk Lőwy Móric például Mádon halt meg 1931-ben, hamvai a mádi temetőben nyugszanak. A fogadót a legidősebb testvér Mór vezette tovább. A család Mádon élő tagjait 1944 húsvétja után deportálták. A felszabadulás után (kérdés egyáltalán maradt-e közülük életben valaki) egyetlen Lőwy sem tért vissza Mádra. Lőwy Sándor kassai évei alatt kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Hamar ismertté vált agitátort, szervező készsége. Tizennyolc éves korában már a Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára. 1926-ban hathónapos pártiskolán vett részt Berlinben, majd hazatért Magyarországra. Idehaza az illegális KIMSZ és a legális Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági alosztályának vezetője, titkára lett. 1926. augusztus elsejei választmányi ülésen például ő számolt be a budapesti és vidéki szervezetek képviselői előtt a magyarországi ifjúmunkás mozgalom helyzetéről. Ugyancsak ő szervezte, irányította a KMP megbízásából az ifjúmunkások tevékenységét az 1926 decemberi országgyűlési képviselőválasztás idején. Ajánlóíveken több mint 10 ezer aláírást gyűjtöttek az MSZMP részére. 1927 februárjában Szeré- nyi Sándorral és Rubin Edével együtt Lőwy Sándort is letartóztatják az MSZMP Hernád utcai helyiségében. Napokig kínozták, vallatták őket. Rubin megtört a kínzások alatt, vallott. Vallomása után több mint 100 újabb kommunistát, ifjúmunkást tartóztattak le. Április 12-én statáriális bíróság elé állították Löwy Sán- dorékat. A külső tiltakozás hatására került át ügyük a rendes bíróság elé, amely Lő- wyt 3 és fél év fegyházra ítélte. Büntetését a váci börtönben töltötte. Ö is részt vett abban a kommunista foglyok kezdeményezte, 1929. okt. 21-én kezdődő éhségsztrájkban, amely a börtönökben uralkodó tűrhetetlen bánásmód ellen irányult. Hat nap után a börtön személyzete .erőszakkal, mesterséges úton próbálta táplálni a foglyokat. Lőwy és cel- lalársa Sztáron Sándor torkán is gumicsövet dugtak le, s forró tejet öntöttek le rajta. Ám a tejet nem a gyomrába, hanem a tüdejébe engedték. Lőwy súlyos tüdőgyulladást kap, életét nem lehet megmenteni, október 27-én halt meg. Október 29-i váci temetése — amelyre Budapestről 40—50 harcostársa érkezett .vörös szegfűkkel, s ott volt menyasszonya, a Berlinből érkezett Lenz Irma, a Német Kommunista Ifjúmunkás Szövetség tagja — az ellenforradalmi rendszer elleni néma tüntetés, harcos kiállás volt. Végezetül álljanak itt Lőwy Sándornak — kinek emlékét emléktábla őrzi a mádi művelődési házban — búcsúszavai, amelyeket nővérének, harcostársainak írt: „Gyönyörű volna élni. sokat, sokáig, hiszen a holnap olyan szép lesz .. 1 szőlő alázatos szolgája A magyar szőlönemesítés máig legkiemelkedőbb alakjának, Mathiász Jánosnak a munkássága — a közvélemény előtt legalábbis így ismert — a Kecskemét környéki homokhoz kötődik. Való igaz, hogy élete jelentős sikereit ezen az alföldi tájon érte el, ám megélt 83 esztendejéből csupán az utolsó 23 évet töltötte a futóhomokon. Ettől alig valamivel rövidebb időszakra — 18 esztendőre — Zemplénhez, közelebbről Tokaj- Hegyaljához kapcsolódott a szőlő alázatos szolgájának élete, munkássága. Negyvenkét éves volt Mathiász, amikor megvált korábbi lakhelyétől, Kassától. Bármennyire is kedves neki a kassai Rozália-hegy, ott már teljesen kimerítette a szőlönemesítés lehetőségeit a talaj és az éghajlati adottságok korlátái miatt. Ezért 1880-ban a kassai Ro- zália-hegynél sokkal kedvezőbb adottságú tokaj-hegy- aljai Mádon vásárolt 5 hold szőlőt és oda költözött feleségével Gerhardt Annával és két fiával, Ernővel és Kálmánnal. Sajnos abban az időben járványszerűen terjedt Hegyalján is a filo- xéra. Mathiász Mádon nem kezdhetett hozzá az érdemi szőlészeti munkához, a Kassán elkezdett munkásságának folytatásához, mivel — védekezésül a járvány ellen — hatóságilag az egész ország területén megtiltották, az oltványok és sima vesszők forgalmazását. Zár alá került Mathiász kassai Mathiász János 1880-ban sző- löbirtokot vásárolt Mádon szőlője is. Ekkor kereste meg őt gróf Andrássy Gyula, az Osztrák—Magyar Monarchia nagy tekintélyű külügyminisztere, aki felkérte, legyen gondviselője a Bodrog partján, Szőlőskén levő 100 holdas Andrássy-szőlö- birtoknak és a hozzá tartozó borászatnak. A gróf teljesen szabad kezet, igényei szerinti lakást, s tekintélyes fizetést ígért Mathiásznak, aki a felkérésre igent mondott. Tehát egyévi mádi tartózkodás után 1881-ben a kiváló szőlőnemesítő Szőlőskére költözött át. Ott tizenhét esztendőt töltött el Mathiász, s amit Mádra — önállóan megvalósítva — tervezett (az új fajták nemesítését). azt ott a grófi birtokon, később pedig Kecskemét mellett saját szőlőtelepén váltotta valóra. Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékjegyzékében a Mád helységnév alatt szerepel mint műemlék jellegű épület az alábbi eligazító szöveggel: „Kossuth út 56. (618) Magtár, úgynevezett Cicvár. XV111. század.” Mád Falukönyvéből tudjuk, hogy a jobbágyok termésükből kilencedet, nónát voltak kötelesek fizetni mindenkori földesuraiknak. Minthogy azonban a kilenced behajtása az egyháznak járó tized, a dézsma beszedése után történt, a kilenced valójában a termésnek szintén tizedrésze volt. E földesuraknak járó nónák beszolgáltatására épültek Hegyalján, de másfelé is a dézsmaházak. Mádon két ilyen dézs- maház volt, az egyik közülük napjainkban is álló műemlék jellegűnek nyilvánított Cicvár. Ez az épület a község nyugati részén, a tállyai országút közelében áll. Egyemeletes épület, amely alatt pincerendszer húzódik. A pince, a beszolgáltatott borok, az emeletes magtár pedig a szemes termények tárolására szolgált. A két bejáratát e rendeltetéseknek megfelelően alakították ki. Az elülső bejárata a pincéhez vezetett, itt történt a borbeadás, míg a hátsó bejáratán át az emeletre lehetett jutni. Ez utóbbinál zajlott le a szemes termények átvétele. Hogy honnan kapta az épület a Cicvár nevet, máig rejtély. Elképzelhető persze egy olyan magyarázat, hogy a terménytároló magtárban a törvényszerűen elszaporodó egerek ellen macskákat tartottak, s ezért adta az épületnek a nép tréfásan a macskák vára, Cicvár nevet. A település másik dézsmaháza a Tárcái felé vezető országút mellett, a falu keleti részén áll. Ez az épület ma már nincs meg, csupán a kútját lehet azonosítani. ugyanott voltak, ahonnan elindultak. A másik változat szerint az ugyancsak vásárra induló mádi zsidó pipára akart gyújtani a balkon. Ám olyan erős szembeszél fújt, hogy a tüzet mindig elfújta. Le kellett volna szállni a bakról, és a széllel hátbaifordulni, ám ő ettől kényelmesebb volt. Lovastól fordítobta meg a szekeret, s így gyújtott rá. ízletes lehetett a pipadohány, mert a szekeret újra meg- fordíttatni már elfelejtette, így a vásár helyett Mádra érkeztek. A település szüreti báljai messze földön híresek voltak. A régi Bálház ma már nem áll. Telkén az új piac kapott helyet. A régi piacteret pedig a város kútja előtt, a világháborúban elesett hősök emlékműve díszíti, amit annak idején József főherceg avatott fel. Később a Kék Szőllő Szállóban rendezték a mádi bálokat. Ezt a szállodát az Andrássy-család építtette. Az épület 1895-ben égett le. Az említett képeslap már így, tető nélkül ábrázolja az egyemeletes épületet. A szüreti bálokat minden kedden, csütörtökön, vasárnap rendezték. Hírük, mint már írtam, messzire terjedt, nem véletlenül járta az a mondás: Amelyik lányt a debreceni vásáron, a pócsi búcsún és a mádi bálon pártában hagynak, vénlány marad holta napjáig. Ismert még az Oda van, mint a mádi ártány (a szüreti mulatságra szánt sertés útközben elpusztult) és az Oda van, mint Mád (az 1850-es években nagy tüzek pusztították Mádon) mondások is. Érdekes: a több szólásgyűjteményben is szereplő Megjelentek, mint Mádon a görények mondás eredetét, tartalmát a községben napjainkban nem ismerik. II szabadságharc kisdobosa A Komárom megyei Ács község temetőjében áll egy szépen rendben tartott síremlék, amely nek felirata arról tudósít, hogy e síirhant alatt a szabadságharc mádi születésű kisdobosa nyugszik, aki szüleitől távol, 15 évesen 1849. májusában a község mellett folyó ütközetben ifjú életét áldozta a hazáért. A síremléket 1974-ben az Ácsi Áfész Bokányi Dezső szocialista brigádja emelte. Mádon, az iskola bejárati falán 1983. szeptember 30-tól emléktábla hirdeti „Koroknay Dániel mádi kisdobos, majd főágyús emlékére, aki az 1848—49-es szabadságharcban életét adta a hazáért”. Mádon 1984-től a helyi úttörőcsapat Korolknay Dániel nevét viseli. Az Iránytű című folyóirat, s a Pest és Komárom megyei úttörőelnökségek kezdeményezésére néhány éve megrendezik a Vörös sipkás kerékpár-expedíciót, amelynek során az ország minden részéből a pályázó úttörők Tápióbicskétől kezdve Isaszeg, Túra, Gödöllő, Vác, Komáromon át Ácsig, Koroknay Dániel sírjáig végigjárják a szabadságharc mindazon híres ütközeteinek színhelyeit, amelyben a kisdobos részt vett. Mádon, az általános iskola tanulói gyűjtik, őrzik, ápolják községük szabadság- harcos ifjú hősének emlékeit. Koroknay Dánielről Koppány László igazgató- helyettestől egyebek között a következőket tudtuk meg: — A módi református egyház anyakönyvének beKoroknay Dániel emléktáblája a mádi iskola falán jegyzése szerint Koroknay Dániel 1834. január 1-én született. A család ősi portája a mai Vécsey út 1. szám alatti terület volt. Dani 1848 őszén jelentkezett a honvédseregbe, Szolnoknál lett Damjanich vörössipká- sa. Harcolt mint kisdobos Tápióbicsfcénél, Isaszegnél, Vácinál, NagysaJilónál, Komáromnál. Az ácsii csatatéren már az ágyúk mellett szolgált, mint főágyús. Ebben a csatában esett el, halt hősi hálált. Emlékét tisztelettel ápoljuk. Mindig részt veszünk az Iránytű szervezte expedíciókon, s mi magunk is mindig megünnepeljük méltón emlékét. Legközelebb idén március 15-én rendezünk Mádon a környék 1 úttörőcsapatainak részvételével találkozót a szabadság- harc és Koroknay Dániel emléke előtt tisztelegve. Ai oldalt irta: Hajdú Imre
